Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-26 / 253. szám

Program — hosszú távra A somogyi ember életét hosszú távon meghatározó témáról, a megye mezőgazda­ságának továbbfejlesztéséről tárgyalt — és döntött — legutóbbi ülésén a megyei párt­bizottság. Általános megállapításként hang­zott el, hogy Somogy mezőgazdaságában az átszervezés óta gyökeres társadalmi-gazdasá­gi változás ment végbe. Megszilárdultak és egészségesen fejlődnek a mezőgazdasági nagyüzemek. Ennek természetes velejárója, hogy a tulajdonviszonyokban, a termelésben és az elosztásban a szocialista vonások a Bérlők és lakásfelújítás Az IKV tervekkel érkezik meghatározók. Megváltoztak a , parasztság élet- és munkakörülményei, emelkedett élet­színvonaluk, s a paraszti jövedelem fokoza- ’ tosan elérte a munkásokét. A megyei vezető testület a Központi Bi- | zottság 1978. március 15-i határozata széllé- j méhen vizsgálta Somogy mezőgazdaságát, és természetes, hogy döntését helyzetelemzés előzte meg. Cikksorozatunk első részében te­hát napjaink feliárt valóságát próbáljuk összegezni. Továbbra is alapvslő... Somogy életében — a szá­mottevő iparosítás mellett — továbbra, és hosszú távon, is meghatározó jelentősége van a mezőgazdaságnak — állapítot­ta meg a testület. Ez az ága­zat az élelmiszeripar nélkü­lözhetetlen nyersanyagbázisa, s ezenkívül a fafeldolgozás fejlesztéséhez is nagy lehe­tőségeket kínál. Nem árt tud­ni, hogy a mezőgazdasági ter­melés 11, az élelmiszeripar 6, az erdőgazdaság 1,1 milliárd forintot hoz egy évben, s e három területen több mint 50 ezer ember dolgozik. A testület sorra vette az ál­lami gazdaságok, a termelő­szövetkezetek fejlődésének tényezőit, a gondok indítékait; de elemezte a beruházások helyzetét, a gazdálkodás szín­vonalát és az irányítás ered­ményeit, követelményeit ás, figyelemre méltó megállapí­tás például az, hogy mig az állami gazdaságok a mező- gazdasági terület 13 százalé­kán a termékek 21 százalékát, addig a termelőszövetkezetek a terület 65 százalékán à ter­mékek 47 százalékát állítják elő. Tíz állami gazdaságunk többsége adottságainak meg­felelően és eredményesen gaz­dálkodik. Kezdeményező és példaadó tevékenységük elis­merésre méltó. Eredményesen működitek közre az iparszerű termelési rendszerek szervezé­sében, és kezdeményezik a korszerű fájták és technoló­giai eljárások bevezetését. Működésűiket ma már a sza­kosított termelés jellemzi. Nem kétséges, hogy jóval ked­vezőbb technikai és egyéni­szellemi felkészültség, ellá­tottság mellett gazdálkodnak. Az eszközki használás, a szer­vezettség és a jövedelmezőség teleintétében azonban az álla-[ mi gazdaságok között is nagy ; eltérés mutatkozik. Háromszoros fsrmeiés Mi sem fejezheti ki jobban I a termelőszövetkezetek fejlő- i dését, mint az, hogy a 60-as ; évek elejétől termelésük a há~ omszorosára növekedett, mi­közben megteremtették a kor­szerű nagyüzemi termelés fel­tételeit. Nem lehet vitatni, hogy ebben nagy szerepe volt a lerületi összevonásnak, az eszközök és a »szellemi tőke« ésszerűbb hasznosításának. 1962-ben még 271 tsz volt Somogidían, 1977-ben már csak 82. Állóeszközük értéke meghaladta a hétmilliárdot, s a mintegy 25 000 szövetkezeti dolgozó átcsoportosítása mel- | lett a gépesítés és a kemizá- [ lás fokozása, a szakképzettség j növelése és számos új fajta i — és eljárás — bevezetése ; , készítette. elő a sikeres gaz­dálkodást.. A testület nem hagyta fi­gyelmen kívül azt az embert , és gondolkodást fejlesztő tényt sem, hogy a szövetke­zeti demokrácia kiteljesedése, az önkormányzat, a közösségi gondolkodás fejlődése milyen nagy mértékben segítette elő a szövetkezeti mozgalom elő­rehaladását. A valósághoz azonban hozzá tartozik: szö­vetkezeteink fejlődése még így is elmaradt az országos 1 átlagtól. Igaz, ebben közre­játszik az, hogy a tsz-ek több mint felénél kedvezőtlenek a termőhelyi adottságok, hogy alacsony színvonalú az esz­közellátottság, s szűkös a fel­halmozási forrás, de egyes he­lyeken gondot okoz a nem kielégítő vezetés is! Azaz: in­dokolatlanul nagy különbsé­gek alakultak ki egyes szö­vetkezetek között. Húsz-hu­szonöt tsz például évek óta pénzügyi nehézségekkel küzd, i másutt a lassúság, a kezde­ményezés hiánya — ha úgy tetszik: a maradiság — okoz gondot. Számot vetett a megyei pártbizottság azzal is, hogy a megyében mintegy 80 000 ház­táji és kisegítő gazdaság te­vékenykedik, s ezekből szár­mazik a mezőgazdasági ter­melés csaknem egyharmada. Gond, hogy a közös gazdasá­gok egÿ része még ma sem kezeli jelentőségének megfele­lően ezeket a gazdaságokat. Változtatni kell... Élelmiszeripar Sok szó hangzott el Somogy élelmiszeriparáról, mely az ipari termelés ötven százalé­kát adja a megyében, s az ipari foglalkoztatottak 24 szá­zalékának biztosít munkát. Az iparág fellendülése össze­függ a mezőgazdasági terme­lés fejlődésével. A fejlesztés, a lékonstrukció üteme azon­ban elmaradt az igényektől, s ez feszültséget okoz. Napja­inkban is tart a — főiként a hús, a tej és a cukoripari — teljesítőképesség bővítése, s ez majd mérsékli a feszült­ségeket. Egyes ágazatokban azonban további beruházások­ra van szükség Elsősorban a hűtő- és tárolókapacitás fej­lesztését, a melléktermékek feldolgozását, a malmok és sütőüzemek rekonstrukció­ját, bővítését jelölte meg fel­adatként a testület. Nem megnyugtató az sem, hogy nehezen bontakozik ki a mezőgazdasági üzemek és az élelmiszeripari vállalatok együttműködése. A konzerv­ipar jó példáját vetette föl a testület ; más területen a kap­csolatok fejlesztéséhez igé­nyelte a trösztök és a nagy­vállalatok ■ segítségét... Szóvá tette azt is, hogy a 20 millió j köbméterre tehető favagyon | célszerű hasznosításában csak ; kezdeti eredményeket értünk el. A kitermelt fa 60 százaié- i kát még mindig más megyé­ben dolgozzák föl; a kiterme~ lés és a feldolgozás között te- | hát számottevő feszültség van. I Nem használjuk ki eléggé a társulások adta lehetőségeket I sem. A megyei pártbizottság ez- . után részletesen elemezte a növénytermesztés és az állat­tenyésztés tapasztalatait. Meg­állapította, hogy ezek fejlődé­sében fontos szerepük volt az iparszerű termelési rendsze­reknek és a'- gazdasági társu­lásoknak. A növénytermesz­tésben 15, az állattenyésztés­ben 10 rendszer működik, - W- j sebb részük megyei szerve- j zésű. A gazdaságok 87 száza~ j léka tagja legalább egy rend­szernek. Beruházás és állóeszköz fejlesztése dinamikusabb volt; a tsz-eké — főleg az utóbbi években — lelassult. Az ötö­dik ötéves tervben különösen az állatférőhelyek építésének és rekonstrukciójának ütemét, a talajjavítás mérséklődését kifogásolták. Az előkészítés gondjait, a döntések elhú­zódását, az indokoltnál több egyedi tervezést, a kivitelezés elhúzódását sorolta fel okként a testület. Számottevően gyarapodott és korszerűsödött viszont az állóeszköz-állomány, s 1977- ben elérte a 9,6 milliárd fo­rintot. Hetven százalékuk a tsz-ekben, 30 százalékuk az állami gazdaságokban össz­pontosul. Mégis: a tsz-ek esz­közellátottsága nem kielégítő; az egy hektárra jutó érték az országos átlagnak csak 78 százalékát éri el. Az állomány összetétele is rendkívül ve­gyes. A forgóeskköz-állomány nem elégséges. Gazdálkodás A testület megállapította, hogy a beruházások növeke­dése nem volt egyenletes a megyében. Mértékét az álla­mi támogatás és az üzemek saját felhalmozási forrása be­folyásolta A hatvanas évek végéig az építkezés volt túl­súlyban, utána a gépesítés került előtérbe, és 1973-tól megjelentek a korszerű gép­rendszerek is. Nem kétséges, hogy az állami gazdaságok A gazdálkodás színvonalá­nak elemzésére külön terüle­tet szentelt a testület, és megállapította: az átszervezés óta sokat fejlődött. Az ered­ményességben azonban — az egyes szektorok, üzemek és termelési ágazatok között — indokolatlanul nagy különb­ségek keletkeztek. Az állami gazdaságok közül csaknem valamennyi nyereségesen gaz­dálkodott az utóbbi években, s ez az állami támogatás csök­kentését, illetve fokozatos megszüntetését tette lehetővé. A tsz-ek gazdálkodása elma­radt ettől a szinttől. Mint em­lítettük: több gazdaság vesz­teséges a megyében, s az ed­digi »megoldás« csak átme­neti jellegű volt. A gazdál­kodás gondjaihoz tartozik, hogy sok helyen nem hasz­nálják ki az eszközöket, s a munkaerő-gazdálkodásban, az üzem- és munkaszervezésben, de a hatékonyság növelésében sem élnek a lehetőségekkel. A megyei pártbizottság ez­után részletesen elemezte a termelés személyi feltételeit. Megállapította, hogy 1240 fel­ső és 1120 középfokú képzett­ségű szakember dolgozik az üzemekben, s a fizikai dolgo­zók 24 százaléka szakmunkás. A termelésirányítóikkal nincs különösebb gond, de a köz­gazdasági-pénzügyi és gépész szakemberek, valamint az ál­lattenyésztő szakmunkások száma alacsony. Három, sőt ötszörös különbség van a tsz- ek szakember-ellátottsága kö~ zott, s ez tarthatatlan. Külö­nösen a gyenge termőhelyi adottságú szövetkezetekben gyenge a szakember-ellátott­ság. A megyei pártbizottság ez­után sorra értékelte az irányí­tó szervek, a megyei tanács, az állami gazdaságok területi igazgatósága, a t&z-szövetség tevékenységét, a szabályozó rendszer hatását, és megálla­pította: a párt- és tömegszer­vezetek az elmúlt időszakban meghatározó szerepet töltőt~ tek be az élelmiszer-gazdaság fejlesztésében, a politikai ön­tudat és szocialista közgondol­kodás fejlesztésében. (Folytaljuk) Joghurtot gyártanak Kaposváron A lakásfelújítás — bárho- gyan készülnek rá — bonyodalmakkal jár. Elvégez­ni ezt a munkát csak a lakás teljes »felforgatásával«, a közművek megbontásával le­het. Sokszor csak ilyenkor derül ki, hogy milyen munkát kell elvégezni a házban. A lakó — főleg, ha bent marad a lakásban — szeretne minél előbb túljutni ezen. A lakást felújítónak is, a bérlőnek is jobb, ha a munkák ideje alatt nincs ott a lakó. A kiköltöz­tetés mértékét azonban az át­meneti lakások száma hatá­rozza meg. Miként ítélik meg a város­ban az ingatlankezelő vállalat felújítással kaapcsolatos te­vékenységét? A kérdést elő­ször Keresztúri Jánosnak, a városi tanács építési osztály- vezetőjének tettük fel. így fe­lelt: — Induljunk ki a számok­ból. Az IKV-re az ötödik öt­éves tervben összesen 502 családi otthon felújítása vár. Ebből eddig — a tervidőszak félidejéig — 251-et kellett vol­na elkészíteni. A legfrissebb statisztika azonban azt mu­tatja, hogy az időarányosnál többet — összesen 261 lakást — újítottak fel. A munkák egy része túlnőtt a szokásos felújításon, hiszen 135 csalá­di otthon korszerűbb, maga­sabb komfortfokozatú lett. Ahol például gázvezeték ke­rült az utcába, ott a felújítás­sal egyidőben a gázfűtést is bevezették. Ugyanazzal a ka- Dacitással a tervezettnél több lakást csak jobb, szervezet­tebb munkával lehet felújí­tani. A számok tehát azt mutat­ják, jól dolgozik az ingatlan- kezelő vállalat. A lakók •— akik végigszenvedik a mun­kálatokat — másként véle­kednek erről. A hibák, ame­lyeket panaszos leveleikben szinte minden fórumhoz el­juttatnak, sokfélék. A kifogá­sok a következők: lassan - ké­szül. a munka, hosszú ideig tart az áldatlan állapot; a felújítás időszaka alatt hol a víz hiányzik, hol pedig áram nincs; nem úgy végzik el az átalakítást, ahogyan az a la­kónak tetszik; nem megoldott a lakók ideiglenes elhelyezése sem. Íme, a legutolsó kérdéssel kapcsolatban egy panaszos levél részlete. Azt írja az eg"lk bérlő a Beloiannisz utca 5. sz. házból, hogy «vajon hogyan gondolták el a Be­loiannisz utcai háztömb tata­rozását? Amikor még a 6-os lépcsőház lakóinak sem tud­nak lakást biztosítani, akkor mi, többiek, mire számítha­tunk?« A kérdésre azárt is érde- mes feleletet keresni, mert a felújítások egyik sar­kalatos kérdése a lakók elhe- lyezéne: ha ezt megoldja a vál­lalat, egy sor gondtól, bosszú­ságtól kíméli meg a bérlőt is, magát is. — A .vállalat felújításokra használható kapacitása adott — mondta Németh Gyula, az IKV igazgatója. — Gazdasá­gosan kihasználni csak akkor lehet, ha tömbrekonstrukciót hajtunk végre. Ehhez viszont valamennyi lakót ki kell köl­töztetnünk, hogy folyamatosan végezhessük a közművek fel­újítását, a szükséges átalakí­lenes ottho­nokkal kell jól gazdálkodni. Ha minden kötél szakad, akkor a ta­nácstól . ké­rünk még szükséglaká­sokat. Ezeket azonban sen­ki nem akarja elfoglalni megy hát pa­naszra, ahova csak tud. Ke­resünk albér­leteket is : át menetileg ezekbe he­lyezzük el a felújítás miatt kiköltöztetett családokat. Sőt, albérle­tet akkor is fi­zetünk, ha va­laki átmene­tileg rokonok­hoz, szülők­höz, ismerő­sökhöz költö­zik. Az em­berek azon­ban félnek az albérlettől. Amit mi fel tudunk ajánlani, azt nem fogadják el, ha vi­szont azt mondjuk, hogy ke­ressenek maguk, kész a vá­lasz: »én keressek még al­bérletet is?« A lakók — általában — az információ hiányára hivat­koznak: azt teszik szóvá, hogy a felújítás mértékéről nem kapnak részletes tájé­koztatást. Ezért azt sem tud­ják, hogy várhatóan meddig tartanak a munkák, mit cse­rélnek ki a lakásban, hogyan alakítják át az épületet? A z információ hiányából azután sok gond, vita, nézeteltérés adódik : ha ugyanis a lakó — főleg, ami­kor bent marad az ' épületben — nem tudja, hogy mi miért történik, csak azt tapasztalja, hogy lezárták a vizet, vagy kikapcsolták az áramot, ide­ges lesz. I Először a felújítást végző munkásokkal veszek­szik, aztán fórumot keres pa­nasza meghallgatására. A pa­naszt viszony csak az Ingat­lankezelő, Közvetítő és Fel­újító Vállalat tudja orvosolni. Horváth Emil, az IKV igazgatóhelyettes főmérnöke: — Beszéljünk egy ma napi­renden levő házfelújításról. A Pete Lajos és a Beloiannisz utca sarkán láttunk munká­hoz. Az embereink a felújítás megkezdése előtt hibafelvételt készítettek, és már akkor in­formációt kaptak tőlük a la­kók. Ezt lakógyűlés követte, ahol ismertettük, milyen munkát végzünk, és azt is, hogy körülbelül meddig tart majd. — És meddig tart? — Sortatarozás esetén há­rom-négy hónapig, egyedi fel­újításnál pedig hat-hét hóna­pig. De arra törekszünk, hogy a határidőnél korábban fe­jezzük be a munkát. A megfelelő tájékoztató a felújítások másik sarkalatos kérdése. Az IKV— úgy tet­szik — mindent megtesz ezért. A lakók véleménye azonban más. És ehhez — legyünk őszinték — a bérlök is hoz­zájárulnak. A felújításokra Allványok, törmelék és bosszúság a Beloiannisz utcában. ugyanis terv készül. Ebben meghatározzák, hogy milyen munkát végeznek el a laká­sokban. Ezt ismertetik a la­kókkal is. Azután következ­nek az egyéni kérések. Ezek egy része indokolt, másik ré­sze nem. Mert indokoltnak lehet tekinteni, hogy egy idős ■ ember ülőkádat kér. (Csak éppen nem lehet kapni. Az utánajárás pedig időt vesz igénybe.) Aligha indokolt vi­szont, ha valaki Zuhanyozó fülkét kér a kád helyett. Jog­gal vetik fel a lakók, hogy minden olyan átalakítás, ame­lyik valamelyik helyiség mé­reteit megváltoztatja,, bútor­elhelyezési gondokat okoz. Fi­gyelembe kell viszont venni az IKV-nek azt a megjegy­zését, hogy a lakást nem a benne lakó család igényei sze­rint kell koszerűsíteni, hanem úgy, hogy, gazdaságos legyen a felújítás és megfeleljen a következő húsz év igényeinek. A tervtől eltérő egyéni kí­vánságok — az IKV szakem­berei szerint teljesítik ezeket, ha nem okoznak többletkölt­séget — mindenképpen \ las­sítják a munkát, főleg akkor, ha a lakónak időközben jut­nak eszébe újabb megoldási módok. Ezért is jó az, hogy a lakást kezelő IKV a felújítás idejére elköltözteti a bérlőt, s csak akkor adja vissza a csa­ládi otthoht, amikor készen van már minden munkával. A z IKV egy lakást átlag 125 ezer forintos költ­séggel újít fel. Az idén 26 millió forint értékű munkát terveztek. A mostani adatok szerint túlteljesítés várható az év végéig: több lakást korszerűsítenek, mint ameny- nyivel eredetileg számolni le­hetett. A kétszáz ember — aki ezt a munkát végzi — azonban még többre is képes lenne. Ám a szervezett mun­ka előfeltételei nincsenek biz­tosítva mindenütt. A lakók egyéni igényeinek megvizs­gálásán túl, az átmeneti laká­sok száma is befolyásolja a munka ütemét. — A lakások számának nö­velésére van elképzelés — mondta Keresztúri János. — Az egyik ilyen, hogy a Zalka Máté utcában levő foghíjra építeni kellene átmeneti la­kásokat. Szó van arról is, egy házban az IKV megvásárol néhány lakást, s oda költöz­teti a bérlőket. Mindez azon­ban még csak terv. A felújí­tásra tervezett házakból a la­kókat viszont most kell kite­lepíteni. Alaposabb tájékozta­tással, . az IKV által ígért ha­táridők hitelének biztosításá­val tud a vállalat ezen segí­teni. De a korszerűbb ottho­nért a lakóknak is többet kell vállalniuk: a három-négy hónapig tartó átmeneti álla­potot el kell viselni. Dr. Kercza Imre azonban éppen itt van. A vál­lalatnak harminc átmeneti lakása van. Ezekkel az ideig­Konténerszállító és rakodógép az anyagmozgatási kiállításon Gyümölcsjoghurtot is gyárt jövőre a Kaposvári Tejipari Vállalat. A megyeszékhely északkeleti ipartelepén befe­jezés előtt álló üzemben na­ponta 30—40 ezer kétdecis po­hárral állítanak elő. E jog­hurttal eddig Budapestről lát­ták el Somogyot és a Balaton déli partját. Az új üzemben annyi gyü­mölcsös joghurtot készítenek, hogy Somogyon kívül a szom­szédos Tolnába és Baranyába is szállíthatnak majd. A tej­ipari vállalatnál már most megkezdték az előkészületeket a gyártásra: a Nagyatádi Kon­zervgyárból megrendelték a szükséges gyümölcsalapanya­got. Tegnap nyitották meg Bu­dapesten, a BNV kiállítási te­rületén a Buöatranspack ’78 nevű nemzetközi anyagmozga­tási és csomagolástechnikai kiállítást. Megyénkből a bar­csi Unitech Ipari Szövetkezei, és a kaposvári Mezőgép vál­lalat vesz részt a bemutatón. A barcsi szövetkezet az ál­tala kifejlesztett Unikon kon­ténerszállító gépcsalád több j tagját mutatja be. Az IFA és ZIL gépkocsialvázra szerelt hidraulikus berendezés lehe­tővé teszi, hogy oldalt és hát­rafelé is le tudják rakrÿ az árut. Mód van a közvetlen vasúti átrakásra ós — szük­ség esetén — a konténer ürí­tésére is. A hidraulikus ele­meket a finn Nummi cég szál­lítja: a kooperációs terméke­ken kívül saját berendezéseit is kiállítja. A két vállalat ez­után még jobban szélesíti kancsolatait a különböző anyagmozgatási gépek gyártá­sában. A Mezőgép Vállalat ki­állítási újdonsága az univer­zális önjáró rakodógép, ezen­kívül ZIL és Skoda gépkocsi­ra, valamint MTZ traktorra szerelt autódarukat mutatnak be. A FEJLŐDÉS BIZOHYIÏÉKAI Döntött a megyei pártbizottság

Next

/
Thumbnails
Contents