Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-24 / 199. szám

Merénylet Managuában A világ hírügynökségeinek telexgépei Nicaragua nevét kopogják, a közép-amerikai »banánköztársaság« ismét az előtérbe került. Az ok: a vé­res diktatúra ellen küzdő partizánhadsereg a Sandinis­ta Nemzeti Felszabadítási Front harcosai fegyveresen elfoglalták a managuai nem­zeti palotát (a parlamentet), elfogták a tanácskozó hon­atyák többségét, s bejelen­tették, hogy csak jelentős váltságdíj és a politikai fog­lyok szabadon bocsátásp ese­tén engedik ki őket... A hírt közlő nyugati sajtó az egész hadsereggel dacoló tizenöt-húsz gerilla tettét ter­rorcselekménynek minősí­tette. Pedig itt nem erről van szó! Nicaraguában a né­pi ellenállás fegyveresei hosszú évek óta harcolnak a Somoza-diktatúra ellen. Ebben a nagyon szegény, elmaradott országban több mint negyven éve a teljes gazdasági és politikai hata­lom a Somoza-család kezé­ben van; a családban örökle­tessé tették az elnöki címet ( amihez az észak-amerikai tenger észgyalogsár jóvoltá­ból jutottak — annak jutal­mául, hogy »I. Somoza« or­vul meggyilkolta Sandino tá­bornokot, aki 1925 és 1934 között az oligarchiaellenes harcot vezette; s ennek a né­pi hősnek a nevét viseli a partizánmozgalom, amely a diktatúra ellen harcol.) A fegyveres harc az utóbbi né­hány évben megélénkült: rendőrőrsöket, katonai lakta­nyákat támadtak meg a san- disták. Az idén tavasszal, mikor a kormányzat meg­gyilkoltatta a polgári ellen­zék egyik kiemelkedő vezető­jét, a tömegmegmozdulások átterjedtek a városokra is. A Somoza-rezsiih »válaszként« a tüntetők közé lövetett... Az intézményesített terror, a nicaraguaiak jelentős részét kitevő indián lakosság elleni írtóhadjáratok a Somoza-re- zsim gyakorlatává váltak. A börtönökben ítélet nélkül fogva tartanak számos ellen­zékit, s a diktátor parancsá­ra legyilkolják a politikai el­lenfeleket. A parlament, ame­lyet most a gerillák meg­szálltak, nem a nép képvise­lőiből, hanem a Somoza csa­lád bábjaiból áll. A törvény­hozó hatalom birtoklása ugyanis csakúgy a diktátor- dinasztia előjogai közé tarto­zik. mint az ültetvények, gyárak, filmszínházak tulaj­donjoga. A Somoza családot negy­vennégy évvel ezelőtt az amerikai kormány juttatta a hatalomra. A nicaraguai ha­ladó erők rámutatnak: a dik­tátor hatalmon maradásának egyetlen biztos bázisa ma is a Washingtonból származó gazdasági és katonai segítség. Harcok és tárgyalások Libanonban Ügyútííz, véres összecsapás Rendkívüli ülés Damaszkuszban és Bejrútban Miközben az ENSZ megbízottja Izraelben megdobálta megszerezni Dajan külügyminiszter és Weizman hadügymi­niszter támogatását a dél-libanoni izraeli agresszió és annak következményei felszámolásáról rendelkező 435-ös bizton­sági tanácsi határozat megvalósítását, kedden este a jobb­oldali milíciák osztagai ágyútűz alá vettek több, palesztin ellenőrzés alatt lévő 'dél-libanoni falut. A híreik szerint a jobboldali támadásnak öt sebesültje van a békés polgári lakosság kö­rében, A jobboldal fegyveres akcióját megelőzően y,raeli katonai repülőgépek több fel­derítő berepülést hajtottak végre a körzet fölött. Minden jel szerint kudarccal végző­dött Brian Urquhart különle­ges politikai . kérdésekkel megbízott ENSZ-főtitkárhe- lyettes missziója, amelyhez a libanoni kormány olyan nagy reményeket fűzött, hogy lezá­rásáig a Biztonsági Tanács sürgős összehívásának kérel­mezését is elhalasztotta. Az ENSZ-megbízott kedden este az izraeli hatóságokkal folytatott második tanácsko­zása után meglehetősen kö­dösen beszélt érről a kérdés­ről az izraeli, tv-ben. Kije­lentette: Izrael «-elvileg bele­egyezett«, hogy a libanoni hadsereg egységei eljussanak a kijelölt dél-libanoni körze­tekbe, most már «csak a gya­korlati megvalósítás kidolgo­zása van hátra«. Bejrutban közben Eliasz Szárkisz elnök szerdára rend­kívüli ülésre hívta össze ta­nácsadóit. A libanoni főváros­ban most már igen valószínű­nek tartják, hogy a kormány a legrövidebb időn belül fel­kéri a Biztonsági Tanácsot a libanoni helyzet sürgős ki­vizsgálására. Rendkívül? ülésre ült össze este Damaszkuszban a Palesz­tinái Félsz .Voadítási Szervezet Központi Tanácsa. A tanács­kozáson —, melyen Khaled El-Fahum, a PNC elnöke el­nököl, s részt vesz Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke is — megvitatják a . palesztin mozgalom egységének megte­remtésével kapcsolatos kérdé­seket, megvizsgálják általában a közel-keleti politikai hely­zetet, különösen a libanoni fejleményeket. Khaler El-Fahum az ülés előtt újságíróknak elmondot­ta, hogy á központi tanács megvitatja a PFSZ-hez, vala­mint az úgynevezett «elutasí­tási fronthoz« tartozó külön­böző palesztin szervezeteknek a nemzeti egység megszilárdí­tására beterjesztett javasla­tait. El-Fahum szerint ezek között a tervek között «igen csekély eltérések vannak«; Hírek szerint a George Hab- bas vezette Palesztinái Népi Felszabadítási Front — az »elutasítási front« fő szerve­zete — nem vesz részt a több naposra tervezett tanácskozá­son. Az izraeli hadsereg száz tar­talékosa Begin kormányfőhöz intézett levélben jelentette ki, hogy nem hajlandó szolgálatot ellátni n Ocrdán folyó meg­szállt nyugat partján, vala­mint az ugyancsak megszállt Gaza övezetben létesített fél­katonai települések körül. A tartalékosok levelükben leszö­gezik, hogy izraeli települések létrehozása a megszállt arab területeken akadályozza a bé­ke megteremtését a Közel- Keleten. Szíria szerdán »nemkívána­tos személynek« minősítette és kiutasította az országból Irak damaszkuszi. nagykövetségé­nek harmadídtkárát — jelen­tette be a damaszkuszi kül­ügyminisztérium. A szíriai lé­pés azután következett be, hogy Irakban kedden ugyan­csak persona non gratának minősitették Szíria küldöttét. A damaszkuszi külügyminisz­térium szerdán a leghatáro­zottabban visszautasította azt a hivatalos iraki indoklást, mi­szerint Vil Dzsabri részt vett volna az utóbbi időben Bag­dadban elkövetett szabotázs­akciókban. LONDON Gyilkosság vádjával állítot­ták szerdán egy londoni bíró­ság elé a huszonkét éves Fa­had Mihit, aki vasárnap Lon­don belvárosában másodma­gával fegyverrel támadt az El A1 izraeli légitársaság egyik gépének személyzetét szállító buszra. A lövöldözésben az egyik merénylőt saját gránát­jának robbanása ölte meg. A londoni rendőrség — a néven és az életkoron kívül — semmiféle adatot nem kö­zölt a vádlottról, sem a me­rénylet egyéb körülményei­ről. Gerillák szállták meg a parlamentet (Folytatás az 1. oldalról) , Az elnöki hivatal szóvivője tagadta, hogy a fegyveresek már szabadon engedték a tú­szok egy részét. — A Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front az orszá­got általános elnyomás és tár­sadalmi igazságtalanság alatt tartó diktatúra ellen harcol — jelentette ki az Interviu című spanyol hetilapnak adott Súlyos plutóniumfertőzés miatt Vizsgálat az aldermastoni atomtelepen nyilatkozatában a szervezet egyik katonai vezetője. Közöl­te, hogy a front több mint öt­száz gerillából áll, s még kö­rülbelül ugyanekkora tartalék­kal rendélíkeiiK Közölte azt is, hogy a front nem kap semmiféle külföldi anyagi segítséget, s fegyverei­ket a harcok során zsákmá­nyolják. Elmondotta, hogy So­moza nemzeti gárdájától is vá­sárolnak, »mivel ez a testület már annyira korrupt, hogy sok vezetője áruba bocsátja a fegyvereket«. A brit hadügyminisztérium súlyos plutóniumfertőzés miatt szerdán kénytelen volt vizsgálatot indítani az alder- ma^toni atomfegyver-kísérleti Indira Gandhi a híróság élőit Megjelent a bíróság előtt Indira Gandhi volt miniszter- elnök akit politikai célú kor­rupcióval vádolnak. A vád szerint Gandhi asszony és munkatársai üzletemberekkel összejátszva tavaly március­ban a választási kampány cél­jaira ingyen szereztek meg 139 dzsipet, amelyeknek értéke 875 000 dollár. Folyamatban ven egy másik ügy is, amely­ben az alkotmány megsértésé­vel vádolják az 1975-ös szük­ségállapot kihirdetése miatt. A szerdai tárgyaláson In­dira Gandhi kihallgatása mindössze 15 percig tartott. Az ügy további kivizsgálását a bíróság a volt miniszterelnök védőügyvédéinek kérésére no­vember 4-ig elnapolta. *- tárgyalás idején a bíróság épülete előtt Indira Gandhi több száz híve tüntetett a volt miniszterelnököt éltető jelsza­vakat kiáltozva. telepen. A vizsgálattal egyide­jűleg lezárták a kísérleti te­lep egyik »szigorúan titkos« tömbjét. Aldermaston a brit atomfegyverkezés laboratóri­uma, bezárását húsz esztende­je minden évben húsvéti bé­kemenetekkel követelik, a brit haladó erők. A kísérleti tele­pet most a szervezett dolgo­zók erélyes föllépése fenye­geti — az eddiginél jóval ha­tékonyabban. 12 dolgozó — köztük három mosodai asz- szony — tüdejében ugyanis a sugárzó pultónium megenge­dett mennyisége többszörösé­nek lerakódását mutatták ki. A szakszervezeti bizalmiak követelésére lezárt rész, a te­lep »idegközpontja«. Sajtóvé­lemények szerint a bezárás a legrosszabbkor jött, mert meghiúsíthatja a brit atom­ütőerő néhány új fegyverének kipróbálását. Szaljut—6 Várják az újabb látogatókat o Szerdán reggel — moszkvai idő szerint kilenc órakor — jelentkezett a Szaljut űrállo­más a Koroljov akadémikus- . ról elnevezett szovjet kutató- I hajó rádióállomásán: az At­lanti-óceán fölött kezdődött meg Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Jvancsenkov 68. munkanapja a világűrben. A két szovjet űrhajós előzőleg orvosi kísérleteket végzett, szerdán pedig — több más feladat mellett — folytatja az űrállomás ellenőrzését, a meg­figyeléseket, és megteszi az előkészületeket az újabb lá­togatók fogadására. Szadat a Camp David-i esélyekről 'Anvar Szadat egyiptomi el­nök kedden egyik nyári rezi­denciáján, a deltavidéki Tálá­ban, újonnan alakított pártjá­nak gyűlésén »kizártnak« mondotta, hogy a szeptember 5-én esedékes Camp David-i amerikai—egy iptomi—izraeli csúcstalálkozón részmegálla­podásokat kössön Izraeliéi vagy egy újabb — harmadik — csapatszétválasztási egyez­ményt írjon alá. »Az igazsá­gosságon alapuló állandó bé­ke elérésére fogok törekedni« — hangoztatta. Hozzátette azt te, hogy ez nem érhető el a Somogyi Néplap palesztin probléma megoldása nélkül, de részletekbe nem bocsátkozott. Az egyiptomi államfő ezzel gyakorlatilag elutasította Be­gin izraeli miniszterelnök nemrégiben fölvetett javasla­tát, hogy a két ország kös­sön akárcsak részleges béke- megállapodást is. Szadat új politikai szerve­zete, a Nemzeti Demokrata párt népszerűsítését célzó keddi bestédében — anélkül, hogy név szerint említette volna — élesen támadta Musztafa Amin újságírót. Az Akhbar El-Jom című hetilap vezércikkíróját. Amin — akárcsak több független, par­lamenti képviselő — csodál­kozásának adott hangot egyik írásában, hogy a hatalmon levő centrumpárt képviselői­nek döntő többsége kérte föl­vételét Szadat- pártjába, még mielőtt politikai programjáról bármit is tudhatott volna. A beszédről tudósító hír­ügynökségek Szadat támadá­sát úgy értékelték, hogy azzal gyakorlatilag megerősítette az ellenzéki sajtóban megje­lent hírt, miszerint Musztafa Amint eltiltották az újságírói tevékenységtől. Annyi min­denesetre bizonyos, hogy az Akhbar El-Jom múlt heti számában nem jelent meg a , szokásos cikk Amin tollából. Nyugat-Németország Új párt születik Az NSZK négy nagy polgári pártjával szembeni elégedet­lenségből új párt születik Bonnban: ezúttal a kormány­ban részt vevő Szabad Demok­rata Párt (FDP) balszárnyá­nak képviselői alakítanak »Liberális Szövetséget«. Az új csoportosulás képviselői »li­berális kiáltványt« hoztak nyilvánosságra, amelyben ma­gukat »baloldali liberálisoknak és független szocialistáknak« minősítik. Terveik szerint az NSZK több nagyvárosában irodát nyitnak, s készülnek az országos föllépésre. Ez azon­ban csak abban az esetben következik be, ha az FDP az ősszel Hessenben és Bajoror­szágban a tartományi vá­lasztásokon kiszorul a helyi parlaméntből, s az országos választásokon nem éri el a parlamenti mandátumokra följogosító ötszázalékos sza­vazati arányt (MTI} Az olaj szorításában Ellentmondó jelentések ér­keznek az OPEC háza tájá­ról. A hírek és ellenhírek középpontjában egy szaúd- arábiai újság értesülése áll, amely szerint a Kőolajexpor­táló Országok Szervezetének tagjai szeptember 19-én rendkívüli miniszteri ülést tartanak és azon öt százalé­kos áremelésről határoznak a jövő év első felére. A hírek­ről a legilletékesebb, még maga Dzsaidah, a szervezet főtitkára is, ahányszor nyi­latkozott, annyi félét mon­dott. Azt mindenesetre több­ször is leszögezte, hogy egy idő előtti találkozó összehí­vásához valamennyi tágállam beleegyezése szükséges. A fő­titkár határozatlansága — ha burkoltan is — híven tük­rözi az OPEC jelenlegi hely­zetét, hiszen a 13 tagország között lassan immár két esz­tendeje nincs meg az egyet­értés az alapvető kérdések­ben. Dzsaidah óvatosságát indokolja továbbá az is, ogy OPEC-körökben koráb­an már többször beharan­gozták az áremelés hírét, de mint utólag kiderült, mindig alaptalanul. Árcsatározások Genfben A tagállamok ellentétei ugyanis éppen ebben a kér­désben a legélesebbek, s nem is olyan régen már odáig fajultak, hogy a szét­hullás veszélyének tették ki a 18 éve működő szerveze­tet. Július közepén a svájci konferencia-városban ismét Algéria, Irak, Katar, Kuvait, Líbia és Venézuela lépett fel az áremelés mellett. Azzal érveltek, hogy az infláció és az amerikai valuta érték- csökkenése óvatos becslések szerint is legalább 14 mil­liárd dollár veszteséget oko­zott a tagállamoknak 1977- ben. Ráadásul ez a folyamat az idén sem torpant meg: a jelenleg érvényes 12,70 dollá­ros barrelenkénti Otb. 160 liter) olajár a valóságban mindössze 7,70 dollárt ér, mi­közben a fejlett tőkés orszá­goktól vásárolt termék ára emelkedik. Az áremelés hí­vei a soros miniszteri érte­kezleten azt sem rejtették véka alá, hogy ha a bevé­tel-kiesések tovább nőnek, a szervezet szegényebb tagál­lamaiban kérdésessé válhat az óla .(jövedelmekre épített, nagyszabású fejlesztési ter­vek megvalósulása. i De milyen érvekkel éltek az. áremelés ellenzői, minde­nekelőtt Szaúd-Arábia és Irán? Nos. mint már oly sokszor, Genfben is azt haj­togatták, hogy egy újabb ár­emelés gátolná a tőkés vi­lággazdaság kilábalását a válságból és kárt okozna azoknak a fejlődő országok­nak. amelyek kőolajat im­portálnak. Valójában azon­ban tekintélyes közgazdászok már régen bebizonyították, hogy a nyugati államok vál­ságát elsődlegesen nem a kő­olajárak robbanása okozta. Az infláció azóta sem szűnt meg, ellenkezőleg, akkor »bokrosodott meg« igazán, amikor az olajárak már nem nőttek. A szervezet tagjai tavaly még azt ígérték, hogy az 1978 nyarán esedékes 5— 8 százalékos áremelésből származó bevételt a szegény fejlődő országok megsegíté­sére fogják fordítani, s mi történt : az olajminiszterek éppen július közepén Genf­ben határoztak úgy, hogy az év végéig nem változtatják meg az olaj árát! Ríjad és Washington Azok, akik még emlékez­nek az »olajfegyvernek« az 1973-as arab—izraeli háború­ban betöltött szerepére, most zavartan figyelik az OPEC köreiben tapSsztalható ide­gességet. A fejlett tőkés or­szágok vezetői viszont nyu­godtak és okkal. A News­week című amerikai hírma­gazin 1977 júniusában, írt először arról a titkos meg­állapodásról, amelyet két évvel korábban az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia kötött. Eszerint a rijadi ve­zetés többek között vállalta: minden eszközzel azon lesz, hogy az árak évi öt száza­léknál nagyobb mértékben ne emelkedjenek a OPEC- ben. Természetesen, az ame­rikai »ellentéttel« is hason­ló nagyságrendű : korszerű fegyverek és tényleges kato­nai segítség, ha a szaúdi királyi család hatalmát ve­szély fenyegetné. A megálla­podást azóta mindkét fél kö­vetkezetesen betartja, sőt Carter elnök röviddel meg­választása után személyesen is hitet tett a »különleges szaúdi-amerikai viszony« ápolása mellett. Csupán csalétek Ezt a »különleges viszonyt« azonban mind a mai napig beárnyékolja, hogy Washing­ton többszöri szaúdi figyel­meztetés ellenére, változatlan intenzitással támogatja Iz­raelt. Félreértés ne essék, Szaúd-Arábia nem a haladó arab államok követeléseit is kielégítő rendezést akar a térségben, hanem csupán olyat, amely szűklátókörű politikájának, hatalmi ambí­cióinak egyaránt megfelel. Ezért is támogatja most már nyíltan Szadat egyiptomi el­nök különtárgyalásait Izra­ellel. Az a tény azonban, hogy a többször is cáfolt és meg­erősített rendkívüli OPEC- tanácskozást szeptember 19- re tűzték ki, nyilvánvaló fi­gyelmeztetés Washington számára: a szaúdi vezetés konkrét eredményeket vár az előtte lezajló amerikai—iz­raeli—egyiptomi csúcstalál­kozótól. Ha a közel-keleti különutas rendezés valame­lyest kimozdul a holtpontról, a szaúdiak garantálni fogják a jövőben is, hogy az olaj ára a megállapodáshoz hí­ven legfeljebb öt százalékkal nőjön, ha nem, Rijadnak előbb-utóbb engednie kell az OPEC többség nyomásának. Vagyis a rendkívüli minisz­teri ülés híre inkább kény­szerítő eszköz Szaúd-Arábia kezében az Egyesült Álla­mokkal szemben, mintsem egy készpénznek vehető tény. A Kőolajexportáló Orszá­gok Szervezete ugyanis ne­héz időket él át, s nem va­lószínű, hogy még rendezet­len sorokkal a tagállamok a decemberi soros találkozó előtt rászánnák magukat az áremelésre. Időközben ugyan­is az OPEC-országok a ha­talmas olajkészletek, mesés vagyonszerzési lehetőségek bűvöletében gazdasági ere­jüket a tőkés világgazdaság szolgálatába állították. Éber­ségükre tehát nagy szükség lesz a közeljövőben — akár a feltételezett rendkívüli ta­lálkozó színhelyén, a szaúd- arábiai Taifban, akár pedig az év végén Abu Dhadiban, ahol soros miniszteri érte­kezletüket tartják. K. M. „ZÖLDÉRT” kaposvári kirendeltsége fölvesz szakképzett és szakképzetlen zöldségbolt! eladókat és vezetőket Jelentkezni a kirendeltség vezetőjénél lehet: Kaposvár, Ady Endre u. 30. sz. alatt. (37561)

Next

/
Thumbnails
Contents