Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-05 / 183. szám
Á forradalmár orvos 80 éve született Schönstem Sándor Tüskei erdő, Kakasdomb, talpfateüto Dombóvári krónika A két világháború közötti ellenforradalmi korszak marxista képzettségű orvosainak kimagasló egyénisége volt dr. Schönstein Sándor. Az 1932- es orvossztrájk megszervezője és vezetője, a »szocialista orvoscsoport« egyik irányítója 1898. augusztus 5-én született Sátoraljaújhelyen. Nyolcán voltak testvérek, apja kiskereskedő volt. Schönstein a Budapesti Tudományegyetem orvosi karán, majd a prágai német egyetemen tanult Bőrgyógyász lett 1923-tól csaknem egy évtizedig volt a Kaszab Poliklinika bőrgyógyászati osztályának orvosa. A mai Orvostovábbképző Intézet elődjénél eltöltött évek alatt alapozta meg marxista műveltségét, vállalt aktív szerepet a munkások számára szervezett felvilágosító, ismeretterjesztő és politikai előadások megtartásában. Kitűnő előadó volt, így hallgatósága hamar megszerette a fiatal orvost, aki nemcsak nagy tárgyi-szakmai tudásával, hanem politikai felvilágosító munkájával is egyre inkább elkötelezett tagja lett a forradalmi munkásmozgalomnak. Belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, majd 1926- ban a Magyarországi Szocialista Münkáspártba, 1928-ban Jubilál a kislaki erdő Gyertyános-völgye: tíz éve kezdték el a mai turistaparadicsom kialakítását. 1968 augusztusában egy tölgyfacsemetét ültettek el annak emlékére, hogy megkezdődött az erdő közhasznosítása. Ma már nemcsak ez a fa lett dúsabb lombú, hanem a turistamoz- galom is sok új hajtást hozott Kaposvár környéke közkedvelt kirándulóhelyekkel várja a pihenni, felüdülni vágyókat, fiatalokat, idősebbeket egyaránt A Gyertyános-völgy közülük a legkiépültebb, mondhatni : egyben a minta is. Az elmúlt tíz év mindegyike »hozott- valamit a parkerdőt felkereső turistáknak. Erről beszélgettünk Lévai Józseffel, a turistamozgalom lelkes szervezőjével, irányítójával. A . kis’ tölgy elültetését követő esztendőben kijelölték az erdőn átvezető turistaútvonalat. Itt halad át a Szekszárdról induló, Abaligetet érintő és Kaposvárig tartó úgynevezett kék turistaút, s a zselici tú- raút, mely a piros jelzést kapta. A parkerdő két »főútvonalról« közelíthető meg, az egyik — erre nyílik egyébként a Gyöngyvirág turistaház bejárata — a Szigetvári utcából tér ide. Az egykori malom épülete mellett azóta különböző gazdasági épületek jelentek meg, a kórház hasznosítja a területet. A másik út vadregényesebb. Töröcske felől érinti a parkerdő szélét. Kísérőnk mondja, hogy ezen a területen egykoron az állathajtók két veszedelemtől tartottak. A farkatoktól és a betyároktól — pedig tagja lett a KMP-nek. Az ellenzéki szervezkedés gócai ez idő tájt a munkás kultúr- és sportegyesületek voltak. Itt találkozott Schönstein is a kommunista mozgalom már ismert személyiségeivel, akik a ' budai hegyekben, a Gödi Fészekben, a szigetmo- nöstori Duna-parton tartották összejöveteleiket. Ezeken a találkozókon nagyhatású előadásokat vezetett a rendszer által tilosnak nyilvánított politikai és társadalmi kérdésekről. Nemcsak előadásokon hirdette a marxizmus eszméit, a kommunista tanokat, hanem a párt legális és illegális lapjaiban is egymásután láttak napvilágot tanulmányai, cikkei, amelyek megtalálhatók a Gondolat, a 100 %, a Társadalmi Szemle, a Front és más lapokban. Titokban, nehéz körülmények között fordította le Schönstein a Német Kommunista Párt kiadásában Berlinben megjelent politikai gazdaságtan füzeteket, amelyeket itthon »Marxizmus« címmel két és fél ezer példányban adott ki. A tizenkét füzetrg tervezett sorozatból. hét került ki a nyomdából. Első darabja 1932 januárjában, a rendőrség által már elkobzott hatodik füzet 1933 februárjában készült el. Schönstein Sándor és jegyezték föl a korabeli időkben. A Gyertyános-völgy, a kislaki erdő része új' telepítésű, nevét a faállományt meghatározó gyertyánosról kapta, ám találni itt néhány egészen 6zép példányt a zselici ezüsthársból is. Ilyen úton ereszkedünk le a vízszabdalta, kiszáradt medreken át a turistaparadicsom központja felé, a Gyöngyvirág épülethez. Az erdő nemcsak a talafjelszín felett szép, hanem értékes leletek bújnak az avar alatt, amiből ízelítőt adott ez a föld. Már a kőkorszakban lakott hely volt, az egymásra települt kultúrák nyomaira bukkantak e föld vallatói eddig is. A Gyöngyvirág előtt 1970- ben létesült az ötven sátornak helyet adó táborkörzet, egy év múlva »vizet fogtak«, kiépült a Négy testvér-forrás. Azoknak a költőknek, íróknak az emlékét őrzi a forrás, akik e vidéken ihlető táji élményekkel gazdagodták: Csokonai, Fekete István, Gyergyai Albert és Takáts Gyula nevét kell megjegyeznünk. ('Gyergyai Albert Az anyám meg a falum című kötetében szépen ír erről az erdőről.) 1968- ban turistaerdőként kezdte bontogatni friss hajtásait a Gyertyános-völgy, 1972-től használjuk a parkerdő kifejezést. Ebben az évben új utakat nyitottak a kirándulóig nak, az eső elöl meghúzódól pedig már tető alá is bújhattak a parkerdőben. Egyre job-* ban »beépült« a vidék, de nem változott meg a jellege, az arculata. Természet maradt. Öt éve avatták föl Scimogy megye első turistaházát, ai a füzeteket lektoráló Madzsar József' ellen sajót útján elkövetett »osztály és tulajdonjog intézménye ellen izgatás, az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló vétség« címén emelt vádat az ügyész. A Marxizmus-füzetek^a magyar munkásmozgalom történetében Schönstein-füzetek néven váltak ismertté, s lettek népszerűek a munkásság és a haladó értelmiség körében. Marx közgazdaságtanának hét könyvecskéje az illegális pártoktatás tankönyve lett. A felszabadulás után újra kiadták az úgynevezett »kék füzeteket«, melyeket a marxizmus politikai gazdaságtanának alapjaival ismerkedő hallgatók évekig használtak. A mozgalomban kifejtett tevékenysége miatt Schönstein Sándor szigorított rendőri felügyelet alá került. 1944. március 19-e, Magyarország német megszállása után családjával együtt deportálták. Schönstein Sándor a magyar kommunista mozgalom kiváló egyénisége volt, aki orvosi tudásával, marxista ideológiai felkészültségével hűen szolgálta a pártot. Születésének 80. évfordulóján tisztelettel emlékezünk reá. Gyöngyvirágot, ahol azóta több tízezren fordultak meg. S nemcsak Kaposvár környékiek, somogyiak, hanem szerte az országból szívesen jönnek erre a vidékre megismerni a Zselicet. (Egyes külföldi térképeken már megjelölt hely a turistaház.) A kiszáradt medrek egy része vizet kapott, mesterséges tavat ástak ki a turistaház környékén. A Tóvárosból ide mentett öreg harang egy eltűnt település »hírnöke«. Sziget, őrház, újabb turistaház, majd — s ez már idei esemény volt — a Kőér-forrás kiépítése tartozik még a Gyertyános-völgy krónikájába. A jövőről is illenék szót ejteni a születésnapi megemlékezésen: már épül az új kilátóház a Hangár-dombon,1 ahol a magyarországi siklórepülés története kezdődött. Terveznek ide magas kilátót és téli sportpályát. Talán már több utat járt meg egy kiállítóterem építése ügyében Lévai József, mint az erdőben: helyes is az elképzelés, hogy a táj történelmi múltját, élővilágát bemutató kiállítóterem gazdagítsa a sok ezer turista élménytárát. Ha ez a terv is valóra válik, a töröcskei erdőre összpontosítják a figyelmet, hogy ott is megtalálják a turistaélet minden szépségét a kirándulók. Enyhe gyanakvással figyelem Nagymamát, amint ellágyulva gyönyörködik legidősebb unokája kekiszinű ruha- dömpingjében. A Nagylány, kiélezve a helyzetet — miközben lan- kadtan lejt egy-két lépést a tükör előtt — így szól szemrehányóan: — No, látod? Nagymamának tetszik. -— Több kekí pedig nincs — mondom erélyesen, de elfordulva még látom, ahogy Nagymama cinkosan hunyorít. Az a gyanúm, még az idén sem akar nyugdíjba menni. Nagymama az én gyermekkoromban igazán nem számított a »modern« felfogású szülők közé. Hajthatatlansága tizenéves koromban m.ajdnem megőrjített: míg osztálytársaim színpompás kockás kabátokban feszítettek, én egy Tüskei erdő, Kakasdomb, a büszke Dombói család, óriásszobrok, talpfatelítő — ezek a fogalmak csak a domóvá- riaknak mondanak valamit, csak a Kaposvárral szomszédos városban keltenek kedves gyermekkori élményeket, idéznek föl történeti ismereteket, vagy lokálpatrióta szenvedélyt. A három megye találkozási pontján települt város jó ismerőse a somogyiaknak. Üzemeibe többen járnak Kaposvárról, s még többen Dombóvárról a somogyi megyeszékhelyre. Se szeri, se száma a kapcsolatoknak. Rokonok élnek a Kapós-völgye népes falvaiban és a községekből gyakran mennek a tolnai városba vásárolni. Ugyanakkor a dombóváriakat a színház, k a kiállítások és más események csábítják Somogy fővárosába. S lehetne még tovább sorolni. Széles fasorral övezett út és a körülötte épült üzletsor a történelmi Dombóvár szíve, fő ütőere. A régi egységet megtartva, tovább gazdagítva ide épült a Hotel Dombóvár, vele átellenben a Napsugár Áruház. Népes-forgalmas arca ez a városnak. De nem a legjellemzőbb. A központtól jó kilométerre épült a dunántúli méretekben is nagy vasútállomás és pályaudvar. Dombóvár jelentős MÁV- csomópont, mindenfelé ágaznak innen a sínpárok. Itt mindenüvé van csatlakozás. A vasút nemcsak a jó utazás feltételeit jelenti a városnak, hanem — a múlt század utolsó harmadától — a fölemelkedés első számú emeltyűje volt. A nem túl népes község ekkor kezdett rohamléptekkel fejlődni, vasutasok települtek a városba. Üj, friss, pezsgő vért pumpált az erekbe a vasút, s az első világháború után épült talpfatelítő. A már jól ismert L és négyzetes alaprajzú családi házak' örökölt puddingrózsaszín kabátban gyötrődtem, amelynek a látásától is émelygést kaptam. Emlékszem arra a félelmetes júliusi napra is, amikor színe elé vonszoltam pirosra gyulladt szívem választottját; Nagymama a hosszú haj és a roggyant Roy Rogers farmer láttán — kritikája jeléül — szótlanul elejtette dédelgetett levesesiálát. Miközben kavargatom a Kicsi tejeskávéját, lopva Nagymamára nézek: — Pedig ráférne már a pihenés — gondolom szégyenkezve, ahogy örökmozgó kezeit figyelem. Rakosgatja a vasalt ruhát, és amikor megszólal, arcán fiatal mosoly tündököl: — ...És még a nagyautót is megveszem a Középsőnek! — mondja lágyan. Kitör az ujjongás. A. Középső vadul rángatja nővéA Gunaras fürdő. több utcányi füzére. Virágos- és konyhakertek, csend, fövő leves illata. Egyenes, burkolat nélküli utcácskák, a járdára kiszaladt a kertekből a virág. Vékony suhángok, pely- hedző lombozattal, karnyi vastag suhanc fácskák nyújtóznak az utak mentén. Elterebélyesedett, szerteszét szaladt városrész ez, Űj dombóvár. Dombóvár 1970-ben kapott városi rangot, noha híre-neve, szellemi súlya már korábban éretté tette e szerepre. Csak nem volt hozzá elég gazdasági ereje. S az ötvenes- hatvanas években betelepülőket — a városok példájára — nem fogadhatták rendezett városrészek, több szintes lakóházak. Államilag támogatott lakásépítkezés nem volt itt a várossá nyilvánításig. Ezért nőtt, nyújtózkodott, terpeszkedett Dombóvár (s részeként Üjdombóvár) alaktalanul szétterülve. S most olyan, mint a hosszúra nőtt kamasz, amelyen minden ruha, ing, és cipő kicsi, és szétfeszülni látszik. — A hatvanas években a kormány vidéki iparosítási programjának keretében 100 rét, a Kicsi boldogan csetlik- botlik, és ijedten tottyanok a kisszékre. Ahogy elnézem őket, a krónikus ernyedtségéből föléledt Negyet, és a két kisebbet, vad indiánláncukat Nagyanyjuk körül, szeretnék valamit én is tenni, hogy Nagymama örüljön. — Levágatom Középső haját! — mondom nagylelkűen Nagymama felé. — Úgyis mindenki lánynak nézi. Nagymama hirtelen megáll, gyengéden nézi a Középső hosszú szőke fürtjeit, és rám emeli döbbent tekintetét. — Elcsúfítanád a fiúunokámat? — kérdezi hitetlenül. Nem tudok szólni. Csak nézem, ahogy ott áll unokát között — sokkal, de sokkal fiatalabban, mint az én gyermekkoromban. Bogárát Márta millió forintos költséggel 64 hektáros területen elöközmú- vesített ipari parkot létesítettünk — mondja Bérdi József, a városi tanács vb-titikára. — Az itt letelepült vállalatok meggyorsították a város iparának fejlődését, s ez kisugárzott egész Dombóvárra. Azóta az iparban foglalkoztatottak száma eléri a 7000-et és ötéves tervenként 1000— 1200 lakás épül a városban. Dombóvár középfokú szerepkörű város, érdekes helye van a magyar településhálózat rendszerében. Mivel a három megye találkozásánál fekszik, évszázadokon keresztül székhelye volt a dombóvári járásnak, noha a vasútépítkezések megindulása előtt nem egy környező község gazdagabb, népesebb volt nála. A várossá nyilvánítás után, 1974-ben megszűnt a járás, de a városból 15 község járási igazgatását változatlanul ellátják. Ez a változás Somo- gyot és Baranyát is érintette: e községekhez, Tolna megyéhez csatolták a somogyi Atla- lát és Kapospulát, s a baranyai Kaposszekcsőt Csikós- töttöst és Jágónakot. Dombóváron ma 18 600 ember él, az igazgatott községekben 22 ezer. E több mint negyvenezer ember középfokú ellátásában fontos szerep jut a városnak. Van-e ehhez elég létesítménye, s megfelelő belső kisugárzó energiája? Üjra a vb-titikár válaszol: — A várossá fejlesztéssel egv időben készült el a 450 ágyas kórház és rendelőintézet. Most épül 70 milliós beruházással egy korszerű művelődési ház. A kereskedelmi hálózat is fejlődik. Kicsi szatócsboltokból álló üzleteket örököltünk, ma már a Hotel Dombóváron, a Napsugár Áruházon kívül az állami kiskereskedelem is létesített egy korszerű, minden igényt kielégítő ABC-áruházat. A város egyik legszebb helye a Béke park. Itt állítottuk föl az 1952-ben az Országház előtt lebontott szoborcsoportot — Horvay János munkáit. A szobrász . az 1848-as magyar kormány tagjait faragta kőbe. — Dombóvár már nemcsak a vasútról és fejlődő iparáról nevezetes. Az utóbbi években sikerült fürdőkultúrát is teremteni ... — Igen, erre mindannyian büszkék vagyunk. A Gunaras fürdő kizárólag helyi erőből épült, a dombóváriak önkéntes vállalásaiból, munkájával. A dombóvári dolgozóktól egyhavi keresetük 6 százalékát pénzben és tetemes társadalmi munkát kapunk immár évek óta. A vállalatok, szövetkezetek pedig gépekkel segítik a földmunkát. Ma már meleg vizes medencék, fedett téli fürdő és motel segíti a gyógyulást, pihenést Csupor Tibor Somogyi Néplap A „beépült” erdő Tízéves a gyerty turistaparadicsom Vakációzó gyerekek a Gyöngyvirág turistaház előtti táborhelyen. Korányi Barna Dombóvár új, városias része. Jhayyntnnták és unokák
