Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-27 / 228. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér AZ M S Z M P SOM OGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP XXXIV. évfolyam 228. szám 1978. szeptember 27., sze-nra Politikai vita az ENÍZ-közgyűlés XXXIII. ülésszakán A Szovjetunió töretlenül folytatja a lenini békepolitikát Andrej Gromiko beszéde New Yorkban Az ENSZ közgyűlésén kedden folytatódott az általános politikai vita. A délelőtti ülésen másodiknak szólalt föl Andrej Gromiko, szovjet külüügyminiszter. Hangsúlyozta: minden erőfeszítést meg kell tenni egy új háborús katasz­trófa kitörésének megakadályozására, mert az még megsem­misítőül) lenne' az emberiség számára, mint a két világhá­ború együttvéve. — A Szovjetunió képviselői népünk nevében, a szovjet társadalom politikai rendsze­rének magját jelentő kommu­nista párt nevében a nemzet­közi fórumokon felszólalva mindig különös gondot fordí­tottak és fordítanak a béke témájára. A szovjet állam alaptörvénye, a Szovjetunió új alkotmánya leszögezi: »A Szovjetunió töretlenül folytat­ja a lenini békepolitikát, sík- raszáll a népek biztonságának megszilárdítása és a széles körű nemzetközi együttműkö­dés mellett« — jelentette ki Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter. — Ezt a politikát barátaink­kal és szövetségeseinkkel váll­vetve folytatjuk. Azok a ta­lálkozók, amelyek a közel­múltban zajlottak le Leonyid Iljics Brezsnyev és a testvér­pártok és államok vezetői kö­zött, újult erővel bizonyítot­ták, hogy a szocialista' közös­ség szilárdan kitart a béke, az enyhülés, a nemzetközi együttműködés irányvonala mellett — hangsúlyozta And­rej Gromiko. Ezt követően az európai helyzetről szólva rámutatott: a szilárd béke megteremtése Jelé vezető legnagyobb utat az európai kontinensen sike­rült megtenni. Az utóbbi években éppen Európában nagyszabású békeakciókra ke­rült sor, mind kollektív ala­pon, mind pedig kétoldalt keretek között. Egymás után sikerült leküzdeni egy sor, a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti kap­csolatok javításának útjában álló akadályt. A politikai lég­kör ma Európában jóval egészségesebb, mint korábban. Friss és jól érezhető áram­latot jelentettek az európai biztonsági es együttműködés értekezlet eredményei. Nem titok, hogy időnként egyesek az említett eredmények felül­vizsgálatára törekszenek. Mindennek ellenére az euró­pai nemzetközi eiet uralkodó tendenciája az enyhülés volt és marad. Vajon nem erről tanúskodik-e, hogy fejlődnek a Szovjetunió, csakúgy, mint a többi , szocialista állam, kap­csolatai Franciaországgal, az NSZK-val, Olaszországgal, Finnországgal, a skandináv országokkal és több más ál­lammal? Európa most abba a szakaszba lépett, amikor az enyhülés ellenfelei számára már nem oly könnyű visszá­jára fordítani az események menetét. — Feszült figyelem irányul ma az afrikai kontinensre — jelentette ki a továbbiakban Andrej Gromiko.. — Afriká a maga 400 milliós lakosságával forrong; erősödik a gyarmato­sítás utolsó maradványait is fölszámoló fiatal, felszabadult államok kialakulásának fo­lyamata. A gyarmatosítást és a fajül­dözést teljes mértékben fel kell számolni az afrikai kon­tinensen. is. Azoknak, akik fenn akarják tartani az afri­kai népek által gyűlölt fajül­döző rendszereket, meg kell érteniük, hogy ügyük elve­szett, törekvéseik kilátástala­nok. Mi a magunk részéről nem titkoltuk és nem is titkoljuk hogy rokonszenvünk a nem­zeti függetlenségért és a tár­sadalmi haladásért küzdő né­pek oldalán van. Azonban nem keresünk semmifajta előnyt a magunk számára sem Afrikában, sem pedig más kontinensek fejlődő országai­ban. A Szovjetunió nem tö­rekszik sem politikai uralom­ra, sem kedvezményekre, sem pedig támaszpontokra. Amikor Afrika vagy a vi­lág más térségeinek államai segítséget kérnek az agresz- szió, ismételem az agresszió a fegyveres támadás visszave­rése érdekében, teljes joggal számíthatnak barátaik támo­gatására. Három kontinens találkozá­sánál fekszik az a térség, amelyet, ahogyan egykor a Balkánt elkeresztelték »lőpo- ros hordónak« lehet nevezni. Ez a térség a Közel-Kelet. Hisz ki meri ' azt állítani, hogy a közel-keleti helyzet nem rejti magában egy új robbanás veszélyét? És mégis, mi ennek az oka? Az, hogy tíz évvel az agresszió után annak következményeit még mindig nem számolták föl, és maga az agresszor büntetlen maradt. Izrael változatlanul uralkodik az általa megszállt területek fölött. Sajnos, az arab világban is vannak olyan, politikusok, akiknek számára nem drága az arab föld, akik hajlandók semmibe venni az arabok, többek között a pa­lesztinok törvényes jogait, hajlandók megalázkodni, ka­pitulálni az agresszor és tá­mogatói követelései előtt. — A tapasztalatok és külö­nösen az elmúlt években szerzett tapasztalatok azt ta­núsítja^ — hangsúlyozta Gro- rpiko —, hogy a valódi és mindenre kiterjedő rendezés a Közel-Keleten. csakis vala­mennyi közvetlenül érdekelt fél közös erőfeszítései alapján érhető el. Az arabok rovásá­ra létrehozott különmegálla- podások csak távolabbra vi­szik a feleket a probléma megoldásától. Éppen ilyen jelleget öltenek a közelmúltban Camp David- ben lezajlott háromoldalú ta­lálkozón elfogadott megálla­podások. Ha reáisan vizsgál­juk a dolgokat, remmi sem indokolja azt az állítást, hogy a megállapodások — mint hangoztatták — közelebb hoz­zák a közel-keleti rendezést. Ellenkezőleg : valójában olyan új, arabellenes lépésről van szó, amey megnehezíti e ha­laszthatatlan probléma megol­dását. Éppen ezért a mester­séges optimizmus keltését cél­zó kampány senkit sem té­veszthet meg. Az ázsiai helyzet alakulásá­ról szólva Andrej Gromiko megjegyezte: az ázsiai orszá­gok körében erősödik az a fölismerés, hogy a konfliktus, a durva fenyegetés és a nem is olyan rég még fegyveres (Folytatás a 2. oldalon) Félidő a BiW-n Félidejéhez érkezett a fo­gyasztási cikxek nemzetközi bemutatója, amely — a láto­gatók véleménye szerint — szebb és választékosabb a ko­rábbiaknál. Az érdeklődésre jellemző, hogy eddig megkö­zelítőleg 400 ezren, tekintették meg a kiállítást. A vásár kedden, szakmai programokkal folytatódott, a nagyközönség csak délután 2 ólától léphétett be a kapu­kon. Folytatódtak a hazai ipa­ri és kereskedelmi vállalatok képviselőinek a jövő évi ellá­tást szolgáló tárgyalásai, a külföldi partnerekkel pedig a választékbővítő üzletkötése­ket előkészítő megbeszélések. (A BNV kínálatát fölvillantó összeállításunk a 4. oldalon található.) Megtekintette a hazai és a külföldi kiállítók árubemuta­tóját tegnap a megyei taná­csok elnökhelyetteseinek és osztályvezetőinek küldöttsége, s ellátogatott a kiállításra a KISZ KB küldöttsége is. Tizenhét ezer tonna PVC Hamarosan befejezik a PVC-fóliát készítő új üzemrész épí­tését a Hungária műanyagfel.lolgazó vállalat nagytétényi gyárában. Itt a borsodi kombinátban előállított pvc-port dolgozzák föl, s évente majd tizenhét ezer tonna lágy fóliát gyártanak. Losonczi Pál látogatása Gödöllőn Loscmczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, ked­den Gödöllőre látogatott. Ott a megye, valamint a város párt- és állami vezetők fogad­ták. Az Elnöki Tanács elnö­két Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára egyebek között arról tájékoz­tatta, hogy Gödöllőt fokoza­tosan az agrárkutatás és a mezőgazdasági szakember- képzés hazai központjává kí­vánják fejleszteni, s e nagy­szabású feladat végrehajtásá­ra már kidolgozták a terve­ket. Ezután Losonczi Pál rövid városnéző sétára indult. El­sőként a műemlék kastélyban berendezett szociális otthont j és öregek napközi otthonát ! kereste föl, majd a már mini- ! egy 2700 lakosú Stromfeld Aurél lakótelepet tekintette | meg. Az Elnöki Tanács elnöke ez­A jövedelmezőség kulcsa az ember Megalapozottabb üzemi döntésekre, az irányítás szín­vonalának javítására van szükség ahhoz, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek gazdálkodása hatékonyabbá vál­jon. Többek között ezt a következtetést vonta le a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén, amelyen értékelte termelőszövetkezeteink beruházásainak helyze­tét, elemezte a gazdálkodás hatékonyságának tapasztala­tait. A gazdálkodás jövedelmező­sége, hatékonysága szervesen összefügg a mezőgazdasági nagyüzemben a fejlesztések­kel, beruházásokkal. Érthető, hogy a testület egy napirendi pont keretében tárgyalt erről a fontos, sok bonyolult össze­függést tartalmazó témáról. Az előterjesztés, amely jó ala­pot szolgáltatott az elmélyült, felelősségteljes vitához, ten­denciákat és több tanulságot adó folyamatot tárt föl. Ahogy szóbeli kiegészítőié­ben is hangsúlyozta Tóth Ká­roly, a megyei tanács mező- gazdasági és elelmez-ésügyi osztály vezetője, termelőszö­vetkezeteink, ötödik ötéves ter­vi beruházásainak, a gazdál­kodás hatékonyságának össz­képe nem rossz. Kifejezi ezt többek között az az adat. hogy az ej-- lőre (átlagos állományi létszám) jutó termelési érték az elmúlt hét év alatt tíz szá­zalékkal nőtt. 1970-ben az országos átlag 88 százalékát állította elő egy fő, most a 98 százaléknál tartunk, de úgy, hogy ez idő alatt az eszközel­látottságban fokozódott a le­maradás az .országos átlaghoz képest. Nőtt tehát a termelé­kenység, ez azonban koránt­sem jelenti azt, hogy nem hátráltatja a fejlődést számoi gond. Ma már bizonyosnak lát­szik, hogy a tervidőszak végé­re nem sikerül annyi állatfé­rőhelyet építeni, mint ameny- nyit célul tűztek ki szövetke­zeteink, jóllehet pénzügyileg időarányosan teljesítik a fel­adatokat. Más szóval drágáb­bak az előirányzottnál a be­ruházások, és ez nemcsak pénzügyi feszültségeket okoz. hanem veszélyezteti a prog­ramban meghatározott terme­lési célok elérését is. Nem most és nemcsak itt került szóba két nagyon is lényege' körülmény. Az egyik az. hogy az eddiginél sokkal határozot­tabban és következetesebben kell ösztönözni a nagyüzeme­ket az olcsóbb, de a termelési célokat jól szolgáló épületbe­ruházásokra (vonatkozik ez a gépvásárlásoknál, néha jelent­kező gigantomániára is), a másik: a jelen körülmények között — de a jövőben is — a társulásos alapokon megva­lósított beruházások ígérkez­nek a legcélravezetőbbeknek. A végrehajtó bizottság tag­jai a vita során mindenek­előtt arra fordították figyel­müket, hogy a jelenlegi hely­zet ismeretében mi a legfőbb tennivaló. Ezzel összefüggés­ben került szóba az irányítás színvonala, a szakmai és a gazdasági vezetés minősége. Nem egy felszólaló utalt rá a vitában és Böhm József ta­nácselnök összefoglalójában is különösen hangsúlyozta, hogy a gazdálkodás, a jövedelmező­ség növelésének szempontjá­ból a legalapvetőbb tényező maga az ember, s mint mond­ta: »a legnagyobb tartalékkal itt rendelkezünk«. Megyénk­ben a szövetkezetek egy része adottságaihoz viszonyítva in­dokolatlanul alacsony szinten termel. Döntő — és ebben minden érintettnek, akinek kapcsolata van a mezőgazda­sággal, van feladata —, hogy tovább javuljon a termelési fegyelem, kihasználjuk a ter­melés folyamataiban meglevő tartalékainkat. Ehhez pedig elengedhetètlen a vezetői munka, a szakmai irányítás színvonalának javítása. után az agrártudományi egye­temre látogatott. Az intéz­mény bejáratánál Cselöiei László rektor, Aggod József, a pártbizottság tinóira és az egyetem hallgatóirtak egy cso­portja köszöntötte; ott volt Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is. A mintegy háromezer leendő mezőgazdasági szakemoert ok­tató intézmény vezetői a többi között arról tájékoztat­ták az Elnöki Tanács elnökét, hogy munkájukban a szaltern- > berképzés mellett mind je­lentősebb a szerepe a kutató és kísérleti tevékenységnek, s | azok gyakorlati hasznosításá­nak. Céljuk, hogy az egyetem minél nagyobb számban bo­csásson ki gazdasági-szerv: zó típusú, a termelés irányításá­ra alkalmas mezőgazdasági szakembereket. Losonczi Pál részt vett egy. a gépészmérnöki kar ötödéves hallgatóinak szóló előadáson, megtekintette az egyetem kol­légiumát, a mezőgazdaságtu­dományi kar tudományos ku­tató és kísérleti telepét, vala­mint a mezőgazdasági gépész- mérnöki kar gyakorlati mű­helyeit. A látogatás alkalmából ad­ták át Losonczi Pálnak az egyetem emlékérmét. Az ag­rártudományi szakemberkép­zéshez nyújtott sokévi segítsé­géért tüntette ki vele az egye­tem tanácsa. Lázár György Vas megyében Kedden kétnapos látogatás­ra Vas megyébe érkezett Lá­zár György, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A megyehatáron a megyei párt- bizottság, első titkára és a me­gyei tanács elnöke fogadta. A Minisztertanács elnöke először Bajánsenyére utazott. A-falu­ban, az őrségi tájegység ha­gyományainak megfelelően, kenyérrel, sóval, az egyenru­hás úttörők pedig őrségi nép­dallal köszöntötték. Lázár György ezt követően a mű­velődési házban találkozott a község és a helyi kyrkamenti tsz vezetőivel, a közös gazda­ság legjobb dolgozóival és meghallgatta Koltay Vilmos­nak, a tsz elnökének a nagy­üzemi gazdaság életéről, eredményeiről, gondjairól szóló beszámolóját, A 4500 hektáron gazdálkodó tsz, az állam segítségével, megvalósí­tott melioráció eredményeként a kedvezőtlen adottságú őrsé­gi talajon i.s kiváló termelési eredményeket ér el. Az el­múlt évi tejtermelési verseny­ben például az országos első helyezést szerezte meg. Lázár György a beszámoló után megtekintette a tsz or­szágos hírű tehenészeti tele­pét, ahoi a dolgozók kérésére beírt a szocialista brigádnap­lóba. Este a Minisztertanács el­nöke Ecu: okon Vas megye párt- és tanácsi vezetőivel tárgyalt, s meghallgatta Hor­váth Miklósnak, a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatóját a megye politi­kai, gazdasági életéről. Gyenes András Sátoraljaújhelyen Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra kedden a Borsod megyei Sátorai j aú j helyre látogatott. Elkísérte útjára Bodnár Fe­renc, a Borsod megyei párt- bizottság első titkára is. Sátoraljaújhelyen Vavrek István, a városi pártbizottság első titkára fogadta és tájé­koztatta Gyenes Andrást a város fejlődéséről. Mint töb­bek között elmondotta: az 1960-as évektől több ipari üzem települt a városba, és ezeknek évi termelési ért-éke ma már 4,5 milliárd forint. A gondokról szólva a la­kásigényt említette az első helyen. A beszámolót köve­tően Gyenes András az El- zétt Művek helyi üzemét ke­reste föl. A látogatás az Új Erő Tsz^ben folytatódott, vé­gül pedig a nagy múltú sá­toraljaújhelyi dohánygyárat kereste föl. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents