Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-17 / 220. szám

HÉTVÉGE Bélyeggyűjtők randevúja A »postabélyeg és a filaté- lia — az ismeretszerzés és a béke világa« központi jelszó­val Csehszlovákia fővárosa, Prága már harmadszor lett a bélyeg-világkiállítás vendég­látója szeptember 8-a és 17-e között A Prága 1978 kiállítás négy épületben, mintegy 30 000 négyzetméternyi területen mu­tatja be a látogatóknak a Nemzetközi Filatelista Szö­vetség (FIP) tagszövetségei bélyeggyűjtőinek exponátu- mait, a külföldi posta- . és közlekedésügyi igazgatóságok és postamúzeumok hivatalos kiállítási anyagát. A kiállítás tartozéka »A művészet és a bélyeg« című önálló kiállítás a prágai vár lovardájában. A kiállítás fölötti védnöksé­get Csehszlovákia államelnö­ke, Gustáv Husák vállalta. A kiállítás megnyitása előtt ösz- szeült Prágában a Nemzetközi Filatelista Szövetség. Az idei prágai bélyeg-világ- kiállítás a bélyegkiadás és a nemzetközi bélyeggyűjtés tör­ténetében a legnagyobb. Mine a tíz kiállítási nap egy-egj témakörre összpontosította fi­gyelmét, így volt a csehszlo­vák bélyeg napja, fiatal bé­lyeggyűjtők napja, az egyes A Prága 1978 kiállítás emblé­mája. témakörök bélyeggyűjtőinek napja, a Nemzetközi Filatelis­ta Szövetség napja, a Nemzet­közi Postaunió napja stb., s ezek keretében az adott té­makörről nemzetközi szimpo- ziont rendeztek. Már fél esztendővel a ki­állítás előtt több mint har­minc ország ezernél több bé­lyeggyűjtője jelentette be részvételét. A bélyeggyűjtők versenypéldányait ötezer kiál­lítási keretben helyezték el a négy kiállítóterem közül ket­tőben — a prágai Julius Fu- cik Kulturpark kongresszusi termében és Brüsszeli-pavi­lonjában. Az önálló Csehszlo­vákia megalapítása után, 1918- ban a régi osztrák és magyar bélyeget Csehszlovák Posta felirattal bélyegezték le. A fordított felirattal lebélyegzett példány ritkaság az egész vi­lágon. A Prága 1978 bélyeg-világ­kiállítás alkalmából a Cseh­szlovák Föderatív Postaügyi Minisztérium összesen tizen­két témaköri bélyegsorozatot, egyes bélyegeket és bélyegla­pokat adott ki. Már az első ilyen külöukiadású sorozat, amely 1976 közepén jelent meg — Repülőgép-felvételek Prágából — rendkívül nagy visszhangot keltett. Általáno­san a legszebbeknek a Törté­nelmi ablakok, az Óváros téri Orloj és a Régi Prága soro­zatokat tartják. A további ki­adványok a Művészet, Törté­nelmi postásegyenruhák, Nép­viseletek, a Repülés története, a Kremnicai pénzverde, Prá­ga hidjai, Az új Prága bélyeg. • "• •" ■ •/„"'s,--*."//,*' /,/jnv/'w.Wf'w' w A történelmi postásegyenruhákat bemutató sorozat. Kerti csúszda A csúszda gyermekeink egyik kedvenc játéka, városi játszótereken néha még lát­ható, kisebb településeken azonban nyoma sincs. Nadrág­koptató volta ellene szól, de ha figyelemmel kísérjük a gyermekek mozgásigényét és ügyességük kifejlesztésének lehetőségét, kiderül, hogy er­re a játékra is szükség van. A térérzéket mindenképpen fejlesztő csúszdáról a földre érkező gyermekek esni is megtanulnak. Minél több má­szóka és hirtelen helyzetvál­toztatásokra alkalmas játék van a gyermekek keze ügyé­ben, annál korábban sajátítják el a biztos mozgás készségét, az ilyen gyéreitek később ke­rékpározni és korcsolyázni is könnyebben tanulnak, erőseb­bek és egészségesebbek lesz­nek a széltől is óvott társaik­nál. A csúszda szerkezetileg két fő elemből áll: a mászókábó! és magából a csúszdából. A vázat elkészíthetjük fából is, de még jobb, ha L alakú vas- pántokból hegesztjük össze. Faváznak egyeolos, azaz 25 mm vastag keményfát .hasz­náljunk, melynek szélessége legalább 75 mm. A csúszdához vezető mászóka foka körülbe­lül 30 centiméteres távolságra legyenek egymástól, ötfoknyi magasság is másfél méter már. erről ne feledkezzünk meg. A legfelső fokhoz illeszkedik a csúszda deszkaalapja, az il­lesztés facsavarok segítségévé történik. Ha például negyven centiméter széles csúszdát szándékozunk készíteni, két egyenként huszonöt centi szé­les, 25 mm vastag deszkát vá­lasszunk, hogy a deszka felső részét horgany- vagy alumí­niumlemez, esetleg műanyag­lap számára a felerősítéshez is maradjon hely. A lemezeket süllyesztett fe­jű csavarokkal erősítsük fel. A csúszófelület hossza lehet 160—180 vagy 200 centiméter. A csúszda alsó igéhez kis lá­bakat kell illeszteni, amelye­ket be kell ásni a fődbe. A csúszda előtti területre ássunk egy téglalap alakú gödröt és töltsük meg sárga homokkal. Miként a magasugrók és a tá­volugrók számára készített homokmedencék, ez is fölfog­ja és tompítja az esés erejét. A fát érdemes belakkozni, és fémlemezt pedig zománcfes­tékkel bevonni, így tartósabb lesz a játék. A hegesztett eljárással ké­szülő fémvázas mászóka a kö­vetkező menet szerint készít­hető. Az L alakú fémpántok­ból vagy fémsínékből lesza­Parányi vístükör Az ember természetes vá­gya, hogy kapcsolatot találjon a természettel. A természet csak tökéleteset produkál, minden teremtménye csodála­tos a maga nemében, semmi nem fölösleges, amit alkot. Az ember pedig vágyik a tökéle­tességre. Megpróbálja megles­ni a természet apró moccaná­sait, ellopni, s lakásába vinni parányi csodáit. Ezt tette Horváth Ervin is, amikor Kaposváron a Latinra Sándor utcai lakását hangu­latossá varázsolta, növények­kel, élőlényekkel népesítette be. A 38 éves férfi az áfész tmk-mühelyének vezetője. Amikor napi munkája után búcsút vesz a szerszámoktól, műszerektől, sokkal pontosabb »műszerek« várják: röntgen- felvételhez hasonló üvegsü­gér, csillogó patakhalacskák, éjfekete mollyk., Egy parányi, 120 literes kis tó, a falba építve, benne burjánzó növé­nyek — közülük nem egy ritkaság — és cikázó halak — Gyakran leül a család ide, az akvárium elé. Eleve úgy helyeztük el, hogy min­denhonnan jól látsszon, mert egy kivilágított, benépesített akváriumnál nincs szebb és nyugtatóbb látvány. Csodála­tos, ahogy a páncélosharcsák kis tankok módjára »jönnek- mennek« a kövek között vagy ahogy »illegeti« magát a pa­radicsomhal. — Szaporodnak is a halak a társasakváriumban? — Az elevenszülők — xi- phok, mollyk — igen. Néhány kis hal felnő a többiek kö­zött, a zömét azonban csak­úgy, mint a természetben, felfalják a nagyobbak. Az ik­rarakó fajtákból mindig szük­ség van utánpótlásra. Persze, nincs nehéz dolgom, hiszen itt lakom a díszmadár- és díszhalkereskedés fölött, ha valami kell, csak leszaladok. A családtagokon kívül más lakója is van a háznak. Be­szélgetés közben az asztalra röppen Tóbiás, a nimfapapa­gáj. Félrehajtja fejét, borzol­ja bóbitáját, méregeti az ide­gent. Nem barátkozik a jöve­vénnyel, hiszen ő úr a csa­ládban. Párszor végigmér, kurrog valamit, aztán felröp­pen a függönytartóra. Szakikönyvek kerülnek az asztalra, mert aki , halakkal foglalkozik, nemcsak nézeget­ni akarja őket, hanem minél jobban megismerni. Ahhoz viszont sokat kell olvasni. Horváth Ervin nem csupán itt, a lakásban barátkozik a halakkal, hanem kint a tavak partján is, mivel szenvedélyes horgász. Most már a fiával együtt indul a tópartra. Szó esik mindenről, emlé­kek kerülnek elő. Mészfehéi csigaházak. — Ezeket a jugoszláv ten­gerpartom ' gyűjtöttük. Ezt a nagyot — hoz be egy gyer- mekfejnyi csigaházat — vet­tük. Ilyet már nem lehet ta­lálni. De tengeri csillagot igen — mondja és letesz egyet az asztalra. — Ez a csillag kü­lönösen kedves nekem. Leme­rültem érte a tengerfenékre. A feleségem is ott volt, őt akkor majdnem megmarta egy muréna. És jönnek az élmények, a csodálatos emlékek hatalmas tengeri akváriumokról, halak­ról, csendről és vízcsobbamás- ról. Szinte elfelejtjük, hogy egy belvárosi lakásban ülünk, ahol már kavarog a cigaretta- füst. Búcsúzáskor még valamit meg kell csodálni: a fiú fél szobát betölt^ terepasztalát. Az apró mozdonyokat, sínpá­rokat, a pár centis fák között kanyargó vasutat. Mert ez a fiú hobbija. Persze, nincs fel­nőtt, aki ne játszana szívesen vele. Egy parányi víztükör után egy másik pici világ ... D. T. Megírják 100 év történetét Turistaparadicsom lehetne a töricskei erdő A szabad idő növekedésével egyre nagyobb az igény a sza­bad idő hasznos eltöltésére. A természetjárás és a turiz­mus iránti érdeklődés növe­kedése szintén ezen alapul. . Jó kezdeményezésnek szá­mít, hogy a Hazafias Nép­front városi elnöksége tájé­koztatót kért a természetba­rát szövetség tevékenységéről és a turizmus fejlesztésének lehetőségeiről. Szűcs József, a Kaposvári Városi Természetbarát Szö­vetség főtitkára elmondta: a természetjárás, a turizmus tudja legjobban összefogni a tömegeket mind az ország ha­bunk két-két darabot a felso­rolt elemekből: 160 cm-es, 180 cm-es hosszúságú fémsín, va­lamint három vagy négy da­rab 40 cm-es hosszúságú fém­sín. Ez utóbbiak a lépcsőfo­kok, a 180 hosszú elemek a tartó háromszög formák alap­jai, a 80, cm hosszúak adják a mászófokok keretét. Ez a mászóka és csúszda is 40 cm szélességű, a fémlemez fém­csavarok segítségével illeszt­hető föl Az alapszerkezet erő­sítésére keresztirányba kétol­dalt egy-egy vastagabb huzalt érdemes fölhegeszteni. Elké­szülte után az egész szerkeze­tet át kell fújni a időjárás vi­szontagságait jól bíró zománc- festékkeL A csúszdák rögzítés nélkül is kihelyezhetők a kertbe, de biztonságosabb, ha a fából ké­szült csúszda egyes tartóele­meit a földbe ássuk, a fémvá­zas csúszdát pedig egy-egy ponton lebetonozzuk. A homokot nagyobb esők után ássuk föl újra, majd a felszínét gereblyézzük egyen­letesre. Ezt a munkát gyerme­künk is elvégezheti. Ha idő­közben szükségesnek látszik a csúszda újrafestése, ebbe a munkába is vonjuk be gyer­mekünket. tárain belül mind a hatá­rainkon túl, az utazások ré­vén. A természetjárás szoro­san kapcsolódik a honismeret­hez, történelmi emlékeink megismeréséhez, azok felkuta­tásához, az illetékes szakem­berek figyelmének fölkeltésé­hez. A természetjárók védik a környezetüket, s ezzel so­kat segítenek a természet- és tájvédelemben. A népfront-mozgalom és a természetbarát mozgalom fon­tos találkozási pontjai: a hon­ismeret, a szocialista haza megismerése, a műemlékek, a történelmi múlt megismerése, valamint az egészséges, edzett ember típusának formálása. A megyeszékhely természet- járását jól jellemzik a követ­kező adatok: a megye 1310 szervezett turistája közül 951 Kaposváron tevékenykedik. A nyolc egyesület közül a mint­egy hatszáz tagú Zselic, a 136 tagú Kaposvári Spartacus áll az élen e létszámmal. A ta­gok túrákon és egyéb rendez­vényeken vesznek részt. Mun­kájukat pontozásos rendszer­ben értékelik, s tavaly a Zse­lic, a Spartacus került az el­ső és a második helyre. A jö­vő szempontjából nagyon fon­tos, hogy megkezdődött az alsó fokú túravezető-képzés 40—50 résztvevővel. A szö­vetség sportklubjában rend­szeresek a szakosztályi meg­beszélések, több közös össze­jövetel is volt. A főtitkár szerint a fejlő­dés egyik legnagyobb gátja, hogy még mindig rendezetlen a turistaházak használatának rendje. Mivel a kulcsosháznak most nincs gondnoka, a más­honnan érkező turisták kény­telenek a bélyegzés miatt a kórház munkaterápiás intéze* tébe menni. Lévai József, a szövetség elnöke kiemelte, milyen tevé­keny emberek tartoznak a mozgalomhoz, ők a honisme­rettől az építőmunkáig önzet­lenül és lelkesen vesznek részt mindenben. Több mint egy évtizeddel ezelőtt a nép­front-bizottság támogatásá­val kezdődött meg a kapos­vári turistalétesítmények épí­tése. Aztán a honismereti ku­tatások is fellendültek, a fi­gyelem kiterjedt az ismeretlen Zselicre, a város turisztikai érdekességeire. Ezekről a So­mogyi Néplapban is írtak , a szövetség munkatársai, aztán önállóan is adnak ki anyago­kat. Ilyen terv a mozgalom százéves történetének megírá­sa. Szép terveket dédelget a kaposvári szövetség. A gyer- tyánosi táborhelyet szeret­nék továbbfejleszteni. Elkép­zelhető például egy téli sport­pálya a Hangár-dombon, az­tán repülőemlékmű, kilátó. A tervjavaslatot már eljuttatták a városi tanácshoz. A Gyertyánosnál levő ser­téshizlalda látványa és bűze nagyon zavaró, hiszen egyre nagyobb a forgalom Kapos­vár és Szigetvár között, sokan meg is állnak az, erdőnél. A távlatban elképzelhető volna ott sportkemping, autóspihenő a régi malomban. Nagyon elhanyagolt a vá­ros legrégibb kirándulóhelye, a Balla-kút. A városhoz is közel van, mindenképpen na­gyobb gondot kellene fordí­tani rá. Ugyanígy a töröcskei erdő is sokkal jobban kihasz­nálható volna. Igazi termé­szetvédelmi érték e táj, park­erdőnek is alkalmas, épülhet­ne ott turistaház, lehetne út­törőtábor. Sok titkot rejt még a Zse­lic, a szövetség igyekszik azt közkinccsé tenni. Dr. Kanyar József, a Ha­zafias Népfront városi elnöke úgy foglalta össze a tájékoz­tató utáni vitát, hogy a szép tájú Somogynak két nagy ide­genforgalmi központja: a Ba­laton és Kaposvár. Éppen ezért nagyon jó, hogy a ter­mészetbarát szövetség veze­tőinék megvan az elképzelé­sük a fejlesztésre. Ezt min­denképpen egyeztetni kell a város vezetőivel, s megbeszél­ni a további lépéseket a le­hetőségekkel összhangban. A mozgalom százéves történeté­nek megírását a népfront- mozgalom örömmel veszi tu­domásul. A tervek és elképzelések közül egyeseket gyorsan, né­hányat hosszabb idő múlva lehet megvalósítani. A termé­szetbarátok készen állnak a két kezük munkájával támo­gatni a fejlesztéseket. L. G.

Next

/
Thumbnails
Contents