Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-03 / 233. szám
A VIZ ARA M ár-már közhely számba menő kijelentés (ráadásul némi túlzást is' tartalmaz), hogy a természet legdrágább, egyszersmind veszélyesen fogyó kincsei közé tartozik a víz. Tény: a fokozódó urbanizáció, a gyors iparosítás és a mezőgazdaság kemizálásának hatáséira mind szennyeaetteb- bek a folyók, tavak, egyre több kóros vegyi anyag jut a talaj mélyrétegeibe, de a vízkészlet rohamos fogytáról, az emberiséget fenyegető krónikus vízhiányról túlzás beszélni. Mindamellett a vízszeny- nyezés veszélyére nem árt felfigyelni, s nemcsak ama néhány fertőzés miatt, amely településeink egynémelyi,kében az elmúlt hetekben keltett riadalmat — az ásott kutak vize volt nitráttól fertőzött —, turném a víznyerés és tiszti tás növekvő költségei miatt is. A vezetékes vízellátás és a csatornázás mértéke mindig is 'fokmérője volt egy-egy ország infrastrukturális fejlettségének. Hazánk e téren sem tartozott — s az érdemleges előrelépés ellenére sem tartozik a világ élvonalába. Nem is kell távolra tekintenünk; még 1970-<ben is csupán 1,1 millió lakás volt bekapcsolva a vízvezeték-hálózatba. A közcsatorna-hálózatba még ennél is kevesebb: 811 ezer. Öt évvel később már annyiban változott a szám, hogy hozzávetőleg másfél millió lakásban volt vízvezeték, egymillióban pedig csatorna (óm eme otthonok fele a városban van). Mindez nem a lakások, hanem a lakók oldaláról közelítve: 1975-ben a lakosság 65 százaléka volt vezetékes vízzel, 34 százaléka pedig közműves csatornával ellátva. S immár a jövőbe tekintve — maradva e témakörnél —, 1980-ban a lakosság 73, 1985-ben 85, 1990- ben 90, az ezredforduló táján pedig 94—96 százaléka élvezheti a vezetékes ivóvíz előnyeit. Aligha kíván bővebb bizonygatást: a közműhálózat fejlesztése, új víznyerő helyek létesítése tetemes forint mil- liáirdokat követel. Csupán az ötödik ötéves terv időszakában 34 milliárd forintot fordít a népgazdaság a vízzel és a csatornázással kapcsolatos beruházásokra (az összeg 90 százalékával a megyei tanácsok — illetve a tanácsok —, 10 százalékával az Országos Vízügyi Hivatal beruházói rendelkeznék). Ezt olvas-va- hallva óhatatlanul felötlik: mennyibe kerülhet egy liter víz? Mennyibe a népgazdaságnak — és mennyibe a fogyasztónak? Mindjárt hozzátehetjük: a népgazdaságnak és a társulati alapon községi vízműveket létesítőknek évről évre többe. S nem csupán azért, mert emelkedtek az építőipari, továbbá a beruházáskor begyűrűző árak is, hanem azért is, mert fogytán a könnyein kinyerhető vízmennyiség. A föld mind mélyebb rétegeibe kell lefúmi, egyre nagyobb szivattyúkra van szükség, s minél mélyebbről jön a víz, annál több ásványi sót, savat, mangánt, vasat, gázt és egyéb kiszűrésre váró anyagot tartalmaz. De ma már nemcsak a mélybe kall fúrni, hanem Otthonra találtak Sokan tréfásan értelmezik ezt a gyakorta hangoztatott megállapítást: »-a munkahely második otthon«. Jelentése azonban mélyebb értelmű, hiszen csak az olyan ember megy örömmel a munkahelyére, s dolgozik ott szívesen, aki azt valóban második otthonának tekinti. Aki érzi, hogy várják, számítanak rá, szükség van a munkájára. — Nekem a gyáregység valóban második otthonom... Tizenegy esztendővel ezelőtt kőművesként kerültem a Mech&nikai Művek marcali gyárába, a szakmámat azonban egészségi okok miatt hamarosan abba kellett hagynom. A gyár vezetői biztattak: tanuljak, szerezzem meg a középiskolai végzettséget, s lesz számomra megfelelő munkahely. Bizalmat is előlegeztek, mert már a tanulás idején a jelenlegi beosztásomba helyeztek. Most a karbantartó csoportnak vagyok a vezetője. Kőművesek, asztalosok, festők munkáját irányítom. Kocsis Lajos kötődését a gyáregységhez nemcsak a szavai igazolják. Ezt jelzi: ott dolgozik most már néhány esztendeje a felesége Is betanított munkásként. Veje a tavasszal a tmk-ban kezdett dolgozni lakatosként, a fia pedig most ősztől szenszámké- szítő lakatostanuló. A megbecsülésen kívül más is elősegítette azt, hogy Kocsis Lajos példáját követve az egész családja idetartozó- nak vallja magax. — Itt lettem 1967-ben kommunista, s két évvel később a pártszervezet javaslatára kerültem a munkásőrségbe. Igyekeztem mindkét feladatomnak becsülettel eleget tenni. — .Szervező titkárként dol-i gozik évek ôta a kettes alapszervezetben. Kötelességének érzi, hogy figyelemmel kísér-1 je a munkában helytállókat. I Az alapszervezetben a legeredményesebb a pártépítés, j Fóként^sok Fizikai munkás kerül javaslatára a pártszervezet soraiba. S nincs olyan észtén- i dó, hogy Kocsis Lajos ne ajánlott volna valakit a munkásőrségbe. Eddig már tíznél több fiatal öltötte föl javaslatára a szürke egyenruhát — mondja róla Székely Antal, az Ü2*ml pártbizottság titkára. Kovács József egvségpa- rancsnok-helyettes véleménye szerint nemcsak ő, hanem az általa javasolt fiatalok is becsülettel megállják helyüket a munkásőrségben. Sokan köszöntötték őt a fegyveres erők napján. Főként azok, akik régebben ismerik, mint Marcali őslakost Egykori iskolatársat akik közül többen itt dolgoznak a Mechanikai Művekben. Kocsis Lajos ugyanis a fegyveres erők napján nem csupán a testülethez való tartozását hanem a születésnapját is ünnepelte. — Most volt a 43. születésnapom. Noha egészségem már , nem a legjobb, a munkásőrséget nem hagyom. Szeretném, ha még jó néhány fiatalt bevonhatnánk a testület munkájába Az a célom, hogy néhány év múlva majd a fiam- j mai együtt járjak szolgálatba, j gyakorlatokra... Kocsis Lajos otthonra talált a munkahelyén, is. Sz. L. gyakorta a községek határain kívülről, több kilométer hosz- szú távvezetékeken, nagy nyomású szivattyúház közibeiktatásával kénytelenek vizet nyerni. így aztán érthető, hogy amíg a hatvanas évek második felében családon,lsént átlagosan háromezer forint volt egy-egy család hozzájárulása, ma az összeg hozzávetőleg tízezer forint. Am ez csupán a bekerülési költség; a víz díja — még inkább a víznyerés önköltsége — területenként eltérő. A legkisebb falusi vízmű is naponta 1000—2000 köbméter vizet ad, s 50—60 millió forintba kerül. Egy háromtagú család — amennyiben komfortos lakásban lakik — naponta átlagosan egy köbméter vizet fogyaszt (ám itt is nagy a szóródás : Budapesten hozzávetőleg háromszor annyit, mint a községekben). S hogy mennyibe kerül egy köbméter ivóvíz önköltségi áron? Országos átlagban 3 forint 63 fillérbe. .. de ahány vízmű, any- nyiféle önköltség. A legolcsóbb 2 forint 50 fillér, a legdrágább — kirívó példa a Mátrából — 80 forint. Méltánytalan lenne persze, ha valaki a más településeken lakókhoz viszonyítva hasonló árikülönbséggel volna sújtva. Ezért az állam jelentős fogyasztói árkiegészítést ad, így a lakosság hat árkategóriában, 80 fillértől 3 forintig fizet a víz köbméteréért Magyarország nemcsak az infrastrukturális ellátottság, hanem a vízszerzési lehetőségek szempontjából is közepes helyzetben van. A felszíni vizek 95 százaléka külföldről folyik át hozzánk, s a vízgyűjtő területek iparosítási fokától függően, szennyezetten érkezük. (Legszennyezettebb a Sajó, időszakosan rendkívül szennyezettek a Körösök is.) it ígér hát a jövő? Az ötödik ötéves terv időszakában országszerte 60 nagy víz-csatorna beruházáson dolgoznak (köztük a Keleti Csúcsvízmű, a hasznosi tározó, a rákhegyi vízmű- rendszer, a sajôlédi, a lázbérei, az észak-mátrai, az észak- nógrádi, a Dun a-kanyarban a Duna jobb parti, az ercsi-dunaújvárosi, az ercsi-velencei tavi és a íanyód-ikaposvári vízmű). A holnapután pedig? Hazánkban a számítások szerint 2000-ig lehet a mai módszerekkel vizet nyerni. Elég a vízkészlet, még ha helyenként gond is a felszínre hozása. Az ezredforduló után viszont előadódhat, hogy az üzem ek — ez élelmiszeripart és a gyógyszeripart kivéve — neun juthatnak a mainál több vízhez, tgy arra kényszerülnek majd. hogy megfelelő tisztítással akár tízszer is felhasználhatják a rendelkezésükre áfió víziét ' , I Földes Tamás M Fiatalos lendülettel Körzeti építésügyi hatóságok Zömök, erős fiatalember lépett be a szobába. Kék munkásruha, a felső zsebéből golyóstollak vége kandikált ki. — Galabár Zoltán — mutatkozott be. Sokat hallottam róla, mielőtt találkoztunk volna. A Balatonboglári Állami Gazdaság pártbizottságának titkára lelkesen beszélt pártcsoportjának a munkájáról, ö is ott volt a legutóbbi ülésükön, s tetszett az az őszinte légkör, az a szókimondás, ahogy megvitatták a gazdasági teendőiket Béri László, a borkombinát párttitkára a fiatal párt- csoporthizalmi igyekezetét dicsérte. Azelőtt is tevékeny ember volt a KISZ-ben, most is ilyennek ismerik az alapszervezetben. — Hányán tevékenykednek a pártcsoportban? — A mienk nagy csoport — mondja. — Tizenkettőn vagyunk. — Elmondták, hogy mi a feladata? — Sok segítséget kaptam a párttitkártól, aztán Vincze Miklós üzemvezető-helyettestől — egyébként ő volt az egyik ajánlóm a pártban, a másik pedig a KlSZ-szerve- zet. Az viszont nagyon jó lenne szerintem, ha egyszer a gazdaság pártbizottsága összehívná az összes pártcsoportbi- zalmit. Azt hiszem, hogy ez föllendítené a munkánkat, a mi csoportjaink tevékenységét jobban be tudnánk illeszteni a gazdaság egészébe. Gyakran nyílik az ajtó, a párttitkárt keresik. Ez most természetes is, hiszen állandóan érkeznek a szőlővel teli vontatók. Most minden figyelem a feldolgozásra összpontosul. Galabár Zoltán pincemunkás, a borkezelés az egyik fő feladata. Azon a bizonyos értekezleten is éppen ezeket a dolgokat vitatták meg. Különösen sok ötletet mondtak el arról, hogy a leállított palackozó asszonyait hova és hogyan osszák be. A párttagok jól ismerik a helyzetet, bőven van tapasztalatuk, s ezt szívesen megosztják a vezetőkkel is. Ügy gondolom, hogy a vita nyomán intézkedtek is ... Máskor is figyelembe veszik a véleményünket. —Legjobban a pártcsoport tagjai ismerik a velük együtt dolgozókat. Ajánlottak már közülük párttagnak? — Természetesen... Három fizikai állományú társunkat. — Hatnak-e a környezetükre? Elmosolyodik, széles gesztusokkal magyaráz. — Hát ez a legnehezebb; Apróbb veszekedések előfordulnak munka közben; az a fontos, hogy ezt egymás között elintézzük. Olyan dolgok ezek: ha valaki nem fejezi be a szerelést, netán a fejtést, a másik szól érte. Galabár Zoltán huszonnyolc éves. Tíz évvel ezelőtt végezte el a bogiári szakmunkás- képzőt. Gyümölcstermesztő, faiskola-kezelő képesítésével a gazdaságban kezdte a munkát 1968 júliusában. Dolgozott a hajtatóban, volt minőségi ellenőr, aztán a szőlőbe ment. Az Országos Fajtakísérleti Intézet kihelyezett telepéről vonult be katonának, s odament vissza 1971-ben. A borkombinátban az ötödik éve dolgozik, két évvel ezelőtt vették föl a pártba. — Ügy érzem, hogy bőoen van elfoglaltságom. Megmaradtam KISZ-tagnak, bár nem tudok minden rendezvényre elmenni, hiszen Fonyódról járok Boglárra dolgozni. Egy éve munkásőr vagyok, hol szolgálatba, hol gyakorlatra megyek. Háromnegyed éve pedig pártcsoport- bizalmi lettem. — Nős? — Igen, hetvennégyben nősültem. Diákszerelem »ott, együtt jártunk iskolába Frid- rich Ibolyával, ö is a gazdaságban dolgozott, de aztán elment a Pécsi Kesztyűgyár fonyódi telepére, mert itt nem voltunk egy műszakban. A beszélgetés miatt a munkatársa most nem vihette haza a motorján. Megígértük, hogy elvisszük. Farmernadrágban, fekete pulóverben jött vissza, bukósisakkal a kezében. Elindultunk Fonyódra. A bátyjáék lakására vigyáz. Amikor benyitottunk a kapun, a kutya nagyokat ugrált örömében. Az előszobában a fal tele volt trófeákkal — Nekem is a vadászat meg a horgászat a kedvenc időtöltésem ... Sajnos, tegnap mindössze öt keszeget fogtam. Kevés a haj a tóban. Lajos Géza Ünnepélyes fogadalomtétel Marcaliban Az eskü egész életre szól »A katona olyan ember, aki hitet, célt a népétől kapott.« Az ég beborult, időnként szemerkélni kezdett az eső, az időjárás azonban nem ronthatta el az ünnepélyes percek hangulatát. Feszes vigyázzban álltak a szakaszok, s néhány perc múlva felhangzottak a vezényszavak : — Esküt tevőik, vigyázz! Fogadás jobbról! Tisztelegj! Csattanták a tenyereik a géppisztolyon, egyszerre fordultak a fejek, s a zenekar rázendített a Rákóczi-induló- ra. így kezdődött szombaton délelőtt Marcaliban, a Petőfi Sándor laktanyában á katonai szolgálatra bevonult fiatalok ünnepélyes eskütétele. A magasabb egység parancsnoksága, járt- és KISZ- szervezete nevében Vess Zoltán alezredes, politikai osztályvezető köszöntötte az esküt tevő fiatalokat, a hozzátartozóikat, a vendégeket, közCyors, szakszerű isgyíitíézés a Balaton-parton Aki mostanában fölkereste a Balaton-parti tanácsokai valamilyen építési, telekalakítási ügyében, az lázas készülődést tapasztalt. Egyik helyen a megszűnt építésügyi hatóság iratainak átadását készítettek elő, a másik helyen. pedig már az új feladatokat vették át, a műszaki apparátust helyezték el. A körzeti építésügyi hatóságok ugyanis október elsejétől megkezdték működésüket a Balaton - déli partján. Sokan ismerik a Velenceitavi kísérletet. A Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére a térség tanácsai közös műszaki szakigazgatási szervet hoztak létre kísérleti jelleggel 1974-ben. A tapasztalatok kedvezőek voltak, a Gárdony nagyközség szakigazgatási szervén belül kialakított tíztagú műszaki osztályról, s így ennek mintájára a körzetesítés hiellett döntöttek a települések tanácsai a Balaton uazuki us déli pártján is. 1 Hét évvel ezelőtt lépett hatályba a tanácstörvény, s ennek szellemében a hatásköröket is leadták. A Balaton- parti tanácsoknál egy-két dolgozó látta el az építésügyi ágazat hatósági feladatait a település ífagyságától függően. Az építések száma azonban évről évre nőtt, s egyre nagyobb terhet adtak a parcellázások, a közmű-, út- és járdaépítések. Ezzel együtt azonban nem volt több a műszaki ügyintéző. A túlterheltség, a szakosodás hiánya miatt elhúzódtak a határidők, esetenként a döntés sem volt kellően megalapozott. Ezt csak úgy lehetett megszüntetni, lia megerősítik a tanácsok műszaki apparátusát. A megfelelő szakosított apparátust viszont csak több község közös szervezetén belül lehet kialakítani. A déli parton jelenleg három körzet alakult: Siófok város és Zamárdi község tanácsa Siófok székhellyel; Balatonszárszó nagyközség, Ba- latoaföldvár község tanácsa Balatonszárszó székhellyel; Fonyód nagyközség, Balaton- keresztúr, Balatonszentgyörgy tanácsa Fonyod székhellyel. A fonyódi tanács szakigazgatási szervén belül megalakult műszaki osztály mostantól tizenegy községben látja el a hatáskörébe tartozó építésügyi hatósági feladatokat Fontos tudnivaló, hogy Bala- tonkeresztúr, Balatonmária- fürdő, Balatonújlak, Balaton- szentgyörgy, Balatonberény, Vörs, Tikos, Holiád ingatlantulajdonosainak építés-hatósági ügyeit a fonyódi tanácshoz kell benyújtaniuk. A hatósági ügyintézők közölt arányosan osztottuk fel a körzethez tartozó településeket. A területi beosztás állandó, mindig ugyanaz az ügyintéző foglalkozik a hatáskörébe tartozó települések építésügyi igazgatási feladataival. Az ügyintéző meghatározott napokon ügyfélszolgálati napot tart a székhelyközségben. Akkor fogadja az Ügyfeleket, «mm intézi » területfelhasználási,’ az építési, a használatbavételi, a telekosztási, a közterülethasználati engedélyek iránti kérelmeket, megtartja a szükséges helyszíni szemléket, tájékoztatja az ügyfeleket. Az osztály egyik dolgozója minden héten ügyfélfogadást tart a megállapodást kötő tanácsok székhelyközségeiben : Balatonkeresztúron hétfőn 8— 12-ig, pénteken 8—16-ig; Ba- latonszentgyörgyön szerdán 8—12-ig; Fonyódon hétfőn 8— 12-ig, szerdán 8—16-ig, pénteken 8—15.30-ig. A körzethez tartozó állampolgárok kérelmeiket a székhelyközségben tartandó ügyfélfogadási napokon is előterjeszthetik. Szakszerűbben, gyorsabban, törvényesen — ez a céljuk és egyben jelszavuk is a körzeti építésügyi hatóságoknak. Eleinte bizonyára sok ügyfélnek gondot okoz ez a változás, ha viszont leszámítjuk a kezdeti nehézségeket, elmondhatjuk, hogy az állampolgárok érdekét szolgálja. Most alakítjuk ki a szakképzett apparátust, hogy feladatainkat zökkenő nélkül oldjuk meg. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a szervezeti változás ne okozzon fennakadást, a munka folyamatos legyen. Dr. Komáromi József vb-UWuir tüS dr. Grübl Lászlót, a járást pártbizottság titkárát, Barcs Jánost, a járási KISZ-bizottság titkárát, Kovács Lászlót, a Hazafias Népfront varos* bizottságának titkárát. — A szocialista társadalom védelmé — mondta .megnyitó szavaiban — minden állampolgár kötelessége. Ezután Szendrei József Katonai eskü című költeménye következett, majd magasba lendültek az öklök, s a lassú zene hangjai mellett felhangzott az eskü: — Én, a dolgozó magyar nép fia, esküszöm, hogy a Magyar Népköztársaság hűséges katonája leszek... Az eskü elhangzása után Bernât Bé!a ezredes, a magasabb egység parancsnoka szólt az esküt tett fiatalokhoz. — A baráti országokkal együtt következetes békepolitikát folytatunk. A nemzetközi imperializmus azonban nem mondott le világhatalmi törekvéseiről. A mi feladatunk, hogy az eskühöz híven teljesítsük kötelességünket, s felkészüljünk a haza védelmére. Fehér János, az MHSZ járási titkára a járási, a városi párt- és tömegszervezetek, gazdálkodó egységek nevében köszöntötte az esküt tevőket. Megköszönte azt a munkát, melyet a katonák a városszépjtésért eddig végeztek, és kérte, továbbra se feledkezzenek meg mostani lakóhelyükről, Marcaliról. Az ünnepélyes fogadalom- tétel befejezéseként a szakaszok elvonultak a díszelnökség, a szülőle, testvérek elölDélután először öltötték magukra az újoncok a kimenőruhát, s rokonaikkal, barátaikkal tölthették az időt Marcaliban. D. T.
