Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-09 / 213. szám

t VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér AZ MSZ MP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ­XXXIV. évfolyam 213. szám 1978. szeptember 9., szombat Győzedelmes szeptember A bolgár történelem lapjai 1300 esztendőt ölelnek át. s ennek a 13 évszázados histó­riának minden bizonnyal 1944. szeptember 9-e egyik legfényesebb napja. Ma har­mincnégy éve győzött a bal­káni országban a népi forra­dalom! Megdőlt a monarcho- fasiszta kormány, a kommu­nista partizánok bevonultak Szófiába, s megalakult a ha­zafias front kormánya, amely hadat üzent a náci Német­országnak. Az azóta eltelt évek mind­egyike rengeteg változást hozott Bulgária életében : köz­ismert, a balkáni ország Európa egyik legelmaradot­tabb mezőgazdasági állama volt, s ma bolgár barátaink elsősorban új szocialista ipa­rukkal büszkélkedhetnek. Valóban, az elmúlt évtize­dekben Bulgária igen fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá lett, ahol sze­mélygépkocsikat, elektronikus számítógépeket, bonyolult termelőeszközöket állít elő a felszabadulás után létrehozott gyáripar. Bulgáriában nem titkolják: a korszerűsítésben igen nagy jelentősége volt és van a szovjet segítségnek, s a többi, fejlettebb szocialista ország példájának. Bulgária alapító tagja a KGST-nek és a Varsói Szer­ződésnek; a szocialista poli­tikai cs gazdasági együttmű­ködés a Bolgár Kommunista Párt, az állam mindennapi tevékenységének meghatározó eleme. A Bolgár Népköztár­saság különösen fontosnak tartja a jó viszony fenntar­tását a szomszédos országok­kal a Balkán-félszigeten. A történelemből jól ismert: va­laha ez a térség Európa pus­kaporoshordója volt, Szófiá­ban most arra törekszenek, hogy valamennyi szomszéd­dal gyümölcsöző, jó kapcsola­tokat, együUnKíködést alakít­sanak ki, s megoldják az örö- ’ költ problémákat. A Bolgár Népköztársaság vezető állam- férfiai több ízben kijelentet­ték: országuk a helsinki do­kumentum szellemében foly­tatja politikáját, s a fennálló határok érinthetctlenségének elvéből indul ki. Hazánk és Bulgária kap­csolatai az elmúlt évtizedek­ben példamutatóan fejlődtek. Magyarországon nem felejtik azoknak a bolgár hősöknek az emlékét, akik életüket ad­ták szabadságunkért a Dél- Dunántúlt felszabadító har­cokban. Országaink harminc évvel ezelőtt kötötték meg el­ső barátsági és együttműkö­dési szerződésüket, amely jó alapokat adott a sokoldalú együttműködés kibontakozta­tásához. Az MSZMP es a BKP a marxizmus—leninizmus a proletár internacionalizmus szellemében alakította ki a pártközi kapcsolatokat, a ma­gas szintű látogatások, ta­pasztalatcserék rendszerét. A két ország gazdasági együttműködése is dinamiku­san fejlődik. Jól jelzi ezt az adat: a mostani ötéves terv­időszakra szóló hosszú lejá­ratú kereskedelmi megállapo­dás 735 millió rubel értékű forgalmat irányoz elő, s már évek óta működik két ból- gár—magyar vegyesvállalat. Sok példája van a kulturá­lis, oktatási együttműködés­nek is. E napon, szeptember 9-cn tisztelettel és meleg szeretet­tel köszöntjük bolgár bará­tainkat, legnagyobb nemzeti ünnepükön. Nagygyűlés a Koreai NDK megalakulásának 30. évfordulóján Kállai Gyula ünnepi beszéde A koreai nép történelmének kiemelkedő állomásaira, hősi honvédő harcaira, a szocialis­ta építőmunkában elért sike­reire emlékeztek pénteken a Csepel Autógyár 2. számú pesterzsébeti gyárában meg­tartott nagygyűlés résztvevői. Az elnökségben foglalt he­lyet Markója Imre igazság­ügy-miniszter, Rácz Pál kül­ügyi államtitkár, Berecz Já­nos, az MSZMP KB külügyi osztályvezetője, valamint Kos­ka István külügyminiszter-he­lyettes. A Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság meg­alakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepsé­get Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg, majd Kállai Gyula, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet Emlékeztetett a Koreát megszállva tartó japán gyar­mati hadsereg szétzúzására, s arra, hogy' az Egyesült Álla­mok megtorpedózta a demok­ratikus és egységes állam megteremtésének tervét, sőt az 1948. szeptember 9-én kikiál­tott Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság ellen két év­vel később csatlósaival agresz- sziót indított A koreai nép azonban a hároméves hősi honvédő háborúban — a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok támogatásával — meghát­rálásra késztette a támadókat. Kállai Gyula elismeréssel méltatta a távol-keleti testvéri szocialista országnak a békés építőmunkában elért sikereit, hangsúlyozva, hogv népünk is meri és állandó figyelemmé' kíséri a legújabb eredménye­ket. — A fáradhatatlan, lendü­letes munkát próbálják veszé­lyeztetni azok a különböző reakciós erők — mondotta —, amelyek igyekeznek megmér­gezni a nemzetközi légkört. Sajnálatos tény: a reakciónak, a béke szélsőséges ellenfelei­nek kezére játszik az a körül­mény is, hogy a szocialista or­szágok, a haladás erői szünte­lenül szembe találják magu­kat azokkal, akik a szocializ­musról beszélnek, ugyan, de valójában a nemzetközi fe­szültség növelésére törnek. — Ázsiára tekintve különö­sen szembeötlő, hogy az ame­rikai imperializmus ellen olyan hősiesen harcolt és e harcot győzelemre vivő Viet­nami Szocialista Köztársaság­nak most új, súlyos megpró­báltatásokkal kell szembenéz­nie — hangsúlyozta a szónok. — Ogy véljük: a jelenlegi nemzetközi helyzetben még nagyobb szükség van arra, hogy a szocialista országok a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján erősítsék kap­csolataikat, együttműködésü­ket a szocializmusért, a de­mokráciáért, a társadalmi ha­ladásért és a béke védelmé­ért közösen vívott harcukban. A koréi félsziget helyzete kap­csán Kállai Gyula megállapí­totta : negyedszázada, hogy a háború a fegyverszüneti meg­Gáspár Sándor látogatása a XVI. kerületben Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, pénteken a XVI. kerületbe, az Elektroni­kus Mérőkészülékek Gyárába látogatott. Részt vett a láto­gatáson Herczeg Károly, a Vasas Szakszervezet főtitkára és Bihari László, a budapesti pártbizottság tagja. A vendéget a városrész ve­zetői fogadták, majd Somogyi József, a kerületi pártbizott­ság első titkára a helyi párt­életről és a gazdasági építő­munka feladatairól adott tá­jékoztatást. Todika László ta­nácselnök a kerületfejlesztési terveket ismertette; a mosta­ni tervidőszakban már eddig több mint 2300 új lakásba költözhettek lakók, s ez év végéig várhatóan még 237 korszerű otthon épül föl. Kiss Jovák József, az EMG vezér- igazgatója, a vállalatnál be­vezetett szervezeti változás­ról, a korszerű, gazdaságos termékszerkezet kialakításáról tájékoztatta a Politikai Bi­zottság tagját. Gáspár Sándor üzemlátoga­táson ismerkedett meg az al­katrész-, valamint a műszer- gyáregység munkájával. Fel­kereste az irányítás- és ügy­viteltechnikai eszközöket gyártó üzemrészt is. ahol a leltárfelvevőgép előállításá­nak folyamatát kísérte figye­lemmel. Végezetül a gyár művelődési termében aktíva- értekezleten adott tájékozta­tást az üzemi demokrácia helyzetéről, továbbfejlesztésé­nek feladatairól. állapodásaláírásával végétért; azóta Koreában hallgatnak ugyan a fegyverek, de még sincs igazi béke. A félsziget déli részén több mint 40 ezer amerikai katona állomásozik, nukleáris fegyverekkel fölsze­relve, és sorozatos provokáci­ók növelik a feszültséget. A magyar nép továbbra is támogatja a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságnak a haza egyesítésére, a feszült­ség csökkentésére tett átfogó javaslatait. — Hazánk tovább­ra is szolidáris a koreai nép­pel, s erőnkhöz mérten min­den segítséget megadunk a szocialista építőmunkához, a társadalmi haladásért és a békéért vívott küzdelemhez — mondotta befejezésül Kállai Gyula. Ezt követően Kim Ze Szűk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagy­követe emelkedett szólásra. Beszédében többek között is­mertette a Koreai Munkapárt­nak a szocialista gazdaság építésére kidolgozott és ered­ményesen megvalósított prog­ramját, az iparosítás — 14 év aUtt elvégzett — történelmi feladatát. A nagykövet szólta koreai nép hő vágyáról, az or­szág békés egyesítéséről, s az ezt akadályozó amerikai mes­terkedésekről — Korea nem maradhat kettészakítva — hangsúlyozta Kim Ze Szűk, majd őszinte, szívből jövő köszönetét fejez­te ki a testvéri magyar nép­nek azért, hogy mindig szi­lárd szolidaritást tanúsít Ko­rea békés effvesítésének igaz­ságos ügye iránt Tűzhelyek Pápáról A Villamos Berendezés- és Készülékművek pápai Elekther- max-gyárában az idén harminckét ezer háztartási tűzhe­lyet és tízezer grillsütőt gyártanak a hazai kereskedelem­nek. Képünkön: a tűzhelyek szerelése. (MTI-fotó Rózsás Sándor felv. — KS) Ösztöndíjasaink ,a Szovjetunióban 1134 magyar diák kezdte meg a tanulást tizenhét város 65 egyetemen és főiskoláján A Szovjetunió 17 városá­nak 65 egyetemén és főisko­láján tanulnak magyar ösz­töndíjasok az új tanévben. Megtalálhatók fiataljaink Húszezer tonna acél terven felül Törlesztik a befektetést — Hazánk új nagyberuházásai Az 1978-as év, a beruházók számára a folyamatban lé­vő munkák gyorsításának, az új létesítmények teljes vagy részleges üzembe helyezésének éve. A cél az, hogy korábbi lemaradásokat behozva vagy csökkentve bekacsolódjanak a termelésbe a többnyire évek óta épülő üzemek és miélőbb visszafizessék a befektetett összegeket. Mint az alábbi kör­kép érzékelteti: az új üzemek általában megfelelnek a vára­kozásoknak. A kohászat két új beruhá­zással gazdagodott, mindkettő az acéltermelést szolgálja. Özdon az év közepén határ­időre befejeződött úgynevezett intenzifikálás segítségével há­romszázezer tonnával növek­szik a gyárban az évi acélterme­lés. Az intenzívebb olvasztás anyagát szolgáltató oxigén­gyár, az új martinkemence, a korszerű daruk és egyéb kap­csolódó berendezések meg­bízhatóan működnek. Segítsé­gükkel az üzem az év első nyolc hónapjában 81 ezer ton­nával több acélt gyártott, mint egy évvel korábban. A Lenin Kohászati Művek martinüzemében két eszten­deje tart, s ez év végén feje­ződik be a nagyberuházás, amely nem növeli ugyan az évi 980 ezer tonnás acélter- meíést, de hosszabb időre biz­tonságosan megalapozza. Már­is megszüntették a munkahely zsúfoltságát, a kemencék sza­bályozására automatikus ve­zérlő műszereket építettek be. bővítették a kokillacsarnokot. és kisgépesítéssel könnyebbé tették a munkát. Bár a beru­házásnak nem célja a többlet- termelés, a szocialista munka­versenyben a brigádok az év eleje óta 20 ezer tonna acéll gyártottak terven felül. A kötő- és konfekcióüzem. s egy korszerű fonalelőkészítc — mindez együtt jelenti a Budapesti Finornkötöttáru- gyár Debrecenben, Mátészal­kán ék Rákospalotán közvet­len befejezés előtt álló nagy- beruházása. Az új gyárakat Debrecenben és Mátészalkán minden valószínűség szerint két hónapon belül átadják. Rákospalotán november végé­re végeznek a munkálatokkal. Mindhárom helyen azonban máris szinte teljes kapaci­tással dolgoznak. A simontornyai bőrgyár bő­vítése — szervezési és előké­szítési nehézségek, az import- I berendezések késése miatt — akadozva indult, egyes befeje- I zó munkák még a jövő évre is áthúzódnak. a termelés: azonban már folyamatos. Tel­jes kapacitásának elérése után évente 3 948 000 négyzetméter — cipőfelsőrészekhez és bőr­díszműárúkhoz való — puha­bőrt tud majd előállítani az üzem, másfél millió négyzet- méterrel többet, mint koráb­ban. A Gyulai Húskombinát — amelyet a közelmúltban avat­tak — a februári próbaüzem óta tervszerűen dolgozik. A régi üzemmel közösen eddig 420 vagon húskészítményt ál­lított elő. (Ebből az új kom­binát 190 vagonnal.) Ennél na­gyobb is lehetne az eredmény, ha a próbaüzem megkezdése annak idején nem csúszott volna két hónapot. A dunaújvárosi hullámpa­pírgyár teljesítőképessége fo­kozatosan közelít a tervezett kapacitáshoz: az idén már 40 ezer tonna alapanyagot állít eló a félcellulóz ‘ üzem, amely ha eléri a teljes teljesítő ké­pességét, 50 ezer tonnát ter­mel. A hullámlapokhoz szük­séges papírból pedig a terve­zettnek megfelelően 95 ezer tonnányit gyártanak az idén, s ami még fontosabb, a mi­nőség a vártnál jobb. A szegedi olajipari beruhá­zás 14 létesítménye közül 11 teljesen elkészült, a további három pedig befejezéséhez közeledik. Sok száz olaj- és gázkutat mélyítettek, az olaj és a földgáz szállítására több száz kilométeres csőhálózatot fektettek le. Megépültek a földgáz tisztítását és részbeni feldolgozását szolgáló üzemek is. (MTI) Lvovtól Novoszibirszkig, Har- kovtól' Odesszáig, a testvéri szocialista ország szinte min­den nagyobb iskolavárosában. Összesen 1134 magyar diák­nak kezdődött meg az oktatás szeptember 1-én: több mint kétharmaduk műszaki felső- oktatási intézményekben ta­nul. A korábbi évekhez hason­lóan az idén is 270-en léptek át először a tanintézet kü­szöbén. A »gólyák« már július kö­zepén elutaztak a Szovjet­unióba: Kijevben és Harkov­ban hathetes intenzív nyelv- tanfolyamon tökéletesítették orosz tudásukat. Ezt köve­tően ki-ki elfoglalta öt-hat évre szóló »állomáshelyét«. A legtöbb első éves — a hagyo­mányokhoz híven — Moszk­vában és Leningrádban szerzi meg az oklevelet. Az idén is fogadott magyar hallgatókat a nagy hírű moszkvai Lomono­szov egyetem, ahol kilenc el­ső éves iratkozott be a poli­tikai gazdaságtan, a filozó­fia, a pszichológia és az al­kalmazott matematika szak­A Szovjetunióban tanuló magyar ösztöndíjasok többsé­ge olyan szakmát sajátít el, amelyből hazánkban nincs felsőfokú képzés, vagy ame­lyekből ott a hazainál speeda- lizáltabb az oktatás. Sok fia­tal választotta ily módon a mérnök-közgazdász szakokat. Először utaztak az idén na­gyobb számban ösztöndíjasok a Szovjetunióba az orosz nyelv és irodalom elsajátítá­sára — teljes egyetemi kép­zési időre. Ök Leningrádban és Voronyfezsben tanulnak. Az előző tanévben 205-en szereztek diplomát a Szovjet­unióban. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents