Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-08 / 212. szám

r Könyvespolc Füzesnyék, háború után Duba Gyula a jelenkori szlo­vákiai magyar irodalom jele­se, háromszoros Madách-díjas író. Szerkesztője az Irodalmi Szemlének. Könyvei: A neve­tő ember, Szemez a feleségem (szatírák), Csillagtalan égen stríjccmadár (elbeszélések), Szabadesés (regény), Ugrás a semmibe (novellák), Vajúdó parasztvilág (szociográfia). Ez utóbbi művel szerzett belépőt oda, ahol Illyés Gyula, Féja Géza, Sütő András stb. műveit jegyezzük ebben a műfajban. A Vajúdó parasztvilág fontos könyv: pontos jelentés a Ga- ram mentéről. Azokról beszél, akiknek »erkölcsük a munka, törvényük a föld« colt. Egy társadalmi osztály egyénekben megtestesülő portréit alkotta meg, ugyanakkor munkájuk, életmódjuk, gondolkodásuk minden jellemzőjét is sikerült megfogalmaznia Üj könyve regény, címe: Ívnak a csukák. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság, közös könyvkiadási egyezmé­nyének keretében jelent meg a Madách Kiadónál. Kétségte­len, hogy ennek a terjedelem­ben tekintélyes regénynek a címe nem túl szerencsés, nem vonzza az olvasót. A könyv azonban figyelemre méltó tel­jesítménye a szlovákiai ma­gyar irodalomnak, s úgy ér­zem — hibái ellenére — a ma­gyar irodalom egészének is. Duba Gyula ugyanis nem ki­sebb feladatra vállalkozott, mint arra, hogy képet rajzol a második világháború utáni évek egy tipikusnak mondha­tó, Garam menti falujáról. A regény egy kamasz — Nagybene' Péternek hívják — szemével láttatja azokat az oly­kor zűrzavaros éveket Ugyan­akkor letisztult történelmi szemlélet uralja a művet..Sor­sokat módosító változások nagy drámáját írta meg Duba Gyula. Rögtön tegyük hozzá, végig olyan könnyen olvasha­tó stílusban, mely mostanában nem sajátja az irodalomnak. »Rendhagyó« irodalmi művek nyelvezete, stílusa és szerke­zete mellett — persze, hogy a »különlegességre« törekvés is uniformizálódáshoz vezet ! — egy hagyományosan realista regény. Eseményeket mond el i világosan, nem kihagyások bakugrásait alkalmazva. Kö­vethető cselekménye van, klasszikus tagolású szerkezet­tel. S éppen ezek teszik lehe­tővé, hogy jellemeiket állítson elénk, nem egy-egy magatar­tás vagy eszme síkba sajtolt bábuit. Élő emberek ezek a füzes­nyékiek. Nagybenéék — gya­nítható — az iró családja; Pé­ter gyerek pedig valószínűleg ő maga. Háború végi kamasz­nemzedék: gránátjaik, pus­káik, rejtélyes katonaholmi­jaik vannak. Még játszanának de — s ez a parasztgyerekek sorsa — életük egy a felnőtte­kével, korán kitanulják a föld- művesi ezermesterséget. Duba már-már a kérkedésig ponto­san rögzíti egy-egy munka fo­lyamatát Ugyanígy Péter és két kamaszbarátja nagy ter­mészetjárásait, vadászatait, halászatait is. Már-már a bő­ség zavarával küzdünk, ami­kor a szociográfiába inkább kívánkozó részletezéssel szem­bekerülünk. De a, terjengősség csak néhány epizódban jellem­ző. Ezeket a részeket felvált­ják a falu rétegeződését bemu­tató részek, melyekben a fe­szültség a kialakult történel­mi helyzet miatt állandósul. Vajúdik a világ, hogy meg­szülje az új rendet. Csehorszá­gi munkára vezénylik a fér­fiak egy részét, nemzetiségek terülnek egymás szomszédsá-1 gába, s nem mentesek az elő­ítéletektől. Tetézi a zavart az is, hogy a régi hatalom képvi­selője — ráadásul más nemze­tiségű — lesz a falu egyik ura. Ezt a furcsa »interregnu- not« sikerült jDuba Gyulának megfogalmaznia új. regényé­iért higgadtan, internaciona- ista módon. Ügy, hogy nem lallgatta el az egykori ka­masz és családja félelmét, bi­zonytalanságát; a kitelepítések elki hatását sem. Remek port­ét kaptunk égy évekig haló­ié nagyapáról, egy ajferól, fél ;ucat fiatalról. Nagy érzékeny­éggel megírt részleteket a ka- naszszerelemről, s az eszmél- cedést segítő eseményekről. Moha némi húzást javasolnék íz írónak, a teljesítménynek djáró elismeréssel adózom a nű szerzőjének. L. L. Ábécé A szó elszáll, az írás megmarad — már a rómaiak idején is élt ez a nézet : adásvételi szer­ződést, kölcsönt, ajándékozást, végrendeletet csak írásban tekintettek hitelesnek. Az írásismeret rangot jelentett, sőt megélhetést is. Egy példa erre: az antik kereskedelem nem kevesebb írnokot tartott el, mint hajóst. A betűvetés hatezer éves tudomány, mely a társadal­mak; kultúráját megőrizve, nemzedékiéi nemzedékre szállt; agyagtáblákra vésve, papiruszra, pergamenre. kó­dexekbe írva — ékírással, hieroglifákkal, a görög és a római ábécé betűivel. Ma már annyira természetesnek tart­juk, mintha velünk született volna, s az írástudó ember­nek eszébe sem jut, hogy mekkora kincs birtokosa. Pe­dig egészen 1 a középkor vé­géig egyházi kiváltság volt az írástudás, s talán nem is túl­zunk, ha azt mondjuik, hogy csak napjaink embertípusá­nak vált jellemzőjévé a be­tűvetés ismerete. Á tények is igazolják: 1880-ban még a régi Magyarországon a tahkö-, teles kort meghaladó lakos­ságnak több mint felére ter­jedt ki az analfabétizmus, de még 1920-ban is a hat éven felüli lakosságnak 15,2 száza­léka volt írástudatlan. Jelen­leg 1,5 százalékra tehető ná­lunk az analfabéták aránya. A Szovjetunióiban is rend­kívül nagy eredményeket éle­tek el ezen a téren. 1897-ben még a lakosság háromnegye­de volt analfabéta, ez a szám 1939-re 18,8 százalékra csökkent, s jelenleg megszűnt­nek tekinthető. Hasonlóan jó a helyzet a többi szocialista országban is. Ugyancsak a múlté már az írástudatlanság az egyes fejlett kapitalista ál­lamokban is — Svájcban, az NSZK-ban, Svédországban —. de Olaszország, Törökország. Portugália még nem dicse­kedhet az »-író-olvasó nemzet* jelzővel, hisz náluk még meg­lehetősen nagy az analfabé­ták aránya. Például az utóbb említett országban 35—40 szá­zalék. A fejlődő országokban rosszabb a helyzet. Indiában a népesség mintegy 80 szá­zaléka, Iránban 65 százaléka írástudatlan, Brazíliában pe­dig csaknem a fél lakosság nem ismeri az ábécét. Több mint egymilliárd analfabéta él a földünkön. Az írástudatlanság leküzdése tehát ma is az emberiség egyik fontos, megoldásra vá ró társadalmi — ezen belül kulturális és szociális — problémája. Épp ezért 13 év­vel ezélőtt az UNESCO Te­heránban összehívott világ- kongresszusán szeptember 8-át az alfabetizálás nemzet­közi napjává nyilvánította, s azóta minden esztendőben . e napot világszerte az írástu­datlanság elleni küzdelemnek szentelik. A világstatisztikához mérten jó a helyezésünk, köszönhető a széles körű társadalmi ösz- szefogásnak, mely közoktatá­sunk irányításával a tanácsok, az üzemek részéről megnyil­vánul. Sokat tettek a közössé­gek, a szocialista brigádok, a városi és községi tanácstagok, mert fel tudták ébreszteni a t-dásvágyat azokban is akik addig szégyenérzésből vagy kö­zömbösségből maguktól nem jelentkeztek, hogy pótolni akarják a fiatalkori mulasz­tásokat. Elismerés jár a peda­gógusoknak is kitartó, türel­mes munkájukért. Nekik kö­szönhető, hogy évről évre egyre többen sajátítják el az alapismereti tanfolyamokon az általános iskola I—IV. osz­tályának tananyagát. Tavaly 3485-en kaptak itt bizonyít­ványt, s az idén végzettek száma is meghaladta a há­romezret. Nagy részük foly- , ., tatja tanulmányait a dolgozók | aja' esti iskolájában. Hétvégi tájoló Hongoi együttes Balatonieiién Vasárnap este 10 órakor ér­dekes esemény színhelye lesz a balatonlellei művelődési ház. Mongol könnyűzenei együttes vendégszerepei itt, műsoruk különlegességszámba megy. Siófokon a tervek szerint harmadszor is megismétlik a nagy sikerű Kálmán Imre emlékhangversenyt. A Főváro­si Qperettszínház zenekara és neves művészei lépnek föl, bi­zonyára ismét táblás ház előtt. Szeptember harmincadikáig még várja látogatóit a bala- tonboglári kápolnatárlat. Imre István Kossuth-díjas festő legújabb akvarelljeit állítot­ták ki, a szoborparkban pedig Nemes Attila nagy méretű al­kotásai fogadják a vendége­ket. A barcsi művelődési köz­pontban a dél-dunántúli mű­vészeti találkozók egyik ran­gos eseményét rendezik meg vasárnap 10.30 órától. A dra- matikus népi játékokat bemu­tató gyermekegyüttesek adtaik itt randevút egymásnak. A tervek szerint a program dél­után 15 órakor folytatódik, s közben a népművészet ifjú mestereinek segítségével népi gyermekjátékok készülnek M Issem lehetünk elége­dettek, mert az 1,5 százalék ugyan kevés­nek látszik, de 128 ezer anal­fabétát jelent. Sok köztük az idős ember, akadnak azonban fiatalok is, akiket környeze­tük, családjuk zár el »a szel­lem napvilágától«. Felkeresé­sük, meggyőzésük nem köny- nyű népművelői feladat. Vál­lalni kell mégis, mert csak így találhatják meg helyüket a ; társadalomban. Beilleszke­désük valamennyiünk érdeke. H. A. A nagyatádi műsorfüzetben egy szombati eseményre ta­láltunk: bodvicai Űj Tükör könyvtári klub délután 13 órától sportdélutánt rendez a Szabadság parkban. Mosdóson dr. Vajda Ernő fotókiállítása várja az érdeklődőket a tüdő­gyógyintézetben. Mit tartogat a hétvége a megyeszékhelyen, Kaposvá­ron? Elsősorban múzeumaink, emlékhelyeink — Rippl-Rónai Múzeum, Latinca Sándor-em- lékmúzeum, Somogyi Képtár Egy nappal se legyen több — ha nem indokolt! Tulajdonképpen egyetlen napról van szó csupán, és máris áthárul a táppénzfize­tési kötelezettség a munkál­tatóról a társadalombiztosítási igazgatóságra. Ha a dolgozó betegsége nem tart, tovább három napnál — kivéve, ha beteg gyermek ápolása, üze­mi baleset (foglalkozási be­tegség), biztosítás megszűné­Nadrág fékkel mm Az óbudai szigeten levő Május 9. parkban a sok érdekes játék közül legnépszerűbbek a színes műanyagból készült óriás csúzdák. se utáni keresőképtelenség a jogcím —, akkor a vállalat vagy a vállalati rendszerben gazdálkodó szerv száiholja el a megbetegedés idejére járó táppénzt, az adózatlan nyere­ség terhére. Országosan az összes táppénzes nap 1,7 szá­zalékát így számolták el a múlt évben, Somogybán egy százalék alatt marad ez az arány. A rendelkezés, amely mind­ezt kimondja, 1977. január 1-én lépett hatályba. Egy me­gyei értékelésben ez olvas­ható a végrehajtásáról: »Ez a rendelkezés önmagában nem ösztönzi a vállalatokat arra, hogy táppénzes helyzetünk alakulását fokozott figyelem­mel kísérjék, a betegellenőr­zést szorgalmazzák.« Arról van szó — és ezt ki is mondták nemrég egy testü­leti ülésen —, hogy egyes munkahelyek egyenesen arra ösztönzik a megbetegedett dolgozót, tegyen róla, hogy táppénzes napjainak száma — ha csak eggyel is — ha­ladja túl a hármat. Ehhez ugyanis a munkáltatónak anyagi érdeke fűződik: ha a beteg három nap alatt meggyógyul, a táppénzköltség az adózatlan nyereséget rö­vidíti meg. (Elfelejtik, mit je­lent egynapi kiesés a terme­lésből?!) Mondani sem kell, hogy ez a szemlélet mennyire társadalomellenes, és a notó­rius lógósok malmára hajtja a vizet. (Kár lenne tagadni: ezek száma sem lebecsülendő. Megyei áttekintéssel bíró egészségügyi dolgozó mondta a közelmúltban: vannak, akik a rádiót hallgatva döntik el, mikor érdemes orvoshoz menni, ugyanis egy kiterjedt influenzajárvány idején abban bíznak — nem is mindig ok nélkül —. hogy tömegek vár­nak sorukra az orvosi ren­delőben, és a gyors vizsgálati során őket is kiírják néhány napra.) összefügg ezzel a témakör­rel természetesen az orvosi ellátás is, amely örvendetesen javult az utóbbi években. Nem az egészségügyi dolgo zók szándékán, szakmai felké­szültségén, és nem is a tár­gyi feltételeken múlik, ha néha egy-egy szimuláns is jogosultságot szerez a táp­pénzre. 137 körzeti és 16 fő- foglalkozású üzemi orvos dol­gozik a megyében, s ez utób­biak közül tizenkettőnek van joga táppénzre utalni valakit Az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma Somogybán kedvezőbb, mint az országos átlag, ám mégiscsak a lét­számgond nyit kiskaput azok előtt, akik azt keresik. A továbbképzések, szabad­ságolások, betegségek idejére helyettesíteni kell a körzeti orvost, és az ilyenkor dol­gozó kolléga betegforgalma megkétszereződik. Ebben az esetben aztán rövidre szabott az az idő, amelyre pedig szük­ség van az alapos munká­hoz, következésképp romlanak a keresőképesség elbírálásá­nak reális feltételei. Ezek után már természetesen adó­dig a végeredmény: a helyet­tesítések idején mindkét kör­zetben — a saját körzetben, és ott is, ahol az orvos he­lyettesít — emelkedik a táp­pénzes betegek száma. Az üzemi orvosi ellátásban is akkor adódnak nehézségek, amikor az esetleg szűkös ren­delőben növekszik a betegfor­galom, és az orvos vállára nagy teher nehezedik. A munkahelynek is érdeke, hogy betartsa az előírásokat, ellenőrizze a táppénzfegyelem megtartását a maga módján és eszközeivel Ezzel könnyít­heti az egészségügyiek dolgát is. a r. és most már a Rippl-Rónai­villa — kiállításait. S ez tu­lajdonképpen gazdag progra­mot jelenthet. A mozik mű­sorából a Vörös Csillag Film­színház kínálatát idézzük: Fuss utánam, hogy elkapja­lak. Színes, szinkronizált fran­cia film, s tulajdoniképpen nem művészi értékei miatt hívjuk fel rá a figyelmet, ha­nem főszereplője — Annie Girardot — játéka ürügyén. Egy fiatalnak már nem mond­ható, apróhirdetés útján meg­ismerkedő pár egyik tagját alakítja a neves francia film- színésznő. A Szabad Ifjúság Filmszín­házban a Rákóczi hadnagya című magyar alkotást újítot­ták fel a 16 órakor kezdődő előadásokon. Üj nemzedékek nőttek fel, bizonyára szívesen ismerkednek majd a roman­tikus, kalandos filmmel, mely a kuruc kort idézi. 18 és 20 órától a Led Zeppelin együt­tes akkordjai dübörögnek Á dal ugyanaz marad című filmben, A Latinca mozi a Volt egyszer egy vadnyugat című kétrészes amerikai wes­ternt ígéri; sokadszor is siker lesz — nem nehéz jósolni. A Rákóczi moziban a Lucky La­dy című film kockái pereg­nek. Ha kirándulóidő lesz a hét végén, érdemes elmenni a ju­biláló gyertyánosi parkerdő­be. Tíz éve kezdték a turista- paradicsom kialakítását. öt éve itt avat táti a megye első turistaházát. Ihlető élménnyel gazdagodták a Négy test vér­forrás környékén irodalmunk olyan alakjai is, mint Csoko­nai Vitéz Mihály, Fekete Ist­ván, Gyergyai Albert, Takáts Gyula. Szombaton új epizódjához érkezik a televízió népszerű Ingrid Bergman-sorozata. Az 1939-es amerikai Intermezzó- ban Leslie Howard volt a partnere. Képünkön Ingrid Bergman látható. Ismétlés lesz, de a fiatalok bizonyára szívesen néznék meg újra — ha nem éjjel 22 óra 40 perc­kor kezdődnéd) — A Rolling Stones Párizsban című beat- koncert műsort. Vasárnap este 20 óra 05 perckor szatirikus filmkomé­dia kezdődik, Az elefánt cím­mel. Rendező: Szálkái Sándor, öze Lajost, Páger Antalt, Ma­jor Tamást, Kálmán Györgyöt és Csűrös Karolát látjuk majd a kacagtató alkotásban. Még ugyanaznap este egy másik tévéjátékot is megnézhetünk: A nyaklánc című munka kri­mit sejtet. Dohai Vilmos ren­dezte Bogáti Péter forgató­könyvéből. 21 óra 15 perckor kezdődik. Utána »Operabarát­ság« címmel a Szlovák és a Magyar Televízió közös kon­certjében gyönyörködhetünk. mmmm

Next

/
Thumbnails
Contents