Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-25 / 252. szám
A Koiiiszomol es az iparosítás A K omszomo! -szervezetek felhívására 1926-ban alakultak Leningrad ipari vállalatainál és építkezésein az első ifjúsági »rohambrigádok«. A komszom-olisták bekapcsolódtak a takarékossági rendszabályokért, a technikai berendezések gondos kezeléséért. a, munkafegyelem erősítéséért folytatott harcba. Létrehozták a fiatal újítók csoportjait, ahogyan akkoriban nevezték őket: a »komszomo- lista Edisonok« köreit. A következő évben a lenini Kom- szomol tömegkampányt hirdetett a munka termelékenységének fokozására. 1927 decemberében a párt XV. kongresszusa megerősítette a Szovjetunió első gazdaságfejlesztési ötéves tervének irányelveit. A kitűzött feladatok megvalósításáért vívott harcban jelentős szerepet szánt a Komszomolnak. Az első ötéves terv legfontosabb építkezésein, távolról sem tökéletes körülmények között több mint 350 ezer fiatal fiú és lány dolgozott. Közülük 200 ezer a Komszo- mol megbízásából. Utaztak ezekre az építkezésekre fiatal munkások, alkalmazottak, parasztok. Az egész országban kibontakozott szocialista munkaversenynek egyik kezdeményezője a Komszomol volt. 1929 januárjában a Komszomol Központi Bizottsága a Komszo molszk a ja Pravda hasábjain fordult az ifjúsághoz, hogy országszerte indítsák meg a szocialista munkaversenyt. Két évvel később, a IX. kongresszuson a Komszomol, csaknem hárommillió tagja nevében nyilvánította magát az első ötéves terv rohambrigádjává. Az egész ország feszült figyelemmel kísérte a sztálingrádi traktorgyár építkezését, ahol sok ezer ifjúsági brigád dolgozott. Fiatal kezek építették a magnyitogorszki fémkombiinát 2. számú nagyolvasztóját is. Az első ötéves népgazdasági terv teljesítése folyamán az áldozatkész munkában és a szocialista munkaversenyben tanúsított kezdeményezőkészségért és a végzett munkáért á szovjet kormány a Komszomolt a Munka Vörös Zászlója Érdemrenddel tüntette ki. Már „lehúzták a redőnyt” Eredmények, tapasztalatok a Pannóniánál A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalatnak összesen 120 üzlete van a Balatonnál, ebből 12 szálloda. Vendéglátó létesítményeinek 70 százaléka csak az idényben működik, következésképpen nyáron sokkal több dolgozóra van szüksége, mint az őszi, téli hónapokban. Pontosabban: a szezonban háromezer, egyébként pedig ezeV ember dolgozik a balatoni igazgatóságnál. Az utóbbiak közül sokan a kisegítő üzemekben (a karbantartó, a szállító, a csomagoló részlegben, valamint a cukrászüzemben és a varrodában) tevékenykednek. A szezonban szükséges létszám zömmel a Pannónia budapesti üzleteiből érkezik, de az ország minden részéből jönnek munkavállalók. (Ezek közül természetesen nem mindenki tartozik a szakma elitjéhez.) A törzsgáda ennek ellenére kialakulóban van a balatoni vállalatnál. Ezt segíti a téli foglalkoztatás és a külföldi munkavállalás lehetősége is. (A közeljövőben nyolcvanan utaznak az NDK- ba a balatoni igazgatóság dolgozói közül szakmai gyakorlatra: szakácsok, cukrászok, felszolgálók.) A szezonjellegű üzletek már «■lehúzták a redőnyt«, s a nyári eredmények, tapasztalatok értékelése után a következő idényre készülnék a balatoni vendéglátók. Az idei tapasztalatokról beszélgettünk dr. Vida Kocsárddal,. a vállalat igazgatójával. — Az elmúlt szezon többet követelt tőlünk, mint az előző évi, s jövőre minden bizonnyal ugyanezt, a már közhelynek tetsző, de igaz megállapítást kell majd megismételni — mondta. — Főként a külfödli vendégek száma gyarapodott az idén. Következésképpen elsősorban azokban az üzleteinkben nőtt a forgalom, amelyeket főként a külföldiek látogattak rendszeresen; a szállodákra, a szállodai éttermekre, bárokra, drinkbárokra, magyaros jellegű csárdákra gondolok. A déli part szállodáiban az idén 36,5 százalékkal nőtt az üdülők egyaránt megkedvelték a siófoki Stefánia cukrászdánkat, amely, egy rossz emlékű kocsma helyére került. Meglepően jó. hatást keltett dolgozóink körében az a nívóverseny, amelybe minden üzlet közössége benevezett. A tét: pénzjutalom, s az úgynevezett nívótábla,, melyet a legjobb színvonalon dolgozók szerelhettek föl' az üzletek falára. Az értékelést szakmai bizottságok . végezték. A vállalati ellenőrzés tapasztalatain kívül a társadalmi ellenőrök, az állami kereskedelmi felügyelőség, a Köjál stb. véleményét is figyelembe vette a zsűri. Az erőfeszítések és az eredmények ellenére azonban nyilvánvaló, hogy üzlethálózatunkban még nincsenek meg mindenütt a színvonalas, korszerű vendéglátás feltételei. Az idegenforgalmi vendéglátás, m'lnt ismeretes, jelentős konvertibilis valutát hoz, ugyanakkor az ezzel foglalkozó vállalatok nem rendelkeznek (Vagy csak részben) azokkal a . pénzügyi lehetőségekkel, amelyek szükségesek lennének a hálózat bővítésére, korszerűsítésére. Remélhetőleg a VI. ötéves terv közgazdasági szabályozó rendszere segít majd. — Milyen teendők várnak a Pannónia balatoni igazgatóságára, dolgozóira a télen? — Az idén a Balaton szállót és a szántódi Touring hotelt újítjuk fel. A Hungária földszintjén négypályás automata tekepályát építünk, tervezzük a Csülök étterem bővítését és a Fogas presszó rekonstrukcióját is a többi között. A télen nyelvtanfolyamokon, szakmai továbbképzéseken vesznek részt dolgozóink. A vízumkényszer megszűnésével várhatóan megnő az osé’trák ' véfidégek száma a jövőben. Erre is föl kell készül nünk. Egy jelentős üzlettel bővül a hálózatunk: január 1-tői a kaposvári Do- rottya-szálló is a balatoni igazgatósághoz tartozik. De sorolhatnám tovább a terveket, feladatokat... Sz. A. r '■ .ni, úgynevezett vendégéjszakák száma. A belföldiek 1,6 százalékkal, a szocialista Országokból érkezettek 24,6 százalékkal. a nyugati turisták pedig 60 százalékkal töltöttek több éjszakát a hotelekben, mint tavaly. A balatoni igazgatóság üzleteinek forgalma 15,6 százalékkal nőtt a múlt évben elért eredményhez képest: összesen 250 millió forintot forgalmaztunk, 34 millióval többet, ' mint tavaly. — A szállodákban (talán az idén először) szinte egész nyáron telt ház volt. .Sőt, az is előfordult, hogy gondot okozott a vendégek elhelyezése. Ennek mi volt az oka? — Az utazási irodák eddig minden évben több helyet adtak el, mint amennyi valójában rendelkezésre állt. Ugyanis az volt a tapasztalat, hogy a nyaralni szándékozók egy része megváltoztatja tervét, lemond az utazásról. Az 'idén ez a gyakorlat nem vált be, a vendégek (sokszor egy helyre ketten) megérkeztek, s azon kívül, hogy gondot okozott az elhelyezésük, nem vetett jó fényt sem az utazási irodákra, sem a szállodákra. Hogy mi volt az oka a szokottnál is nagyobb idegenforgalomnak? A többi között az, hogy január 4-től megszűnt a kötelező valutabeváltás, valamint, hogy az utazási irodák 10 százalék árkedvezményt adtak azoknak a turistáknak, akik előre megrendeltek a nyári szolgáltatásokat. — A forgalom nem várt nagysága, valamint a krónikus nehézségek ellenére a vendéglátás színvonala javult a Pannónia üzleteiben. Milyen erőfeszítéseket tettek evégett? — Mindenekelőtt erőnkhöz mérten igyekeztünk felkészülni a szezonra. Az üzletek külsejére nagy súlyt helyeztünk. A nyár kezdetére ért véget a szállodasoron a Hungária hotel rekonstrukciója. Bala- tonföldváron ételbárt létesítettünk, s az idén nyílt meg a hangulatos bogiári Kinizsi- udvar is. A helybeliek és az Tájékoztató az őszi munkákról Késik « kukoricahetakarítás 4 'A legsürgetőbb feladat a kukoricabetakarítás ütemének gyorsítása — állapította meg tegnapi ülésén a megyei tanács mező- és élelmiszergazdasági bizottságának fejlesztési albizottsága. A friss tájékoztatás szerint ugyanis a gazdaságok még alig jutottak túl a munka negyedén. holott tavaly ilyenkor már a termésnek több mint a fele biztonságban volt. A szakemberek szerint az idei ütemtervekhez képest több mint háromhetes a lemaradás. Elvkora késés nagy kockázat! A fuzárium a táblák egy részében máris jelentkezett, ez pedig azt jelenti, hogy az idő előrehaladtával már egy erősebb szél is többszörösére növelheti a veszteségeket ... Megjepő, hogy e késés ellenére több üzem leállt a munkával! Tény, Hogy helyenként a késve, csak az idén tavasszal elvégzett műtrágyázás, a még nindig túl nagy arányban lasznált késői érésű fajták, no meg a hűvös és csapadékos kora nyári időjárás miatt a kukoricák egy része még nem teljesen érett. Tovább várni mégsem szabad, félő ugyanis, hogy az alacsoríyabb víztaratalom és a jobb minőség várása holnap esetleg veszteséget szül.. Az. eddig betakarított táblák termésátlaga a szövetkezetekben 51, az állami gazdaságokban 54 mázsa hektáron- ént. A kombájnosoktól, a kállítóktól és a munkát szervező szakemberektől is függ, nogy ez az eredmény javul-e, vagy — ha nem sikerül behozni a hátrányt — romlik. A csaknem 100 ezer hektárnyi vetőszántásnak négyötöde már kész. Az ekék 12 ezer hektárral »járnak a vetőgépek előtt«. Visszás azonban, hogy néhány üzem nem a már betakarított korai kukoricája után akar búzát vetni, hanem a majd ezután levá- gamdók helyébe. Magyarán: nem ott vet, ahol már tehetné, hanem ahol esetleg majd csak késve teheti. ALigha kell hangsúlyozni, hogy ezzel nemcsak önmagát hozza hátrányba. Alighanem ezek a nehezen magyarázható »megoldások« okozzák, hogy az egyébként jó ütemben haladó vetés megyei átlagban néhány nappal a terv mögött jár. Eddig 44 ezer' hektáron került búzavetőmag a földbe. Hátravan még 30 ezer hektár. A múlt heti meleg lassította J ugyan a répa átvételét és ezzel együtt a betakarítást, az utóbbi napokban azonban — úgy látszik — felgyorsult a munka, mert tegnap már ütem szerinti répa be takarításról számoltak be. Eddig a termés G0 százalékát szedték föl. Befejeződött a napraforgó, a rozs és az őszi árpa betakarítása, és burgonya is már csak mutatóban van a földeken. Akad azonban még tennivaló a gyümölcsösökben és a szőlőkben, ahol 300—300 hektár lészüretelése van még hátra. V A terményfelvásárlás helyzetével kapcsolatban elmondták, hogy a megyei Gabona- forgalmi és Malomipari Vállalat 16 ezer vagon kukorica átvételével számolt. Szerződést eddig már csaknem ll ezer vagonra kötöttek. Az átvétel folyik, eddig 5200 va- gonnyi szem került a tárolókba. Sajnos a tavalyinál magasabb a tört szemek aránya, a víztartalom pedig — fentebb leírt, kényszerű okok mialt — helyenként igen magas, 40 százalék körüli. Az őszi munkákra vonatkozó tájékoztatást követően a fejlesztési albizottság az élelmiszertörvény végrehajtásának megyei tapasztalatait vitatta meg a megyei élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézet igazgatójának jelentése alapján. Ki a ludas? A gépkocsi kényelmesen nyelte a kilométereket az őszi napsütésben, s mert nem kérdezz—feleleket játszottunk. gyorsan oldódott a légkör. Egy műszaxi ember ült mellettem, s hátul két bádcgcsxiú. Nem is tudom, hogyan került elő a téma, de arról próbáltuk kicserélni tapasztalatainkat, hogy miért olyan drága az építkezés, egy-egy lakás ára, nem is beszélve az ipari, mezőgazdasági, egészségügyi beruházásokról. (A kultúrát nem emlegettük, hiszen nem túl sok példát találnánk rá.) Világmegváltó szándékunk nem volt, de azért szót váltottunk az előkészítésről,, a szervezettség magas fokáról, amely kétségkívül nyeli a pénzt, a hosszú »átfutási időről«, a tervezők álmodozásairól, a. lebonyolítók gyakran »bonyolító« magatartásáról, és természetesen nem hagytuk figyelmen kíviil az építőanyagok árát sem. De nem ez volt a legfontosabb számunkra. A műszaki ember ugyanis saját véleményét — és némiképp a közvéleményét — vázolta a következő példával. Nézzek csak hátra, itt ül mögöttünk ez a két fiatálember. Jó munkások, ezt tudja róluk. De kérdezzem meg tőlük, ha nem hiszem: két órát akarnak dolgozni naponta, és nyolc óráért megkapni a bért. Namárrnost. A bevétel meghatározott százalékát lehet munkabérre .fordítani. Ügy gondolom talán, hogy a kiesésért azt a napi hat órát nem kell valakinek megfizetni...? Fölszámolják. A vállalat nem fizethet rá, a fiúk meg olyan rendesek. És ha elmennének, vagy elzavarnák őket, ki jönne helyettük? Senki. A fiúk láthatóan nem akartak beavatkozni a vitába, csupán mosolyt láttam arcukon a visszapillantó tükörből. Egyikük ennyit jegyzett meg: »Nem ilyen egyszerű ám...« Mondhatja. Igaza lehet, de abban a műszaki- embernek is, hogy a látszat ez. A közvélemény hajlamos abból ítélni, amit a felületen lát. Ilyen alapon viszont ki vitathatná, hogy sokat támaszkodnak, unatkoznak — néha isznak és kártyáznak is — az emberek munkaidőben, De miért? Azért, mert tehetik. És ennek különböző okai vannak. Természetesen nem szándékozom fölfedezni a spanyolviaszt, hiszen mindenki mondja, hallotta — talán túlságosan sokszor is — ezeket a fogalmakat, hogy anyagellátás, üzem- szervezés, kooperációs nehézségek, fegyelem, ellenőrzés. Mondhatnám tovább is. Csakhogy a fogalmak pufogtatása kevesebb, mint a tett. És időnként — nem is olyan kevésszer — éppen a tetteket kénytelen hiányolni a népgazdaság. .1975 márciusát írták, amikor kongresszusi határozat született, s köztük, a III. fejezetből két idevágó mondat ötlött újra a szemembe. Az egyik ezt mondja: »Minden szinten hatékonyabbá kell tenni a tervek végrehajtásának és a gazdasági fegyelem megtartásának ellenőrzését.« A másik a beruházásokról szólva így hangzik: »A 'határidő- és költségtúllépéseket — mulasztás esetén — kövesse felelősségre vonás.« Az illetékes szakemberek erre — ha nem mondják is ki, azt gondolják, amit a bádogosok a másik ügyben: »Nem ilyen egyszerű átn ...« S emmi újat sem mondok azzal, hogy ellenőrzés nélkül nincs vezetés. Nincs munka, tervteljesítés; és a fejlődés sem olyan ütemű, amilyen lehetne. Ha viszont van helyi ellenőrző szerv, vannak emberek, akik valamely munka felülvizsgálatát — az álhumanizmus mellőzésével — rendszeresen elvégzik, akkor... De hadd mondjak erre egy szemléletes példát. I,gaz, hogy a történet nem állít emléket a rendszeres ellenőrzésnek, akkor ugyanis elmaradhatott' volna a könnyűszerrel kiiktatható fenyegetés. De ez egy másfajta tanulsága az ügynek. Az történt, hogy a felügyeleti, hatóság embere még a tavasszal váratlanul megkérdezte egyik állami gazdaságunk igazgatójától: »Mondd csak, hogy álltok az éves terv időarányos teljesítésével?« A válasz: »Nincs különösebb baj; csupán az erdőgazdálkodási ágazatnál van tetemes lemaradás ...« »És mi a szándékod?« »Behívattam a központba a kerületvezetőt és az ágazatvezetőt is. Azt mondtam nekik, ha a félév végére nem hozzák be a lemaradást, az ágazaivezető súlyos fegyelmire számíthat, a másik aligha ússza meg, hogy útilaput kössünk a talpára. Elvégre minden feltételt biztosítottunk ahhoz, hogy teljesíthessék a tervet...« A beszélgetés másra terelődött, s az osztályvezetőnek csak jó néhány hónappal később jutott eszébe, hogy megkérdezze: ott dolgoznak-e még azok az emberek? Az igazgató magabiztosan mondta: »Hogyne! Azóta a fakitermelésben és a feldolgozáson is nemcsak behozták a lemaradást, hanem tetemes előnyre is szert tettek.« A figyelem és fegyelem, az ellenőrzés a vezetés nélkülözhetetlen alapeleme ... Igaz, hogy némiképp fenyegetésnek is beillett a módszer, de az igazgató tudta, hogy mit kell tennie. A jó autószerelő a motor hangjából, a fordulatszámból, a kifejtett energiából rögtön tudja, hová kell nyúlnia ... Ez utóbbi 'egyébiránt arról jutott eszembe, hogy nemrégiben hallottam egy állásfoglalásnak is beillő szakszervezeti' véleményt, miszerint: »A verseny javítsa a munka szervezettségi fokát, oldja fel az anyagellátás, a kooperáció nehézségeit, hiszen időnként ezek törik le a munkaverseny lendületét.« Vajon a munkásnak, a szocialista brigádnak kell —. és van lehetősége — megszüntetni a gondokat, vagy ez esetben nem a munkeversenyhez, hanem máshová kellene nyúlnunk? Gyanítom ugyanis, hogy a legiobb szellemben tevékenykedő brigád sem tud anyag nélkül versenyezni. Azt hiszem, az. is elég nagy baj a mi társadalmunkban, hogy az ellenőrzést rengetegen piszkálódásnak, a bizalmatlanság jelének fogják föl. így azután képtelenek fölmérni mindenfajta ellenőrzés helyi gazdasági, megyei és népgazdasági, anyagi és morális hasznát. Pedig nem kell különösebb áttételes gondolkodás ahhoz, hogy a zöldség, a gyümölcs árában, az élet minőségében, a közhangulatban és ezernyi másban fölfedezzük az ellenőrzés mulasztásainak hatását. Akkor pedig ki a ludas? A munkás, aki utál ténferegni a gyárban, s nem igaz róla a feltevés, hogy két- órai munkáért akar nyolcórai bért? Hiszen épnen öt háborítják föl legjobban a tevékenységét gátló akadályok. A következő történet ugyancsak az ellenőrzés hasznát bizonyítja, ámbár lehet, hogy kissé morbidnak tartják az esetet. Mégsem hallgathatom el, hogy koporsókat gyártó üzemről lesz szó, bár jól tudom, hogy egy ilyen »cég« vagy a temetkezési vállalat tervteljesítéséről alig lehet ellenérzés nélkül beszélni. Csakhogy ott is munka folyik, emberek dolgoznak — jól vagy rosszul. És lám. rosszul dolgoztak, ez hónap közben is kiderült. Szeptemberben — elsejétől 21-ig 1280 késztermék hagyta el a munkapadokat, rendkívül kevés. És akkor jött az ellenőrzés. Igaz, nem ismerem a módszerét, a szavakat sem tudtam rekonstruálni, s bizonyára fontos intézkedések is napvilágot láttak. De úgyis csak a végeredmény fontos: szeptember 21-től október 1-ig 1720 termék készült. Ugyanolyan feltételek mellett, ugyanannyi ember munkájával. Csupán egyetlen vasárnap szerveztek külön műszakot, hogy teljesíthessék a tervet. »Nem olyan egyszerű ám ...« mondhatná valaki, pedig semmiféle ördöngösség nem volt mögötte. Nem akarom részletesen fejtegetni a vezetés—ellenőrzés összefüggéseit, értelmesen kimunkált elméletét. Akiknek tudniuk kell, tudhatják, vagy könnyűszerrel elsajátíthatják. A mai sorokat természetesen nemcsak az első számú vezetők kötelességének fölemlítése miatt vetettem papírra, Jávori Béla
