Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-29 / 230. szám

HÉTVÉGI TÁJOLÓ Bél Mátyás ébresztése Emléktábla a régi kastély Salán A XVIII. század egyik legnagyobb magyar tudó­sának, Bél Má­tyásnak a ne­ve nem eléggé ismert a Bala- ton-parton la­kók és a ma­gyar tenger látogatói kö­rében. A mun­kásságáról szó­ló irodalom­hoz nehezen lehet hozzá­jutni, a hon­ismereti ta­nácskozáso­kon, kiadvá­nyokban rit­kán fordul elő a neve. A Ba­laton környé­kére vonatko­zó anyagot ed­dig csak dr. Lukács Ká­roly (aki ugyancsak több jó szót; méltatást érdemelne az utó­kortól, mint amennyit eddig kapott), tavunk kiváló isme­rője dolgozta fel, mulatta be elsőnek a tihanyi Magyar Dia- lógiai Kutató Intézet munkái XV. könyvében 1943-ban. Ed­dig Bél Mátyás volt az a po­lihisztor tudós, aki — Keresz- túry Dezső tömör, szép vers­sorai szerint — »kutatott, hogy feltárhassa, mi él a hazában, s megdúlt bájain újra virul­hasson Magyarország«. Pró­zai fogalmazásban: a korabeli Magyarország gazdasági és társadalmi állapotának feltá­rását, megismertetését tűzte célul maga elé, s evégett ha­talmas kutató és szervező munkát vállalt. Az egykori besztercebányai evangélikus gimnázium rektoraként a töb­bi között tudós társaságot verbuvált, kérdőíveket küldött szét a megyéknek, s amikor csak tehette, felfedező utazá­sokat tett az országban, köz­ben szorgalmasan készítette vázlatait, jegyzeteit nagy mű­véhez. Hagyatéka töredékes. Betegség sújtotta, s a korabeli magyar kór: az értetlenség, a gyanakvás is gáncsolta, aka­dályozta. A megyéknek kül­dött összeírásai, a tudomány Az ifjúsági Vöröskereszt a nevelésben leleplezték az emléktáblát, amelyet Fürtös György kera­mikus művész készített vörös pirogránitból, s az arcképet Zsolnay-eozinbóJ alkotta Bél Mátyás ránk maradt portré* ja alapján. (Kár, hogy aS emléktáblán idézett versrész­letbe »sajtóhiba« csúszott, sőt a költő — Keresztúry De­zső — nevét is hibásan ír­ták.) Bárdos János, a Bala- tonkeresztúri Községi Közös Tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket, s röviden is­mertette a falu történetét. Majd Takáts Gyula Szülőföl­dem című versét hallhattuk Horváth Istvánnak, a Pécsi Nemzeti Színház művészének a tolmácsolásában, aki az ün­nepség során Keresztúry De­zső Dunántúli hexameterek című költeményéből is inter­pretált. Az avatóbeszédet dr. Keresztúry Dezső akadémi­kus, állami- és Herder-díjas költő, író tartotta, aki a töb­bi között a jelen szellemi munkásai elé példának állí­totta Bél Mátyás építő szen­vedélyét. Ezután a Mecseki Ércbányászati Vállalat nívó­díjjal kitüntetett fúvószeneka­ra szerepelt Apáthy Árpád vezetésével. Az ifjúsági Vöröskereszt fontos nevelési feladatot tölt be az iskolákban. Mivel a tanterv és a nevelési terv egészségügyi követelményeit nem lehet csupán a tanórák alatt megvalósítani, elsősor­ban 'az ifjúsági Vöröskereszt feladata, hogy az ismereteket gyakoroltassa, a helyes maga­tartásra ösztönözzön, azt el­lenőrizze. Az új pedagógiai előírások szerint minden iskolában biz­tosítani kell a vöröskeresztes csoportok megszervezését és működtetését. E szervezetek azonban csak keretet nyújta­nak az egészségnevelés cél­kitűzéseinek megvalósításá­hoz. Tartalommal a pedagó­gusoknak és a tanulóknak kell megtölteniük. A vöröskeresztes munkát az iskolában sem lehet kam­pányfeladatnak tekinteni, hi­szen a szünetekre is kiterjed. Megszervezése során azon­ban ügyelni kell a gyerme­kek életkori sajátosságainak megfelelő tevékenységi for­mák és követelmények meg­választására. Ezek gyakorlásá­ban sokat segíthetnek a szü­lők is. Hiszen az a kisgyer­mek, aki otthon naponta szükség szerint mos kezet, csak a saját törülközőjét, tisz­tálkodó eszközeit használja, az iskolában is példát mutat­hat kevésbé igényes társainak. (Más kérdés, hogy az intéz­mények képesek-e biztosítani ezeket a feltételeket. De eb­ben is sokat segíthet — segít is — az ifjúsági Vöröskereszt.) Azoknak a tanulóknak pedig, akikben fontos egészségi szo­kások az iskolai nevelés és oktatás, illetve az ifjúsági Vö­röskereszt hatására alakul­nak ki, kedvező hatással le­hetnek kevésbé igényes ottho­ni környezetük magatartására is. A nagyobb tanulóknak a káros szokások, szenvedélyek megelőzésében segíthet az if­júsági vöröskeresztes mozga­lom. A szeszes itallal, a do­hányzással már a serdülőkor­ban — vagy még előbb — kapcsolatba kerülnek a gyere­kek. A felvilágosításban nagy szerepet játszhatnak a mind­ezek káros hatását elismerő és eszerint élő tanulók, akik kedvezően befolyásolhatják társaikat. A vöröskeresztes csoporto­kat tanfolyamok keretében felkészítik az elsősegélynyúj­tásra, a csecsemőgondozásra, a házi betegápolásra is. Ismere­teket szereznek a Vöröskereszt céljáról, egyebek köpött arról, hogy a szervezet segíti a ter­mészeti katasztrófa sújtotta népeket, politikai hovatartozá­suktól függetlenül. Hallanak az önkéntes véradás fontossá­gáról. Mindezek az ismeretek alapul szolgálnak ahhoz, hogy felnőttként képzett vöröcke- resztes aktívák legyenek. Megyénkben tavaly az ál­talános iskolákban 121 ifjúsá­gi vöröskeresztes, az alsó ta­gozatokban 137 kis egészségőr csoport működött. A középis­kolákban és a szakmunkás- képző intézetekben 31 szerve­zet tevékenykedett Az ifjú­sági vöröskeresztes mozgalom a kaposvári Petőfi, a zákányi, a somogysárdi és a darányi általános iskolában, illetve a kaposvári Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépisko­lában és a Szőcsénypusztai Erdészeti Szakmunkásképző Intézetben fejt ki példamu­tató tevékenységet A vöröskereszt me­gyei vezetősége kiadványokat juttat el az iskoláknak az út­törő- és a KISZ-próhák egész­ségügyi követelményeiről. Ér­demes ezekkel valamilyen formában a szülőknek is meg­ismerkedniük. A közeljövőben elkészül a mindennapi életben használható útmutató. De se­gédanyagokat, szemléltető esz­közöket a nevelők és a' vörös­keresztes csoportok is készít­hetnek. A mozgalom nevelési céljait szolgálják a beszélge­tések, a viták, az egészségügyi vetélkedők, a tanfolyamok és kiállítások is. Dr. Orbán István Falumúzeum-avatás Már pénteken este megkez­dődnek a hét vége eseményei. Ma 19 órakor lesz ugyanis Bertolt Brecht A saecsuáni jólélek című példázatának be­mutatója a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Mint arról már hírt adtunk, október elsején, vasárnap nyílik meg hivatalosan a szen­nai falumúzeum. Noha már eddig is sok látogatója volt az egyre fejlő-dó létesítménynek, bizonyára szívesen jönnek el mindazok, akik helyeslik a hagyományok őrzését. Az is bizonyos, hogy iskolák úticél­ja lesz a skanzen. A vasárna­pi ünnepélyes megnyitót szü­reti mulatsággal, felvonulás­sal, a somogyi lakodalmas bemutatásával teszik még em­lékezetesebbé. A szennai Zse­be népi együttest ábrázolja fotónk; ennek az együttesnek főszerepe lesz a vasárnapi eseményekben. A kaposvári Vörös Csillag filmszínházban már vetítik Sára Sándor Kossuth-díjas kétrészes filmjét, a Nyolcvan huszárt, amely egy, a haza hívásáira Magyarországra in­duló lovasszázad útját mutat­ja be. Időpont: 1848. Madaras Józsefet, Tordy Gézák Szabó Sándort, Oszter Sándort, Ju­hász Jácintot látjuk a film­ben, amelynek helyszínei kö­A Szabad Ifjúság filmszín­házban a korábbi előadáson a Kadkinról mindenki tud cí­mű szovjet háborús film koc­kái peregnek. A későbbi két előadáson a Fayard bíró, akit seriffnek hívtak című színes, szinkronizált francia filmet vetítik. A Latinca mozi Milos Forman Amen Icában dolgozó csehszlovák rendező Elszaka­dás című alkotását ígéri a hét végére. • Ma ér véget az a tudomá­nyos tanácskozás — dramati- kus népszokások a Dél-du- nántúlon —, melyet szeptem­ber 27-én kezdtek a dél-du­nántúli művészeti találkozók rendezvénysorozat részeként. Ma Kaposváron tanácskoznak a szakemberek, majd a szen­nai néprajzi gyűjtemény meg­tekintésére indulnak. Ehhez kapcsolódik a Latinca Műve­lődési Központban ma és hol­nap este rendezendő két folk­lór gálaest is. A program sze­rint ma 19 órakor a pécsi KISZÖV és a zalai táncegyüt­tes vendégszerepei, holnap 19 órakor a szekszárdi népi együt­tes, a BM Kaposvár Tánc- együttes és a Somogy Tánc- együttes lép fel. Az izgalmas rendezvénysorozat egyébként még olyan eseményeket tarto­gat számunkra, mint az ok­tóber 8-án kezdődő vasárnapi zött tátrai, szlovákiai tájakat fényképezett Sára Sándor. A gyerekek matinén — vasár­nap délelőtt — A kismalac meg a farkas című meseössze­állítást nézhetik meg koncertek, a dél-dunántúli fa­faragók találkozója és kiállí­tása Marcaliban, a Jelenkor, a Dúnatáj és a Somogy folyó­iratok közös estje a megyei könyvtárban, a dél-dunántúli kórushangverseny a Munkácsy gimnáziumban stb. nagy kárára, több helyen el­tűntek, megsemmisültek, de a három balatoni megye leírá­sa szerencsére megmaradt. Ezek közül a legalaposabb, a legrészletesebb munkának a Somogyról szóló leírás bizo­nyult, s e műhöz igen sok adatot, éppen Balatonkeresz- túron írt össze Bél Mátyás, aki Festetics, Pál, itteni kas­télyában 1731—1735 : között' többször is lakott. Äz egykori kastély falára ezért került — elsőnek a Balaton mentén! — a neves tudós emléktáblája, amely arra tanítja majd a Balaton vendégeit, hogy a világhírű tó első szakszerű történeti-földrajzi leírását Bél Mátyás hagyta ránk. A Kossuth Lajos utca 26 számú volt kastély — ma Bél Mátyás turistaház — udvarán tegnap délelőtt ünnepélyesen Az emlék­táblát az üdü-I lőházak fenn­tartói nevé­ben dr. Mar­ton István, a I Mecseki Érc- bányászati Vállalat osz­tályvezetője adta át meg­őrzésre Csala Józsefnek, a Siotour he­lyettes igaz­gatójának. Ez­után a Ma­gyar Tudo­mányos Aka­démia Intéző Bizottsága, a községi tanács, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat kép­viselői koszo­rút helyeztek él az emlék­táblánál, majd a Szózat motívumai­val ért vé­get az ünnepség. Délután a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Bél Mátyás- emlékülést rendezett a ta­nácsháza nagytermében, azzal a céllal, hogy az itt elhang­zott, eddig még • nem publi­kált előadásokat, hozzászólá­sokat összefogva, megjelen­tessenek egy kiadványt Bél Mátyás életéről, munkásságá­ról. Dr. Somogyi Sándor aka­démikus, a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke és dr. Mé­száros Vince, a Közlekedési Múzeum nyugalmazott igazga­tója tartott előadást. Az em­lékülés eredményét Keresztú­ry Dezső ^akadémikus össze­gezte. Sa. A. Pintér István A „kémfejedelem” tündöklése és bukása A kémfejedelem nagy bosszúságára azonban Hill használhatatlan állapotban volt. Pánikhangulat vett rajta erőt, azt hajtogatta; minden elveszett, egyetlen, amit tehetnek, ha kihasznál­ják a szovjet és az angol kor­mány között a foglyok kicse­rélésére létrejött egyezményt, amelynek értelmében a szov­jet hatóságok szabadon bo­csátják Lockhartot és a többi angol foglyot, az angolok vi­szont szabad utat engedélyez­nek az általuk letartóztatott szovjet megbízottaknak, töb­bek között Litvinovnak is. — Megyek és feladom ma­gam! — jelentette ki Hill ka­pitány. — Akkor én is bele­esem a fogolycserébe, és ve­szély nélkül visszajuthatok Angliába. ReiUynék azonban nem tet­szett ez a megoldás. Hetven- kedye kijelentette, hogy két hónap- múlva "Londonban, a Savoy Ilotélbén’ hajlandó ta­lálkozni Hill-lel. A fogadást megkötötték, s azt Reilly nyerte meg. Sikerült hamis útlevelet szereznie, amellyel Norvégiába jutott, onnan pe­dig Angliába hajózott. Amikor az Intelligence Ser­vice központjában beszámolt akciójának sikertelenségéről, ismét azt állította, hogy a szovjet állam nem lesz hosz- szú életű. Most már nem a belső összeesküvéstől, hanem a fehérgárdista hadseregek ere­jétől várta a fordulatot. Winston Churchill, aki akkor brit hadügyminiszter volt, erre visszaküldte Reillyt Oroszországba, Gyenyikin hadseregéhez, hogy segítsen megszervezni a fehérgárdista tábornok kémszolgálatát. Reilly összekötő tisztként is működött Gyenyikin és a kü­lönböző európai szovjetellenes csoportok között. Párizsban, Varsóban és Prágában kém­es szabotázsügynökséget szer­vezett meg. Közben tekintélyes magán- vagyont gyűjtött, s igazgató- sági tagja lett egy egész sor olyan cégnek, amely azelőtt az orosz kapitalizmussal ál­lott kapcsolatban. Fontos nemzetközi összeköttetésekre tett szert, és személyes barátai közé számította Winston Churchillt, Max Hoffmann tá­bornokot és Walleniust, a finn vezérkar főnökét is. Az angol kém fanatikus gyűlölete Szovjet-Oroszország ellen nem csökkent. Nem tud­ta elfelejteni, hogy élete első kudarcát ott szenvedte eL A bolsevizmus megsemmisítése életének fő célja lett. Szenve­délyes érdeklődés ébredt fel benne Napóleon iránt, aki Oroszországot majdnem meg­hódította, és ez az ér­deklődés a világ leglelkesebb Napóleon-ereklye gyűjtőjévé tette. Gyűjteményének értéke %ok tízezer dollárra emelke­dett. A korzikai diktátor sze­mélyisége elbűvölte. —- Egy korzikai tüzérhad­nagy kioltotta a francia for­radalom égő parazsát — mon­dogatta. — Miért ne válhatna egy ango] kém, aki annyi erőt vonultathat fel maga mellett, Moszkva urává? Berlinben is járt Reilly, az ottani fehér emigránsokat pró­bálta megszervezni. Ott is­merkedett meg 1922 decembe­rében a híres Pepita Bobadil- lával, más néven Mrs. Charm- bersszel, egy sikeres angol drámaíró özvegyével. A hölgy, londoni operettcsillag, a ber­lini Adlon szállóban szállt meg, ugyancsak ott vett ki lakosztályt Reilly is. Az ope­rettprimadonna beleszeretett a kémbonvivánba, és az is­meretségnek házasság is lett a vége. 1923. május 18-án Lon­donban a Covent Garden ke­rület Henriette Street-i anya­könyvvezetői hivatalában tar­tották az esküvőt A házasság- kötésnél George Hill kapi­tány, a vőlegény moszkvai cinkosa volt az egyik tanú. „Szükségünk volna egy igazi férfira” A m^zeshetek rövid Ideig tartottak. Mrs. Reilly is ha­marosan részt vett férje fan­tasztikus cselszövéseiben, ö maga írta erről; »Fokozatosan beavattak azokba a titokzatos műveletekbe, amelyek az euró­pai politika kulisszái mögött végbementek. Hamarosan megtudtam, mint készül min­den európai főváros mélyén a száműzöttek összeesküvése or­száguk jelenlegi zsarnokai el­len. Berlinben, Párizsban, Prágában, sőt magában Lon­donban is a száműzöttek kis csoportjai tervezgettek, kírns- piráltak. Helsinki valóságos központjává lett az ellenfor­radalomnak, melyet az euró­pai kormányok pénzügyileg támogattak és amelyet ta­nácsokkal is elláttak. Ebben a mozgalombanSidney' erő­sen érdekeivé . volt,, ' és' sok időt, valamint pénzt áldozott az ügyre.« . . Az egyik napon titokzatos látogató jelent, rrheg . Sidney Reilly londoni lakásán. . Először Mr. Warner ' néven mutatkozott be. Bemutatta ajánlóleveleit, amelyek között szerepelt egy angol útlevél, egy garancialevél Borisz Sza- vinkovtól, a szociálforradal- már pártvezértől, valamint egy előkelő brit államérfitól származó ajánlólevél. (Folytatjuk) A nagyatád—bcdvicai klub­könyvtár programjában sze­repel szombati dátummal, 13 órakor: ismerkedés Bencsik István és Klaus Messer­schmidt (NDK) szobrászművé­szek munkáival az úgyneve­zett »Művésztelep akció« moz­galom keretében. Az atádi FEK-klubban ma a fegyveres erők napja alkalmából könyv­kiállítást nyitnak meg. 17 óra­kor amatőr csoportok közre­működésével teszik még ün­nepibbé az eseményt Könyvek között tallózva bukkantunk ördögh Szilvesz­ter József Attila díjas író el­ső, nyomtatásban megjelent drámájára, a Kapuk Thébá- ban címűre. A színmű hőse Iokaszté királyné, Laiosz ki­rály özvegye napok óta vá­rakozik a város kapujában, hogy az odaérkező idegenek közül kiválassza azt, aki mél­tó a királyi címre, akinek hit­vese lehet. Mindez következ­ménye és kétségbeesett meg­oldási kísérlete annak a baj­nak, amely sok-sok évvel ko­rábban kezdődött egy jó szán­dékú hazugsággal. A fiatal író első drámája izgalmas, előadásra érett darab. Szinte példátlan, hogy a könyv már közli a jövő évi debreceni be­mutató, tervezett szereposztá­sát is. A darabot a Magvető K'iádp tetté közzé. Ugyanez a kiádó jelentette meg Hernádi Gyűla Szép magyar tragédia című színpadi művét is, me­lyet szintén élvezettel olvas­hatnak a dráma barátai. A darabot a Gyulai Várszínház mutatta be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents