Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-20 / 196. szám
A falu a városba Indult.*. Község a megyehatáron Az építők szállása Porták, emberek. Fél évszázaddal ezelőtt, az 1928. június 1-én lezárt helységnévtár tanúsága szerint Pa- tosfát — ezt az akkor még korántsem megyeszéli somogyi kisközséget — 714-en lakták. (A szigetvári járás nyugati részét csak jóval a fel- szabadulás után csatolták a szomszédos Baranyához, s Patosfa és Somogyhatvan között »húzták meg« a két megye határát.). Szívesen telepedtek meg itt az emberek, noha akkoriban még intézményekben sem bővelkedett a község. Bizonyság erre, hogy lélekszáma a második világháború után meghaladta a kilencszázat, az 1970-es népszámláláskor viszont már csak 532 lakost vettek jegyzékbe. A legfrisebb adat: az idén január 1-én mindössze 486-an éltek Patos- fán... A falunak azon a részén állunk, amelyik legközelebb van a megyehatárhoz. Mögötges? — letelepedés mellett. Nézzük csak a felsorolást! — Űj ház a Rudán Józsefeké, a Bánfai Józseféké is és nagyon sokan tataroznak. Ök holnap is itt akarnak lakni... Megélnek itt a kisiparosok is. Ott van szemben Koronics József kőműves és Csorba György szabó háza. Van vegyesboltunk, az alapvető árukért nem kell vidékre utaznunk... A régi postaépület szerényen meghúzódik, szemben a vén haranglábbal. A fiókposta vezetője Sárközi Istvánná, tizennyolc éve »állami hivatalnok« ezen a helyen. Tanácstag. Történeti visszapillantása választ ad a falu múltját a jelennel összevető sok kérdésre. — öregszik ez a falu — mondja Sárköziné —, ámbár most mintha megállt volna ez a folyamat. Kövesút épült az egyik utcában, s a Indiákkal együtt közös törpe vízmüvet építünk. Ügy nyolc-tíz évvel Utcai »csendélet«, tünk a halastó és az egykori tsz-iroda. Nézzük a jobb sorsra érdemes parkot. Beljebb kastély állt; a fák, a sétányok gondozottak voltak. Az egyik épületben kapott helyet a háború után a mozi; ott rendezték a bálokat, a mulatságokat. Inkább csak emlékeztetőül idézzük ezt. Mert most is van itt egy viszonylag fiatal épület — régebben iskola volt —, amelyben a hétfőnként kölcsönzőket fogadó könyvtár és a párthelyiség is itt található. Sajnos, a környéke méltatlanul elhanyagolt. Beljebb, a falu közepetáján találjuk az egykori iskolát; ez nemcsak a vakáció miatt kihalt, hanem egyébként is. — Persze, vannak gondozott, szép ú.i házak is — tereli figyelmünket más irányba alkalmi kalauzunk, Zsu- nics Lászióné. Múltak az évek, az évtizedek, s ő maradt; mert jól érzi magát a falujában, öt éve építkeztek. Nem egyedül ők döntöttek a tartós — végleezelőtt hagyták itt sokan a falut. Az autóbusz gyakran átmegy Patosfán, s viszi az embereket vidékre. A legtöbben Szigetvárra járnak dolgozni: ott van a cipőgyár, a konzervgyár. Akik ma is itt vannak, azok majdnem mind maradni is akarnak. Autósodnak, motorosodnak, a házukat csinosítják. Mi is most várjuk a Daciát. Ha jármű van, kimozdulhat hazulról az ember... Patosfa közigazgatási és gazdasági központja Homok- szentgyörgy. Ott van a községi közös tanács és az Arany homok Tsz irodája. Pa- tosfaiakkal természetesen ott is találkozhatunk. Nagy Imre üzemgazdász így vall a falujáról: — Patosfa arra jó, hogy ott lakjon az ember. De hogy ott éljen, dolgozzon? Egyszerűen nem kínál szórakozási lehetőséget. Nincs például presszója. Munkába jövet útba ejtem Ladot. s látom, mi a helyzet Homokszentgyörgyön. Egyik község se melőzi meg különösebben Patosfát. Ladról és Patosfáról együttvéve hatnyolc asszony vehető számításba a közös munkáknál; férfiak ennél többen vannak: gépkocsit, traktort vezetnek, állatokat gondoznak. Hol a java munkaerő? Ott lakik Patosfán, csak nem ott, nem onnan él... Mégis a legtöbb új ház — és ez arra vall, hogy a közös munka gyümölcsét nem vitték máshova — a szövetkezetből szerzett jövedelemmel épült föl... Golub Lajos vb-titkár is Patosfát vallhatja szülőfalujának. Régi közigazgatási vezető. Tíz évvel ezelőtt kezdte az átjárást Patosfáról Homok- szentgyörgyre, mígnem hat évvel ezelőtt lakást kapott a központi községben. — Lényegében 1956 óta csökken Patosfa lélekszáma, s különösen a hatvanas években hagyták el sokan a falut. Most a fiatalok inkább vállalják a bejárást — 95 százalékuk Szigetváron dolgozik —, mint a beköltözést. Nyilvánvalóan közrejátszik ebben, hogy a kilátások egyre biztatóbbak Patosfán. A nyáron már használhatták a 800 méteres, szilárd burkolatú utat. Ez csak egy lépcső a fejlődésben! Megalakult Ladon és Patosfán a közös törpevízmű- társulat, s ez a vízmű, ha megépül, a két községben 520 családot és több intézményt lát el egészséges ivóvízzel. Ladon hamarosan befejeződik a csőfektetés. Jövőre gázcseretelepet létesítünk Patosfán, s így nem kell a palackokat So- mogyhatvanba vagy Ladra vinni.., Patosfa nem lesz, mert nem lehet Gyűrűfű! Ott hallottuk ezeket a szavakat a faluban. Jó volna hinni, hogy ők maguk tesznek ezért a legtöbbet! Azok, akik ott laknak a megyehatáron — még ha a megélhetésért, a még jobb életkörülményekért naponta át is kelnek rajta. Mert ahonnan reggelente indulnak, s ahová este hazatérnek, az az otthonuk. És Patosfán egyre több szép otthonra nyílik ajtó. seibb lett, a feladatok viszont nőttek. Kaposváron mind több lakást kell építeni, s a munkások közül egyre többen kértek szállást is a vállalattól. Jogos igényük kielégítésére épült az új munkásszálló. A termelést végző emberről való gondoskodás szép példája ez az épület A kaposvári avatást megelőzően már Nagyatádon és Siófokon is épített új munkásszállót a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat saját dolgozói részére. A kaposvári azonban nemcsak egyszerűen pihenőhelyül szolgál. Itt kapnák helyet a különböző vállalati kulturális létesítmények, a szak- tanfolyamok. Az építők önmaguknak készítették az új munkásszállót. Sok szakma képviselői végeztek rajta mestermunkát. A minőség az egyik jellemzője az új épületnek. A másik az építés gyorsasága. A döntés 1976 decemberében született meg. A tervezés szép munkáját Finta József Állami-díjas építész kezdte és Welsz Antal, a Lakóépületeket Tervező Külföldi út nyelvtanulással Fiatalok az NDK-ban Hemesz Ferenc Üj szállást kaptak a városépítők Kaposváron. A Béke— Füredi lakótelep egyik legszebb helyén, «-fenn a tetőn« áll a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat házgyári elemeiből készített hétemeletes épület. (A vállalat ugyanilyen elemekből szerelte össze a pozsonyi szállodákat, amelyekkel határainkon túl is sikert aratott.) A Kaposvárt építők új szállójának legfelső emeletéről szinte mindent lehet látni a megyeszékhelyből. A szem olyan magasra jut itt, mint a toronydaruk gémjei a körr nyező építkezésen. A bejárat felett sárga betűkkel írták ki: SÁÉV-szálló. Az épület láttán az idegen — főleg, ha nem tudja hirtelen, hogy mit takar a rövidítés — alighanem habozás nélkül lép be a kapun, hogy szobát rendeljen magának. Szobát itt viszont csak a várost építő munkások kaphatnak. A 46,2 millió forint értékű épület azért készült, hogy a nehéz körülmények között dolgozó — otthonuktól távol élő — építők kellemes pihenőhelyet kapjanak. A szálló hét emeletén elhelyezett szobák — berendezésükkel és elrendezésükkel is — a pihenést szolgálják. A 3—4 ágyas szobákhoz zuhanyozófülke és beépített szekrénysor tartozik. Minden emeleten egy teakonyhát és egy »-tartalék« fürdőszobát is létesítettek. A földszint egyik részében — öt szobában — holnaptól működik már az üzemorvosi rendelő. A vizsgálatra szolgáló helyiség mellett fektető, fogorvosi rendelő és laboratórium kapott helyet. Az épület másik oldalán helyezték el a könyvtárat, a társalgót, a játékszobát és a tv-szobát. E helyiségeket egybenyitva háromszáz ember elhelyezésére alkalmas előadótermet lehet kialakítani. Megjelenésében is megkapó az új munkásszállás. Szobáiban hamarosan 390 építő piheni ki a nap fáradalmait. Berendezése, kényelme azonban szállóvá avatja. A látogató a régi munkásszállások hangulatából — a zsúfolt szobákból, a vaságyakból, a bor- gőzös bejáratokból — semmit sem talál itt. A rend, a kényelmes bútorok tartást is parancsolnak az embernek. A környezet formája az embert és az ember formálta környezetben jól érzi magát az alkalmi látogató éppen úgy, mint a lakó. Munkásszálláson lakni nem életcél, hanem az élet parancsolta szükségszerűség. A közgazdászok ezt úgy határozzák meg, hogy a szakképzett építőipari munkaerő nem ott van, ahol az építési igény jelentkezik. Mit lehet hát tenni? Helyet, pihenési lehetőséget kell biztosítani az otthonuktól távol élő embereknek.' A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat először I 1953-ban épített munkásszállót Kaposváron. Az ötszáz I ágynak több mint a felét építőipari szakmát tanuló diákok foglaltak el időközben: ott kapott helyet az 512. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiuma. Az épület egyre kiVáUalat mérnök* fejezte fc Az épület alapozásához szükséges tervek a múlt év áprilisában készültek el. Az utolsó terveket pedig októberben kapta meg a vállalat. A cölöp alapok elkészítése után az építkezés a múlt év júniusában kezdődött. Ettől az időponttól számítva alig több mint egy év alatt készült el a 390 ember kényelmes elhelyezésére alkalmas, a szakmákat is dicsérő, mutatós, szép létesítmény. Hogyan sikerült ez? A feleletet < rá az avatás előtti napok, hetek fáradságot nem ismerő munkája adja meg. A házban — mert a szóhasználatban is ház lett a létesítményből — mindenki talált munkát: a bérszámfejtő ép- ■ pen úgy, mint a művezető vagy a főépítésvezető. Az emberek maguknak építették. És ez meglátszott a munkán is: bizonyítva kicsit azt, hogy nagy feladatokra, igényes munkára képesek a somogyi építők. Dr. K. L Több mint húsz éve működik az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Népszerűsége azóta sokszorosára nőtt, forgalma az eltelt évek során megháromszorozódott. Ez a mérsékelt áraknak és a jó szervezésnek köszönhető. A kaposvári iroda munkatársai mind fiatalok, maguk is vezetnék csoportot. — Vannak évente visszatérő megrendelők? — A megye több vállalatával, KISZ-szervezetével állandó kapcsolatunk van — mondja Péntek István, az utazási iroda vezetője. — A nagyobb üzemek egy-egy évben két-három csoportot indítanak. A kisebb KlSZ-szerveze- teknek, kluboknak pedig elküldjük a programajánlatunkat. Ebben megadjuk az irányárat, és megrendelőt mellékelünk. A jövő évi programunk már most elkészült. Szeptembertől januárig a szervezés időszaka van nálunk. — A nyár vége felé járunk. Milyen volt ez az év? — Munkánkban több újdonság volt. Eddig tizennégytől harmincéves korig vehettek részt a fiatalok a csoportos utakon. A korhatárt január 1-től fölemelték harmincöt évre. Az idegenvezetői tanfolyamot eddig központi- lati szervezték. Ezt most a Kereskedelmi és Vendóglátódpari Főiskola vette át, engedélyezték azonban a megyei idegenforgalmi hivataloknak is, nálunk a Siotournak. Ezen a nyáron több főiskolás jelentkezett idegenvezetőnek. ' — Melyik utak voltak a keresettek? — Évek óta legtöbben az NDK-ba és Csehszlovákiába jelentkeznek. Most mindegyik országban 16—16 csoportunk járt. Népszerű Lengyelország és a Szovjetunió is. — Tudnának ajánlani a következő évre újdonságot? — Most szervezünk először nyelvtanfolyamot Tizenöt napos út lesz az NDK-ba: Berlin, Jéna, Halle és Erfurt állomásokkal. Itt a szórakozás, városnézés és a szokásos programok mellett napi négy-öt órai intenzív nyelvtanulás is lesz. Elsősorban olyan jelentkezőket várunk, akik már ismerik a német nyelvet, tehát középiskolásokat, főiskolásokat. Az ajánlófüzetet most küldjük el az intézményeknek* a megrendelőlappal bárki jelentkezhet L Ê. Nagyhajóim változások Színes felevízió, automata mosógép, mini vidi, rádiók, automata vasatok és még sok értékes ajándék a cipőben Augusztus 21-től december 10-ig kétszer sorsolunk. Keresse föl bármelyik cipőboltot, ott mindent megtudhat! Minden település életében jelentős esemény egy-egy új létesítmény — épület, út, járda stb. — átadása. Nagybajomban jónéhány avatás jelezte az utóbbi időben a fejlődést. A főtéren körülnézve új és felújított egy- és kétszintes középületek, járda, gondozott park tanúskodnak az eredményekről. Némi túlzással kisvárosi a hangulat. Legutóbb a mindössze 500 ezer forintos megyei támogatással épült orvosi rendelőt adták át. Az épület földszintjén két körzeti és egy gyermekorvos, az emeleten fogorvos és fogorvosi lakás kapott helyet. 1977-ben költözhetett új helyére a ruházati bolt, amelynek a felső szintjén öt lakás nyújt otthont a jogosultaknak. A tanács példásan rendben tartja középületeit: tatarozták az óvodát, a. tanácsházat, a szolgálati lakásokat, alakítják a művelődési otthont. A nagybajom—ka- posfői áfész kívül-belül újjávarázsolta a presszót. A tér másik oldalán az ön- kiszolgáló csemegének és ven- géglőnek helyet adó épület nemcsak elvűit, hanem a forgalmat is zavarja. 1980—82-re lebontják. Mögötte már alapozzák a szakosított ABC- áruházat. Ehhez csatlakozik majd a későbbiekben egy ön- kiszolgáló étterem. A kétszintes épületbe — várhatóan 1979-re — költözik a posta ér a takarékszövetkezet. Az emeleti részen a Kaposvári Ruhagyár helyt részlege három, az erdészet egy szolgálati lakást kap. A legfontosabb feladat az iskola felépítése. 1982-ig — folyamatosan — 12 tantermet adnak át. A régi kastélyiskolában szerelik a központi fűtést, hiszen jó ideig ezekre a tantermekre is szükség lesz. A lakosság igényeire gondolva egymillió forintnyi beruházással bővítik a ktsz bádogos szolgáltatását, a fodrász- és cipészrészleget pedig 1979. január 1-vel átveszi a Kaposvári Szolgáltató Ktsz. Hogy a Gelka is helyet kapjon Nagybajomban, ez ügyben már megkezdődték a tárgyalások. A lakosság szívén viseli a nagyközség soipát: a futball- pályán levő öltöző — emeletén a klubhelyiséggel — 2 millió forintos társadalmi munkával épült. Szintén lakossági összefogás eredménye az egyre hosszabb és hosszabb járdahálózat. Ezzel párhuzamosan a mellékutcákat korszerű útburkolattal látjáic el. A közművesítés eredményeként minden család vezetékes vízhez jutott, illetve juthat. A községet járva szembetűnik a sok új családi ház, a gondozott kertek és a különös gonddal készített kerítések sorai Ahol a mellékutca sártengerében pár éve még elakadt a zetor, most személy- kocsi suhan. P. Sa.
