Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-06 / 184. szám
<k aóamajúí B A hitbizományok története Szellemtörténetek A LEGENDÁS VÁR Lengyelországban, a Drze- wicza folyó partján egy régi vár: a Drzewica romjai állnak. A várat Maciej Drze- wicki építette Wladyslaw Jagelló idejében. A mutatós épületnek négy védőbástyája volt, árok és földsánc vette körül. Hatalmas vár volt, még a svédek sem tudták bevenni. 1814-ben a várban lakó apácák gondatlanságból tűzvészt okoztak: a vár leégett, csak a romjai maradtak meg. Egyes részletei, amelyek alatt titokzatos üregek és folyosók húzódnak, még most is láthatók. A legenda szerint a tűzvész óta minden évben többször apácák tűnnek fel Drzewica romjai között, ide-oda keringve és tüzet kiáltva. SZELLEMEK A CAPITOLIUMON Kiderült, hogy Washington nemcsak az Amerikai Egyesült Államok kormányának székhelye, hanem különböző szellemek lakóhelye is. Közülük a legtöbb a Capitoliumon található. I. kongresszus épületének éjjeliőrei szerint éjszakánként gyakran feltünedeznek ott azoknak a munkásoknak a szellemei, akik életüket vesztették a Capito- lium építésekor. Fenyőerdőben fészkelő gólya. A gólyaállomány alakulását befolyásolja az ember természetalakító tevékenysége. Egy- re-másra szűnnek meg fészkelő- és táplálékszerző helyei, tűnnek el a mocsarak, a kiöntéses árterületek. Európa gólyaállománya ezért szemlátomást csökken, több országban már teljesen kipusztult, máshol az elmúlt néhány évtized alatt a fészkek 80—90 százaléka gazdátlanná vált. Hazánkban a gólya még nincs a ■ veszélyeztetett fajok között, mentésükre gondot fordítani még nem késő, bár számuk itt is erősen megcsappant. Valaha gólyaíészket csaknem kizárólag kéményeken lehetett látni. A hagyományos építkezési formák eltűnésével újabban egyre több gólya rak fészket a villany- oszlopok tetején, ami azonban sok gondot, nemegyszer üzemzavart okoz az áramszolgáltatásban. A nagyfeszültségű áram könnyen kárt tesz a madarakban Is. Ilyenkor a gólyatetem, de legtöbbször a vezetékeken fennakadó és esős időben vezetővé váló gallyak zárlatot okoznak. Újabban olyan helyeken is feltűntek a gólyák, ahol korábban nem fészkeltek. Nyilván megbolygatott eredeti életterükről húzódnak a számukra szokatlan, de nyugalmat és táplálékot adó erdő- sebb területekre, nemegyszer fenyőerdőkbe is. Egyébként kevés állat életét kutatták ki olyan alaposan, mint '4 fehér gólyáét, mégis sok mindent nem értünk viselkedésében. Amikor például tavasszal visszatérnek hozzánk Afrikából, naponta kb. 400 kilométeres utat tesznek meg, vagyis kétszer annyit, mint ősszel, amikor téli szállásukra repülnek. Vajon miért? Ismeretlen az A feudalizmus korában a föld jelentette a hatalmat. Az uralkodó osztályok ezért gondosan őrködtek azon, hogy saját tulajdonukban tarthassák, ne kerüljön a polgárok, kereskedők, jobbágyok, zsellérek kezére. Sokgyermekes családoknál a földterület így is elaprózódott : ez a család elszegényedését jelentette, hatalma hanyatlását. Az elaprózódás ellen olyan örökösödési rendszerrel próbáltak védekezni, ahol a földet csak egy utód örökli, mégpedig olyan kikötéssel, hogy nem sajátítja el, változatlan állagban hagyja meg örököseinek. Az ilyen birtokokat nevezzük hit- bizományoknak. A többi családtag kimaradt az öröklésből, az elhunyt birtokos (Svegye, is, hogyan választják meg útvonalukat. Tény, hogy az európai gólyák Afrikában telelnek. Át kellene tehát repülniük. a Földközi-tengert, ezt azonban nem teszik meg, visszariadnak tőle. A Nyugat- Európában élők tehát Gibraltárnál repülnek át a szoroson, a Kelet-Európábán élőit kelet felé kerülik meg a Földközitengert, és a Boszporuszon majd Libanonon át érkeznek Afrikába. Hogyan oszlanak meg ezek az útvonalak és mi tartja össze csapataikat, ma még rejtély. Eleget téve a mai szokásoknak, és követve a világ divatját, s hogy saját modernségünket is bizonyítsuk, elhatároztuk, hogy sex-partyt rendezünk. Tulajdonképpen, Éva javasolta, aki kétszobás, összkomfortos lakás tulajdonosa. Meg akartuk végre törni összejöveteleink megkérgesedett hagyományait. És hogy Jurek végre abbahagyja o főnökére való panaszkodást, Ivonkának ne legyen alkalma állandóan a legújabb cuccaival dicsekedni, hogy Jurek élfeledkezzen a beteg gerincoszlopáról. Két héttel a szeánsz előtt megfújtuk a riadót. Mindenki kitörő lelkesedéssel fogadta a hírt. Még soha ilyen örömmel nem fogadták a meghívást. De a gondok már a party menüjének összeállításánál kezdődtek. Hogy könykiskorú gyermekei legföljebb természetbeni eltartásra tarthattak igényt. Az öröklés sorrendjét az alapító határozza meg. Rendszerint a mindenkori birtokos fiát (elsőszülöttségi rend) vagy a család legidősebb férfi tagját (seniorátus) jelölték ki. Gyakran szerepeltek egyéb kikötések is. A vallásháborúk idején például kizárták a más hitet követőket. A rendszer először Spanyolországban honosodott meg a X. század végén. Franciaországban 1184-ben királyi határozat rendelte el, hogy a bárók, lovagok, magasabb rangú nemesek címét, földjét mindig az elsőszülött örökölje. Főuraknál az angol jog is hasonlóan intézkedett: az első fiúé a föld, a többié a tenger, próbáljanak ott szerencsét ! Hazánkban az első hitbizo- mány 1539-ben keletkezett. Thurzó Elek sokat buzgólko- dott I. Ferdinánd megválasztása érdekében, ezért jutalmul megkapta az elkobzott Zápolya-birtokok nagyobb részét azzal az engedéllyel, hogy hitbizományt alapíthasson belőle. _ A régi magyar jog, az ősi- ség előírta, hogy senki sem rendelkezhet szabadon öröklött földjével, hanem ezen fiai egyenlő arányban osztozzanak, ha nincs gyermeke, akkor a nemzetség többi tagja tarthat igényt rá. Ezért hit- bizományt csak olyan birtokból lehetett szervezni, amelyet az alapító nem örökölt, hanem maga szerzett. Nagyobb adományban azonban kizárólag a Habsburg-ház odaadó hívei részesültek, s ez a körülmény ezt a rendszert nálunk eleve ellenszenvesebbé tette, még reakciósabbá, mint más országokban. A legnagyobb magyar hitbizományt Esterházy Pál herceg létesítette a Wesselényi- féle összeesküvésben részt vett Nádasdy Ferenc országbíró birtokából, amelyet I. Lipót elkobzott és neki adott. Ennek területe 1848-ban még az örökváltság után is meghaladta az egymillió holdat! A Schönborn hitbizomány 227 000 holdat foglalt el. Alapítója Schönborn Lothar Ferenc a Rákóczi-szabadságharc bukása után megkapta a fejedelem munkácsi uradalmát és mellé Vay Adám, Krucsay István és Viski Sámuel elkobzott vagyonát. Károly Lajos főherceg magyaróvári és Ferdinánd szász-coburg-got- hai herceg gömöri hitbizományen emészthető, de mégis ízletes fogások legyenek, a különféle káposzták, sült kolbász és más ilyen ínyencségek kiestek. Áttértünk a diétás ételekre — sós pálcikákra, sós földimogyoróra... Az italok közül a tiszta vodkát választottuk Coca-Colával. Megjelenés megfelelő esti öltözetben. Legelsőnek Lackowék érkeztek. Rögtön utánuk Ivon- ka a legújabb vőlegényével. Nemsokára aztán Jurkowék, és már csak Anitára és a férjére vártunk. Teltek a percek. Fél óra után megszólalt a telefon. Anka üzent, hogy egy óra vtuUm itt lányához egyaránt több mint 140 000 hold tartozott. Az ősiség eltörlése után az általános érvényű tulajdonjog és a hitbizományi rendszer közt még áthidalhatatlanabbá vált az ellentét, hiszen minden modern örökösödési jog alapja az egyenlő osztály elve. A rendszert elsősorban mégsem jogi igazságtalansága miatt kell elítélni, hanem káros gazdasági hatása és antiszociális volta miatt. Azok a falvak, amelyeket hitbizomány vett körül, reménytelen helyzetben éltek. Lakosai munkát — nagyon rosszul fizetett munkát — csak az uradalmakban kaphattak; földet, akár egyetlen holdat, még akkor sem vásárolhattak, ha meg volt rá a pénzük, mert a hitbizomány szent és sérthetetlen volt: külön állam az államban. Az itt folyó életbe még a csendőr, a szolgabíró is csak a tulajdonos kérésére avatkozott be. Java részük úgynevezett »eszmei községiét alkotott, ahol a bírói, jegyzői feladatokat az uradalom tisztviselői látták el. Gondoljunk arra is, hogy a hitbizo- mányokon 'nagyobb beruházásokra, racionálisabb termelésre ritkán került sor. Összterületük hazánkban 1918-ban 2 311 400 hold volt. Földrajzilag elég egyenletlenül oszlottak el, Erdély jóformán mentes maradt, nagy többségük a Dunántúlon (Baranya, Somogy, Zala és Sopron megye) és az ország északkeleti részén (Bereg, Zemplén) terült el. A legtöbb külföldi államban az első Világháború után megszűnt ez a rendszer. Hazánkban már a múlt század közepétől sokan támadták, s a támadók száma a XX. században egyre nőtt. Hiába! Ez a legfeudálisabb intézmény jóval túlélte a feudalizmus eltörlését, sőt még tovább terjeszkedett. Az 1918-ban fennálló hitbizományok közül hatvanat a jobbágyfelszabadítás után hoztak létre. 1919 után nem lehetett újabbakat alapítani, de a régiek területe Trianon után az ország területének 6,8 százalékát foglalta el, 602 221 holdat, túlnyomórészt szántóföldet. 1848 után még majdnem egy teljes évszázadnak kellett eltelnie, amíg 1945-ben a többi nagybirtokkal együtt ezeket is birtokába vehette a szegényparasztság, és érvényt szerezhetett az új idők új jogának: *A föld azé, aki megnek. Kérdezte: — Mit csinálunk? — és vihogott. Mondtuk, hogy várjuk őket, mert nélkülük nem akarjuk kezdeni. Éva az üres üveget újra cserélte. Ez a várakozás végtelennek tűnt. A letargiából hirtelen a csengő hangja rántott ki mindenkit. Végre. Anka csodálatos volt az új ruhájában. — Erre az alkalomra Coty parfümöt vettem — vigyorgott. A hangulat gyászos volt. — Na, akkor kezdhetjük — szólalt meg bátortalanul Ja- cek, és fél szemmel a tv-re nézett, ahol most kezdődött a »Kozm&tz 190&* 6 fűm. Éj» műveli !« Vértesy Miklós Elizbieta Molodynska bacsói sex-parti I „szürke arany” karrierje Az Urálban létesített azbesztsz ál-feldolgozó üzem, ahol a fonott-szövött termékek készülnek. A nagy kanadai azbesztlelőhelyek mintegy száz esztendővel ezelőtti felfedezését követően jó ideig az észak-amerikai ország uralta a »szürke arany« világpiacát. Időközben az Urál hegységben is hatalmas azbesztkincs nyomára bukkantak a geológusok, így az 1970-es évek elejétől a Szovjetunió lett a földkerekség legnagyobb azbesztkiter- melője. A két »nagyon« kívül Dél-Afrika rendelkezik még számottevő azbesztva- gyonnal, s a világ mintegy tíz másik országa kisebb készletekkel. Az azbeszt egyébként furcsa szüleménye a természetnek: olyan rostos anyag, mely a fonva-szőve való feldolgozás után is megtartja ásványi mivoltát, éppen ezért nagymértékben tűzálló, az olvadás- ponja 1150—1550 C fokon van. Az azbesztrostokat az anyakőzetből 7—15 cm hosszú, 0,7— 3,0 mikron átmérőjű szálak formájában nyerik ki, mégpedig úgy, hogy óriás ventillátorok eres levegőáramával ki- fúvatják a felaprított kőzetből az azbesztszálakat. Osztályozás után zsákokba csomagolva kerül el a továbbfeldol- gozókhoz a »szürke arany«. Világszerte mintegy 3000 fajta azbeszttermék TsészüL Azbesztet az ipar csaknem minden ágában használnak, a cigaretta-füstszűrő gyártásától egészen az űrhajóalkatrészek előállításáig. Van azonban három szinte már klasszikusnak számító felhasználási területe. Az egyik a hőálló ruhák készítése kohászok, hengerészek, tűzoltók stb. számára. A másik a járművek »ferodó« fékbetétjeinek a gyártása, amikor is a rézforgáccsal együtt valamilyen kötőanyagba ágyazzák be az azbesztrostokat. A harmadik pedig az azbesztpala — márkanevén : Eternit — előállítása (80—90 százalék cementből és 10—20 százalék azbesztrostból). Milyen a jó bukósisak? Az egy évtizeddel ezelőtti statisztikai adatok szerint a közlekedési baleseteknél a halál leggyakoribb oka a fejsérülés volt. Figyelemmel arra, hogy azóta mind a bukósisakok, mind a biztonsági övék használata általánosan elterjedt a motor- és autóvezetők körében, a fejsérülések korábbi 60 százalékos aránya csaknem a felére csökkent. A bukósisakok »hőskorában« e fej védő alkalmatosságok még nagyon hasonlítottak a katonai acélsisakra. Formájuk és knstrukciójuk is követte a korábbi honvédségi hagyományokat: kemény külső sisakhéjból állottak, amely a benne bölcsőszerüen felfüggesztett hevedereken illeszkedett a fejre. Hamar kiderült, hogy ezek a sisakok'jói védenek ugyan a fejtetőt ért ütések ellen — a sisakhéj a megfeszülő hevedereken keresztül a fejnek sokkal nagyobb felületére elosztva adja át az ütést —, azonban a fejet oldalirányból érő ütések kivédésére már sokkal kevés- 1 bé alkalmasak. Márpedig a idegesen húzta magához a sósmogyorós tálat. — Van egy állati jó viccem — akarta feloldani a feszültséget lvonka legújabb vőlegénye. Egyedüli gentleman a társaságból. Valamivel vidámabb lett a hangulat. Aztán minden a régire fordult. Jurek panaszkodott a főnökére, lvonka felolvasta új vásárlásainak listáját. Jacek megkérdezte, nincs-e valamilyen protekciónk Weiss professzorhoz, mert nagyon fáj a gerince, jobban, mint ösz- szel. Éjfélkor búcsúztunk el egymástól. Partynk valójában nagyon kellemes és érdekes volt. Az embernek változatossá kell tennie az életét. flMga Mftgftete* iaróltása vizsgálatok bebizonyították, hogy az eséskor elszenvedett ütések fele a sisak homlokfelületét éri. Ezeket tudva a bukósisakok tökéletesítésére két lehetőség kínálkozott: olyan hevederes típusokat kialakítani, amelyek alkalmasak az oldalirányú ütések kivédésére is vagy különleges energiaelnyelő béléseket beépíteni a sisakokba. Ez utóbbi megoldáshoz tudni kell, hogy az emberi fej maximálisan 700 g gyorsulás elviselésére képes, ha az nem tart tovább öt másodpercnél. Ebből kiszámítható — a fenti gyorsulási értéket a fej hozzávetőleges súlyát figyelembe véve —, hogy a motorkerékpáros számára az a kívánatos, hogy ha már leesik, legalább úgy essék, hgy a fejét £000— 2500 kilogramm erőnél nagyobb ütés ne érje, mert akkor bizony már a bukósisak sem nyújt védelmet. Az energiaelnyelő. ütéscsillapító anyagok közül a természetes parafa, a porózus polisztirol, néhány pvc-fajta és egy-két más műanyagfajta bizonyult alkalmasnak a Sisakokba való beépítésre. Ami az oldalirányú ütések kivédésére alkalmas forma kialakítását illeti, a tapasztalatok szerint ezt a feladatot is jól megoldották a bukósisakok előállítói. Mi tagadás, még ma is sok motoros idegenkedik a bukósisak viselésétől. Ebben valószínűleg a fejvédő eszköz színe is közrejátszhat. A kísérletek során úgy találták, hogy a nyári napsütésben nyugodtan ülő ember fején a fekete színű bukósisak csillapító bélésének hőmérséklete 22 perc alatt 20 C fokról 50 C fokra emelkedett (!). Fehér sisakban ugyanilyen körülmények között és ugyanennyi idő alatt a hőmérséklet csak 37 C fokra nőtt. A sötét színű bukósisakok viselése tehát kerülendő, annál is inkább, mivel az élénk, világos sisakszín a jól láthatóságot is növeli az országutakon, tehát a közlekedésbiztonságot szolgálja.
