Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-05 / 209. szám

Németh Kornél magyar bajnok 1 Ctealk: néhány I hetet kellett a somogyi mo­tor ossport ked- > velőinek vár­niuk, hogy kedvencüket, I Németh Kor­nélt bajnok­ként kö&zönt- hessék. Aj­kán bonyolí­tották le a magyar baj­nokság ható-, dik, befejező futamát, amely hivatva volt eldönteni, hogy öszesi- tésfoen kik lép­hetnek föl a képzeletbeli dobogóra. Az utólagos szá­mítsa tás kiderült: methnek 250-es g ord ában Németh Kornél mar nincs oka az izgalomra, hi­szen előnye olyan tetemes volt, hogy mindenképpen megnyerte a bajnokságot. Az egyik legjobb hazai pályán több mint tízezer néző szeme- láttára a K. Volán fiatal mo­torosa újabb bizonyítékát ad­ta kivételes motorostudá&á­nak: mindkét futamban már az elején az élre vágott és fö­lényes biztonsággal utasította maga mögé az egész mezőnyt. Pedig ezúttal ebben a kategó­riában indult a Szarka váron is »-megcsodált-« tudású mo­toros, a szovjet Regiimontas is. Németh őt is legyőzte. Nagy harc alakult kl a má­sodik helyért Czuni és Nátó között, végül is Czuni finiseit jobban. Németh a maximáli­san megszerezhető pontmeny- nyiséiggel, 150-nel lett bajnok. Az ötszázas kategóriában ezúttal nem volt kaposvári induló, mivel Rofrics motor­ja nem volt rendben. Ebben a kategóriában Kökényessy hódította el a bajnoki címet. A Magyar Népköztársaság 1978. évi magyar motocross- bajnoka: 250 kcm: Németh Kornél (K. Volán). 2. Czuni László (Kiskunlac- háza), 3. Nátó János (Ép. Honvéd). 500 kcm: Kökényessy György (Zalka), 2. Oláh Kálmán (Zal­ka), 3. Mohácsi Jenő (BHSE).' * * * A kaposvári magyar bajnok számára ezzel nem ért véget a motorosidény, még több nemzetközi erőpróba vár rá. Vasárnap Kiskunlacházán a Druzsba Kupán indul, majd szeptember 21—26. között a csehszlovákiai Szedi icsany­ban a baráti hadseregek tor­náján áll rajthoz. Október 1- én Ausztriában a Bosch ver­seny a következő állomás, majd hat nappal később az NSZK-ban ül nyeregbe. Ok­tóber végén még egy cseh­szlovák meghívásnak is eleget tesz. Megyei labdarúgó-bajnokság (Folytatás a 4. oldalról) Balatonlelle—Tab 3:2 (2:1) Tab, 400 néző. V.: Ducsai. Balatonlelle: Both — Brunner, Pusztai, Rlba, Vázsonyl, Masai, Bán, Bass, Basics, Takács Gy„ Takács B. Edző : Papp Gyula. Tab : Gróf (Kiss) — Ulreich, Vcndl, Szabó G., Molnár, Csontos, Mirel- <1en. Kovács 1., Vinltler (Berki L.), Kovács Gy., Berki I. Edző: Cza- bula Miklós. A színvonalas, izgalmas mérkőzésen szögletek után szerzett előnyt a vendég együttes. A 89. percben a ha­zaiak előbb 11-esből szépítet­tek, majd a 91. percben meg­ítélt újabb 11-est Kovács I. elhibázta. Góllövők: Basics (2), Takács B., illetve Kovács I., Szabó G. (11-esből). Hatsiáz vívó Siófokon A 19. Balaton-bajnokságon hatszáz vívót köszöntöttek a tó déli »fővárosában«. Tíz or­szág küldte el versenyzőit. A szabadtéri pástokon folyó ver­seny egyik rangos sportese­ménye a somogyi oldalnak. A férfi tőrben 154-en indul­tak. A végeredmény: győzött a szovjet Romanykov honfi­társa, Lapioki előtt 3. Szafin, 4. Orosz. Női tőrben 100-an kezdték el a küzdelmeket A szovjet B; el óva nem tudta megnyer­ni harmadszor is. ezt a ver­senyt Az első három hely a magyaroké lett. Győzött Ifaj- zer Judit 2. Szolnoki, 3. Oláh. (A párbajtőr és a kardvívás végeredményét holnap közöl­jük.) Tab ifi—Balatonlelle ifi 2:0 Farkas István A forduló válogatottja: Heuthaler (VBKM Vasas) — Pintér (Barcs), Batki (Marcali VSE), Pordán (Siófok), Ren- czé (Kiss J. SE), Vacsi I. (Lengyeltóti), Szabó (Siófok), Vass (Balatonlelle), Baumhol- czer (Táncsics SE), Fábián (Kiss J. SE), Basics (Balaton­lelle). A bajnokság állása: 1. Kiss J. SE 5 5 __ 23-2 10 2. B.-lelle 5 5 — — 16-5 1U 3. Táncsics SE 5 3 2 — 12-3 b 4. Latinca SE 5 3 2 — 13-5 b 5. Barcs 5 3 2 — 4-1 8 6. VBKM Vasas 5 2 2 1 12-7 b 7. Siófok 5 2 2 1 11-6 b 8. Nagyatád 5 2 1 2 13-8 b 9. Marcali VSE 5 2 — 3 9-11 4 10. Kadarkút 5 2 — 3 11-12 4 11. Csurgó 5 2 — 3 5-8 4 12. Lengyeltóti 5 1 1 3 7-12 3 13. Mernye 5 1 1 1 3 6-11 3 14. Karád 5 1 1 3 6-12 3 15. B.-földvár 5 1 1 3 6-17 3 16. Tab 5 — 2 3 9-14 2 17. B.-boglár 5 1 — 4 4-17 18. Lábod 5 — 1 4 5-21 1 SAKK Portísch nyeri Tilburgban a nemzetközi sakkversenyen Portisch Lajos megnyerte a nyugatnémet Hübner elleni függőjátszmáját, míg a harmadik fordulóban — sötéttel — a dán Larsen ellen mérkőzött, ez a találkozó füg­gőben maradt Ribli kevesebb sikerrel szerepelt: függőjátgz- máját az angol Miles ellen_el- vesztette, s ugyancsak vesztett a harmadik fordulóban a csehszlovák Hort ellen. Az élcsoport: Miles 2 p., Timman és Portisch 1,5—1,5 (1—1), Riblinek 1 pontja van. b/r/mv nMSs Könyvespolc A TERÜLET Geoldógus: föld tan tudós; földtani kutatásokat végző szakember. Ennyi a szabatos meghatározása egy foglalko­zásnak. Ami a fogalom mö­gött rejlik, azt mondja el ne­künk a fiatalon elhunyt szov­jet író, Oleg Kuvajev nemré­giben megjelent regénye, A Terület. Színhely: Csukotka. Havas hegyek és a tundra. S ezzel már jeleztük is, hogy embert próbáló vidékeken ku­tatnak arany után a geológu­sok és segítőtársaik: gépko­csivezetők, pilóták, aranymo­sók stb. Kuvajev — bátran mond­hatjuk: izgalmas — regényé­ben a szinte heroikus küz­delmet fogalmazza papírra. Szó, ami szó, a magyar ol­vasó eddig főként Jack Lon­don kalandorvérű alakszkaj aranyásóitól kapott fogalmat erről a kemény munkáról. OÍyan -vagányok próbálkozá­sairól, akik »vak tyúk is talál szemet« alapon kezdtek a munkához. Tagadhatatlan — s Kuvajev hivatkozik is Jack Londonra —, hogy az ameri­kai író művei hatottak a szov­jet szerzőre. De az is igaz, hogy a munka azonossága is eredményez rokonvonásokat a két író művei között. A különbség az indítékban van. London hősei saját szakálluk­ra — egyéni boldogulásukat­elősegítendő — kutatják az aranyat, a Szeversztroj embe­rei államérdekből, szinte nincs is közöttük individualista. Ami viszont a hírnevet illeti, mindenki megpályázza ... Kuvajev —. igaz, ez kissé nehézkessé teszi a művet — a fejezetek élére rengeteg arannyal kapcsolatos idézetet gyűjtött. Meg nem állom, hogy egyiket, egy magyar vo­natkozásút ne idézzek. III. Iván Mátyás királyunkhoz küldött követének utasításából valók e sorok: »A Nagy Feje­delem megparancsolja neked, hogy szólanái testvérünkkel, Mátyás királlyal, s kérnél tő­le barátsága jeléül mestere­ket, akik ismernék az ércet, az aranyat és ezüstöt.« Mitől izgalmas Kuvajev re­génye? Szóltunk arról a ha­tásról, melyet London művei gyakoroltak rá. Ez azonban csak bizonyos romantikus vo­násokkal gazdagítaná a mű­vet. A másik jellamző: az úgynevezett »termelési regé­nyek« legmarkánsabbjainak eredményeit használta fel Oleg Kuvajev. Munkája ma­gán viseli az ocserk műfajá­nak hatását is, némely rész­letében a dokumentumok szárazságával fogalmaz, még reálisabbá téve egy-egy cse­lekményfordulatot. Igazi embereket Ismerünk njeg művében. A Buddhának nevezett megszállott vezető, C-sinkov tulajdonképpen nem személyes vonásaiban rokon­szenves, hanem célratörő ke­ménységében, melynek csak egyik táplálója a tudományos gondolkodás, a másik érzelmi színezetű, intuíció szintű. Ez a Csinkov — ha kell — felsőbb vezetőjét megkerülve, a pro­tekciót is igénybe veszi, ha tudja és érzi — a két dolog tehát elválaszthatatlan, ha róla beszélünk —, hogy ügyes­kedésével népgazdasági hasz­not eredményez. Beosztottjai, ellenlábasai is életteli figu­rák. Kuvajev írói erejét bi­zonyítja, hogy képes olyan szituációkat teremteni, me­lyek hitelesítik, hogy ! egy-egy »ellenfél« Buddha mellé so­rol. Rövid ünnepeket hosszú, már-már embertelenül nehéz munkahónapok követnék. A hálál is a sarkúkban liheg olykor-olykor. A happy end — aranymezöt találnak — itt természetes, másként el sem tudnánk képzelni a regény befejezését. A könyv fordító­ját, Soproni Andrást is dicsé­ri. Kiadta a Európa Könyv­kiadó. L. L. Eredetiben olvasta az Anyegint Egy hónap lYovgorodban Aki idegen nyelvet tanul és hosszabb időt tölthet abban az országban, amelynek anyanyelvét választotta, az tudja, milyen nagy előnyt je­lenthet ez. Ismerjük azt a mondást, hogy ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz. Eredetiben olvasni a szépiro­dalmat, tájékozódni a külföl­di szakirodalomban, felbecsül­hetetlen érték. Az általános és középiskolákban kötelező tantárgy az orosz nyelv. A nyolc év alatt azonban csak alap-, illetve középszintet le­het elsajátítani. Azoknak, akik jó eredményt érnék el a tanulásban, orosz nyelvi tá­bort szerveznek. Az idén há­romszáz diák vehetett részt ezen. Somogyból nyolcán in­dultak a Szovjetunióba egy­hónapos továbbképzésre. Teg- lovics Géza, a Kaposvári Gé­pészeti Szakközépiskola ne­gyedikes tanulója Novgorod- ban járt. — Hogyan jutott ki a tá­borba? — Tavaly az iskolában megnyertem a háziversenyt, eljutottam az országos ver­senyre is. Így engem válasz­tottak a tanáraim. — Milyen képzést kaptak? — Novgorodba százan men­tünk, öt rajra osztották a tár­saságot. A mienk a szakkö­zépiskolásoké volt. A rajokat trojkák (»hármasok«) alkot­ták, amelyek kát magyar és egy szovjet diákból álltak. Ezen alapult a tanulási rend­szer. Délelőtt öt órán keresz­tül hallgattunk előadásokat a szovjet tanár vezetésével, délután szabad program, majd öt órától egyéni felkészülés. Itt volt nagy szerepe a troj­kának, az orosz társunk sokat segített. Ekkor készítettük el a naplót is, amelyet haza­hoztunk. — Mi colt a foglalkozások alapja? — A mi csoportunk a nyelvtannal foglalkozott leg­többet, mintegy e^er új szót Nincs telitalálat a totón A 35. játékhét telitalálatai szelvénye: xx22 2 221 2 2 1x2+1. Ilyen is régen fordult elő: sem 13-as, sem 13+1 talá­laté« szelvény nincs.' 18 foga­dó ért el 12 találatot, nyere­ményük 101 489 forint. A ti­zenegyes 2070, a tízes 300 fo­rintot fizet. tyiHa a $ dl alomul — És? — kérdi Kati. — Megkérted? — A parancsnokunk beszélt a háziákkaL Megkértem, és ő kötélnek állt. Díszbe vágta magát — különben tanító volt civilben, a katonai rangja meg főhadnagy —, és elment a háziakhoz, hogy a nevem­ben megkérje a kisasszony ke­zét... Egy hét múlva már meg is esküdtünk. — Aztán? — szól most Ja­ni. — Könnyebb lett a sor­sod? Az apja ránéz, a tekintete lángol. —• Megette a fene! A há­ziak ünnepi ruhában végig­sírták az esküvőt, mint öröm­szülők, és ,csak a szertartás után derült ki, már otthon, a vacsoránál, hogy a kislány nem az övék... — Qltári! — rikkant Kati. Az apja' legyint — Hát ki volt? — Valami menekült 5 is'.'.I Csak szolgált ott náluk, akár jómagam... — És ki volt a kislány? A férfi elréved. — Valahonnét Lengyelor­szágból, Lemberg környékéről került oda szegényke, a nagy háborús forgatagban... — És a szülei? Megint csönd van. A nagy­mama töri meg. — Nagy dolog! — int fölé­nyesen. — AkKor most szépen elválsz tőle! A veje ránéz. — De drága nagymama! Nem mondana meg, nogy hol keressem? — Azt hiszed, tudom? Vagy hogy ő tudta? A szülei eltűn­tek, de hogy hova, ki tudta azt abban a nagv kavarodásban, fejetlen, tipródásban!,.. — Németek voltak? — Hát mit gondolsz i tudom én? Felőlem lehettek ottani németek is, lengyelek is, uk­ránok ... Vagy lettek? Lit­vánok? Hát ki tudná azt most már? Csend van, — És mi lett vele? — kér­dd az asszony nyomottan. — Hazahoztad? — Akartam volna. De nem jött. Amikor elindultam haza­felé, mondtam, jöjjön velem. De csak a fejét rázta. Azért összecsomagolt velem együtt, és amikor elindultam, elindult ő is, hogy megkeresse az övéit... Akkor láttam utoljá­ra, negyvenöt szeptemberében, a német—cseh határon. Sírt szegénykém, majd a szívem hasadt meg ... De azt mond­ta, a szülei fontosabbak ... Kati nevet. — Hány éves volt? Az apja a földet nézi. — Tizenhat — feleli halkan. 21. Ispánki délután felugrott a2 ügyvédhez, s beszámolt a dol­gok legújabb. fordulatáról. Hermányi doktor fejét csóvál­ta, hümmögött, beleforgatott a jogi könyveibe, s végül oda nyilatkozott, hogy különösebb vész azért így sincs, a végin­tézkedés egyértelműén rendel­kezik, nem lesz hát akadálya az örökség átvételének. Egy veszély van: hogy a valóságos Ispánkiné esetleg megtámadja a végrendeletet — ám ennek valószínűsége körülbelül egv a százmdtliárdhoz... Áz az Is- pámkiné — ha ugyan él még valahol — már azt is régen elfelejtette, hogy volt valaha egy ilyen nevű férje... Ebben aztán némiképp meg­nyugodva, az örökös vidám lélekkel tért Haza, annál is in­kább, hisz az estére esedékes esküvői lakomára a nagyma­ma alaposan bevásárolt — s akár volt esküvő, akár nem: a kosztat meg kell enni, hi­szen megromlik. A hűtőszek­rény sem bír meg annyi min­dent! Amikor az ügyvédtől haza­ért, már az egész család ott­hon van. Kivételesen Jani is, és a szomszédos üzletbejáró is üres volt, amikor elment mel­lette ... így aztán jókedvűen ÜL le az asztalfőre, ahol már egy pohárka 'kitöltött pálinka várja, étvágygerjesztőnek. A kredencen négy üveg pezsgő mosolyog, oldaluk párás még, most vették ki a frizsiderből őket... Az asztalon ünnepi li­basült, a kredencen torta... Felhajtja a kisüstit, és ráka­csint Janira. — "Na, fiú! M^g+npst sincs kedved, á íríősülésheí? — Ésaz asztalra mutat, aztán a kre- dencre. — Megmelegszik a pezsgő, míg a vacsora végére érünk! Tölts, kisfiam! A ’dugó durran, a poharak megtelnek. A ház ura feláll, poharát a magasba emeli. —; Szegény, drága Aranka néni emlékére! Mindnyájan ■ isznak, nagy­mama a szemét törölgeti. Jani megint tölt, aztán ő emeli fel poharát. — És a házunkra! — Éljen, éljen! Aztán hozzálátnak a vacso­rához. Libacombja mellől az öreg megint a fiára sandít. — Szegények vagyunk, de jól élünk! Alkalomadtán majd elmondhatod a ^kislányoknak... Ennék a Mártának például, aki a napokban itt pirítóskenye- rezett nálunk... (Folytatjuk) tanultunk meg. Csak oroszul beszélgettünk, s ez először nagyon furcsa volt. Az órán bármikor közbeszólhattunk, hogy neon értjük, készségesen megmagyaráztak mindent. — Fölmérhető volt-e a fej­lődés az egy hőnap alatt? — Számomra igen. Amikor odamentem, az utolsók között voltam a társaságban, hisz a mi iskolánkban nem lehet olyan intenzív a nyelvtanulás, mint- például a gimnázium­ban. Az egy hónap végén már a »mezőny« elején álltam. — Milyen emlékekkel jött haza? — Novgorod gyönyörű vá­ros. A délutáni szabad időnk­ben sokat sétáltunk a széles utcákon. Barangolásunkon mindig velünk voltak a szov­jet diákok is. Novgorod az ország egyik legősibb városa. Feltűnő volt a sok szép temp­lom, azt mondják, hogy min­den utcára jut egy. Felejthe­tetlen az utolsó ott töltött na­punk, amikor egy-egy ottani családnál jártunk látogató­ban. — Milyen volt a kapcsolat az ottani fiatalokkal? — Szinte a nap minden órá­ját közöttük töltöttük, hisz ők segítettek a tanulásban. Szó-, rosabb barátságot a trojkánk­ba tartozó fiúval kötöttem. Ö Novgorod,ban jár műszaki főiskolára. Náluk a tíz osztály elvégzése után kell érettségit tenni, ezt követi a főiskola. Egyébként, életmódjukban, gondolkodásukban — termé­szetesen — nem különböznek tőlünk. — Hogyan fogja hasznosíta­ni a tanultakat? — A Kandó Kálmán Mű­szaki Főiskolán szeretnék to­vább tanulni. A műszaki könyvek között sok az orosz nyelvű. Itt mindenképp előnyt jelent a nyelvtudás. — Ës a szépirodalom? — Puskin Anyeginjét olvas­tam eredetiben, ez élmény marad. Nagyon bonyolult a nyelvi szerkezet, ezért nehéz fordítani. így az irodalmi mű­veket inkább magyarul olva­som. Most az a legfontosabb, hogy készülök az idei orosz versenyre. Szeretnék bejutni az országos döntőbe. i. £

Next

/
Thumbnails
Contents