Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-22 / 224. szám

Társadalombiztosítás számokban Levélszekrények a társközségekben MAI KOMMENTÁRUNK Több a nyugdíjas Somogy a negyedik helyen Gazdag tartalmú tájékoz­tatót állított össze a Megyei Társadalombiztosítási Igazga­tóság. Az évkönyvnek is neve­zett gyűjtemény gazdagsága abban áll, hogy olyan adatokat és összefüggéseket tár elénk a múlt év társadalombiztosítási munkájáról, amilyenekkel nem mindennap találkozunk. A nyugdíjas például gondol-e arra, amikor a postás leszá­molja neki a . pénzt, hogy ugyanazon a napon hányán és összesen mennyi nyugellá­tást vesznek át? Vagy ha táppénzes állományban va­gyunk, eszünkbe jut-e, mibe kerül államunknak a gyógyu­lásunk? Csupán Somogybán a tár­sadalombiztosítás és az állam­polgári jogon járó egészség- ügyi ellátás költségének le­írásához tíz számjegy kell. Milliárdot, sőt másfél mil- liárdot tesz ki, és ebben még nincs benne az a növekedés, mely a nyugellátások éven­kénti emelésének legkisebb összegére vonatkozik, mert ez az intézkedés csak az idén január 1-től érvényes ... Mi, somogyiak több mint 120 ezren voltunk táppénzre jogosultak tavaly: az előző évihez képest néhány százzal kevesebben. Több pénzt kap­tunk viszont a betegségünk idejéx-e, mégpedig átlagban 3,60 íorinttal. A könnyűipar­ban dolgozóknál volt a leg­magasabb a táppénzesek ará­nya (8,1 százalék), s a ne­hézipariak voltak legtöbben (átlagosan. 890-en) naponta táppénzen. Azt is megtudhat­juk ebből a tájékoztatóból, hogy a betegség februárban és márciusban tartotta távol a munkahelyétől a legtöbb somogyi dolgozót (a legegész­ségesebbek augusztusban és szeptemberben voltunk). Ha már a leg-eknél tar­tunk, nem árt, ha tudjuk : a legtöbb gyógyászati segédesz­közből tavaly sem szolgáltat­tak ki jóval többet, mint a megelőző évben, nagyjából »szinten maradt« például a szemüvegek száma: akkor is most is 34 100 körül adtak az igénylőknek. A gyógyászati segédeszközök közül szem­üvegből jut legtöbb a somo­gyiakra: minden ezer lakos­ból több mint százan kapták pápaszemet tavaly. Saját jogon és családtag­ként a munkásoknál és al­kalmazottaknál összesen 4580, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagoknál pedig 397 édesanya részesült anyasági segélyben. A múlt év decem­berében 8330-an voltak gyer­mekgondozási segélyen — ez a szám néhány százzal maga­sabb az előző évinél. Számot­tevően gyarapodtak a családi pótlékban részesülő családok : majdnem ezerrel voltak töb­ben tavaly, mint 1976-ban. Természetesen ez a növeke­dés a költségekben is meg­mutatkozik : a munkásoknak és az alkalmazottaknak 19 millióval, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tagoknak pe­dig 7 millió forinttal többet fizettek ki ezen a címen ta­valy, mint az előző évben. Csaknem 13 százalékkal emel-' kedett egyik évről a másikra a munkásoknál és alkalma­zottaknál a háromgyermekes családok száma. A társadalombiztosítási ki­adások közül a nyugellátás kiemelkedik a sorból a műit évi 1,1 milliárd forintjával (s ebben a MÁV-nyugdíjasok- nak folyósított összeg nem is szerepel). Az emelkedés 1976- hoz képest 11,7 százalékos, ez. pedig a nyugdíjasok számá­nak növekedését is jelzi: So« mogyban tavaly 2,2 százalék­kal voltak többen, mint 1976 ban, az összlakossághoz vi­szonyított arányuk 19,7 száza­lékról 20 százalék fölé emel­kedett. Éppen két százalék­kal magasabb ez az országos aránynál — a megye minden ötödik lakosa valamilyen nyugellátásban részesül —, s ezzel országosan a negyedik helyen állunk. (A legtöbb nyugdíjas Budapesten él: a főváros lakóinak 22 százalé­ka.) / Csak ízelítőt adtunk abból, amiről a társadalom- biztosítási igazgatóság össze­sítése tájékoztat. Bizonyosan haszonnal forgatják majd'lap- jait azok, akiknek a munká­ja közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik ehhez a terület­hez. II. F. A mostani paprikaszegény évben megragadó a látvány a magyaratádi szövetkezet határában. Sárga és piros paprikahalom a tábla szélén. Jókedvű, szorgalmas asszo­nyok, igyekvő diákok lepték el a táblát, amely bizonyíték arra, hogy az idei mostoha időjárásban és öntözési lehe­tőség nélkül is lehet jó ered­ménnyel paprikát termelni. Ma már a termés igazolja, hogy nem véletlenül rende­zett itt tapasztalatcserét és bemutatót a múlt hónapban a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem — lehel és van mit tanulni a magyaratádiak a- korlatából. • A szövetkezet az id~.i a tavalyinál hetven hektárral nagyobb területen, száznyolc­van hektáron folytat szántó­földi kertészkedést. 3 millió 780 ezer forint bevételt vár­nak ettől az ágazattól, s ahogy mondták a szövetkezet Nem kell bejárni Tabra A posta ,.mozog \ nem az ügyfél Összefogva egymásért! Állandóan napirenden van a társközségekben élő embe­rek ellátásának javítása. So­kan nem is gondolják, hogy milyen hátrányt jelent pél­dául a székhelyközsógtől való távolság a postai szolgáltatás­ban. Éppen ezért kíséri nagy figyelem Tab környékén a »mozgóposta« tervét. Patak­falvi János, a tabi postahiva­tal vezetője lelkesen beszél az el képzetesekről. — Jelenleg négy külterületi kézbesítő jár Bullára, Sér- sekszőlősre, Zalába, Somogy- egresre. A terület nagy, s most sok mindenben hátrá­nyos a lakosság helyzete. — Miben például? — Ott van a nyugdíj kifi­zetésé. Az előírások szerint először csak tízezer, most már húszezer forintot lehet kivinni, illetve behozni biz­tonsági okokból. Ez bizony kevés, hiszen egy falu nyug­díja több mint kétszázezer forint így aztán tíz nap szük­séges az összes nyugdíj át­adásához. Az idős emberek jól tudják, hogy a posta 20.- tól viszi a nyugdíjat, s úgy állítják össze a költségveté­süket, hogy akkorra van szük­ség a pénzre. Nehéz megma­gyarázni az ügyfeleknek, hogy 28-tól 28-ig is egy hónap te­lik el. A nyugdíjkézbesítés ide­jének »széthúzása« a posta egyik célja, természetesen nem ennyire, mint a társköz­ségekben. A kézbesítők befelé is hoznak pénzt, a keretet azonban az italbolt, az üzlet általában kimeríti, s a lako­sok már nem adhatnak fel. kénytelenek bejönni. Most csomagot sem viszünk ki és hozunk be. Havonta mintegy kétszáz család küld be ezért Tabra valakit. — Mi változik meg azzal, hogy most bevezetik a »moz­gópostát«? — Mi támpontos kézbesí­tésnek hívjuk ezt a rendszert, melyet a jövő év elején be­vezetünk a társközségekben Ez mennyiségi és minőségi fejlesztést jelent, nálunk pe­dig mflnka- és üzemszervezési intézkedést. A felszabaduló kézbesítőknek lesz munkájuk Tabon, hiszen a munkáslaká­sok épülése óta többen lak­nak egy-egy területen. He­lyettük egy alkalmazott járja kocsival a társközségeket, ő lesz egy személyben a gépko­csivezető és a kézbesítő is. A gépkocsi előnye — hogy me­gint a nyugdíjkifizetéssel kezdjük —: egyszerre százezer forintig vihet, s ugyanennyit hozhat be. A kifizetéssel há­rom-négy nap alatt végzünk, a lakosság a helyszínen fel­adhatja a pénzét. A csomago­kat szintén kiszállítjuk, s oda­kint vesszük fel a csomago­kat. A levelek, az újságok kézbesítését úgy oldjuk meg, hogy a központi helyen vagy helyeken levélszekrényeket állítunk fel. Minden család kap egy levélszekrényt. A posta kocsija minden telepü­lésen meghatározott ideig áll, s így az emberek vásárolhat­nak értékcikkeket, feladhat­ják a küldeményeiket. Az ajánlott levelek érkezéséről és egyebekről értesítést kap­nak a családok, s másnap je­lentkezhetnek a levélért, a pénzért, a csomagért. — Tájékoztatják a lakossá­got a változásokról? — Azzal kezdtük a tám- pontos kézbesítés bevezetését, hogy megkérdeztük a taná­csok véleményét. Ezt minden fórumon megvitatták, s egyet­értettek a tervünkkel. A ta­nácsok vállalták, hogy elké­szíttetik a levélszekrények áll­ványait. A Pécsi Postaigazga­tóság rendeli meg a levél- szekrényeket a tamási ktsz- ben; ők gondoskodnak gép­kocsiról is. Az emberünk ha­marosan már tanulja a gép­kocsivezetést. Ha megkezdjük az áttérést az új rendszerre, ismét tájékoztatjuk a lakos­ságot. Ez az intézkedés a postahi­vatal szempontjából példamu­tató, és sokat javít a társ­községekben élő mintegy öt­száz család helyzetén. A »mozgóposta« elsőnek indul meg jövőre egy nagyközség környékén, s reméljük, hogy máshol is lesznek majd társai. Lajos Géza A megyei ifjúmunkásna­pok megnyitóján, majd utá­na az ifjúsági munkavédel­mi konferencián sok kérdés hangzott el. Valamennyi an­nak érdekében: miként csök­kenthető az üzemi balesetek száma. Akad olyan hely, ahol az idősebbek — még csoport­vagy brigádvezetők is — szemet hunynak a kisebb- nagyobb szabálysértés felett, a termelést, a feladatok megoldását tekintik fonto- saobnak. S nem egy heiyen következett be emiatt halá­los kimenetelű vagy súlyos sérülésekkel végződő bal­eset. Nem mindegy, hogy me­gyénkben naponta hány száz és száz ember esik ki a munkából, s hány millióval csökken emiatt évente a ter­melés. Am azért is fontos a legkisebb szabálysértések el­len ugyancsak küzdeni, mert ezzel emberek életét, bizton­ságát védjük. Családok tra­gédiáját előzzük meg, ha si­kerül fegyelemre, körülte­kintő, biztonságos munkavég­zésre serkenteni mindenkit. Ezért szükséges, hogy va­lamennyi vállalatunknál megszervezzék a hálózatot, majd feladattal lássák el az ifjúsági munkavédelmi aktí­vákat, ellenőrizzék, segítsék a munkájukat. Az is fontos, hogy az első pillanattól kezdve a szabályok megtar­tására ösztönözzék — köte­lezzék! — a fiatalokat, az újonnan munkába lépőket. Akad már jó példa. A SAÉV KISZ-szervezete nem­csak a vállalatnál, hanem a szakmunkásképző intéze­tekben is hasznosítja a fia­talok nevelésében, oktatásá­ban a munkavédelmi tapasz­talatokat. Az első pillanat­tól kezdve gondosan kiok­tatják a munkát kezdő fia­talokat. Ennek eredménye, hogy míg a korábbi évek­ben 15—20 fiatal szenvedett balesetet évente, az idea mindössze kettőt ért. A mar­cali sajtüzem, a barcsi Uni- tech Szövetkezet és több más vállalat, üzem küldötte is ilyen eredményről adott szá­mot. Kezdetben nem volt nagy, de az eredmények láttán növekedett az ifjúsá­gi munkavédelmi őrök te­kintélye, van súlya szavuk­nak. A cél: egymásért, önma­gunkért! Az ifjúsági munka- védelmi őrök ezzel a meg­bízatással láttak munkához. Nem lehetnek közömbösek akkor sem, ha az idősebb, tapasztaltabb munkatársaik­nál látnak szabálytalansá­got, az életet, a biztonságot veszélyeztető felelőtlensé­get. Ezért helyes, ha mun­kájukat összefogva végzik a szakszervezeti munkavédel­mi őrökkel. Ha átveszik a náluk jól bevált módszere­ket, s főként, ha ellenőrzé­seiket együtt, közösen foly­tatják. Az ember a legfontosabb! Sz. L A vezetői munka gyakorlata A vezetés személyi feltété-, leinek, valamint a vezetői munka gyakorlatának javítá­sára nagy súlyt helyeznek a Központi Bizottság 1973. no­vemberi, 1978. márciusi és áp­rilisi határozatai. A mezőgaz­dasági szövetkezetekben, a társulásokban kialakított cél­ravezető, jó módszerek elter­jesztését különösen fontosnak tartja a Termelőszövetkezetek .Országos Tanácsa, ezért ennek érdekében pályázatot hirdetett a vezetés emberi tényezőivel, a személyzeti munkával ösz- szefüggő témában. A jeligés pályázaton részt vehetnek a szövetkezetek, a társulások, az érdekképviseleti szervek, a párt-, állami és a társadalmi szervek dolgozói, illetve bárki, akinek kapcso­lata van és volt a szövetke­Vidám hangulatban Paprika vagonszám vezetői, most már bizonyos­nak látszik, hogy a terv va lóság lesz. Paprika húsz hektáron ter­mett, s csupán ebből nyolc­százezer forint bevételt vár­nak. A Nagyatádi Konzerv­gyár a fő partnerük, s mint mondják, nagyon jó, korrekt a termelésre ösztönzően ható kapcsolat alakult ki a terme­lő és a felvásárló között. Az [itjel jelentős területnövelés- I ben is szerepet játszott ez a i gyümölcsöző együttműködés, I és része van abban is, hogy jövőre ismét Ötven hektárral növelik a kertészet területét. Eddig mintegy tizenhárom vagon paprika került a húsz- vagonos szerződésből a gyár­ba, de ez a szám naponta változik: tegnap és tegnap­előtt is három, három és fél vagonnyit szedtek le a szor­gos kezek. A hidegre fordult idő miatt, a korai fagytól tartva összpontosítottak most szinte minden kézi erőt erre a feladatra. Nemcsak a ma­gyaratádi, hanem a szentba- lázsi és a ráksi asszonyok is segítenek a munkában, mel­lettük a mezőgazdasági szak- középiskola és a helyi általá­nos iskola tanulói serényked­nek. V. M. ' zetekkei. Nemcsak önálló, hanem kollektív munkával is lehet pályázni. A kiírás sze­rint a pályamunkák igen szé­les területet ölelhetnek fel. Példaként néhány javasolt té­ma: hogyan érvényesülnek a mezőgazdasági szövetkezetek­ben a vezetőkkel szemben tá­masztott követelmények; a személyzeti munka demokra­tizmusa; a vezetői utánpótlás megteremtése, a káderután­pótlási és képzési tervek megvalósulása a gyakorlatban, a vezetők tervszerű cseréjé­nek módszerei; a személyzeti munka segítésének és ellen­őrzésének gyakorlata; a fiatal szakemberek munkába állítá­sának, letelepedésének, veze­tővé válásának tapasztalatai ; a nők helye, szerepe a ve­zetésben; a vezetők élet- és munkakörülményeinek alaku­lása, anyagi és erkölcsi el­ismerése; az érdekképviseleti szervek feladatai a vezetés személyi feltételeinek javítá­sában. A pályázatokat 1978. decem­ber 31-ig kell eljuttatni a. TOT Személyzeti önálló Osz­tálya címére (Budapest. V.. Akadémia u. 1—3.). A pályá­zatokat — melyek maximális terjedelme 25 gépelt oldal le­het — 1979. március 15-ig bírálja el a szakemberekből álló bizottság. Ök ítélik oda a hatezer 'forintos első. à há­rom darab négyezer forintos ■második és az öt darab há­romezer forintos harmadik di­jat. A díjnyertes pályaműve­ket, valamint a publikálásra, érdemes írásokat a TÖT kü­lön kiadványban is megjelen­teti.

Next

/
Thumbnails
Contents