Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-30 / 231. szám

ENERGIA 50 MILLIARDERT Ésszerűen, takarékosan Nagy István szabadságot tanított... Emlékmű a jutái mártírnak Modem gazdaság nem létez­het energia nélkül — a nö­vekvő termeléshez természe­tesen egyre több energiára ,'s szükség van. De nemcsak az ipar, a mezőgazdaság, a szállí­tás — hanem az ember min­in kább korszerűsödő életfor­mája is egyre több energiát igényel. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, hogy mennyivel többet. Ebben az évben a népgazdaság energiaigényei­nek kielégítése — beleértve a termelés, az import, a feldol­gozás és a szállítás költségeit is — körülbelül 50 milliárd forintba kerül. Ha ez a tete­mes költség csak egyetlen szá­zalékkal emelkedik, az is 500 millió forint. gazdaság termelése, úgy elé­gítsék ki az állandóan emel­kedő szállítási igényeket, hogy közben az energiafogyasztás ne, vagy csak igen kis mér­tékben emelkedjék. Ennek a célnak érdekében azonban még igen sok a tennivaló — jól mutatják ezt az idei ada­tok is. A tervezettnél is nagyobb fogyasztás Az első félév eredményeire támaszkodó előrejelzések sze­rint ugyanis az ország összes energiahordozó felhasználása körülbelül 2 százalékkal meg­Egyre többe kerül És ez a számítás még min­dig nem jelzi elég pontosan a helyzetet Jelenleg ugyanis teljes energiaszükségletünk­nek csaknem a felét impor­táljuk. És bár a hazai ener­getikai ágazatok nagy erőfe­szítéseket tesznek termelésük növelésére, erre — akár a szén-, akár a kőolaj- és föld­gázbányászatot nézzük — a természeti körülményeket is figyelembe véve csak korláto­zott mértékben van mód. Az energiaigények túlzott növe­kedése tehát az import nö­vekedését vonja maga után. A kérdésnek azonban ez még mindig csak az egyik ol­dala. A növekvő energiaigé­nyek kielégítéséhez ugyanis beruházásokra is szükség van. A negyedik ötéves tervidő­szakban például az összes ipari beruházásoknak 33 szá­haladja a tervezettet. Terme- : szetesen vannak ennek objek- ; tív okai is — például a túl- j ságosan hosszúra nyúlt fűtési j t idény, vagy a mezőgazdaság- I nak az esős aratás miatti na­gyobb ' energiaigénye. De jelez j ez a magas energiafogyasztás j még valamit: minden jelen- j tékeny eredmény ellenére a ! vállalatok tevékenységében i ! még mindig nem kapott he- j lyet az energiával való éssze- 1 tű gazdálkodás, a takarékos­ság. Természetesen vannak ezen a téren eredmények is. Példa erre a rendszeresen megfigyelt 250 nagyvállalat csaknem egy- milliárd forint értékű megta­karítása, vagy azok az ener­giaracionalizálási beruházá­sok, melyek azi elmúlt évek­ben valósultak meg, s ener­giahordoz ó-megtakarí tás t eredményeztek. Csakhogy ezek az eredmények elsősor­ban a nagy energiafogyasztó megjelentek azok a röplapok, amelyeket Noszlopy Gáspár küldött Tolnából: Nagy István tudtával ezekből közszemlére kifüggesztettek egyet. A Ka­posvárról érkezett zsandárok letartóztatták a fiatal jegyzőt, és nagyon, gyorsan megszüle­tett az ítélet: halálbüntetés! szabtak a szabadság lelkes hí­vére és harcosára. 1849. augusztus 21-én végrehajtot­ták az ítéletet: a helyszínre kivezényelt jutaiak szeme lát­tára agyonlőtték Nagy Ist­vánt. A holttestet az es,ti órákban adták át az özvegy­nek ... A tegnapi síremlékavató­rendezvényen Andrási Antal — a jutai mártírra való em­lékezés kapcsán — szólt a 13f évvel ezelőtti eseményekről is amikor a fiatal forradalmi honvédsereg győzelmet aratott Pák^zd és Sukoró között. Ez­után ünnepélyesen leleplezték a falu temetőjében fölállított sírkövet, és sorra járultak ko­szorúikkal, virágcsokrokkal a Nagy István emlékét idéző márványtábla elé a kegyelet­tel adózók. Koszorút helyeztek el a sírkő talapzatán a Haza­fias Népfront jutai bizottságá­nak, a Kaposvári Járási Párt- bizottságnák, a honvédségnek a képviselői; lerótta kegyele­tét a hetesi pártvezetőség, a Hazafias Népfront csombárdi szervezete, a Hetesi Közös Községi Tanács, a hetesi meg a jutai általános iskola, a he­lyi KISZ-szervezet, a hetesi tsz, a jutai áfész és számos szocialista brigád. Ezt köve­tően óvodások és iskolások adták elő a fegyveres erők napja tiszteletére összeállított műsorukat. A megyei értekezletre készülnek zalékát ,fordították energeti­kai célokra, ez az arány az. ötödik ötéves tervidőszakban már 43 százalék. És minél na­gyobb befektetéseket jgényei az energiaigények kielégítése annál kevesebb pénz jut más ágazatok fejlesztésére. A cél tehát az, hogy úgy növekedjék az ipar, a mező­vállalatoknál születtek; azok­nál a vállalatoknál, melyeknél az energiaköltség kis arányi!, kevesebb figyelmet fordítanak a takarékosságra. Elpocsékolt kalóriák Pedig még bőségesen van- ! nak olyan lehetőségek, ame-1 lyek kihasználásával csök­kenthető a fogyasztás. És ko­rántsem csak a fölöslegeset égő villanykörtékről, az üre­sen járó gépekről, az üzemel kitört ablakain a levegőbe ki­engedett melegről van szó Sok helyen elhanyagoltak £ kazánok, nincs megfelelő mű- I szerezés, nem fordítanak fi­gyelmet a tüzelőberendezések hatásfokának növelésére Sok még az üresen futó gép­kocsi, pedig ezek jobb kihasz­nálása korántsem csak az energiafogyasztást csökken­tené. De van az energiatakaré­kosságnak közvetett útja is. Gondoljunk például arra, hogy ha egy építkezésen egy kiló cementet szétszórnak, 900 kalória energiát is elpo­csékolnak. Ha 100 kiló műtrá­gyát fölöslegesen, rossz idő­pontban vagy nem a megfe­lelő helyen szórnak a földek­re, csupán az elpazarolt ener­gia költsége 70—80 forint. És végül még egy tényező: kétségtelen, hogy nemcsak az energia előállítása, hanem megtakarítása is pénzbe ke­rül, hiszen az energiafogyasz­tás jelentékeny csökkentése beruházásokat igényel. A ta­pasztalatok azonban azt bizo­nyítják, hogy a takarékossá­got célzó fejlesztések olcsób­ban »termelik-“ az energiát, mint a bányák és az erőmű­vek. Sajnos, a vállalatok ezt nem mindig érzékelik, mert olcsóbban jutnak az energia- hordozókhoz, mint a népgaz­daság, s ezért alig-alig kezde­ményeznek energiafogyasztást racionalizáló intézkedéseket és fejlesztéseket. Pedig ezekre mindinkább szükség van az energiafo­gyasztás mérséklése, a népgaz­daság kiadásainak csökkenté­se, egyensúlyi helyzetének ja­vítása érdekében. K. J. Jelentősen növelte termelését az ÉPGÉP barcsi gyára Az idén. 140 millió forintér­tékű termék elkészítése vár az Építőgyártó Vállalat barcsi gyárának munkásaira. Ez 50 százalékkal több, mint ameny- nyit tavaly termeltek. Egy gyár életében nem mindenna­pi jelenség a termelés ilyen mérvű növekedése. Mi tette ezt indokolttá és mi tette le­hetővé? A kérdésre Csortos Béla igazgató így válaszolt: — A termelés emelkedése az öntödében a legnagyobb mértékű. Ennek az üzemnek tavaly 9 millió forint volt a tetve. Az idén már .34 ' millió forint értékű öntvény elkészí­tését várjuk. A termelés emelkedését az igények indo­kolják, és egy beruházás be- ifejezése tette lehetővé. A döntés a barcsi öntöde bővítésére úgy i született, hogy a vevők több öntvényért ko­pogtattak, s azért, hogy az igényeket kielégítsék, anyagi­lag is támogatták a beruhá­zást. Hosszú távra szóló kapa­citáslekötési szerződés fejé­ben az Április 4. Gépipari j Művek például az öntödéhez gépi berendezéseket adott. E gyárban régi hagyománya volt egy hagy szakítószilárdságú öntvényt adó eljárásnak, a gömbgrafitos öntésnek. Nem­csak az ehhez szükséges be-I rendezéseket adták Barcsra, hanem a munkásokat is meg­tanították erre az eljárásra. Az öntödei beruházás nyolc­millió forintot ér. Az átadott berendezések munkába állítá­sa révén azonban 5,5 millió forintból oldottál me« 8*1 a Egyre több öntvény kerül ki a barcsi üzemből feladatot a barcsi gyár. A kö­zös összefogás eredményeként hiánycikkeknek számító be­rendezések készülhetnek Bar­cson. Itt öntik például a jól ismert Ónix gázkészülékekhez a hüátadóelemeket. A gáztűz­helyek öntöttvas alkatrészei is kizárólag a Dráva-parti üzem­ben készülnek. Évente 140 ezer lángkarikát gyártanak itt. A duplájára növelt öntödei kapacitás révén egy sor olyan termék előállítására nyílt al­kalom Barcson, amely koráb­ban kéréséit hiánycikk volt Ugyanakkor elérték azt is. hogy a nehéz fizikai munkát gépek, szállítópályák végzik az üzemben. Az öntők munká­ja azonban — a szakma jelle­ge miatt — így sem irigylésre méltó. Ahol folyékonyan izzik a vas. kevés szavú, határozott i mozdulatú emberek dolgoz- I nak. A szikraeső és a nyo- 1 mában feltörő füst csak a kí­vülállónak meghökkentően szép látvány: nekik megszo­kott, mindennapi jelenség Munkájukat azon mérik, hogy mennyi és milyen minőségű termék hagyja el az üzemet. Ahogv a létszámában is meg­nőtt öntödei közösség össze- kovácsolódik, úgy érkezik egy­re több elismerés — a kritika helyett — az itt dolgozók munkájára. A jutaiak tegnap tanúsítot­ták: nem feledkeztek meg a falu egykori tanítójáról és nó­táriusáról, aki életét adta azért az ügyért, a melyét az 1848/49-es magyar polgári for­radalom és szabadságharc a zászlajára tűzött. A lakosság ötven-száz forintjaiból sírem­léket állítottak a községi te­metőben, a falu fiataljai és öregjei, még katonák rendez­ték a sírhelyet. Tegnap, a le- I leplezés alkalmából százak és I százak zarándokoltak ide ! hogy kegyelettel adózzanak Nagy István ertűéke előtt. A történelmi kort Petőfi A szabadsághoz című verse idéz­te, majd Andrási Antal főle- j véltáros mondott avató beszé­det, s ebben méltatta a jutai szabadsághős rövid életútját. Nagy István 1821-ben egy len­gyeltóti jobbágy családban lát­ta meg a napvilágot. Fiatal tanítóként került Jutába, s itt nősült meg. Itt érte a forra­dalmi tavasz is 1848-ban. Har­cosan képviselte és védte a lakosság érdekeit az uraság­nál, és még az év őszén ott ] találni abban a kaposvári já- ; rási munkásőrzászlóaljban. amely a barcsi járásban, a Dráva vonalánál szolgál. 1849-ben Somogybán beren­dezkedtek a császári csapatok, ám Jutában ennek ellenére — Az öntödei beruházás si­kerét a termelés nagymértékű emelkedése bizonyítja — mondta az igazgató. — A gyáC tervezett termelésemelkedését azonban még nem magyaráz­za ez. Az ÉPGÉP jelentős fej­lesztésekhez fogott: teljesít­ménynövelést és gyártmány- fejlesztést határozott el. E célkitűzését csak akkor tudja megvalósítani, ha jelentősen növeli gyáraiban, gyáregysé­geiben a termelést és a nye­reséget. A törekvésnek nyo­mait a barcsi gyárban is meg lehet találni, hiszen a hagyo­mányos termékek — a beton­silók, a darupályák és a ház­gyári sablonok — mellett újakkal is próbálkozunk. Igaz, ezeket a hagyományos cikke­ket nem kizárólag mi készít­jük. de az is igaz. hogy még mindig nem alakult ki kon- kurrencia: a kereslet jóval meghaladja a kínálatot. En­nek ellenére tovább kellett lépni: hozzákezdtünk — nyu­gatnémet közreműködéssel — a korszerű betongyárak építé­séhez. Ennek a berendezéseit nagyrészt mi gyártjuk és mi is- szereljük össze. Az első Pécsen készül, és hamarosan átadják. Az első azonban nem tartogat sok meglepetést, hi- sz.en kipróbált, másutt jól be­vált berendezések gyártásának átvételéről van szó. Ezért jö­vőre újabb három beton gyár építéséhez fognak hozzá. Ket­tő közülük Jugoszláviában — Mariborban, illetve Ljublja­nában — dolgozik majd. A harmadik pedig, melyet a második negyedévben kezde­nek el gyártani, Kaposvárra kerül. Nemzetiséii A kultúrház nagyterme ki­csinek bizonyult csütörtökön este Nágocson. A falak mel­lett is álltak, sőt akadt, aki­nek csak az ajtón kívül ju­tott hely, de azért kitartott a hidegben is. Hat községből ér­keztek az emberek, a német ajkú nemzetiség képviselői. Egymás mellett ültek a zi- csiek, nágocsiak, szorosadiak, miklósiak, bonnyaiak, so- mogydöröcskeiek. A Hazafias Népfront helyi bizottsága nemzetiségi estet rendezett Nágocson. A vendégeket, az est rész­vevőit— köztük Bakai Jánost, a járási pártbizottság titkárát, Faludi Miklóst, a megyei párt- bizottság munkatársát. Varga Károlyt, a Hazafias Népfront megyei titkárát, dr. Krauth Jánost, a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szövet­ségének elnökét, a járási szervek, a helyi párt-, taná­csi és gazdálkodó szervek ve­zetőit — Horváth Pál községi népfronttitkár köszöntötte. Ezután dr. Krauth János a szövetség feladatairól szplt, s arról, hogy mit tettek 1973. azaz a IV. nemzetiségi kong­resszus óta eltelt időszakban. Beszélt a megyei küldőt’.érte­kezlet résztvevőinek a kong­resszusi küldötteknek a fel­adatairól, majd a — nemzeti­ségi est hagyományainak meg­felelően — németre fordította a szót. Beszámolt arról, mi­lyen nemzetiségi együttesek működnek hazánkban, s hol •találhatók nemzetiségi bázis­könyvtárak. Emlékezett a régmúlt időkre is. amikor a különböző nyelvű emberek nem éltek jó barátokhoz mél­tóan, mindennapos volt az. el­lenségeskedés. Ma a közös cél összeköti az embereket. a munkahelyeken, a művelődési /házakban barátságok kötőd­nek. »Most a közös ég alatt’ élők közös akarata érvénye­sül«. Müller Béla, a nágocsi ne­velőintézet igazgatója az or­szágos választmány tagja a nemzetiségi politika időszerű kérdéseiről beszélt. — A németlakla területek gazdasági fejlődése, az élet- színvonal alakulása azonos az ist lépesen országos átlaggal, a községek ellátottsági szintje gazdasági, kereskede-mi. egységekkel leg­alább olyan, mint az országos átlag. Tény az is, hogy az el­múlt öt évben nőtt a német ajkú lakosság közéleti érdek­lődése, aktivitása. A nemze­tiségi kultúrának, a hagyef- mányőrzésnek viszont csak a nyomaival találkozhatunk. A hét község közül egyedül Mik­lósiban dicsekedhetnek ilyen­nel. Pedig lenne mit felku­tatni. Ezt bizonyítja az is. hogy tavaly egy berlini pro­fesszor gyűjtöúton járt a környéken, és rövid idő alatt 40 olyan dalt, népi játékot gyűjtött, amelyet érdemes föl­jegyezni. Szó volt az anyanyelvi ok­tatásról is. — A körzethez tartozó is­kolákban szakkörökön tanítják a német nyelvet. Ez azonban kevés, hiszen az anyanyelvi oktatás a nemzeti lét egyik alapkérdése. Szükség lenne az óvodai anyanyelvi oktatás be­vezetésére is. A legtöbb változás az 1973-as kongresszus óta a né­met közművelődés területén tapasztalható. Egyre több nemzetiségi együttes alakult, sőt a klubmozgalom, a kép­zőművészet területén is van előrelépés. A helyi, községi könyvtárakban egyre több a német nyelvű könyv, viszont tegyük hozzá: kevesen kere­sik az ilyeneket. A nemzetiségi est részvevői ezután megválasztották a me­gyei értekezlet 18 küldöttét. Nevükben a• miklósi Steinba- cher Mihály telt ígéretet ar­ra, hogy méltóan fogják kép­viselni a hat község német ajkú lakóinak érdekeit. Az est színes műsorral zá­rult.. Először a nágocsi isko­lások dalaiban, táncaiban gyö­nyörködhetett a közönség, majd a törökkoppányi asz- szonykó»u.s valódi törökkop­pányi dalai következtek, a miklósi nemzetiségi egvüttes pedig német dalokat énekelt Sziirkeontvény és bclongyár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents