Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-11 / 188. szám
Mikus Sándor köszöntése Több mint négy évtizede, hogy gazdagít bennünket alkotásaival Mikus Sándor szobrászművész, aki a mai napon tölti be 75. életévét. Mint szegény munkáscsalád gyermeke, autodidaktaként indult el pályáján, s tehetségével harcolta ki azt a támogatást, amelynek segítségével végképp a művészi hivatás mellett dönthetett. A harmincas években már elismerő kritikák, tekintélyes díjak kísérték szereplését; az 1937-es párizsi világ- kiállításon bemutatott munkáit aranyéremmel tüntette ki a zsűri. Életútján a munka és a siker azóta is kitart mellette: mintegy 200 elkészült alkotása s— kisplasztikák, érmek, köztéri szobrok vegyesen — szám szerint is imponálóan jellemzik teljesítményét. Eredményeiért két alkalommal Kossuth-díjat, érdemes, majd Mikus Sándor »Haját fonó nő« című szobra. „kiváló művészi címet kapott kormányzatunktól. Művészi világának egysége abból a viszonyból fakad, amely öt egész munkássága folyamán a magyar szobrászat hagyományaihoz, valamint környezetének eseményeihez és embereihez fűzte. A szobrászat múltjának klasszikus tanításaiból indul ki, ám az általános eszményeket kezdettől fogva szűkebb valóságának, társadalmi osztályának vonásaival ruházta fel, tette érzékelhetővé. Az egyszerű formáikhoz az egyszerű emberek ábrázolása vezette el, la- konikus megoldásait konkrét élmények hitelesítik. Mikus művészetének leg- \ mzóbb erénye a líraiság : szobrai a műélvezet derűs, örömteli, klasszikus korokban honos változatával ajándékozzák meg a szemlélőt. Bennük a művészi minőség harmonikus szépséggel párosul — lát- tukon nemcsak az elme lesz pallérozottabb, de a szív is megleli a maga vigasztalását. Intimitásában az ember örök óhajai, humanizmus és harmónia iránti vágya, a társadalmi együttélés értelmébe vetett hite nyernek kifejezést, míg természetessége annak az igazolása, hogy sosem a látványos tettek, hanem a kis dolgok, a hétköznapok apró helytállásai viszik előre a világot. Az emberség ereje, s az abban rejlő erkölcsi és esztétikai szép hatja át politikai emlékműveit is, jó példát szolgáltatván arra, hogy a mai hösábrázolás olyan érzelmi mondanivaló útján is lehetséges, amely nem a fizikai küzdelem, az erőkifejtés motívumaiból indul ki. Kívánjuk, hogy a kiváló mester, akinek — Illyés Gyula szavaival szólva — »törékeny és engedő« figurái nemcsak a tűnő pillanatok, de a megtartó emberség szimbóluma is, még sokáig, jó egészségben munkálkodjék mindnyájunk örömére. * Fába faragom álmaimat... Marcali, Berzsenyi utca. Barátságosan berendezett otthon. Az előszoba fala szebbnél szebb fafaragásokkal borítva. A szék, amelyen helyet foglalok — és még három másik is — kézzel faragott csakúgy, mint az asztal, a sarokban álló tükrös előszobafal. — Valamennyi saját munkám. .. A székek a négy évszakot ábrázolják, ahogyan én azt elképzeltem. Legtöbb faragásom így születik. Éveken át hordozok, őrzök magamban egy emlékképet, egy álmot, azután szerszámot, fát veszeg elő, és munkához látok... Nézze azt a tányért: erdő melletti föld, ökrökkel szántó béres ... Hol lehet ma ilyet látni? ... Gyermekkori emlékemből született. Én magam is szántottam a Szentgáloskér melletti Díóspusztán, ahol szüleimmel éltünk. Azóta eltűnt a puszta, nincsenek ökrökkel szántó béresek, ma már csak idős emberek emlékében meg munkáimban élnek tovább ... Deres hajú, meglett ember, túl az ötvenedik évén Kustos J' os marcali munkásőr. A testületbe csak néhány évvel ezelőtt kapcsolódott be, a faragás azonban régi szenvedélye. Különböző társadalmi munkáim, pártmegbízatásaim miatt — 1950-től vagyok kommunista — sokáig nem volt alkalmam e szenvedélyemnek hódolni. Gyakran hetekig távol voltam a családtól, amikor hazamentem sem időm, sem kedvem nem volt faragni. Most viszont, ha egy fárasztó nap után hazamegyek, előveszem a kést, és faragok. Megnyugtat, pihentet ez ... Mikor is faragtam először? Talán, ha nyolcesztendős lehettem... Kitanultam az épület- és műbútorasztalos szakmát is. Béresgyerekként először a vetést őrizte, rengeteg ideje volt, amikor a határban a nyári nap elől egy-egy fa alá húzódott. Kést vett elő, és furulyát, sípot meg szipkát, azután virágot mintázott meg úgy, ahogyan álmában elképzelte. — Kitől tanult, vannak-e példaképei ? — Édesapám is ügyesen bánt a késsel, ő elsősorban Történelmi évfordulókra készülnek Kiállítások itthon és külföldön őszirózsa-piros rózsa — az — az 1918-as polgári demokratikus forradalom 60. évfordulójára e címmel készül kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fotódokumentumok, irodalmi és művészeti altcö- tások egész sorát gyűjtötték össze. A vezérfonal: hogyan tükröződik az őszirózsás forradalom a magyar irodalomban. Az október végén megnyíló kiállítás folytatásakén l, a jövő év tavaszán a Magyar Tanácsköztársaság történetét idézik fel gazdag anyaggal és a kiállításhoz kapcsolódó irodalmi esteken. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeumiban ^ is megkezdték az előkészületeket az 1918—19es történelmi évfordulókra ; a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása hat évtizedes történetét vándorkiállításon mutatják be. Az 55 tablón látható fotókon, dokumentumokon kívül eredeti tárgyi emlékeket is kiállítanak a Villányi úti oktatási központban, majd fővárosi és vidéki üzemekben, művelődési Házakban. Hasonló vándorkiállításokat küldenek Moszkvába, Varsóba, Prágába. A kisebb méretű — 25 tablós — kiállítás a KMP mekalakulá- sa és 1919. március 21., a proletárforradalom győzelme közötti időszakot idézi fel. Ezt is eljuttatják az ország különböző városaiba, valamint az NDK-ba, Romániába, Bulgáriába, Vietnamba, Francia- országba, Olaszországba, Kubába. A Magyar Tanácsköztársaság plakátjait, bélyeget és pénzérméit várbeli otthonában állítja ki a múzeum, testvérintézményekkel közösen. A Tanácsköztársaság történetét ismertető vándorkiállítását eljuttatja művelődési házakba és a külföldi magyar intézetekbe. A Magyar Országos Levéltár, az MSZMP Párttörténeri Archívuma és a Hadtörténeti Levéltár másolatokat készített a forradalmakra vonatkozó kevésbé ismert iratokról. A reprodukciógyűjteményt az Országos Levéltár fotócsoportjánál rendelhetik meg a művelődési, oktatási intézmények. A fővárosi Szabó Ervin Könyvtár »A Magyar Tanács- köztársaság hősei az irodalomban« címmel bibliográfiát állít össze. A könyvkiadók számos, reprezentatív művet jelentetnek meg az évfordulókra. A tanú: ságtevők sorozatban megjelenő III. kötet a forradalmak eseményeit idézi fel. Ez a mű a Kossuth Kiadó gondozásában lát napvilágot, akárcsak Borsányi György monográfiája, amely a Komintern anyagát is hasznosítva, első ízben nyújt teljes képet Kun Béla életpályájáról. Ünnepköszöntő Mirei György: A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása című műve is. A Corvina, a Kossuth és a Helikon közös kiadványa Siklós András: Magyarország 1918—1919. A színházak, film- és zene- művészeti intézmények, tudományos intézetek is már mostantól tervezik az ünnepi programokat: a díszelőadásokat, dokumentum, és játékfilmbemutatókat, tudományos ülésszakokat. A Kulturális Kapcsolatok Intézete a szocialista országokban rendez majd programokat e történelmi évfordulók alkalmából. házi használati tárgyakat, asztalt, székeket faragott, tőle kaptam kedvet Azután^ a pusztán élő idős pásztoremberektől lestem el a faragás tudományát. Ismertem idős Kapoli Antalt, meg jól ismerem a faragó népművész Tóth Mihályt is. Ö több munkámat látta: az asztalt, a székeket az előszobafalat, s biztatott hogy folytassam . .. Néhány munkám, a cseresznyefából készített, pinceszert ábrázoló kulacs meg az ostornyél szerepelt Marcaliban, a múzeumban rendezett kiállításon is. Leltére ugyancsak elküldtem néhány alkotásomat. Az udvaron, a padláson halomban a fa : dió és hárs, vadkörte, juhar, cseresznye és még néhány, nehezen beszerezhető alapanyag, amely könnyebben formálható. Az udvar végében kis műhely: benne gépek — saját maga készítette —, ezek mind a munkáját könnyítik meg. Az előszobában szép falikét): fegyveres munkásőrt ábrázol, mögötte hatalmas gyáróriás, sok emeletes lakóház, gvermekjátszótér. Ezzel a testülethez való kötődésemet kívántam kifejezni. Meg azt, hogy a munkásőrség őrzi, fegyverrel védi megszépült életünket. A kis műhelyben félig kész munka: az ökrökkel szántó béresnek az alakja formálódik meg. — A mezőgazdasági dolgozók szakszervezete hirdetett egy pályázatot a régi és a mai élet ábrázolására. Ezt a munkámat és a munkásőrt bemutató faliképet küldöm el. Fába faragja álmait.. Béresgyerekként Dióspusz- tán ismerkedett meg a faragással. Nem tanulta, másoktól »leste« el a faragás művészetét, és szabad idejében virágok születnek öröklődött tehetsége révén. S az előszobafal fő helyén ott van két szép, cseresznyefából készült falikép : édesanyja és édes- aoját ábrázolja ... Szálai László HÉTVÉGI TÂIOLÔ Búcsú Buzsákon, bogiári napok Egy héttel augusztus húszadika. előtt nem lesz ünnep előtti »rendezvénytakarékosság«. Gazdag hétvégi programban lesz ismét részünk. Kezdjük a legtöbb embert vonzó buzsáki .búcsúval. A Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala, a Lengyeltóti Nagyközségi Közös Tanács, a Siófoki Háziipari Szövetkezet, a buzsáki párt- és tömegszervezetek, a művelődési ház meghívását örömest tesszük közzé. Vasárnap reggel térzenére ébred a község lakossága. Kilenc érától tekinthető meg az általános iskolában a népművészeti kiállítás. Tíz órakor: báb- műsor a gyerekeknek, tizenegy órakor a Camarata Hun- garica ad hangversenyt a templomban. Délután három órakor kezdődik a" színes felvonulás, a folklórműsorra érkezett együttesek menettáncmüvelődési házban, a színházteremben pedig műszaki filmeket vetítenek. Marcaliban Soós István grafikai kiállítása várja a látogatókat, Nagyatádon 15-ig tekinthető meg Ruzica Solaja jugoszláviai naív festő tárlata. Tabról is megérkezett a hétvégi programajánlat. Szombaton este hét órakor Bodro~ gi Gyula, Csákányi László, Harmath Andrea, Király Ákos, Auth Ede és Hódos D. Sándor szereplésével Töltsön másfélórát kedvenceivel címmel rendeznek műsoros estet. Egy ugrásnyi csak a Somogy—Tolna határszéli lakosoknak Dombóvár. ahol Lantos Miklós fotóművész Népi építészet című kiállítása látható az újdombóvári klub- könyvtárban. Kaposváriaknak: a hétfői »rendkívüli« szentjakabi program után — a Dőlni no bemutatója. A marcali Baglas Népi Együttes, a balatonszentgyörgyi csoport, a so- mogysámsoni citerazenekar és asszonykórus, a helyi hagyományőrző népi együttes fél négytől ad műsort a művelődési ház szabadtéri színpadán Tizenhét órakor az Építők Szakszervezete Vadrózsák Táncegyüttese folytatja a délutáni non-stop műsort, mely húsz órától bállal folytatódik. Balatonbogláron ugyancsak eseménydús hétvége lesz. Szombat délelőtt tíz órakor az Állami Bábszínház játszik a gyerekeknek, a Furfangosokat a művelődési házban tekinthetik meg a vakációzó tanulók. Vasárnap délelőtt tíz órakor a Kék és a Vörös kápolnában Imre István Kos- suth-díjas festőművész tárlata nyílik meg, este a Fonográf együttes ad koncertet Bogláron. A jövő heti első munkanapra esik ugyan a következő kulturális esemény, de a nyaralóknak, míg a szabadságuk tart, minden nap »hétvége«. Mikes Lilla Virágot Algernonnak címmel — az azonos című könyv alapján — mutatja be műsorát a kápolna-dombi szabadtéri színpadon. Négynapos programmal szovjet műszaki napokat rendeznek hétfőtől Balatonbogláron. Műszaki haladás címmel kiállítás nyílik a együttes betegség miatt lemondott előadását pótolta Nagy Miklós előadóestje — tervszerűen zárul a nyári rendezvénysorozat. Szombaton húsz órakor a tatabányai Bányász Színpad G. Foissy Atyai szózat című komédiáját, E. Albee Homokláda című groteszkjét mutatja be, és »adósságát« törleszti a Táncsics diákszínpad. A Vörös ’Csillag Filmszínházban A jó nevű senki című színes, amerikai filmet vetítik, a Krénusz kertmozl- ban A négy testőrt, a Szabad Ifjúságban hatkor és nyolckor a Hollywood, Hollywood című színes amerikai filmmusicalt játsszák. Végül a szombat esti televízió műsorra vessünk egy pillantást. A második csatornán sugározzák a Fodor Andrásról, és barátairól (Bo- zay Attiláról, Hernádi Gyuláról, Sárosi Bálintról, Szabadi Józsefről, Takáts Gyuláról, Varga Hajdú Istvánról, Matúz Istvánról és Veszprémi Andrásról) készült tévéfilmet, Csak a derű óráit számolom .. címmel. Az egyes csatornán pedig Shakespeare Lear király című művének angol tévéfilmváltozatát láthatjuk. A vasárnap sportja: Szarkaváron rendezik meg az országos motocross bajnokság negyedik, befejező futamát. báríny tamás fy/lfn a fonná! — Hát akkor azért aisz ok még egyet erre a dologra, főnök ... Csak azzal a demokráciával ne fűzte volna az agyamat. Csuda egy dumája van. , A háziipari szövetkezet kopott kis irodájában ketten ülnek; egyik íróasztalnál az elnök, másiknál az idős adminisztrátornő. Csöndesen tízóraiznak, eszegetnek. Tizennégy éven át napi nyolc óra: csak kiszámítani is iszonyú feladat, mennyi jönne ki mindent összevéve... Ennyi idő alatt a világ minden gondját meg lehet beszélni, töviről- hegyire, akár százszor; jobban ismerik egymást, a másik minden nyílt és rejtett gondolatát, mintha házasok volnának... Az ember a házastársával három-négy óra hosszat van együtt naponta, ebből is lemegy legalább kettő a tévénézésre — munkatársával. te-. Somogyi Néplap hát ennek az időnek éppen a négyszeresét tölti. Az elnök magában számolgat. Ha Kakucsinéval az utóbbi tizennégy évben négyszer annyi időt töltött együtt, mint a feleségével, akkor ez voltaképp ötvenhat évnyi házasságnak számít... Elmélázva nézi az idős hölgyet, s ha megölnék, sem tudná megmondani, melyiket unja jobban: ezt az asszonyt-e, vagy amazt otthon, a hites feleségét ... Az álmos egyhangúságba az hoz most némi mozgalmasságot, hogy nyílik az ajtó és belép Ispánkiné, a szövetkezet egyik legrégibb és leghűségesebb bedolgozója. Alig tudja betuszkulni magát az ajtón: egy-egy puffadásig tömött szatyor van mindkét kezében. — Jó napot, Szatymazi elvtárs — köszön barátságosan. — Jó reggelt, Kakucsi néni. Az öregasszony, mintha megcsípték volna, felkattan. — Miért mondja nekem, hogy reggelt, aranyoskám? Csak nem arra céloz, hogj nekem még reggel van? Hogj Szatymazi elvtársnak már javában nappal van, amikor méí nekem reggel? Ha minden akar tudni, tudja meg, hogj korábban vagyok itt reggelen kint, mint az elnök elvtárs Amikor az olyan nagyságé* asszonyok, mint maga, ara nyoskám, még javában a párnát dagasztják, sót, akkor for dúlnak a másik oldalukra aranyoskám, akkor Kakucs néni már javában itt van! Ka kucsi néni ugyanis nem mag; osztja be az idejét, aranyoskám, mint a boldog bedolgo zók, mert a Kakucsi néninél a Munka Törvénykönyve írj; elő, hogy mikor kell ide be lépnie, és mikor húzhatja 1< itt a rolót, de úgy ám, aranyoskám! Az elnök int, mert tapasztalásból tudja, hogy most a; elhalt férj következik, aki többet ivott, isten nyugtassa, min a Szahara és a Góbi-sivatai száraz homokja együttvéve aztán a rossz útra tért fiú következik, akit a görcs rántot volna össze, amikor abba < züllött kompániába belekeveredett, aztán a lány, aki tanulni ugyan nem akart, pedii mit prédikált neki, mit kö- nyörgött, de az nem, a cafka az istennek sem, csak a fiúk a tánc meg a ruha, meg ; nagyhajú gitárosok, hogy azo: kát is tette volna akárhová az isten, a lobogó gatyájukkal... Szatymazi kartárs tehát int, s elnöki tekintélye teljes súlyával az újonnan érkezetthez fordul. — Mi szépet hozott, Ispánkiné? — Szépet? — mosolyog az asszony. — Gyönyörűt! Azzal a két szatyor tartalmát Kakucsiné asztalára önti, kidől vagy kétszáz pár ma- musz. — Látott már ilyen szépet, Szatymazi elvtárs? Kakucsiné nyúl az egyik párért; forgatja, nézegeti. — Mint a harmat! — teszi aztán vissza az asztalra. — Ugye? — ragyog a bedolgozó. Az öregasszony bólint. — Olyan gyönge, olyan kis esendő... — De szemre azért szép! — mondja az elnök, engesztelőn. De az engesztelés már későn jött; a szövetkezet egyszerű dolgozójából kitör, amit már Kakucsiné első litániája óta nyel vissza magába.
