Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-20 / 222. szám

rCuz£dt Sztr-k uxJtßslq.f A Somogyi Néplap szeptember 2-i számában a mű­trágyák minőségét kifogásolta. Megszólaltatták a megye Növényvédelmi és Agrokémiai Állomásának igazgatóját is, aki a pétisó nem megjelelő minőségének olcai között a szabvány előírásainak korszerűtlenségét is megemlítette. Az olvasók, a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői és dolgozói tájékoztatására szívesen közlöm, hogy a Magyar Szabványügyi Hivatal a műtrágyaszabványok követelmé­nyét a MÉM agrokémiai főosztályával, illetve a Növény- védelmi és Agrokémiai Központtal szorosan együttműköd­ve dolgozza ki. így történt ez a cikkben említett pétisó esetében is, amelynek korszerűsített változata ez év nya­rán lépett hatályba. E szabványnak a cikkben említett minőségi követelményei a korszerűsítés előtt is megfe­lelőek voltak. A korszerűsítést egyébként ai újabb minő­ségi szintű műtrágyák megjelenése és az ezzel kapcsola­tos árképzés tette szükégessé. A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás igazgatója tehát tévedett, amikor a pétisó szabványának korszerűségét kétségbe vonta. A szabvány követelményeinek mindenben megfelelő mű­trágya valamennyi mezőgazdasági üzem igényeit ki tudja elégíteni. Tisztelettel: rDr. JfhltúJgi datai a Magyar Szabványügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese (E levél vétele után megtudtuk, hogy a megyei nö- ven.vycdö állomás igazgatója az említett műtrágya szab­ványának módosításáról nem kapott értesítést. Ettől füg­getlenül fönntartja a műtrágyák szabványát illető — és a cikkben is közölt — általános véleményét. Írásunk lényege nem annyira e szabványok minősé­gére. mint inkább arra vonatkozott, hogy az üzemek a szabványnak megfelelő műtrágyát kapnak-e vagy sem. E kérdésre a legkülönbözőbb gazdaságokban nagyon is egy­behangzó a válasz... — Szerk.) XXXIV. évfolyam, 222, szám. Szerda, 19*8. szeptember 20. Behunyt szemmel időgépben Menkö Danid estje Kaposváron Bejött a művész. Egyik lá­bán gipszcsizmát cipelt. Azt mor.dia. két nap múlva leve­szik, akkor szalonképesebb lenne, még szerencse, hogy nem lábbal keil játszani. Az­után gitározni kezdett. Dél- amerikai táncok. könnved spanyolos dallamok. Közöttük néhány perc beszéd, kapcso­lat,keresés a közönséggé'. — Csak én beszélek? Kiszá­rad a torkom. . . Na mind­egy, úgyis provokálom. Filmjegyzet A Mitta-jelenség Tolszíoj j és a tajgai tigris Miről ír a Szputnyik? Színes összeállítással emlé­kezik meg Lev Nyikolajevics Tolsztoj születésének 150. év­fordulójáról a Szputnyik szep­temberi száma. A szovjet tal­lózó folyóirat szemelvényt közöl Lenin 1905-ben írott nevezetes cikkéből, amely vi­lágnézeti alapon elemzi a nagy író parasztábrázolását és a tolsztojánus magatartásfor­ma fogyatékosságait. Ezenkí­vül sok fényképpel illusztrált válogatást olvashatunk a fia­talabb pályatárs és barát, Makszim Gorkij emlékezései­ből. amelyekből a szeretet modern apostolának, a pa­rasztgyerekek gyámolítójá- fiak, a gondos apának és nagyapának, a megátalkodot- tan fiőgyűlölő és feleségét szinte istenítő Tolsztojnak az arcképét ismerhejtük meg. Hasonlóan gazdag a Szput­nyik külpolitikai rovata. Igor Alekszandrov, a Pravda szem­leírója, a kínai háborús hisz­téria kulisszataitkaiból ad ke­serű ízelítőt, R. Szimonyan pedig a neutronbomba és a leszállított »atomküszöb« ve­szélyeire figyelmeztet. A természet rajongói sem unatkoznak, ha kezükbe ve­szik a Szputnyik új számát. Képes riport ismerteti a bu­kovinai pásztorok szokásait, a Nauka i Zsizsny című folyó­irat cikke az óceánok haltar­talékairól tartalmaz olvasmá­nyos leltárt. Izgalmas írás foglalkozik az usszuri ta.iga tigriseivel, a védelmükre ho­zott — példásan szigorú — törvényeikkel. A sport barátai Valentyiúa Szidorováról, a női tőrvívás olimpiai és világbajnokáról találhatnák fél tucatnyi — fényképpel illusztrált — ri­portot, az irodalomkedvelők Tolsztoj Bál után című ismert novelláját olvashatják újra. Ezenkívül divatoldalak, kishí- rek. képriportok teszik tel­jessé a lap szeptemberi szá­mát. sokat. Ilyen a Péter cár és a szerecsen is. Ami különle­gessé teszi : a rendező a rajz­film és az animáció eszközei­vel élt, ezeket beillesztve mű­vébe sikerült kerek egészet alkotnia; a néző egy percig sem érzi idegennek a más filmmüfajókra jellemző esz­közöket. A Puskin-eibeszélest is felhasználó mű nagyszerű teljesítmény: M.itta a negyve­nes-ötvenes évekre jellemző mesefilmek világát sikeresen ötvözte korábbi saját stílusá­val. illetve a Tony Richara- son (Tom Jones) és Richard Lester (A három testőr paró­dia) állal ki kísérletezett ka­land groteszkkel. Mitta film­je egyszerre népmese és pika- reszk. Egy nagyevő, már-tg,ár durva és nagyhangú — szin­te gargantuai — carrai (I. Pé­ter) és az általa »kiművelte- tett« négerrel, Ibrahimmal a középpontban. Kettejük tör ténete mögött bontakozik ki a történelmi kép Oroszország péteri korszerűsítéséről, a nagyhatalmi fejlődés megin­dulásáról. Péter cár szerepé­ben Alekszej Petrenko reme­keit, kegyencét az a Vlagyi­mir Viszockij alakította, am Ljubimou Hamletje, rnetve az Ok ketten című magyar film egyik epizódistája Marina Vlady mellett. Valerij Suva- lov operatőri munkájáról, Alfred Suit ke kitűnő zenéjé- röL hangsúlyosan kell beszél­ni. L. L. Japán szobrász miivé Pécsen . A XI. siklósi szobrászszimpozion alkalmából több külföldi művész is dolgozott Pécsen. Az egyik betonszobrot — Issei Amemiya japán szobrász alkotását — az újniecsekalji vá­rosrészben áilítotiák föl. (MTI-fotó — Bajkor József felv. — KS) Benkö Dániel lantművész, a ! közismert Bakfark-lemezek sztárja hétfőn a Hungaroton I hanglemezhetek kaposvári rendezvényén — a megyei könyvtárban — bizakodott hogy a helybeli hanglemez- és zenebarátokkal közvetle­nebb kapcsolatot tud terem­teni. Nem sikerült. A lemezklu­bot felkaroló és dicséretes gondoskodással működtető megyei könyvtár apró — és a későbbiekben kiküszöbölhető — hibája akadályozta meg ebben a párbeszédre kész lantost. A koncerthez kicsi, klubrendezvényhez, nagy pub­likum merev széksorokba kényszerítése lehetetlenné te­szi. hogy egy ilyen rendezvény igazi sava-borsa, a házi mu­zsikálásszerű. beszélgetéssel tarkított előadás kialakuljon. Szerencsére nem veszteit túl sokat a félszáz érdeklődő. Hallottunk verbunkosokat, re­neszánsz zenét, kocsmazenét, láttunk többféle hangszert, magyarázatot is kaptunk hoz­zájuk. Sokat nevetett minden­ki, apró személyes dolgokon. Benkö Dániel legrosszabb pu­lóverén és zenetörténeti vi­dámságokon. Bakfark mester kémkedésén. cifrán faragott, csak épp játékra alkalmat­lan ki’ályi lantokon. Még a gépével csettegtető fotós is kapott egy »szurkát" a köny- nyen. közérthetően és igen érdekesen mesélő Benkőtől. A zene pedig a hangleme­zek után élőben még megka- póbb, közvetlenebb lett. yáci György gyönyörű könyvköté­sei között ülve felidézte a nézőben a reneszánsz udva­rok. barokk kori vígasságok világát. Behunyt szemmel idő­gépbe ültünk, s ódon ruhák­ban, valahol egy múltbéli pa­lotában kószáltunk. Mindezt egy kopott farmer- nad.ágos, pulóveres. kócos fiatalembernek köszönhettük, akiről ránézésre senki sem gondolná, hogy a zene nagy­mestere, aki néhány évszázad­dal ezelőtt Angliában bizo­nyára megkapta volna a cí­met; bachelor of musica. L. P. Brnoi aranyérmek Brnóban átadták a XX. nem­zetközi gépipari vásár arany­érmeit. Az értékes díjakat 59 kiállító között osztották ki. Egy aranyérmet megosztottak Csehszlovákia és a Szovjet­unió között, 22 aranyérmet kaptak a csehszlovák kiállí­tók, kettőt-kettőt az NSZK. a Szovjetunió és az Egyesült Államok; egyet-egyet pedig Belgium, Franciao'.’szág, Hol­landia, Japán, Magyarország, az NDK. Lengyelország. Ausztria, Románia és Svájc kiállítói. Fogyasztók nélkül avagy a „fórum” megcsúfolása Amikor másfél órás ücsörgés után kijöttem a teremből, a »fórum" kellős közepéről, még egyszer megnéztem a meghívót, nem tévedek-e. Ez állt rajta: a Hazafias Nép­front Somogy megyei Bizottsága és a Szakszervezetek So­mogy megyei ‘ Tanácsa közös rendezésében Fogyasztók Fó­rumát tartunk stb ... Megvallom, a dolog már az elején gyanús volt. Az érdeklődök elfogyasztották a tejtermék­bemutatón feltálalt sajtokat, tejtermékeket, aztán mint jó fogyasztókhoz illik, elfogytak. Maradt vagy harminc em­ber a teremben; a többség hivatalból volt ott. Lezajlott a vitaindító — egyébként nem volt rossz —, azután néhány kérdés következett, ami valóban a fogyasz­tókat érdekli, majd az illetékesek szóltak, akik ugyan ma­guk is fogyasztók, így ismerik a gondokat, ám azt is tud­ják, miért nem lehet orvosolni a bajokat. Meglepően »új" és »bölcs« megállapításokat hallhattunk. Például hogy »a kereskedő is ember«, meg hogy »hiánycikk volt, van és lesz...« Csak éppen mindezt már százszor, ezerszer el­mondták, másutt, még illetékesebbek előtt, és mégsem vál­tozott semmi. Egyébként a vitaindító a fogyasztói érdekvédelem erő­sítésének társadalmi feladatairól szólt. Mondom: mindössze másfél óráig bírtam türelemmel, és addig az egész amolyan »nesszé semmi, fogd meg jól« dolog volt. Persze a fogyasz­tók nélkül — elvégre a meghívó szerint az ő fórumukat tartották. Nem hiszem, hogy a fogyasztói érdekvédelemben ez a héttő esti nevezzem bárminek sorsdöntő lépés lett volna. Inkább úgy érzem, egy volt azok közül az egyre gyako­ribb értekezletek közül, me'yek csak önmagukért vannak. Árért, hogy páran elmondhassák azt, amit elmondták teg­nap, tegnapelőtt, és holnap is cl fognak mondani.., Kár volt elfoglalni annak a pár embernek azt a nagy termet, mert lehet, hogy ha ők sem jönnek el, más rendezvényt tarthattak volna ott. Nem egy másik értekezletre gondo­lok. D. T. WHOIt Hogy mik vonnok I? A TUDOMÁNY VILÁGÁBAN F. Dujev tudományos segédmunkatárs egy álló évig kísérletezett : csöbör­ből vödörbe öntött. S végül arra a következte­tésre jutott, hogy a fize­tése ettől még cseppel sem emelkedik. FELFEDEZÉS Nemrég ismeretessé vált, hogy Motykim kapus bekecse alatt nemcsak ing van — hanem csem­pe is. amelyet nyaralója építéséhez hordott ki a gyárból. AGYAFÚRT BOSSZÚ Tegnap ebédszünet után P. beosztott oda csúszta­tott főnökének. B.-nek egy hetilapot. amelyben előzőleg megfejtette az összes keresztrejtvényt. MEGFOGADTÁK A JÖ TANÁCSOT Ancsutyinszk városban a vevők egy csoportja levelet írt a helyi bútor­gyár vezetőségének, s eb­ben elégedetlenségét fe­jezte ki amiatt, hogy a szekrények ajtaja kinyi­táskor nyikorog. A gyár dolgozói tudomásul vet­ték a jogos észrevételt: a szekrények ajtaja ezentúl ki sem nyílik. A CSODA AZ UTCÁN HEVER Csodálatos eset. történt E. Ba.rmalejevvel. aki el­dugott a felesége elől 100 rubelt. Amikor 6 hónap múlva felnyitotta a rej­tekhelyét, nemcsak az alantokét találta ott, ha­nem 1 rubel 50 kopejka összegű kamat is volt mellette. SPORTHÍR Anatolij Ribkin nem­rég közhírré tette, hogy új sportágat alanított: a vízi kéttusát. amely eve­zésből és úszásból áll. Ribkin előbb evez, ami­kor pedig a csónak fel­borul — kiúszik a partra. A MUZSIKA SEGÍTETT Valentyin Kurocskin beleszeretett egy lányba, és szerenádot akart adni imádottjának. Mivel azonban nem volt megfe­lelő hangbeli tehetsége, a »Melódia« zenes za lo nhoz fordult. Ennek munka­társai nagy teljesítményű sztereofonikus erősítőt he­lyeztek el a lány lakásá­nak ablakai alatt. Egy hét múlva a lakók egy új szövetkezeti lakás vásár­lásához szükséges pénzt adtak össze a rövidesen egybekeltek számára. BÜNTETÉS ÉS DICSÉRET G. V. Ohrimcsukot dor­gálásban kfell részesíteni — mert a szolgálati lif­tet magánjellegű, közleke­désre használta feL Ssmagyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BELA Főszerkesztő-h. : Paál László Szerkesztőség : Kaposvár, Latinra Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár. Pf. 31. 740L Telefoni 11-510, 11-51L 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándor a. 2. Postacím: Kaposvár, Pf. 31« 7401, Telefon: 11-516, 11-510. Felelős kiadó: Dómján Sándor» Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesít© postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index : 25 967 ISSN 0133—0608 Készült a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári üzemé­ben. Kaposvár. Május 1. u. 10L Felelős vezető: Farkas Béla igazgató. Kéziratokat nem őrzünk meg é* nem küldünk vissza. mutatva. Mitta mindezt té­mán feiülemelkedő. egyéni és szinte parabolává emelő áb­rázolásban tálalja. Ugyancsak beszélni kell a nálunk már televízióban is sugárzott Ragyogj, ragyogj, csillagom! című filmjéről, amely 1970-ben készült el. A művészet és forradalom egy­ségéről vall evvel a remeké­vel, de közben a tragikomé­dia eszköztárát vonultatja föl — mintegy bizonyítva, hogy a korábban csak drá­maként ábrázolt probléma­kört így is meg lehet közelí­teni, s a könnyedség a hang­vételben nem zárja ki azt, hogy forradalom szellemiségű film szülessék. A Mitta-jelenség lényege tehát az. hogy fontos kérdé­sekről — olykor tabuként ke­zelt témákról — látunk köny- nyed filmeket, a humor szí­nes szálaival átszőtt alkotá­Különleges film. Az utóbbi hónapok legérdekesebbje Alekszandr Mitta Péter cár és a szerecsen című alkotása. S ha valamire érvényes az al­kotás • definíció, akkor erre feltétlenül. Alekszandr Mitta a Tar- kovszkij nevével fémjelzett fiatalabb szovjet filmrendező­nemzedék. tagja; Magyaror­szágon is forgalomba került több munkája. Közülük ket­tőt kell kiemelni. Az egyik az 1965-ben forgatott Csenget­nek, nyiss ajtót! Ha a film meséjét idézzük, tulajdonkép­pen nem derül ki, miért tar­tozik a jelentős alkotások kö­zé ez a reménytelen gyerek­szerelmet ábrázoló munka. Ha azonban beillesztjük a hason­ló témakörű művek közé, egy­szeriben világossá válik: a szovjet filmművészetben ez az első »fecske«, amelyben ilyen őszintén beszélnek a szere­lemről, negatív hatását is be-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents