Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-26 / 253. szám
Program — hosszú távra A somogyi ember életét hosszú távon meghatározó témáról, a megye mezőgazdaságának továbbfejlesztéséről tárgyalt — és döntött — legutóbbi ülésén a megyei pártbizottság. Általános megállapításként hangzott el, hogy Somogy mezőgazdaságában az átszervezés óta gyökeres társadalmi-gazdasági változás ment végbe. Megszilárdultak és egészségesen fejlődnek a mezőgazdasági nagyüzemek. Ennek természetes velejárója, hogy a tulajdonviszonyokban, a termelésben és az elosztásban a szocialista vonások a Bérlők és lakásfelújítás Az IKV tervekkel érkezik meghatározók. Megváltoztak a , parasztság élet- és munkakörülményei, emelkedett életszínvonaluk, s a paraszti jövedelem fokoza- ’ tosan elérte a munkásokét. A megyei vezető testület a Központi Bi- | zottság 1978. március 15-i határozata széllé- j méhen vizsgálta Somogy mezőgazdaságát, és természetes, hogy döntését helyzetelemzés előzte meg. Cikksorozatunk első részében tehát napjaink feliárt valóságát próbáljuk összegezni. Továbbra is alapvslő... Somogy életében — a számottevő iparosítás mellett — továbbra, és hosszú távon, is meghatározó jelentősége van a mezőgazdaságnak — állapította meg a testület. Ez az ágazat az élelmiszeripar nélkülözhetetlen nyersanyagbázisa, s ezenkívül a fafeldolgozás fejlesztéséhez is nagy lehetőségeket kínál. Nem árt tudni, hogy a mezőgazdasági termelés 11, az élelmiszeripar 6, az erdőgazdaság 1,1 milliárd forintot hoz egy évben, s e három területen több mint 50 ezer ember dolgozik. A testület sorra vette az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek fejlődésének tényezőit, a gondok indítékait; de elemezte a beruházások helyzetét, a gazdálkodás színvonalát és az irányítás eredményeit, követelményeit ás, figyelemre méltó megállapítás például az, hogy mig az állami gazdaságok a mező- gazdasági terület 13 százalékán a termékek 21 százalékát, addig a termelőszövetkezetek a terület 65 százalékán à termékek 47 százalékát állítják elő. Tíz állami gazdaságunk többsége adottságainak megfelelően és eredményesen gazdálkodik. Kezdeményező és példaadó tevékenységük elismerésre méltó. Eredményesen működitek közre az iparszerű termelési rendszerek szervezésében, és kezdeményezik a korszerű fájták és technológiai eljárások bevezetését. Működésűiket ma már a szakosított termelés jellemzi. Nem kétséges, hogy jóval kedvezőbb technikai és egyéniszellemi felkészültség, ellátottság mellett gazdálkodnak. Az eszközki használás, a szervezettség és a jövedelmezőség teleintétében azonban az álla-[ mi gazdaságok között is nagy ; eltérés mutatkozik. Háromszoros fsrmeiés Mi sem fejezheti ki jobban I a termelőszövetkezetek fejlő- i dését, mint az, hogy a 60-as ; évek elejétől termelésük a há~ omszorosára növekedett, miközben megteremtették a korszerű nagyüzemi termelés feltételeit. Nem lehet vitatni, hogy ebben nagy szerepe volt a lerületi összevonásnak, az eszközök és a »szellemi tőke« ésszerűbb hasznosításának. 1962-ben még 271 tsz volt Somogidían, 1977-ben már csak 82. Állóeszközük értéke meghaladta a hétmilliárdot, s a mintegy 25 000 szövetkezeti dolgozó átcsoportosítása mel- | lett a gépesítés és a kemizá- [ lás fokozása, a szakképzettség j növelése és számos új fajta i — és eljárás — bevezetése ; , készítette. elő a sikeres gazdálkodást.. A testület nem hagyta figyelmen kívül azt az embert , és gondolkodást fejlesztő tényt sem, hogy a szövetkezeti demokrácia kiteljesedése, az önkormányzat, a közösségi gondolkodás fejlődése milyen nagy mértékben segítette elő a szövetkezeti mozgalom előrehaladását. A valósághoz azonban hozzá tartozik: szövetkezeteink fejlődése még így is elmaradt az országos 1 átlagtól. Igaz, ebben közrejátszik az, hogy a tsz-ek több mint felénél kedvezőtlenek a termőhelyi adottságok, hogy alacsony színvonalú az eszközellátottság, s szűkös a felhalmozási forrás, de egyes helyeken gondot okoz a nem kielégítő vezetés is! Azaz: indokolatlanul nagy különbségek alakultak ki egyes szövetkezetek között. Húsz-huszonöt tsz például évek óta pénzügyi nehézségekkel küzd, i másutt a lassúság, a kezdeményezés hiánya — ha úgy tetszik: a maradiság — okoz gondot. Számot vetett a megyei pártbizottság azzal is, hogy a megyében mintegy 80 000 háztáji és kisegítő gazdaság tevékenykedik, s ezekből származik a mezőgazdasági termelés csaknem egyharmada. Gond, hogy a közös gazdaságok egÿ része még ma sem kezeli jelentőségének megfelelően ezeket a gazdaságokat. Változtatni kell... Élelmiszeripar Sok szó hangzott el Somogy élelmiszeriparáról, mely az ipari termelés ötven százalékát adja a megyében, s az ipari foglalkoztatottak 24 százalékának biztosít munkát. Az iparág fellendülése összefügg a mezőgazdasági termelés fejlődésével. A fejlesztés, a lékonstrukció üteme azonban elmaradt az igényektől, s ez feszültséget okoz. Napjainkban is tart a — főiként a hús, a tej és a cukoripari — teljesítőképesség bővítése, s ez majd mérsékli a feszültségeket. Egyes ágazatokban azonban további beruházásokra van szükség Elsősorban a hűtő- és tárolókapacitás fejlesztését, a melléktermékek feldolgozását, a malmok és sütőüzemek rekonstrukcióját, bővítését jelölte meg feladatként a testület. Nem megnyugtató az sem, hogy nehezen bontakozik ki a mezőgazdasági üzemek és az élelmiszeripari vállalatok együttműködése. A konzervipar jó példáját vetette föl a testület ; más területen a kapcsolatok fejlesztéséhez igényelte a trösztök és a nagyvállalatok ■ segítségét... Szóvá tette azt is, hogy a 20 millió j köbméterre tehető favagyon | célszerű hasznosításában csak ; kezdeti eredményeket értünk el. A kitermelt fa 60 százaié- i kát még mindig más megyében dolgozzák föl; a kiterme~ lés és a feldolgozás között te- | hát számottevő feszültség van. I Nem használjuk ki eléggé a társulások adta lehetőségeket I sem. A megyei pártbizottság ez- . után részletesen elemezte a növénytermesztés és az állattenyésztés tapasztalatait. Megállapította, hogy ezek fejlődésében fontos szerepük volt az iparszerű termelési rendszereknek és a'- gazdasági társulásoknak. A növénytermesztésben 15, az állattenyésztésben 10 rendszer működik, - W- j sebb részük megyei szerve- j zésű. A gazdaságok 87 száza~ j léka tagja legalább egy rendszernek. Beruházás és állóeszköz fejlesztése dinamikusabb volt; a tsz-eké — főleg az utóbbi években — lelassult. Az ötödik ötéves tervben különösen az állatférőhelyek építésének és rekonstrukciójának ütemét, a talajjavítás mérséklődését kifogásolták. Az előkészítés gondjait, a döntések elhúzódását, az indokoltnál több egyedi tervezést, a kivitelezés elhúzódását sorolta fel okként a testület. Számottevően gyarapodott és korszerűsödött viszont az állóeszköz-állomány, s 1977- ben elérte a 9,6 milliárd forintot. Hetven százalékuk a tsz-ekben, 30 százalékuk az állami gazdaságokban összpontosul. Mégis: a tsz-ek eszközellátottsága nem kielégítő; az egy hektárra jutó érték az országos átlagnak csak 78 százalékát éri el. Az állomány összetétele is rendkívül vegyes. A forgóeskköz-állomány nem elégséges. Gazdálkodás A testület megállapította, hogy a beruházások növekedése nem volt egyenletes a megyében. Mértékét az állami támogatás és az üzemek saját felhalmozási forrása befolyásolta A hatvanas évek végéig az építkezés volt túlsúlyban, utána a gépesítés került előtérbe, és 1973-tól megjelentek a korszerű géprendszerek is. Nem kétséges, hogy az állami gazdaságok A gazdálkodás színvonalának elemzésére külön területet szentelt a testület, és megállapította: az átszervezés óta sokat fejlődött. Az eredményességben azonban — az egyes szektorok, üzemek és termelési ágazatok között — indokolatlanul nagy különbségek keletkeztek. Az állami gazdaságok közül csaknem valamennyi nyereségesen gazdálkodott az utóbbi években, s ez az állami támogatás csökkentését, illetve fokozatos megszüntetését tette lehetővé. A tsz-ek gazdálkodása elmaradt ettől a szinttől. Mint említettük: több gazdaság veszteséges a megyében, s az eddigi »megoldás« csak átmeneti jellegű volt. A gazdálkodás gondjaihoz tartozik, hogy sok helyen nem használják ki az eszközöket, s a munkaerő-gazdálkodásban, az üzem- és munkaszervezésben, de a hatékonyság növelésében sem élnek a lehetőségekkel. A megyei pártbizottság ezután részletesen elemezte a termelés személyi feltételeit. Megállapította, hogy 1240 felső és 1120 középfokú képzettségű szakember dolgozik az üzemekben, s a fizikai dolgozók 24 százaléka szakmunkás. A termelésirányítóikkal nincs különösebb gond, de a közgazdasági-pénzügyi és gépész szakemberek, valamint az állattenyésztő szakmunkások száma alacsony. Három, sőt ötszörös különbség van a tsz- ek szakember-ellátottsága kö~ zott, s ez tarthatatlan. Különösen a gyenge termőhelyi adottságú szövetkezetekben gyenge a szakember-ellátottság. A megyei pártbizottság ezután sorra értékelte az irányító szervek, a megyei tanács, az állami gazdaságok területi igazgatósága, a t&z-szövetség tevékenységét, a szabályozó rendszer hatását, és megállapította: a párt- és tömegszervezetek az elmúlt időszakban meghatározó szerepet töltőt~ tek be az élelmiszer-gazdaság fejlesztésében, a politikai öntudat és szocialista közgondolkodás fejlesztésében. (Folytaljuk) Joghurtot gyártanak Kaposváron A lakásfelújítás — bárho- gyan készülnek rá — bonyodalmakkal jár. Elvégezni ezt a munkát csak a lakás teljes »felforgatásával«, a közművek megbontásával lehet. Sokszor csak ilyenkor derül ki, hogy milyen munkát kell elvégezni a házban. A lakó — főleg, ha bent marad a lakásban — szeretne minél előbb túljutni ezen. A lakást felújítónak is, a bérlőnek is jobb, ha a munkák ideje alatt nincs ott a lakó. A kiköltöztetés mértékét azonban az átmeneti lakások száma határozza meg. Miként ítélik meg a városban az ingatlankezelő vállalat felújítással kaapcsolatos tevékenységét? A kérdést először Keresztúri Jánosnak, a városi tanács építési osztály- vezetőjének tettük fel. így felelt: — Induljunk ki a számokból. Az IKV-re az ötödik ötéves tervben összesen 502 családi otthon felújítása vár. Ebből eddig — a tervidőszak félidejéig — 251-et kellett volna elkészíteni. A legfrissebb statisztika azonban azt mutatja, hogy az időarányosnál többet — összesen 261 lakást — újítottak fel. A munkák egy része túlnőtt a szokásos felújításon, hiszen 135 családi otthon korszerűbb, magasabb komfortfokozatú lett. Ahol például gázvezeték került az utcába, ott a felújítással egyidőben a gázfűtést is bevezették. Ugyanazzal a ka- Dacitással a tervezettnél több lakást csak jobb, szervezettebb munkával lehet felújítani. A számok tehát azt mutatják, jól dolgozik az ingatlan- kezelő vállalat. A lakók •— akik végigszenvedik a munkálatokat — másként vélekednek erről. A hibák, amelyeket panaszos leveleikben szinte minden fórumhoz eljuttatnak, sokfélék. A kifogások a következők: lassan - készül. a munka, hosszú ideig tart az áldatlan állapot; a felújítás időszaka alatt hol a víz hiányzik, hol pedig áram nincs; nem úgy végzik el az átalakítást, ahogyan az a lakónak tetszik; nem megoldott a lakók ideiglenes elhelyezése sem. Íme, a legutolsó kérdéssel kapcsolatban egy panaszos levél részlete. Azt írja az eg"lk bérlő a Beloiannisz utca 5. sz. házból, hogy «vajon hogyan gondolták el a Beloiannisz utcai háztömb tatarozását? Amikor még a 6-os lépcsőház lakóinak sem tudnak lakást biztosítani, akkor mi, többiek, mire számíthatunk?« A kérdésre azárt is érde- mes feleletet keresni, mert a felújítások egyik sarkalatos kérdése a lakók elhe- lyezéne: ha ezt megoldja a vállalat, egy sor gondtól, bosszúságtól kíméli meg a bérlőt is, magát is. — A .vállalat felújításokra használható kapacitása adott — mondta Németh Gyula, az IKV igazgatója. — Gazdaságosan kihasználni csak akkor lehet, ha tömbrekonstrukciót hajtunk végre. Ehhez viszont valamennyi lakót ki kell költöztetnünk, hogy folyamatosan végezhessük a közművek felújítását, a szükséges átalakílenes otthonokkal kell jól gazdálkodni. Ha minden kötél szakad, akkor a tanácstól . kérünk még szükséglakásokat. Ezeket azonban senki nem akarja elfoglalni megy hát panaszra, ahova csak tud. Keresünk albérleteket is : át menetileg ezekbe helyezzük el a felújítás miatt kiköltöztetett családokat. Sőt, albérletet akkor is fizetünk, ha valaki átmenetileg rokonokhoz, szülőkhöz, ismerősökhöz költözik. Az emberek azonban félnek az albérlettől. Amit mi fel tudunk ajánlani, azt nem fogadják el, ha viszont azt mondjuk, hogy keressenek maguk, kész a válasz: »én keressek még albérletet is?« A lakók — általában — az információ hiányára hivatkoznak: azt teszik szóvá, hogy a felújítás mértékéről nem kapnak részletes tájékoztatást. Ezért azt sem tudják, hogy várhatóan meddig tartanak a munkák, mit cserélnek ki a lakásban, hogyan alakítják át az épületet? A z információ hiányából azután sok gond, vita, nézeteltérés adódik : ha ugyanis a lakó — főleg, amikor bent marad az ' épületben — nem tudja, hogy mi miért történik, csak azt tapasztalja, hogy lezárták a vizet, vagy kikapcsolták az áramot, ideges lesz. I Először a felújítást végző munkásokkal veszekszik, aztán fórumot keres panasza meghallgatására. A panaszt viszony csak az Ingatlankezelő, Közvetítő és Felújító Vállalat tudja orvosolni. Horváth Emil, az IKV igazgatóhelyettes főmérnöke: — Beszéljünk egy ma napirenden levő házfelújításról. A Pete Lajos és a Beloiannisz utca sarkán láttunk munkához. Az embereink a felújítás megkezdése előtt hibafelvételt készítettek, és már akkor információt kaptak tőlük a lakók. Ezt lakógyűlés követte, ahol ismertettük, milyen munkát végzünk, és azt is, hogy körülbelül meddig tart majd. — És meddig tart? — Sortatarozás esetén három-négy hónapig, egyedi felújításnál pedig hat-hét hónapig. De arra törekszünk, hogy a határidőnél korábban fejezzük be a munkát. A megfelelő tájékoztató a felújítások másik sarkalatos kérdése. Az IKV— úgy tetszik — mindent megtesz ezért. A lakók véleménye azonban más. És ehhez — legyünk őszinték — a bérlök is hozzájárulnak. A felújításokra Allványok, törmelék és bosszúság a Beloiannisz utcában. ugyanis terv készül. Ebben meghatározzák, hogy milyen munkát végeznek el a lakásokban. Ezt ismertetik a lakókkal is. Azután következnek az egyéni kérések. Ezek egy része indokolt, másik része nem. Mert indokoltnak lehet tekinteni, hogy egy idős ■ ember ülőkádat kér. (Csak éppen nem lehet kapni. Az utánajárás pedig időt vesz igénybe.) Aligha indokolt viszont, ha valaki Zuhanyozó fülkét kér a kád helyett. Joggal vetik fel a lakók, hogy minden olyan átalakítás, amelyik valamelyik helyiség méreteit megváltoztatja,, bútorelhelyezési gondokat okoz. Figyelembe kell viszont venni az IKV-nek azt a megjegyzését, hogy a lakást nem a benne lakó család igényei szerint kell koszerűsíteni, hanem úgy, hogy, gazdaságos legyen a felújítás és megfeleljen a következő húsz év igényeinek. A tervtől eltérő egyéni kívánságok — az IKV szakemberei szerint teljesítik ezeket, ha nem okoznak többletköltséget — mindenképpen \ lassítják a munkát, főleg akkor, ha a lakónak időközben jutnak eszébe újabb megoldási módok. Ezért is jó az, hogy a lakást kezelő IKV a felújítás idejére elköltözteti a bérlőt, s csak akkor adja vissza a családi otthoht, amikor készen van már minden munkával. A z IKV egy lakást átlag 125 ezer forintos költséggel újít fel. Az idén 26 millió forint értékű munkát terveztek. A mostani adatok szerint túlteljesítés várható az év végéig: több lakást korszerűsítenek, mint ameny- nyivel eredetileg számolni lehetett. A kétszáz ember — aki ezt a munkát végzi — azonban még többre is képes lenne. Ám a szervezett munka előfeltételei nincsenek biztosítva mindenütt. A lakók egyéni igényeinek megvizsgálásán túl, az átmeneti lakások száma is befolyásolja a munka ütemét. — A lakások számának növelésére van elképzelés — mondta Keresztúri János. — Az egyik ilyen, hogy a Zalka Máté utcában levő foghíjra építeni kellene átmeneti lakásokat. Szó van arról is, egy házban az IKV megvásárol néhány lakást, s oda költözteti a bérlőket. Mindez azonban még csak terv. A felújításra tervezett házakból a lakókat viszont most kell kitelepíteni. Alaposabb tájékoztatással, . az IKV által ígért határidők hitelének biztosításával tud a vállalat ezen segíteni. De a korszerűbb otthonért a lakóknak is többet kell vállalniuk: a három-négy hónapig tartó átmeneti állapotot el kell viselni. Dr. Kercza Imre azonban éppen itt van. A vállalatnak harminc átmeneti lakása van. Ezekkel az ideigKonténerszállító és rakodógép az anyagmozgatási kiállításon Gyümölcsjoghurtot is gyárt jövőre a Kaposvári Tejipari Vállalat. A megyeszékhely északkeleti ipartelepén befejezés előtt álló üzemben naponta 30—40 ezer kétdecis pohárral állítanak elő. E joghurttal eddig Budapestről látták el Somogyot és a Balaton déli partját. Az új üzemben annyi gyümölcsös joghurtot készítenek, hogy Somogyon kívül a szomszédos Tolnába és Baranyába is szállíthatnak majd. A tejipari vállalatnál már most megkezdték az előkészületeket a gyártásra: a Nagyatádi Konzervgyárból megrendelték a szükséges gyümölcsalapanyagot. Tegnap nyitották meg Budapesten, a BNV kiállítási területén a Buöatranspack ’78 nevű nemzetközi anyagmozgatási és csomagolástechnikai kiállítást. Megyénkből a barcsi Unitech Ipari Szövetkezei, és a kaposvári Mezőgép vállalat vesz részt a bemutatón. A barcsi szövetkezet az általa kifejlesztett Unikon konténerszállító gépcsalád több j tagját mutatja be. Az IFA és ZIL gépkocsialvázra szerelt hidraulikus berendezés lehetővé teszi, hogy oldalt és hátrafelé is le tudják rakrÿ az árut. Mód van a közvetlen vasúti átrakásra ós — szükség esetén — a konténer ürítésére is. A hidraulikus elemeket a finn Nummi cég szállítja: a kooperációs termékeken kívül saját berendezéseit is kiállítja. A két vállalat ezután még jobban szélesíti kancsolatait a különböző anyagmozgatási gépek gyártásában. A Mezőgép Vállalat kiállítási újdonsága az univerzális önjáró rakodógép, ezenkívül ZIL és Skoda gépkocsira, valamint MTZ traktorra szerelt autódarukat mutatnak be. A FEJLŐDÉS BIZOHYIÏÉKAI Döntött a megyei pártbizottság
