Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-17 / 245. szám

Kaposvári sikerek a Csík Ferenc úszóemlékversenyen A Rákóczi gyűjtötte a legtöbb pontot Vasárnap délben befejező­dött a kétnapos — hagyomá­nyos — Csík Ferenc úszó- emlékverseny. Ami a résztve­vők számát illeti: az után­pótláskorú versenyzők éltek a lehetőséggel, csaknem vala­mennyi számban sok ver­senyző gyűlt össze. Két del­finszám vitte el a »-pálmát« : a lányoknál a 100 m-es hát­úszásban 54-en, a fiúknál a 100 m gyorson 52-en rajtol­tak. Mindkét napon — éppen az elmondottak miatt — négy órára nyúlott a 3 órásra ter­vezett verseny. A kaposváriak meghatározó szerepet ját­szottak mindkét napon : a Rákóczi úszói 10 első, 6 má­sodik és 7 harmadik helyet szereztek meg egyéniben a 20 versenyszám közül. A KH Vasutas lényegesen kisebb úszógárdával vonult föl; ne­kik két arany-, egy ezüst- és két bronzérem jutott. Mindkét váltószámot a Rá­kóczi nyerte. Egyéniben Kül­sői Andrea volt a legsikere­sebb úszó. Négy aranyat és egy bronzérmet vihetett ha­za.' Két aranyat nyert Toldy Roberta és Nagy Péter is. A vasutas úszók közül Dombosi Ferenc két első és egy má­sodik hellyel hívta föl magá­ra a figyelmet. A pontversenyt fölényesen nyerte a Rákóczi. 100 ponttal szerzett többet, mint a máso­dik helyezett ZTE. A verseny győztesei és ka­posvári dobogós helyezettjei: i SZOMBAT Leányok: 200 m úttörő hát, (43 ind.): 1. Kolsói (Rákóczi) 2:42; 100 m gyermek mell, (41 ind.): 1. Kolsói 1:24.5, 2. Gundy 1:28.2, 3. Kardos K. (mindhárom Rákóczi) 1:29.2; 100 m delfin mell, (45 ind.) : 1. Toldy 1:36.2. Fiúk: 100 m gyermek mell, í<31 ind.): 1. Fazekas (Vác) 1:18.0, 2. Radies 1:21.7, 3. Kolsói négyszer lett »aranyas« 1:23.4; 200 m felnőtt mell, (10 ind.): 1. Nagy P. (Rá­kóczi) 2:40.1; 100 m delfin gyors, (52 ind.) : 1. Horgos (Dombóvár) 1:16.0; 200 m fel­nőtt hát, (11 ind.): 1. Dombo­si 2:21.1, ... 3. Simon (mind­kettő KH Vasutas) 2:29.0; 100 m serdülő gyors, (39 ind.): 1. Székely (Vác) 59.8, 2. Török (Rákóczi) 1:01.3; 200 m fel­nőtt vegyes, (16 ind.): 1. Tó­vári (Ü. PEAC) 2:27.8, 2. Dombosi 2:28.3. 4xl0O m vegyesúszás: 1. ZTE »A« (Sallai, Veress, Cson­ka, Ferenci) 5:14.0, ... 3. Rá­kóczi (Eőry, Kolsói, Kocsis, Gundy) 5:2Ö.O. VASÁRNAP Leányok: 200 m úttörő mell, (39 ind.) : 1. Kolsói 3:04.7, ... 3. Varga K. (Rá­kóczi) 3:15.8; 200 m gyermek gyors, (46 ind.): 1. Kolsói 2:27.6, ... 3. Eőry (Rákóczi) 2:31.7; 100 m delfin hát, (54 ind.): 1. Toldy (Rákóczi) 1:27.2; 200 m serdülő vegyes, (22 ind.): 1. Sallay (ZTE) 2:41.0, ... 3. Kolsói 2:45.7. Fiúk: 100 m felnőtt hát, (15 ind.): 1. Dombosi 1:06.8, ... 3. Török (Rákóczi) 1:09.0; 200 m úttörő hát, (36 ind.): 1. Gálik (KSC) 2:49.7, 2. Huszár (Rá­kóczi) 2:52.2; 100 m serdülő pillangó, (19 ind.): 1. Kishon- ti (Rákóczi) 1:09.2; 100 m fel­nőtt mell, (14 ind.): 1. Nagy P. (Rákóczi) 1:14.9, ... 3. Var­ga (Rákóczi) 1:18.2; 100 m felnőtt pillangó, (10 ind.): 1. Tóvári (O. PEAC) 1:05.6, 2. Éry (Rákóczi) 1:07.8; 200 m delfin mell, (35 ind.): 1. Sza­bó P. (Rákóczi) 3:09.8. 4x100 m férfi vegyesváltó: 1. Rákóczi »A« (Török, Nagy, Horváth, Éry) 4:32.5, ... 5. K. H. Vasutas »A« (Dombosi, Gyors, Simon, Meiszterics) 4:51.5. A pontverseny végeredmé­nye: 1. Rákóczi 202, 2. ZTE 102, 3. Dombóvár 79, 4. KH. Vasutas 53, 5. Váci Vízmű 51, 6. Universitas PEAC 40, 7. Kecskeméti SC 35, 8. Dorogi AC 25, 9. III. kerületi TTVE 7. Totó A 41. játékhét telitalálatos szelvénye a következő: 1x2 xxl 121 lxlx plusz 1. 2 267 172 darab szelvény érkezett be, a nyereményalap 5 509 228 forint, a jutalamalap 1 510140 forint. Az 1. és 4. nyer óosztályra egyaránt 1 652 768, a 2—3-ra 1 101 846 forint jut. 13 plusz 1 találatos • szel­vényt hármat találtak, nyere­ményük egyenként 667 147 fo­rint. 13 találatos szelvény ket­tő volt, ez egyenként 264 443 forintot fizet. A 12 találatos 4158, a 11-es 373, a tíztalála- tos 84 forintot ér. A 10-es és 11-es nyeremé­nyeket október 21-től, a to- I vábtriateat október 26-tól ű- I zetdk ki. Rajtolnak a 200-as úttörő serdülő lányok. Hogy érzik magukat az állatok? Még ma ÏS gyakori, hogy egy állattenyésztő telepen a rossz szociális körülmények és a nem éppen, tiszta, nehéz mun­ka miatt az emberek nem ér­zik jól magukat. Sokszor csak »jobb híján« vállalnak ott munkát. Egyre-másra épülnek a korszerű létesítmények, mégis nagyon sokat kell még tenni ahhoz, hogy egy állat- tenyésztő telep vonzó munka­hellyé váljon. Ezek után visszásnak tűn­het, hogy egy, a közelmúltban megjelent könyv az állatok közérzetét, viselkedését vizs­gálja, részletesen kifejtve, mi mindent tehetne az ember, hogy haszonállatai jobban érezzék magukat. Nincs itt valamiféle súlyos fontossági sorrend tévesztés? Aki a »-Gazdasági állatok viselkedése« című könyvnek csak a tartalomjegyzékét la­pozza át, talán azt mondja: »Szívesebben olvasnék arról, hogyan lehetne javítani az emberek közérzetét. Aki azon­ban végigolvassa dr. Czakó József könyvét, belátja, hogy ez voltaképpen mégis a ter­melő ember gyarapodásának lehetőségeiről szól. Hogy az állat »miként érzi magát«, az a táplálkozástól a szaporodásig valamennyi élet- jőfenségére kihat Magyarán szólva: jó tartási körülmények között gyorsabban nőhet a tej- vagy hústermelés, gyor­sabban az ágazat jövedelme, ebből pedig egyre több juthat az emberek körülményeinek javítására is. Túl messzemenő következ­tetés volna? Csak látszólag. Az elmúlt évtizedben épült állattenyésztő telepek —mos­tanában mind többen mond­ják őket ironikusan »beton­csodáknak« — sok csalódást is okoztak. A több tízmilliós beruházásra vállalkozó gazda­ság érthetően az eredmény majdani ugrásszerű javulásá­val biztatta önmagát. A léte­sítmények elkészültek, a várt eredmények azonban gyakran elmaradtak. Nőtt persze a »hízókibocsátás« vagy a tej- •'tlag, csakhogy helyenként el- viselh'tetlen áron. »Ezek a beüzemelés szoká­sos gondjai« — mondták ilyen­kor. Azután két vagy három éve egy szakmai tanácskozá­son az egyik szakember kere­ken kimondta: »A tervezésnél sok mindent figyelembe vet­tünk, csak azt nem, hogy azokban a »-beton odúkban« élőlényeket akarunk tartani. Annyira eltávolodtunk az ál­lat természetes életkörülmé­nyeitől, hogy azt már a legal- kalmazkodóbb fajta sem ' ké­pes elviselni eredményromlás nélkül...« Ma már sok szakember be­látja, hogy a tartástechnológia kidolgozásánál számolni keJ az állatok viselkedésével is. Ez nem könnyű, hiszen né­hány hagyományos gazdálko­dói tapasztalaton kívül a leg­utóbbi időkig nem állt ren­delkezésre az állatok viselke­dését, a külső tényezőkre va­ló reagálását tudományosan elemző munka. Mi mindent jeleznek visel­kedésükkel az állatok, és ho­gyan? Álljon itt néhány érdekes példa az etológus kutató ál­tal leírt több száz közül: Fafaragások a Dél-Dunántúlrol Marcaliban, az ifjúsági ház­ban. kiállítás nyílt a Dél-Du­nántúiról meghívott fafaragók munkáiból. A vasárnapi talál­kozóra és megnyitóra abból a két megyéből érkeztek, ahon­nan a faragásak: Zalából és Somogyból. A dél-dunántúli művészeti találkozók eddigi eseményei között hem az első olyan rendezvény a marcali, amelyen valamelyik megye nem vesz részt. Tizenegy faragó mintegy öt­ven munkáját állították ki: a zsűrizés a tárgyak készítőinek a bevonásával történt ,A Nép­művelési Intézet munkatársai szakmai továbbképzésnek szánták a bírálatot is. A fa­ragók ezt jó néven vették. Kézről kézre jártak a faragá­sok, nyomtalanul rögződtek egymás motívumai az ismer­kedés során. A zsűri nyíltan ítélt, bírált és dicsért: ebből lehet a legtöbbet tanulni — állapították meg a részvevők. A marcali ifjúsági házra esett a választás, amikor dön­teni kellett, hol rendezzék meg a négy megye faragóinak a bemutatóját. Lehet, hogy a rendezés kevésbé igényes, de a terem nem látszik alkalmas­nak ebben a formában ilyen bemutatók ízléses kivitelezésé­re, pedig a tárgyak szépek. Igaz, a látogató több faragás­ra számít, az igényes néző azonban elégedetten távozik. Az ősi népművészet neves öregjei és a nyomdokaikba lé­pő fiatalok a hétköznapi tár­gyakat a bizsókíkal alkotássá varázsolták. A somogyi id. Tóth Mihály érett munkáiból állította ki a legszebbeket: kígyófejes furu­lyáját, szüreti hangulatú ku­lacsát, melyen ügy kocint az ifjúpár, mintha a népmesék­ből lépett volna elő. Tükrösét külön is megcsodáltuk, a amit a néző nem tehet meg — ne­künk megengedték —, kézbe vettük, mintáit simogatva a tapintás útján is »gyűjtöt­tük« róla a szépet A zalai Molnár János (Kisbucsa) szék­támlája, tükörkerete, »mosó­fája« a rusztikusabb faragás példája. Sállá István vendég­ként vesz részt a kiállításon — Tatabányáról. Balladás vi­lágot álmodik és farag fába: mintha Tamási Áron figurái jelennének meg, tegyük hoz­zá — a Szervátiuszok, ihlető hatása alatt A somogyszentpáli Császár Lajos törülköző tartó tükrösé­vel állítja meg a nézőt, s hív­ja gyönyörködésre. Gyanis László — " Buzsák — csipke finomságú szarufaragása ér­demel említést, Vass László — Zalakomár — díszes bottal szerepel. Vass Rózsa — Mar­cali — nem névrokona: a testvére. Vass Rózsánál ak­koriban jártam, amikor az út elején tartott... Hova jutott?! Már »nemcsak« farag, hanem tam't is, az ifjúsági ház szak­körét vezetve a gyerekekkel is­merteti meg a faragás szépsé­gét S ha csak egy akad is közöttük,.. Megérte. Válto­zatosak a kiállított tárgyai. Spanyolozott tükrös, karcolt kobak, figurák sorakoznak a vitrinben, mindmegannyi re­Id. Tóth Mihály tükröse. mek. Az emberábrázolás — kisplasztikái formában, népi ihletésű megfogalmazásban — szintén gyakori »munkada­rab« e körben. Bedi László —■ Letenye — szánté csak ezek­nek él. A legpazarabb kollek­ciót a galambok! Pápai Sán­dor hozta Marcaliba. Három- rekeszes mosófája három tör­ténet egy képzeletbeli betyár­ról, aki hiába kerül a pandú­rok markába, mátkája karja közt lesz nemsokára, mégpe­dig elevenen. Tetszett Bada­csonyi Lajos ólombetétes os­tora, Horváth István — Pöt- réte — néhány munkája. Horányi Barna Tilos a dohányzás! Komótosan elnyomták a csikket, helyet foglaltak, majd megkezdődött a Dohány­zást Ellenzők Társaságának tudományos ülése... Valójában egyetlen cigaret­tából, pipából, sőt szivarból sem bodorodott füst a tanács­kozáson. A bevezető mondat tehát csak félig igaz. De ha történetesen vágni lehet a füstöt a tanácskozáson, azon sem csodálkozhattunk volna. Maga a dohányzás olyan, erő­sen, olyan ellentmondásosan él a köztudatban, a dohány­zási magatartáshoz annyi tár­sadalmi megerősítés járul, hogy senki sem botránkozha- tott volna meg, ha az elő­adások szünetében öt perc ci­garettaszünetet rendel el az elnök. Hogy mindjárt egy jellem­ző példát mondjunk: gyakran előfordul, hogy a dohányzás­tól szigorúan eltiltott beteg­nek a kórházak, rendelőinté­zetek várószobáiban, folyosóin fújják képébe a füstöt Vagy éppen a tilalmat elrendelő orvos távozik bodor füstkari­kákat eregetve. Dohányoznak A sertések farokrágása az isiálióklíma rendellenességei­re, a takarmányozás hiányos­ságaira, a rendszertelen ete­tés kiváltotta nyugtalanságra vezethető vissza. A szarvasmarháknak a pi- henőbox nagyobb biztonságér­zetet és nyugalmat ad, ami kedvezően hat termelésükre. Közérzetüket pontosan jelzi a fekvéssel, illetve kérődzéssel töltött idő hossza; ha például előbbi a nap felénél lényege­sen több vagy kevesebb, az a padozat rossz megválasztá­sát mutatja. Ronthatja az eredményt egy ismeretlen ál­lat beállítása is, hiszen, ez föl­borítja a csoportban kialakult szociális rangsort Az ilyen feszültség rontja a szarvas­marhák ellenállóképességét is. Hogyan alakulnak át az ál­latok társas kapcsolatai szű­kös férőhelyen, hogyan hat vi­selkedésükre a takarmányozás módja, hogyan mentik át faj­tájúk ősi jegyeit akár mű­anyag ketrecekben élve is? A hasonló kérdésekre dr. Czakó József már-már irodalmi ér­tékű leírásokkal válaszol. Az utóbbi évek egyik legér- érdekesebb szakkönyve ez. Kár, hogy a megyei könyv­tárban hetek óta fő helyen álló két kötetet eddig senki sem vette kézbe. B. F, a tanárok az iskolában, a| filmek vonzó főhősei, a ' pro­fesszorok a televízióban, az értekezleteken, a konferen­ciákon, s az üzemekben, a kollégiumokban a kijelölt he­lyeken. A dohányzás része az em­beri civilizációnak, megszám­lálhatatlanul sok gyökérrel kapaszkodik mindennap­jainkba. A parázsló végű ci­garetta — a tűz — számos érzékszervünkre van mágikus hatással. Az ember veleszületett szá­mos ösztönét is segít kiélni. Az újszülött ösztönös cselek vóseinek jó részét a szájon keresztül végzi (például a szo­pási reflex), s ez a felnőtt­korban is valamelyest meg­marad. Kielégítésében segít a cigaretta. A tűzgyújtás, »-rá- pipálás« szerepe a társadalmi kapcsolatokban sem lebecsü­lendő. Az ismerkedés gyakran kezdődik cigarettakínálással, a tárgyalások, nagy elhatáro­zások előtt is fontos az a fél perc, amíg fölizzik a parázs a kis rudacska végén, és a füst a tüdőre fut __Sa do­h ányzás nikotintartalma? Bő- dító hatású, bizonyos esetek­ben kábítószerként viselkedő méreg. Segít. levezetni, elfe­ledtetni a munkahelyi kudar­cokat, a kapcsolatteremtés felszínességét, a családi konf­liktusokat. Ezért szinte fe lválíalhatat- lanui nehéz ma a dohányzás elleni küzdelem. Itthon és külföldön ugyain számos or­vosi közlemény, felvilágosító cikk, s újabban reklámok bi­zonygatják a nikotin több ol­dalú egészségkárosító és sze­mélyiségromboló hatását. S az eredmény? 1976-ban a vi­lágon 4 billió cigarettát gyár­tottak, s ez 33 százalékkal több, mint tíz évvel koráb­ban. Magyarországon még ennél is jobban terjed az a szenvedély. 1966 és 1976 kö­zött 47 százalékkal nőtt a forgalomba hozott dohány­áruk ’mennyisége. Hazánk az egy lakosra jutó »szívnivalók- számát tekintve a világon a hatodik, Európában pedig a harmadik helyen áll. Egy ak­tív keresőre évi 5100 darab, cigaretta jut. Mit lehet tenni? Ezt tekin­tették át a hét végén Mosdó­son, a tüdőgyógyintézetben rendezett tudományos ülésen a társaság előadói, és erről folyt a vita a szünetekben, az előadások után. Világossá vált, hegy csak a felvilága&í­tás nem vezethet eredmény­re. Az emberi szándékok, cse­lekedetek mozgató rugói sok­kal bonyolultabbak annál, hogy a meggyőzés eredmé­nyes legyen. A fiataloknak például hiába - mondjuk; ne szívják, mert ez megrövidíti az életüket. IdőszemléletüK tágas, s ez az érv a szemük­ben nem érv. Más a helyzet az idősöknél. A hatvan év fölötti kor az alkalmazkodó­képesség beszűkülését jelenti, a szokásokat megváltoztatni már nehéz. Különösen, ha a többnyire magányosan élő öregeknek a dohányzás egy­fajta lelki pótlék. Minden le­beszélés vagy tiltás tulajdon- kfflpen a hátralevő életsza­kasz megkeserítését jelentheti. »Az utolsó örömöktől foszta­nak meg...« Sokan érvelnek így. Jóval eredményesebb lehet a megelőzés, a személyes pél­damutatás. Itt is sok még a tennivaló. Az orvosoknak pél­dául a 40—50 százaléka do­hányzik. Ennek igen nagy a veszélye, mert az orvos — személyes indokból — kevés­bé fogadja el az összefüggést a betegség és a dohányzás kö­zött, illetve nem tartja a bi­zonyítékokat elegendőiknek. Ezért nyilvánvalóan kóros esetben is engedékenyebb, ér­velése nem meggyőző. Nincs hitele és csorbát szenved szakértői rangja. Ezért az an- tinikotinista küzdelem sike­rének egyik kulcsa a nem­dohányzó orvos. Végered­ményben ugyanez áll a peda­gógusra is. Sokkal eredmé­nyesebben tarthatja vissza ta­nítványait a füstöléstől az a pedagógus, akinek a szája sarkában nem fityeg állan­dóan a cigaretta. A dohányzás elleni küz­delemhez szükség volna né­hány kisebb jelentőségű, de elengedhetetlen rendeletre is. Szaporítani kell a nemdo­hányzó várótermek, vasúti ko­csik, tanácskozótermek, ven­déglők számát. Október 1-től végleg megszűnt a dohányzás reklámja nálunk is. Készít­ményekkel, orvosi tanáccsal kell segíteni az e szenvedély­ről lemondani szándékozókat. Fokozottabban gondoskodni kellene a nemdohányzók (köz­tük sok beteg ember) védel­méről. Végül is: mindenkinek joga van a tiszta levegőhöz. Csupor Tibor t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents