Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-07 / 211. szám
Alapkövetelmény a szakszerűség A silókukorica betakarítása előtt A kérődző állatok, elsősorban a szarvasmarhák takarmányozásában legfontosabb tömegtakarmány a siló- kukorioa-szilázs. Megyénk nagyüzemi gazdaságainak 13 145 hektár fővettsű és mintegy 2500—3000 . hektár másodvetésű silókukoricát kell betakarítaniuk, silózniuk. Ehhez a nagy munkához rendelkezésre. álló nem egészen háromszáz silózógépnek sajnos csak 38 százaléka nagy teljesítményű, önjáró. Üzemeinkben e fontos munka sikeres elvégzéséhez feltétlenül szükséges minden erőt mozgósítani, és a silózást olyan ütemben végezni, hogy a nagy őszi betakarítási munkák idejére befejeződjön. A silókészítés szempontjából nem is annyira a silókukorica-betakarítás időszakának lerövidítése, hannem a silótér vagy kazal tömörítésének, töltésének meggyorsítása a fontos.’ A silózásnál elkövetett hibák — sajnos, az elmúlt évekből több példát is lehetne er- . re sorolni — több vonatkozásban is éreztetik káros hatásukat. A silókukorica-termesztés alacsony színvonala miatt az elmúlt években a kérődzőknél indokolatlanul növekedett az abrakfelhasználás. Megyénkben a nagyüzemek állatállományával föletetett abrak 38 százalékát a kérődzők fogyasztották el, ezen belül a termelőszövetkezetekben 44,8 százalékát, az állami gazdaságokban 22,5 százalékát Egy liter tej előállítására 54 dkg, egy kiló marhahús termelésére pedig 5,5 kiló abrakot használtak fel mezőgazdasági nagyüzemeink — ez 27 százalékkal meghaladta a MÉM-irányelvekben meghatározott értékeket. Ez a helyzet, tarthatatlan. A kérődzőknél — elsősorban a szarvasmárha-ágazatban — csökkenteni kell az abrakfelhasználást elsősorban a jobb minőségű silókukorica-szilázs biztosításával. A laboratóriumi Vizsgálatok eredményei, a gyakorlati tapasztalatok is bizonyítják, hogy az alacsony szárazanyag- tartalmú silókukoricából nem lehet jó minőségű szilázst készíteni. A silózott takarmányok, így a silokukorica-szi- lázs, lehető legnagyobb takarmányozási értékét akkor lehet biztosítani, ha a betakarítás a legmegfelelőbb fejlődési állapotban történik, és a tartósítást úgy végzik üzemeink, hogy az állatoknak jelentős szárazanyag-felvételt biztosító, ízletes takarmányt kapjanak. A gyakorlatban sok esetben nincs arra lehetőség, hogy a betakarítás optimális időpontját laboratóriumi vizsgálatokkal határozzuk meg. A betakarításra váró táblán meg kell vizsgálni a csövek érést állapotát: ez akkor megfelelő, ha a köröm még nehezen, de belemegy a kukoricaszemekbe. Ilyenkor a silókukorica szárazanyag-tartalma a teljes növényre vonatkoztatva minimum 30—35 százalék körüli, vagy a fölötti ; ez jelenti az optimális betakarítási időpontot. A viaszér esi stádiumban betakarított silókukoricával nemcsak a legnagyobb táplálóanyag-hozamot lehet elérni, hanem így lehet a legjobb minőségű szilázst is nyerni. Az ilyen • silókukorica-szilázsnak van a legnagyobb takarmányozási értéke, s a betakarítási és erjedési veszteségek is ekkor a legkisebbek. Ha ily módon végzik el gazdaságaink a betakarítást, akkor 250 mázsa hektáronkénti zöldhozammal számolva a múlt évinél 29 százalékkal több keményítőértéket és emészthető nyersfehérjét gyűjtenek be. Eíbből pedig csaknem 6000 mázsával több húst, vagy 200 ezer hektoliterrel több tejet termelhetnek, minden külön ráfordítás nélkül. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola központi laboratóriumától, valamint az egyéb környező laboratóriumoktól kapott vizsgálati eredmények azt bizonyították, hogy a megye nagyüzemi gazdaságaiban a korán silózott, alacsony szárazanyag-tartalmú silókukorica rosszabbul erjedt, alacsonyabb volt a takarmányozási értéke. Ahhoz, hogy üzemeink jó minőségű, kis veszteséggel előállított szilázst nyerjenek, néhány fontos szempontot kell a silózás folyamán figyelembe venni. A megfelelő szárazanyag-tartalmat, a tökéletes tömörítést már említettem. Igen nagy gondot kell fordítani a silózógépek műszaki állapotára, célszerű az aratáshoz hasonló műszaki készültséget, javítóbrigádot szervezni, és az előírt karbantartási, kezelési utasításokat pontosan betartani. Az erjesztés sikerét nagyban elősegítheti, ha egy- egy silókazlat 3—4 nap alatt el tudnak készíteni, és légmentesen azonnal lezárni. A lezárásra, illetve lefedésre a pvc-fólia vált be a legjobban. A silózott takarmányok minősítésére és osztályba sorolására új szabvány készült, mely az 1977. május 13-i Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben jelent meg. Az új minősítés lényege az eddigiektől eltérően az, hogy elsősorban táplálóanyag-, energia- központú. Jó minőségű silózott takarmány csak az lehet, amelynek keményitőérték- koncentrációja 56 százalék felett van, 27 százalék feletti szárazanyag-tartalomban. Végezetül nem lehet szó nélkül hagyni az eddigi tapasztalatok alapján a jövő feladatait. Üzemeink az adottságaikhoz legjobban igazodó tenyészidejű kukoricafajtákat válasszák. A silézás lehetőség szerint előzze meg a szemes kukorica betakarítását. A megye adottságainak a korai vagy a középkorai tenyészidejű kukoricafajták (BEKE TC —270, BEMA OC—240—250, MVTC—26) felelnek meg a legjobban. Lényeges — a nagyobb hozamok elérése érdekében —, hogy a tőszám az árukukorica termeléséhez viszonyítva minimum 10 százalékkal nagyobb legyen, a megfelelő talajerő biztosítása, illetve fokozottabb visszapótlása mellett. Nem utolsósorban kell megemlíteni, hogy a fővetésű silókukoricát lehetőség szerint a szemnek termeit kukoricával egy időben, vagy azt megelőzően vessék el a gazdaságok. A silózás nagy munkájának kezdetén vagyunk. Allat- ten3’észtésünk gazdaságossága, jövedelmezősége nagyban attól függ, hogy ezt a feladatot milyen szakszerűséggel, gondossággal végzik el nagyüzemeink. Dunai Imre Badacsonyi üdülés A Somogy megyei Sütőipari Vállalat kaposvári kenyérgyárában korszerű laboratóriumban vizsgálják azokat az alapanyagokat, melyeket a kenyérsütéshez használnak fel. Naponta ellenőrzik a kenyér minőségét is. Ember és településfejlesztés Vajon azok, akik döntenek arról, milyen mértékben fejlődjön egy város, hol létesüljenek új lakótelepek, minden Ankét Siófokon nak tehát, akik a településfejlesztési terveket készítik, Ismerniük kell a községi igényeket is. két a különbségeket pedig adminisztratív eszközökkel eltüntetni nem lehet Amíg uralkodik a »mindent a városnak-« nézet, elfeledkezünk a kis községekről. Gyakran beszélünk elhaló falvakról, melyek lakóit rá kell venni hogy máshova költözzenek, vagy ha nem, »majd mindent megold az idő«. Pedig az ő igényeik sem alábbvalók,, mint a városi emberé... A településpolitikának mindezt szem előtt kell tartania. Nemcsak a falu—város viszony változott, hanem átalakult a városok struktúrája is. Néhány éve még Salgótarján volt a fejlesztési prototípus, ma bármelyik dunántúli város településfejlesztési példa lehetne.. Ipartelepek, lakónegyedek létesülnek, egyre több község emelkedik városi rangra. Am attól, hogy egy település papíron város lett, még nem város a valóságban. A változások mindig lassúak, és bizony az ember ezeket a lassú változásokat nem győzi türelmesen kivárni. Korábban nálunk semmiféle településfejlesztési elképzelés nem volt. Ma már számtalan szempont alapján döntik eh hogy hol szülessen város, hova mi kerüljön. Persze ezek a tervek nem mindig találkozesetben gondolnak-e rá, hogy a fejlődés a fejlesztés az embert szolgálja? Törödnek-e azzal, hogy ebben a mesterséges környezetben miként él az ember? — Ilyen gondolatok jegyében zajlott le tegnap Siófokon a városi tanács nagytermében az az ankét, melynek témája: az ember és a közösségi érdek volt, a településfejlesztésben. Az építőipari Tudományos Egyesület városrendezési szakosztálya, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága és a Siófoki Városi Tanács által rendezett értekezlet résztvevőit Rostás Károly, a HNF megyei bizottságának elnöke köszöntötte. Bevezetőjében szólt a településfejlesztés általános gondjairól, a városiasodás következményeiről. Az urbanizációval együtt jár — ha nem is törvényszerű —. hogy néha elfeledkeznek a falvakról, arról, hogy az ott élők igényed már megközelítik a városlakókét; így aztán természetes, hogy indokolatlanul nagy a vándorlás a faluból a városba. Ennek következménye, hogy Somogybán az elmúlt őt évben háromezer családi ház maradt üresen. AzokI Az ankét egyik nagy érdeklődéssel várt előadója Bondor József nyugalmazott miniszter, a HNF Országos Tanácsának alelnöke volt. Arról beszélt, milyen gondokat okoz a településfejlesztésben a lakossági és közösségi érdekek ütközése. Ezzel a kérdéssel világszerte tudományos . konferenciákon foglalkoznak, a szemlélő, érdeklődő embernek viszont úgy látszik: nem sikerül elmozdulni a holtpontról- Mert a városiasodás, a nagyvárosok »megeszik« az embert. A sokkhatások, a zaj, a füst, a szomszédok hangoskodása fel őrlik az idegeit, és tömegesen je- jelentkeznek az urbanizációs betegségek, melyekről pár évtizede csak elvétve hallhattunk. A másik, az elidegenedés problémája. A kőrengetegben nehezen találjuk föl magunkat, és azt nem is lehet elvárni, hogy az új lakók egyik napról a másikra barátokat szerezzenek. A lakótelepeken összezsúfolt emberek különböző társadalmi rétegekhez tartoznak; mások a gondjaik, más az érdeklődési körük, mások a kulturális igényeik. Ezea legjobb épííőtáborozóknak későn közölték a jelentkezők Hitei a korszerűségért Szeptember minden évben az iskolakezdés és a nyári tatasz tálatok összegezésének az időszaka. Ilyenkor értékelik a tanfolyamok és a táborok munkáját is. Az idén huszonegyedszer hirdette meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség az önkéntes építőtáborokat a népgazdaság különböző területein. Megyénkben négy helyi szervezésű építőtábor működött. Marcaliban óvodát építettek a helyi szakmunkásképző is- Vala és a gimnázium diákjai. / lányok a szakorvosi rende- 1 >t takarították, bár közöttük is akadt néhány, aki onnar szívesebben átment az építkezésre. A nyolcvan fiatal két- hetenlíént váltotta egymást. A legjobban dolgozók jutalma badacsonyi üdülés volt. Szabad idős programjaiknak többször a művelődési ház adott helyet. Nagyatádon a város szépítése volt a fele ’tt. Munkalehetőséget a v" ' tanács költségvetési üze:,.. adott. A fiatalok munkájának értéke mintegy 200 ezer forintra tehető. A fonyódligeti építőtáborban sok volt a gond. Az iskolák számát a szervezőkkel, ám amikor már volt hely, a 120 jelentkezőből csak hetvennyolc tanuló ment a táborba. Ebinek fele általános iskolában most végzett diák. másik fele szakmunkástanuló és gimnazista volt. A gyerekek építőipari segédmunkát végeztek a leendő kempingben, melyet a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat épít. A vállalat részéről nem volt megfelelő az előkészítő munka, a fiatalok nem tudtak folyamatosan dolgozni. A barcsi építőtáborba ötven — nyolcadik osztályt végzett — tanuló jelentkezett, de csak harmincán kezdték meg a munkát. Nem készítették fel őket megfelelően a táborozásra, így nehezebben szokták meg az ottani rendet. Az üzemeltető vállalatoknak is tanulság mindez. Az ő munkájukat segítik a fiatalok, ellátásukra nagyobb gondot kell fordítani. Fontos, hogy a felügyelő pedagógusok gyakorlott táborvezetők legyenek, hisz nem üdültetésben segédkeznek, hanem szervezett munkát kell irányítaniuk. Furcsa formájú gép dolgozik a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet egyik műhelyében: kiteríti, 6zépen egymásra rakja az anyagot, aztán mintát fektet rá, és ennek alapján szétdarabolja a szövetet. Az okos gép működését, élvezettel figyeli órákig a laikus is. A munkások, a vele dolgozók nemcsak a gép »sokoldalúságának« örülnek — a kezdeti idegenkedés után —, hanem annak is, hogy segítségével megszűnt a nehéz fizikai munka a szabászatban, termelékenyebb lett ez a tevékenység. Csökkent' a selejt, jobb az anyagfelhasználás. A gép a Német Szövetségi Köztársaságból származik, és azokat az anvagokat szabják vele. amelyekből nyugat-európai cégek megrendelésére készítenek mutatós konfekciót. A szövetkezetben az alkalmi látogató leginkább ezen a gépen figyelheti meg, hog3- miként teszi termelékenyebbé a munkát egy korszerű gép vagy gépsor. Hasonló okos berendezéseket egyébként a közelmúltban más munkaterületen is fölszereltek. A kabátuj- jak bevarrására külön gépet vásároltak, és — elszívó berendezéssel ellátott — gőzvasalókat helyeztek üzembe. A szövetkezet olyan kötelezettségeket vállalt a korszerűsítés érdekében, amelyek próbára teszik az emberek szakértelmét, a szövetkezet felkészültségét. E gépeket az export árualapot bővítő hitel felhasználásával vették. A 12,5 millió forint folyósításának előfeltétele az volt, hogy az exportot a tavalyihoz viszonyítva 6 millió forinttal növeljék. Az idén tehát-összesen 18 millió forint értékű terméket kell külföldön értékesíteni. Ha figyelembe vesszük az.t is, hogy jelentős hányadot kép- ’ visel az exportban a bérmun- j ka — tehát az a tevékenység, amikor anyagot nem, csák munkát adnak el a tőkés piacon —. akkor nagy erőpróbának látszik a csurgói szövetkezet vállalása. Miért döntöttek mégis így? A felelet: mert nem volt más választásuk. A szövetkezet termékeit, az itt élő emberek munkáját ismerik a kereskedők és a vevők. Az ’eredmények kötelezettséget is jelentenék arra, hogy a technológia korszerűsítése révén a ma és a holnap igényeinek megfelelő termékeket gyártsanak a mind nagyobb feladatra vállalkozó munkások. Elavult gépekkel hosszú ideig egyetlen cég sem maradhat versenyképes a piacon. A műszaki fejlesztés, a technológiai eszközök modernizálása, a megfelelő gépek kiválasztása és munkába állítása éppen ezért állandó feladat. A piac parancsolta technológiai korszerűsítés viszont visszahat az emberre is: új ismeretek megszerzésére ösztönöz, tájékozódásra, tanulásra sarkall. És at alapja annak, hogy — amikor elavulttá válik egy ma modern gép — vállalkozzon az ember újabb technológiák munkába állítására. A korszerű termék nemcsak a külföldi, hanem a hazai piacon is egyre fontosabb követelmény lesz vevőknél és eladóknál egyaránt. Ezért választott Helyesen a Napsugár, .amikor igénybe vette a hitelt, az állam kínálta lehetőséget, és vállalta a kötelezettséget az export növelésére. nak az egyes emberek elképzeléseivel. A hatóságok például naponta szembekerülnek fz. emberrel, aki esetleg nem más, mint a tervező, miVel a hatóságnak meghatározó szerepe van a településtervezésben. Erről szólt a tegnapi ankét másik előadója, Láng Tivadar, a fővárosi tanács városrendezési osztályának vezetője. A tervezés megkezdése előtt társadalompolitikai, gazdaságpolitikai és várospolitikai távlati elképzelésekre van szükség. Utána jöhet a tervezői fantázia, ami csak a hatóság által előírt keretek között csapong- hat. Elkészül a területfelhasználás, a hálózati, infrastrukturális, valamint az ellátási rendszer terve. Az előadásokat filmvetítés követte. Az ankét résztvevői a filmből megismerték Somogy jövőjét, területfeljesz- tési terveit. Utána vita következett — a településekről, az emberről, az emberért D. T.
