Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-12 / 215. szám

Asztaliteniszezőink jó napja Bravúros győzfelem a Bp. Postás ellen Igazán nem panaszkodhat­nak asztali teniszezőink erre a hétvégére, különösen a fér­fiak szempontúéból volt jelen­tős a PEAC elleni találkozó. Szombaton aztán kiderült, hogy nincs ok az aggodalom­ra: a Vasas magabiztosan — végig vezetve — nyert a találkozón, ugyanolyan arány­ban, mint amennyire a ta­vasszal Pécsen kikapott; ez egyben azt is jelenti, hogy a papírforma szerint akár a már megszerzett pontokkal is bennmaradhat az I. osztály-, ban. Az egymás elleni szett aránya ugyanis a kaposváriak­nak kettővel jobb, mint a pécsieké. Kissé váratlan, de annál örömtelibb győzelmet aratott a fővárosban a női együttes. Diószegi ismét rendelkezésre állt, és négy győzelemmel mu­tatkozott be első őszi mérkő­zésén. Az igazi meglepetést azonban nem ő, hanem a fia­tal Proszonyák szolgáltatta azzal, hogy az ellenfél egyik kulcsjátékosát, Schnellert le­győzte. Ez a nem várt ered­mény nagy­mértékben hozzájárult a sikerhez. VBKM Vasas —PEAC 15:10 9:3-ra elhú­zott a Vasas, majd 9:7-re feljöttek a vendégek. Ek­kor döntő volt, hogy Balázs legyőzte dr. Horváthot. Ivusza lelkes játéka magá­val ragadta a többieket is. Ű és Szeri 4—4 mérkőzést nyert. Gy.: Ivusza, Szeri (4—4), Hajzer 3, Háhn, Ba­lázs Á. (2—2), illetve Kaj- zer (4), Dél-dunántúli művészeti hetek Dramatikus gyermekjátékok bemutatója Ivusza játéka lelkesítette a többieket. Bérezi, dr. Horváth (2- sonczi, Szita (1—X). Női mérkőzés:-2), Lo­A kiesési rangadó. ff VBKM Vasas—Bp. Postás 13:12 Rendkívül izgalmasan ala­kult az eredmény. A postások vezettek. Ezután egyenlített a Vasas, majd 12:ll-re ismét a hazaiak húztak el. Az utolsó két játszmát viszont a kapos­váriak nyerték. Diószegi mel­lett dr. Harkányi volt nagyon elemében. Csak Sehnellertől kapott ki. Proszonyák figye­lemre méltó győzelme mellett 3 háromjátszmás mérkőzést vívott és közel állt a még nagyobb sikerhez. A Vasas je­lenleg 12 pontos, és a 7. he­lyet foglalja el a tabellán. Megyei labdarúgó-bajnokság (Folytatás a 4. oldalról) Balatonföldvár: Papp — György, Kocka, Csupor, Toriéi, Szakács, Kertész, Farkas, Kovács I. (Lend- vai), Takács, Kurdi (Atol). Edző: Kovács István. Lábod : Márkus — Mátyás (Dobos), Németh, Debics 1., Csabi, Fülöp, Horváth, Liber (Marcel), Gottwald, Zadravecz, De­bics II. Edző: Tálos József. Az első negyedóra után a hazaiak átvették a kezdemé­nyezést és megérdemelten nyertek a gyakran »kézilab­dára emlékeztető-« mérkőzé­sen. Gólló vők: Kertész, Ától. Jók: Kocka, György, Takács, illetve Németh, Zadravecz. Kiállítva: Marcel többszörke- zezésért. Balatonföldvár ifi—Lábod ifi 1:1 Horváth Ferenc Balatonlelle—Lengyeltóti 3:2 (2:0) Balatonlelle, 500 néző. Ve­zette: Budai. Balatonlelle: Both (Székely) — Brunner, Pusztai, Kenéz, Bán, Ma­kai, Berdán, Vas, Basics, Takács Gy., Takács B. Edző: Papp Gyula. Lengyeltóti: Kovács — Vacsi II., Kesztyűs, Nagy, Präger, Riba, Tú­li, Tóth, Vacsi I., Pasztusics, Pol- gárdi (Bodó). Edző: Haszon Lajos. Az első 20 percben kiegyen­lített küzdelem folyt. Ezután a hazaiak 5 percen belül két­gólos vezetést szereztek. A második félidőben az igen lelkes vendégek egyenlítettek, s a Lellének csak három perc­cel a befejezés előtt sikerült elérnie a győztes gólt. Góllövők: Basics (2), Pusz­tai, illetve Túli (2). Jók: Pusz­tai, Kenéz, Vass, illetve Bácsi 11., Túli, Pasztusics. Balatonlelle ifi—Lengyeltóti ifi 5:1 Hajas Gyula Kadarkút—Tab 3:1 (0:1) Kadarkút, 200 néző. Vezet­te: Kreiner. Kadarkút Turmann — Miovecz, Lóki, Harczos, Horváth, Kiss, Ma- tán (Csernus), Mészáros, Schwindt, Szigeti, Nagy L. Edző: Matán Jó­zsef. Tab: Kiss — Ulreich, Szabó G. (Szabó S.), Vendl, Molnár, Csontos, Mireider, Kovács, Berki L., Gere, Berki I. Edző: Czabula Miklós. Végig nagy iramú, kemény mérkőzésen a vendégek kezd­tek jobban. A 2. félidőben, a lelkesen játszó hazaiak újítot­tak, és megérdemelten szerez­ték meg a győzelmet. A má­sodik félidő 25. percében egy összecsapásnál a tabi Szabó G. súlyosan megsérült. Kadarkút ifi—Tab ifi 2:2 Schán György Siófok—Nagyatád 1:0 (1:0) Nagyatád, 400 néző. Vezet­te: Bálint Siófok: Takács — Tilinger, Por­dán, Horváth K., Szabó, Horváth J., Horváth D., Bakó, Csépán, Bo- csev, Horváth L. Edző: Nagy György. Nagyatád: Zsobrák — Birkás, Czár, Hoffmann, Grezsák, Harcz, Roznik (Rotter), Pintér J., Simon, Szabó (Pintér T.), Mohácsi. Edző: Fuisz János. A sérülések miatt tartalékos hazaiakkal szemben az első félidőben a siófokiak irányí­tották a játékot. A második félidőben erősítettek a hazai­ak, de helyzeteiket sorra ki­hagyták. A látottak alapján a döntetlen lett volna az igaz­ságos. Góllövő: Csépán. Jók: Tilinger, Pordán, Horváth K., Csépán, Illetve Birkás, Czár, Hoffmann, Nagyatád ifi—Siófok ifi 1:0 Tóth Ferenc A forduló válogatottja: Szokol (Kiss J. SE) — Zsdrál (Táncsics SE), Kocka (Bala­tonföldvár), Kolozs (Latinca SE), Horváth (Kiss J. SE), Tú­li (Lengyeltóti), Fábián (Kiss J. SE), Mészáros (Kadarkút), Hideg (Vasas), Meskó (Tán­csics SE), Orsós (Vasas). A bajnokság állása: 1. Kiss J. SE 6 6 __ __ 2 8— 2 12 2. Balatonlelle 6 6 — — 19— 7 12 3. Táncsics SE 6 4 2 — 19— 4 10 4. Latinca SE 6 4 2 — 14— 5 10 5. VBKM Vasas fi 3 2 1 16— 8 8 6. Siófok 6 3 2 1 12— 6 8 7. Barcs 6 3 2 1 4— 2 8 8. Kadarkút 6 3 — 3 14—13 6 9. Marcali VSE 6 3 — 3 12—13 6 10. Nagyatád VSE 6 2 1 3 13— 9 5 11. B.-földvár 6 2 1 3 8—17 5 12. Csurgó 6 2 — 4 6—15 4 13. Lengyeltóti 6 1 1 4 9—15 3 14. Mernye 6 1 1 4 8—14 3 15. Karád 6 1 1 4 6—17 3 16. Tab 6 2 4 10—17 2 17. B.-boglár 6 1 — 5 5—21 2 18. Lábod 6 — 1 5 5—23 1 Három somogyi, két bara­nyai és két Tolna megyei együttes jó kétszáz apró tagja gyülekezett vasárnap a barcsi művelődési központban, hogy részt vegyen a dél-dunántúli művészeti hetek rendezvényén, a dramatikus gyermekjátékok bemutatóján. Igaz, a nap bosszantó »hendikeppel-« kez­dődött, hiszen a népművészet ifjú mesterei — akiknek a beharangozás szerint népi já­tékszerek készítéséből kellett volna ízelítőt adniuk — eddig ismeretlen ok miatt nem érkez­tek meg, ám a szervezők nagy­szerű ötlettel csináltak erényt a szükségből, és »rögtönöztet- tek« parádés »össztáncot«, kö­zös éneklést, tanulságos ta­pasztalatcserét. Bármilyen furcsa tehát, de a bemutató­nak szánt rendezvény egy szerencsétlen véletlen segítsé­gévei vált kellemes 'baráti ta­lálkozóvá, melyet a nebulókés a . pedagógusok sokáig nem fognak elfelejteni. Ha nem lenne túlságosan sok rossz ta- paszalatunk, aligha hinnénk el ez után a találkozó után a gyermekeink »életuntságára«, »koravénségére« »kiégettségé- re« vonatkozó bizonyítéko­kat .. 1 'Jókedvünk nyara azonban csak a délutáni bemutatón kö­szöntött be igazán. Az általá­ban jó esztétikai minőséggel párosult gyermeki frissesség, a szembeszökően »hosszú gyep­lőre« fogott kicsinyek termé­szetes kedvessége frenetikus hatást tett a szép számmal összegyűlt közönségre, egészen addig, amíg eszébe nem ju­tottak a bemutató meghirde­tésének egy éve megállapított feltételei. A cél ugyanis dramatikus népi gyermekjátékók felkuta­tása, megtanulása, népszerűsí­tése lett volna, vagyis új mi­nőség létrehozása — és nem a régebben elsajátított, ráadásul a követelményeknek jórészt meg sem felelő műsorszámok fölelevenítése. A busójárás vagy a sokáé lakodalmas — annak ellenére, hogy a Mo­hácsról jött, Filákovity István vezette »Vádá« délszláv gyer­mekegyüttes produkciójának esztétikai megvalósításáról csak túlzófokban nyilatkozha­tunk — semmi esetre sem tar­tozik a népi gyermekjátékok közé. Ugyanez vonatkozik a mecseknádasdi német nemze­tiségi gyermekcsoport Sonne, Sonne, scheine! című, pogány hagyományokon alapuló »nap- csalogatójára«, amely kizáró­lag a dramalikusság feltételé­nek tett eleget, ám annak leg­alább magas színvonalon. A barcsi 1. számú általános is­kola együttese a tengerihán­tás elcsépelt szokásának újra­fogalmazását kísérelte meg tiszteletre méltó igyekezettel, tökéletes sikerrel reprodukál­va a hosszú téli esték unal­mát. A tamási bábcsoport — népi gyermekjátékot nem ta­lálván — Weöres Sándor és Fecske Csaba briliáns versei­re komponált falusi vásárt varázsolt a színpadra, néme­lyest enyhítve a tiszta folklór iránti éhségünket, szépen, íz­lésesen. A mindössze két éve alakult barcsi szövetkezeti együttes energikus, kedvesen harsány kalocsai gyermekla- kodalmas-bemutatása volt a műsor egyik »gyöngyszeme«. Ha ez a csoport — vezetője szándékának megfelelően — harn.aro.5fm somogyi gyermek­játékokat is elsajátít, sikere­sen képviselheti Somogyot a megyehatáron túl is. A fesztivál követelményei­nek csupán a Kövesdi Tibor- né irányította mesztegnyői gyermekegyüttes felelt meg tökéletesen. Helyi gyűjtésű táncaik, bájos »csúfolóik«, tiszta és kedves énekhangjuk, színpadi mozgásuk természe­tessége és csiszoltsága köve­tendő például, megközelítendő mércéül kell szolgáljon min­den, ebben a kategóriában működő csoportnak. »Anyag­bőségüket« nyilván az is okoz­za, hogy a gyermekek tevéke­nyen részt vesznek a gyűjtés­ben. A rendezvény egyik cél­ja — a hagyománymentés és hagyománynépszerűsítés — te­hát nem valósult meg. Továb­bi kínos-keserves »búvárko­dásra« van szükség, hogy unat­kozó gyermekeink egyre sivá- rabb szellemi világát a népi találékonyság kincseinek kata­lizátorával serkentsük. A má­sik szándék azonban — a kap­csolat- és fórumteremtésé, az ötletcseréé — nem hiúsult meg. Ebben döntő részt vál­laltak a barcsi művelődési központ dolgozói, akik a be­mutató után emléklapokkal és emléktárgyakkal1 kedvesíced-. tek az együtteseknek, és han­gulatos »táncházon« látták vendégül a barátok közösségé­vé egyesült gyermeksereget. Kár, hogy a zalai gyerekek — valószínűleg nem saját hibá­jukból — most is kimaradtak ebből az örömünnepből. L. A. Algériai fiatalok tanulnak Kaposváron Szakmunkás-, technológusképzés az élelmiszeriparnak A Kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában tegnap külföldi diákokat fo­gadtak: tizennégy algériai fia­tal iratkozott be a húsipari szakközépiskola első osztályá­ba. Egy évig Győrben nyelv­előkészítő tanfolyamon vette.k részt. Négy évig tanulnak Ka­posváron. Mákos Gyula, az is­kola igazgatója elmondta, hogy a jövőben rendszeresen fogadnak algériaiakat. Mintegy négyszáz tanulót képeznek Kaposváron az élel­miszeripar számára. Az isko­lában tegnap új létesítményt is avattak: elkészült a mint­egy másfél millió forintért korszerűsített, új berendezé­sekkel fölszerelt sütőipari tan­műhely. A húsipari tanulók új tanműhelye után a holnap pékjei szintén olyan gépekkel, berendezésekkel ismerkedhet­nek meg tanulmányi éveik alatt, amilyenekkel a korsze­rű iparban dolgoznak. A kaposvári iskolában a sü­tőiparnak, a húsiparnak és a cukoriparnak képeznek szak­embereket, szakmunkásokai és technológusokat. A cukor­ipari technológusképzés 1981- ben megszűnik, az új tanév­ben viszont megkezdődött a cukoripari gépésztechnikus­képzés. Az. új tagozaton két első osztályt szerveztek; ösz- szesen hatvan tanuló iratko­zott be, hogy 1982-ben — négy év után — szakmunkás-bizo­nyítványt és érettségit szerez­zen. Főleg a cukorgyárak vi­dékéről érkeztek a tanulók, Kaba, Szerencs, Ercsi, Sárvár, Acs környékéről, és természe­tesen Somogyból. A kaposvári szakközépisko­lát végzett fiatalok nemcsak a cukorrépa feldolgozása ide­jén hasznosítják majd tudásu­kat, hanem a kampányt köve­tő karbantartási munkákban is számíthatnak rájuk. Az új tanévben már kétszer vesznek részt termelési gyakorlaton; nemcsak nyáron, mint eddig, hanem a cukorrépa földolgo­zásával is megismerkednek. A négyéves képzést követő két­évi gyakorlat után technikusi minősítést is szerezhetnek a szakközépiskolában, ahol tan­folyamot szerveznek a tovább tanuló fiataloknak.. Az iskolában sokat teftek azért is, hogy az_ oktatást kor­szerűsítsék. Ettől a tanévtől kezdve szaktantermi rendszerű az oktatás. Négy gépműhelyük van, ám a fölszerelések hlég hiányosak. A tanulók kulturális életét gazdagítja, hogy bővül a könyvtári ellátás és ebben.az évben elkészül a rég óhajtott pinceklub is. Amikor a nyelvtanulás számadatait olvassuk, olyan érzést keltenek az emberben, hogy nincs semmi gondunk, bátran jöhet az idegen, min­denhol akad egy-két nyelvet tudó kereskedő, pincér, ben­zinkutas és egyéb. A valóság­ban azonban már sokkal sö- tétebb a kép: a legtöbben csak mutogatnak egymásnak, az árakat kis cédulára felírva közük a vásárlóval, a ven­déggel, és olykor viszont A Balaton déli partján szo­rító és mindennapos gond, hogy hányán beszélnek és milyen nyelvet. Több válla­lat minden erőfeszítést meg­tett azért, hogy egy-egy tan- folyamnyi dolgozó megtanul­jon legalább egy nyelven úgy-ahogy beszélni. Ez azon­ban nem érződik a tópart minden pontján. Mindenképpen figyelemre méltó az a nyílt levél, mely a Mérlegben, a KPVDSZ lap­jában most megjelent. Az alá­írók között találjuk dr. Deme László tanszékvezető nyel­vészprofesszort, Fekete Gyu­la, Gergely Mihály írót, dr. Krekács Györgyöt, a KPVDSZ főtitkárát dr. Lázár Ottót, a Debreceni Megyei Bíróság el­nökhelyettesét Sugár Andrást. a televízió főmunkatársát Tóth Istvánt, a Közlekedési Életrevaló javaslat Az eszperantót válasszuk az idegenforgalom nyelvéül és Szállítási Dolgozók Szak- szervezetének főtitkárát, or­szággyűlési képviselőt. A levélben arra szólítanak fel, hogy vitassuk meg a nem­zetközi idegenforgalom foko­zódó nyelvi problémáit. S ez éppen időszerű, hiszen tavaly már 245 millió ember utazott más nyelvű népek városaiba, üdülőhelyeire. Az ottani nyel­vet azonban a töbhségük nem beszéli. Ugyanígy vannak azok is, akik hazánkba ér­keznek. S szinte általános a nyelvtudás hiánya minden or­szág idegenforgalmában. Az olyan országokban, melyeknek a nyelve úgynevezett világ­nyelv, elvárják, hogy az oda utazó beszélje. Sőt az odava- lósiak azt is természetesnek tartják, hogy ahová ők men­nek, tökéletesen értsék min­denütt a nyelvüket. A turizmus, az idegenfor­galom növekedése azonban olyan ütemű, hogy jogos a nyílt levél megfogalmazóinak véleménye: mindenképpen szükséges egy nemzetközi nyelv használata az idegen- forgalomban. Erre az eszpe­rantót tartják sok okból a legalkalmasabbnak. Érveik között felhozzák, hogy a nem­zetközi kapcsolatban máris milliók által beszélt nyelv. Az élő nyelvek élő hajtásaként született, egyetlen semleges, nemzetközi nyelv, amely nem egy nemzeté, hanem az egész emberiség szellemi köztulaj­dona. Egyetérthetünk a nyílt levél javaslatával, hogy le­gyenek a magyar idegenforga­lom szervei kezdeményezők: minél többen tanulják meg e nemzetközi nyelvet. Az elő­nyök között itt is érdemes le­írni, hogy ehhez négy hónap elegendő, s ez sokkal kisebb erőfeszítést kíván, mint bár­mely világnyelv elsajátítása. S hogy van reális alapja a kezdeményezésnek, a szerzők egy angol röpiratból idéznek; abban ugyancsak az eszpe­rantót népszerűsítik, mégpe­dig a munkásmozgalom tá­mogatását megnyerve kíván­nak előrelépni. A Szakszer­vezeti és Szövetkezeti Eszpe­rantó Csoport a viszonylag legelterjedtebb »világnyelv«, az angol hazájában szakszer­vezeti kezdeményezésre jött létre. Nagyon elgondolkodtató a röplap szövege; .»Ha az esz­perantót a világ minden is­kolájában első idegen nyelv­ként tanítanák, a nyelvi prob­léma egyetlen generáció alatt megoldódna.« Ezzel a Mérleg nyílt levelének aláírói szintén egyetértenek, A nemzetközi nyelv hasz­nálata sokat lendítene a köl­csönös megértés elérésében a Balaton déli partján és más idegenforgalmi helyeinken is. Somogybán szép hagyománya volt az eszperantó tanulásá­nak a felszabadulás előtt. Most elsősorban a természet­barát-mozgalom szorgalmazza a megtanulását, a nemzetközi találkozóikon ugyanis e nyelv révén beszélik meg közös fel­adataikat. A nyílt levél nagy érdeklő­dést keltett megyénkben. A KPVDSZ megyei bizottsága támogatja az eszperantó hasz­nálatát az idegenforgalomban. A Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Kis­kereskedelmi Vállalat igazga­tója elmondta: olyannyira egyetért a javaslattal, hogy szerveznének is ilyen tanfo­lyamot. Ha valahol, akkor az egyre nagyobb idegenforgalmú Ba­laton körzetében — a ható­sugarát szinte nehéz meghúz­ni — tettekkel is érdemes tá­mogatni a nemzetközi nyglv tanulására buzdító javaslatot. Természetesen az itteni erő­feszítések csak akkor járnak eredménnyel, ha más orszá­gokban is megteszik ugyan­ezeket a lépéseket. L. G. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents