Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-08 / 185. szám

Ki éri utol Szívós Istvánt?

Sírok és kemencék

S magyar vízilabdasport egykori nagyjai kiváló játékosok voltak, szinte művészei a »mesterségüknek«. A Komjá- di Béla szövetségi kapitány által összekovácsolt »aranycsapat« sikert sikerre halmozott, olimpiai és Európa-baj- noki győzelem bizonyította a játékosok rendkívüli képességeit Aztán — a felszabadulás után — egy újabb »aranycsapat« bontakozott ki, amely az ötvenes évek elején ejtette ámulatba a világot A harmadik »aranyos« együttes napjainkban tevékenykedik; a jelenlegi legjobbak olimpiai, világ- és Európaibajnoki elsőségekkel büszkélkedhetnek.

Minden kornak megvolt a nagy csapata, a játékosok neve mellé írt válogatottsági számot tekintve mégis elég nagy a különbség közöttük. A harmincas évek legkiválóbb- jai viszonylag még kevésszer voltak válogatottak, s ha valaki elérte a 75-öt, már rendkívülinek számított S amikor a hatvanas évek végén dr.

Kárpáti György befejezte pályafutását, 162 mérkőzése a válogatottban új rekordnak számított Mint álékor mondta: »Nem hinném, hogy ezt ervhamar bárki is felülmúlná!«.

Tévedett. Azóta-már öten is

túlszárnyalták, s a jelek szerint egy-két éven belül legalább tucatnyi játékos jut majd közel a 200. válogatottsághoz. De Szívóst nemigen veszélyeztetik. Nehéz volna megjósolni, hogy ki éri majd utol.

— A mi időnkben jóval kevesebb mérkőzést játszottunk, mint a maiak — mondta dr. Bozsi Mihály, a régi idők híres játékosa, aki mint társadalmi aktíva ma is tevékenyen vesz részt a vízilabda- életben. — Évente csak egykét tornán vettünk részt, a műsor nem volt olyan gazdag, mint ma Így aztán én csak 62 válogatottságig jutottam, s a kortársaim közül sem voltak sokan, ' akik ennél többet értek volna eL

Minden idők legnagyobb rekordere dr. Szívós István, aki egészen rendkívüli teljesítménnyel büszkélkedhet: eddig 245-ször játszott a válogatottban, s biztos, hogy a 300- at is eléri. Mögötte húsz magyar vízilabdázó nevét találjuk azon a listán, amely a 100-szoros vagy ennél is többszörös válogatottakat tartja nyilván.

Íme, a sportág »elit gárdája«! 245 mérkőzés: dr. Szívós István, 191: Faragó Tamás, 166: dr. Bodnár András, 181: dr. Sárosi László, 178: dr. Konrád III. Ferenc, 162: dr. Kárpáti György, 152: Molnár Endre, 133: Markovits Kálmán, 132: dr. Csapó Gábor, 123: dr. Konrád János, 120: Felkai László és Horkai György, 116: Dömötör Zoltán, 108: Gyarmati Dezső és Homonnay Márton, 105: Németh János, 103: Kanizsai Tivadar és dr. Máyer Mihály, 101: dr. Magas István, 100: Boros Ottó.

Vendéisikerek a megyei layarógó-feajnökságSisn

(Folytatás a 4. oldalról)

diák nemcsak keményen, hanem helyenként kíméletlenül (!) is játszottak: ennek három súlyos hazai sérülés volt a következménye. A bogiáriak 10 emberrel fejezték be a mérkőzést. Góllövők: Pető, Koszics, illetve Mohácsi. Jók: Osváth, Pintér I., Muszti I., illetve Mohácsi és Zsobrák.

Nagyatád ifi—Balatomboglár Ifi 3:L

Hűvösvölgyi Pétét

BaJaitonfőldvár—Kadarkút

3 a (1:1)

Balatonföldvár, 200 néző. V.: Rubecz.

Balatonföldvár; Gál — Kovács, Cer (Bakos), Csupor, Döllei, György, Kertész, Gacs (Kurdi n.), Szakács. Koczka, Kurdi I., Edző; Kovács István. Kadarkút; Tráj — Horváth, Harczos (Csernus), Lóki, Miovecz, Kiss, Mészáros (Nagy J.), Eenke, Schwindt, Matán, Nagy L.. Edző: Matán József.

A sportszerű mérkőzésen első félidőben nem tudtak fölényt kiharcolni a hazaiak, a szünet * után viszont már fölényük gólokban is megmutatkozott. Góllövök: Kertész, Koczka, Kurdi I., illetve Nagy L., Matán. Jók: Kertész, Szakács, Koczka, illetve Matán, Nagy.

Somogyi repülős siker

Xz őcsényí nemzetközi vitorlázórepülő-versenyen — amely egyben a VI. gemenci vitorlázórepülő-bajnokság ií ■— az első versenyszám nagy kaposvári sikert hozott, A standard osztályban induló Farkas Imre, az MHSZ kaposvári repülőklubjának tagja 61,81 km/óra átlagsebességgel repülte végig 134 km- es Öcsény—Dunaújváros— Öcsény távolságot, s ezzel

osztályában az első lett À

szintén kaposvári Barta hajós a 15. helyen végzett Egy 435, illetve 325 km-es hurok- repülést Gönczi Péter, a válogatott keret edzője és Pongrácz Lajos szegedi pilóta nyert

Két versenyszám után a szabad osztályban Halasi Gábor (Békéscsaba és Szie&erth Béla (Pécs) vezet ,.. !

Kadarkút ifi—Balatonföldvár ifi 3:0.

Horváth Ferenc

A forduló válogatottja:

Tóth (Barcs) — Johann (Siófok), Mali (Vasas), Vink- ler (Barcs), Kecskés (Táncsics), Hock (Memye), Mód (Kiss J. SE), Bán (Balatonlel- le), Fódi (Latinca), Szakács (Balatonföldvár), Hosszú

(Csurgó).

A bajnokság állása:

1. Balatonién©

1

1

—

—

4-1

2

2. Latinca

1

1

—

—

5-3

2

S. Csurgó

1

1

—

—

2-8

2

Kiss J■ SK

1

1

—

—

2-0

2

5. Balatonföldvár

1

1—

3-2

2

6. Nagyatád

1

1

—

—

2-1

2

Barcs

1

1

—

—

2-1

2

8. Vasas

1

—

1

—

1-1

1

Táncsics

1

—

1

—

1-1

1

Tab

—

1

—

1-1

1

Siófok

1

—

1

—

1-1

1

12. Kadarkút

1

—

—

1

2-313. Balatonbogláf

1

—

—

1

1-2

—

Lengyeltóti

1

—

—

1

1-2

—

15. Marcali

1

—1

3-518. Merny®

1

—

—

1

8-2

—

Karád

1

—

—

1

0-2

—

IS. Lábod

1

—

—

1

1-4

—

Miről vall a középkori temető?

A múlt héten befejeződtek

a középkori falu temetőjének két éve tartó leletmentési munkái Kaposvár határában. Azt, hogy a föld sírokat rejteget, a Közúti Építő Vállalat emberei fedezték föl, noha muzeológusok már korábban is tudtak róla. Tavaly, az északi tehermentesítő út építése közben, amikor a markolók öblös kanalai kiforgatták évszázados nyugalmukból a téglákat, előbukkantak a mészégető kemencék és a sírok. A vállalat emberei — sok más céggel ellentétben — megőrizték a területet a muzeológusoknak, sőt később, a helyszínre érkező Bárdos Edit régésznek gépekkel is segítettek.

így tavaly 694 sírt tártak

föL Sikerült megállapítani az egykori templom fekvését, meghatározni pusztulásának idejét. A munka az idén tovább folytatódott: a mészégető kemencék egész rendszere és újabb 160 sír vált láthatóvá. A föltárt, rendszerezett leleteket elviszik a helyszínről, és a markológépek hamarosan lebontják a magas löszfalat. Pedig köny- nyen lehet, hogy a közelben itt fekszik valahol maga a középkori település.

— A nagyszámú csontleletek

és a szemétgödrökből, sírokból előkerült tárgyak igen becsesek — mondja Bárdos Edit. — Több, a XI—XVI. századi népéletre jellemző szokás, viselettörténeti érdekesség követhető nyomon. Világosan kitűnik, hogy az Árpád-kori falu már keresztény módra, a templom köré temetkezett A temető igen zsúfolt több sírátvágás is történt Az elhunyt elődök csontjait az újabb temetkezések során előbb kupacba rakták, később megépült az osszárium (csontház). Ezt is megtaláltuk.

— Vannak-e pogány szokások túlélésére utaló nyomok?

— Igen. Tavaly és az idén is rábukkantunk egy-egy szülésben meghalt nő tetemére, a medencében a magzattal. A tavalyi csontváz lábánál egy kis füleskorsót és sarlót, az idén megtalált sírban egy kettéroppantott sarlót hagytak. Ez egyértelműen az óvó-rontó hagyomány továbbélésére mutat,

— Milyen középkori szokásokat őriz a temetkezés rendje?

— A sírsorokon belül jól elkülöníthetők a sírcsoportok, s ez a vérségi összetartozás jelentőségére mutat.

I

A sírok leletanyaga — a keresztény temetkezési szokások miatt — nem olyan gazdag, mint az avar vagy a honfoglaló magyar síroké. De még így is nyomon követhető az egyes korok viselete, »divatja«. Bárdos Edit rengeteg S-végű karikát talált a női sírokban, ez a szegényes dísz általánosan elterjedt viselet volt a középkorban. Szokássá vált a halotti obulusadás is, az úgynevezett Kharón-pénz. A túlvilági révésznek szánt érmék közül a legszebb darab egy Szent László korában vert ezüstdénáros volt —■ a halott szájában. Ez a szokás 1628-ig — a település

föltételezhető pusztulásáig — nyomon követhető.

Sokszínűén vallanak ezek a leletek az anyagi kultúráról. Néhány női sírban már a gazdagság határozott jelének számító ametiszt díszekre bukkantak, és találtak gyerekeknek faragott, két homokkő játékgolyót is. Gyakran kerültek elő ezüst- és bronzrugók, ezeket rozetta alakba csavarva a női pártákra varrták. Legszebb a hét igen gondosan kidolgozott, szintén az anyagi jólétre utaló hajtű. Ez már bizonyos viseletváltozást is jelent: az S-ala- Kú karikák után módosultja hajfeltűzés módja. A tűk anyaga aranyozott ezüst, mindegyik feje kőfoglalattal ellátott, gondosoan kidolgozott.

A föld alól felszínre került kemencék fontos ipar- történeti érdekességek.

Cs. T.

Csillagász műholdak

bXrXhÿ nuts

tyffh ft fâàto

Egy bivalynak is sok lett volna, nem egy törékeny kis asszonynak, aki éppen a nehéz évei elébe lépett: most töltötte be a negyvenötödiket.

S hozzá az árak is majd megőrjítették. Eddig csupán az otthoni háztartásukat vezette, kiszámolt pénzből — most beletanulhatott a kereskedelmi ügyvitelbe, s hozzá épp akkor, amikor az ország az. infláció poklában vergődött! Amit ma egymillió pen • gőért vett, másnap kétmillióért mérte, de mitévő is lett légyen, ha az este megszámolt napi bevéte-ból másnap hajJ nalban — feleannyi árura sem futotta?

S még csak a lánya segítségére sem számíthatott. Ilonka tizenötödik évét taposta, iskolába járt, a messzi Ranol- der utcába, s a tanulás minden idejét ’ekötette. S ha nem kötötte volna is — miféle segítség egy tizenöt éves íruska ilyen terhek mellett?

Esztendőre a nagymama úgy döntött: nem kínlódik tovább. Az üzletet néhány héttel a jó forint bevezetése után eladta, aztán körülnézett, ho^y állást keressen.

2.

MTA szerző, mire idáig ért, hálával gondol arra, hogy mégsem film, készül e történetből, csupán regény. Mert

ilyenformán mindazt elmondhatta; amit elmondott, anélkül, hogy a közönség hangos pisszegések közt felállt, s székeit csattogtatva, tüntetőén elhagyta volna a nézőteret... Szinte biztos, hogy így tett volna, s ha így : jogosan teszi, hiszen az unalom a filmvásznon bizony büntetendő cselekmény. Am, ha jogos lett volna is e tüntető kivonulás, nem lett volna okos: a közönség megfosztotta volna magát attól, árui ezután következük. Mert a jvva csak ezután következik.

Jaj, pótlólag még valami a

lakás dolgához! Ha csakugyan filmet forgatnának benne, a rendezőnek egy momentumra ügyelnie kellene, hogy a húszas évek hangulatát hitelesen adhassa vissza.

A belső szoba falán egy képet ki kellene cseréltetnie, éppen Henrik dédpapa ágya fölött

A húszas években ugyanis a

dédmama ágya fölött a Szűzanya arcmása függött a másik ágy fölött pedig Jézus Krisztus képe. Nos, ez utóbbi most valahol a padláson seny- ved, immái hosszú esztendők óta. ötven ben ugyanis, amikor Ilonka férjhez ment, s a fiatal házasok a családi ha" gyomány szerint teköltöztek a belső fzebába, az újdonsül! férj a sz-:atképet leakasztotta feje fölül, helyéte egyetlen

hozományát, FTaix Károly

aranyra más arcmását függesztvén.

E régi képet kellene hát megkeresni a padláson, a cserét vissmcvralni — s máris kezdődhetnék a filmforgatás. Egyéb río’ga nem is volna a díszletmesternek, hiszen más változás nem esett itt az uto-só ötven esztendőben.

Illetve hát esett; csak éppen nem a lakberendezésben. Az idők folyamán ugyanis Ilonkának — aki épp ezért közben mamivá lépett elő, s az addigi ' mami a mai nagymamává — Két gyermeke született, s ez örvendetes népmozgalmi eseménysor nyomán a kis család személyi állománya tekintélyesen kibővült, ötvenkettőben megszületett Ispáki János — a későbbiekben Jani —, és ötvennyolcban a kis- húga, Ispáki Katalin. Róluk eddig még nem sok szó esett, ám a történet szerzője nem érez lelkiismeretfurdalást miatta, hisz a továbbiakban semmire sem ügyel jobban, mint e mulasztás pótlására.

Épp ezért nem is tartja fel tovább a nyájas olvasó el-el- lankadt figyelmét: már kezdi is az ígért történetet.-— Na! Öltözködöm!

Az ajtót . hirtelen visszarántják odakintről, az előszobából jön a nagymama szemrehányó hangja:

— Csak most! \

— öt perc, és eltűntem!

— A reggelit bevigyem, Janikéin?

— Kösz, majd a konyhában!

Jani ingébe, bújik, s egy

pillantást vet a tükörbe. A francba is, azért itt az arcán a múlt éj tokai elhajlás nyoma, hiába tusolt ma reggel is jéghideg vízzel,

Megint kopognak. Ml az, hát

Kati végzett már a fürdőszobában?

— Bújj be!

■— Csak. igy vagy? — kérdi a lány, pedig ő is csak ' pongyolában van még.

— Így. — Jani az érájára pillant, s rántja fel a nadrág- ia cipzárját. — Háromnegyed lesz tíz perc múlva. Tíz perc alatt beérek!

— Na, akkor menj, öltözni akarok! Nagymami vár a reggelivel.

— Anyáék?

— Anya még alszik, apa

meg a fürdőben.

— Hála a papnak! Legalább

nem keil a szentbeszédét ki- bójtóinöm ! Szia! —: S már ugrik is az ajtóhoz.

Aztán már a konyhakredenc me’ietl áll, és issza a kávéját, amikor az apja kinéz a fürdőszobából.

— Mi lesz a vacsora, nagymami?

Az öregasszony fölvonja válla t.

— Még nem tudom. Mitennétek?

Kati h»ngja a szobából;

— Prézlis karfiolt!

— És te, Janikám?

— Rántott húst.

— És te? — néz végül a vejére.

— Ilonkát tessék majd megkérdezni, nagymama. Nekem mindenesetre jó lesz a tea is, e— kis sajttal vagy túróval. Nem kell folyton húst enni ! Egyáltalán, nem kell annyi húst emu! Nemcsak, hogy drága, de érelmeszesedéshez vezet!

(Folytatjuk) ____

A

z árulkodó fény

Bolygószomszédaink légköri összetételére vonatkozó eddigi ismereteink legtöbbje a földről végrehajtott spekrosz- kópiai megfigyelésekből származik. A mesterséges holdak és űrhajók segítségével lehetővé vált azonban a bolygók légkörének a legmodernebb analitikai eszközökkel való közvetlen »helyszíni« elemzése.

Az űrprogramok egyik célja a bolygók légköri adatainak a gyűjtése. A légkör összetételének ismerete ugyanis nemcsak a bolygók múltbeli történetére és fejlődésére ad útmutatást, hanem közvetlen bizonyítékot szolgáltat az esetleges élőlények jelenlétére vagy hiányára is.

Régi törekvésük a csillagászoknak, hogy információt szerezzenek a távoli égitestekről. E célra az égitestek fényéből nyert színképet tanulmányozták. A fényt ugyanis mindig atomok bocsátják ki, azonos fizikai körülmények között pedig minden atom a rá jellemző, meghatározott fényt sugározza. A hidrogénatom által kisugárzott fény színképe tehát mindig más, mint a vasé vagy egyéb elemé: a spektroszkóppal felbontott csillagíény tehát elárulja a fényforrás anyagi összetételét.

Az izzó állapotú ritka gőzök és gázok vonalas színképet bocsátanak ki. sötét alapon fényes vonalak jellemzik a színképet. Az egyes elemeknek megfelelő, rájuk

jellemző vonalak helyzete alapján meg lehet állapítani egy égitest kémiai összetételét. A vizsgálatból levonható következtetések még akkor is pontosak, ha a csillag vagy csillagrendszer fénye évszázadokig vagy akár évmilliókig volt úton, még a spektroszkópba érkezett. Nem á fényforrás távolsága a döntő ugyanis, hanem az a fontos, hogy elég erős fény gyűljön össze a spektroszkóp számára. Régen ezért a spektroszkópot távcsőre szerelték, hiszen minél nagyobb volt a távcső tükre vagy lencséje, annál több fényt gyűjtött össze.

A rakéták és műholdak korában azonban a csillagászat is közelebb került az égitestekhez. Igaz, hogy a műholdak 10—20, esetleg néhány száz kilométer magassága elenyésző a Nap és a _ csillagok távolságához képest. Óriási előny azonban, hogy ezzel elhárul az ilyen jellegű megfigyelések legfőbb akadálya, a légkör.

Ma már igen nagy számú műholdas spektroszkópiai adat gyűlt össze a közelebbi és távolabbi szomszédbolygó- kat felépítő anyagokról. Csehszlovák kutatók az automatikus vezérlésű Interkozmosz műhold számára készítettek spektrométert