Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-17 / 193. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TARKA SOROK Skót vicc A skótnak meghalt a felesége. Temetés után odamegy hozzá a temető kertésze, és megkérdi: — Mivel ültessük be a megboldogult sírját? A skót rövid gondolko­dás után így felel: — Krumplival. Döntés Egy kis faluban a ta­nács elhatározza, hogy ta­karékoskodik. Volt egy bak terük, akinek sokai - lották á fizetését, tehát el­határozták, hogy nyugdíj­ba küldik, és egy olcsóbb munkaerőt alkalmaznak helyette. Az olcsóbb munkára sokan jelentkeztek, többek között a nyugdíjba kül­dött bakter felesége is. Az állást férje érdemeire való tekintettel az asszony nyer­te el, és egy-két napig nyugodtan bakterkodott is. Egy napon azonban így szólt az urához: — Te, Pista, minek ha­nyagoljam én el a ház körüli teendőket, meg te jobban is érted ezt a baik- terkodást, helyettesíts en­gem. Ügy is lett, az asszony bakteri teendőit a férj vette át, és az egész akció mérlege így festett: 1. A régi bakter meg­maradt 2. A bakter nyugdija és a felesége kisebb fizetése együtt többet tett ki vála- mivel, mint a bakter régi fizetése. A sl<óf — nászúfon A skót nászúira ment szép, fiatal feleségével. A legelső városban, ahol ki­szálltak, a skót egy olcsó szálloda után nézett. Az egyikbe, amelyet ilyen szempontból megfelelőnek talált, betértek. A portás udvariasan hajlongott : — Parancsol uraságod egy szép kétágyas szobát? — Bolondnak néz — le­gyint a skót —, hiszen, ha egyedül vagyok, akkor sem fekszem két ágyban. Ok À tanító dolgozatot ad fel a gyerekeknek »Utunk az iskolába« címmel. Másnap átvizsgálja a fü­zeteket. Minden tanuló irt az iskolába vezető útról, csak egyetlen kisfiú irkája maradt üres. — Hát te miért nem ír­tál semmit? — Mert erről nem tudok írni. — Mi az, hogy nem tudsz írni? — Én a pedellus fia vagyok. i * Semoggi Képlap A.z MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő : JÁVORI BELA Főszerkesztő-h. : Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím : Kaposvár, í*f. 31. 7*01. Telefon: 11-310, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár, Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-510. Felelős kiadó: Dómján Sándor, Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivat»* lóknál cs postakézbcsítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index : 25 967 ISSN 0133—0608 Készült a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári üzemé­ben. Kaposvár, Májas 1. u. 101. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató. Kéziratokat nem őrzőnk meg éi nem küldünk vissza. XXXIV. évfolyam, 193. szám. Csütörtök, 1978 augusztus 17. Jött as osztrák, nyírfát talált... „Megfigyelt” beruházások a mezőgazdaságban Esetenként túlságosan drá­gák az istállóik, a mezőgazda­sági épületek, a költségek csökkentése azonban olyan összefüggő elemzéssorozatot tesz szükségessé, amelyről normális üzemi körülmények között szó sem lehet. A me­zőgazdaságban ezért kísérleti építkezésekre kerül sor, eze­ken próbálják ki a legújabb tervezői elképzeléseket és technológiai módszereket. A kísérleti telepeken a szá­mítások szerint akár 10—30 százalékkal is csökkenteni le­het a beruházási költségeket. Nagy kérdés azonban, hogy ez a költség »megszorítás« ké­sőbb, üzemelés közben nem üt-e vissza. Éppen ezért a mezőgazdasági tervező és ki­vitelező vállalatok .szakembe­rei rendszeresen figyelemmel kísérik a kísérleti üzemek munkáját, és csakis azokat a megoldásokat ajánlják elter­jesztésre, amelyek »menet közben« valóban beváltották a hozzájuk tűzött reménye­ket. s nemcsak »papíron« lát­szottak jó megoldásnak. A mezőgazdaságban jelenleg ■il »megfigyelt« beruházást tartanak számon. ezekben már az új módszereket üzemi körülmények között alkalmaz­zák. és több szémpontból — például gépészeti, állategész­ségügyi, tenyésztési — időről időre vizsgálják, hogyan ala­kulnak a teljesítmények, jól híznak-e az állatok, vagy gaz­daságos -e az épület géljeinek munkája. Nemrégen készült el a 600 férőhelyes tehenészeti telep a Komáiomi Állami Gazdaság­ban, alig egy év alatt1 építet­ték fel az istállót, amelvben többféle műszaki megoldást i próbálnak ki. Az év végén. < vagy a jövő év eleién adiák át a Tamási Állami Gazda­ság és a vácszentlászlói tsz tehenészetét, ezekben az üze­mekben szintén a költségta­karékos új műszaki megoldá­sokat elemzik. Üj szakosított sertéstelepet építenek a zsáru­hák i tsz-ben. a Herceghalmj Állami Gazdaságban oedii eay telep rekonstrukcióiénál vizsgáznak maid az olcsó be­ruházási módszerek. A Sárvári Állami Gazda­ságban és a Mezőfalvi Mező­si híres „hodu utu” gazdasági Kombinátban ko­rábban felépült tehenészeti telepek tapasztalatait a tipi­zált tervekben már felhasz­nálták. ... És azt mondta : madár- odúkat, madáretetőket kellene ebből csinálni! Jó piacuk van ezeknek külföldön ! Vállalkoz­zanak a gyártásra, és meglát­ják, jól járnak vele ... A történetet Kadarkúton je­gyeztem föl a minap, amikor a Szabadság Tsz faüzsmének munkájáról érdeklődtem. 1972-ben kezdték a saját ki­termelésű fa feldolgozását fél­kész termékké. Akkor 400 ezer forint értékű munkát végez­tek a faüzemben — ma 7.8 milliós termetesre van szerző- aésük! Igaz, azóta már vá­sárolt alapanyagból is dolgoz­nak — évente 3000—3500 köb­méter fát munkálnak meg —, és bővítették termékskáláju­kat. Parkettfrízt főként akác­ból, kisebb részben tölgyből készítenek, s ezt a Kecskeméti Faipari Vállalatnak szállítják. A kishatármenti forgalom ke­retében ládadeszkákat készíte­nek jugoszláv exportra. Az üzemet annak idején átalakí­Részt vállalnak a város építésében Ötszörösére emelkedett a termelés (Tudósítónktól.) A Nagyatádon működő épí­tőipari szervezetek — a SÁÉV. a Komfort Ipari Szövetkezet, a TANÉP és a költségvetési üzem — mellett egyre nagyobb feladatot vállal a termelőszö­vetkezetek önálló építőipari vállalkozása is a város és kör­nyéke építési munkáiban. Horváth SándorJ a tövál igazgatója így beszélt erről. — Vállalkozásunkat 1966- ban hat tsz részvételével ala­kítottuk meg, 1971-ben pedig egyesültünk a csurgói tövál- lal. Célunk az alakuláskor az volt. hogy a járásban jelent­kező mezőgazdasági beruhá­zási igényeket kielégítsük. 1975-ig tevékenységünk zömét az ilyen jellegű munkák ad­ták, azóta pedig előtérbe ke­rültek a tanácsi beruházások: a kommunális épületek és la­kóházak építése. Termelési értékük az 1967. évi 10 millió forinttal szem­ben tavaly 50 millió forint volt. A profilváltozás rugalmas átállást követelt,' mert a vi­szonylag egyszerűbb mezőgaz­dasági munkák helyébe igé­nyesebb, nagyobb szervezettsé­get, műszaki felkészültségei követelő megbízások lépteik 1975-től kezdve egyre nagyobb részt vállaltak a város építé­sében. A tövál építette a Da- nuvia 4. számú gyárának sze­relőcsarnokát, a vásárcsamo- I kot, a bútorraktárt, és több I gyermekintézményt — iskolát, óvodát stb. — újított föl. Az idei termelési tervük ugyancsak 50 millió forint, és az eddigi eredmények alapján úgy ítélhető meg. hogy azt teljesíteni is tudják. Érdemes megemlíteni, hogy a tövál jó kapcsolatot alasí- tött ki a városban működő építőipari szervezetekkel. A múlt évben szocialista együtt­működési szerződést kötöttek a Komfort Isz-szel, a költségve­tési üzemmel és a Barcsi Tövál-lal. Ezek alapján szer­vezettebb az anyagellátás, a szállítás és a munkaerő-gaz­dálkodás is. tott istállókban hozták létre, i s most folyik a rekonstrukció. Szükség van rá, mert az igé­nyek nem csappannak, a pé­csi Universum fogyasztási szö­vetkezeti közös vállalat hosz- szú távon biztos megrendelő­nek bizonyul. Egyebek között a nyírfából készült madárvédelmi eszkö­zökre, amelyek készítésére az a bizonyos osztrák látogató hívta fel a figyelmüket. 1974- től fűrészelik, fúrják, faragják az odúkat, etetőket, deszka- és nádtetejű »házikókat«, hogv aztán vagonszám küldjék Nyugat-Eurépába: az NSZK- ba, Ausztriába, Hollandiába. Maguk készítette szerszámok­kal dolgoznak, s hogy a szö­vetkezet területén fogytán a nyír, máshol is felkutatják ezt az egyébként gyorsan növő, szemre szép, de hasznosnak éppen nem mondható fát. Az országban csak itt készí­tenek iparszerűen madárvédel­mi eszközöket, kizárólag ex­portra. Az árut a kapott váz­rajzok alapján állítják össze. Most például hatezer odút, il­letve etetőt küldenek az NSZK- ba. Ezekre a cikkekre öt évre szóló szerződést, kötöttek a pécsi szövetkezeti vállalattal, így bőségesen van dolguk az üzem dolgozóinak. A gyerekek is segítettek Pénzszerzés rablással Május 12-én reggel három nagybajomi férfi az italbolt előtt itta a pálinkát. A 21 éves Bogdán János és 1 Korszerű sertéstelep a tölgyesben I fiaztató. a malacnevelö. né- íány kocaszállás, a kanszállás neg a víztorony, s úgy szá- nolnak, hogy a jövő év ele- I én hozzáfoghatnak a betele- ! pítéshez. Ezzel a jelentős be­ruházással hosszú távra meg- i alapozza sertés-hizlalását és I -tenyésztését az Aranyhomok Tsz. apósa, valamint sógora, a 18 éves Orsós Imre voltak a tár­saság tagjai. A közelben négy gyermek játszott. Bogdánék vagy fél liter töményét pusz­títottak el, aztán így szóltak a közelben játszó gyerekek­hez: »Menjetek el labdázni, és közben figyeljétek meg, meny­nyi pénz ran orrnál az em­bernél, aki a Mariska néni­től jön ki.« A gyerekek örültek a meg­bízatásnak. Egyikük tíz óra körül jött a hírrel, hogy öt­százast látott a férfinál. Bog­dánnak és Orsósnak több sem kellett. Megvárták a férfit, aztán nekiestek. Bogdán ököl­lel ütni kezdte, majd amikor az a földre esett, fojtogatta. Közben Orsós hátulról ütötte a szerencsétlen embert, de á gyerekek is kivették részüket a verekedésből. Orsós a föl­dön fekvő férfi zsebéből ki­vett# a tárcát, a benne levő 1500 forinttal. A pénz egy ré­szét később különböző helye­ken foglalta le a rendőrség. Bogdánék ügyében a Ka­posvári Járásbíróság dr. Pap Árpád tanácsa hirdetett ítéle­tet. A nagybajom-homokpusz- tai támadókat egy rendbeli, társtettesként elkövetett rab­lás büntette miatt 4—4 évi szabadságvesztésre ítélte. Bog­dán büntetését börtönben kell letölteni. A bíróság vele szem­ben 5000 forint értékben va­gyonelkobzást is elrendelt Orsós a fiatalkorúak börtöné­be kerül. M-indkét vádlottat 4 évre tiltották el a közügyek gyakorlásától. Az ítélet ellen a vádlottak és védőik felleb­beztek. Feltételezhető, hogy a több mint kilenc évszázaddal ez­előtt íródott tihanyi alapító­levélben említett »Feheruuar 'reá menti hodu utu rea«-i (mai nyelven : Fehérvárra me­nő hadútra) találták meg a ré­geszek hazánk legjelentősebb rómaikori ásatásának színhe­lyén. a táci Gorsiumban. A székesfehérvári István király Múzeum régészei az idei ása­tások során- ugyanis tíz mé­ter széles, simára döngölt ka­vics-sóder útra bukkantak, amely az egykori római-kori romok felett húzódik Székes- fehérvár felé. ^Cüiztdt Szct'k ajtósig.J Gyakran fölkeresem a pé esi Vidám Parköt, gyerme­keim nagyon jól érzik magukat a változatos, szórakozta­tó játékok között. Miközben nézem az óriáskereket vagy a csónakázókat. azon gondolkodom. hogy Kaposváron miért nem lehet hasonlót létrehozni. Ügy gondolom, hogy fejlődő városunkban a gyermekek szórakoztatásáról is kellene gondoskodni. Biztos vagyok abban, hogy a lakos­ság és a különböző vállalatok összefogásával sikerülne lét­rehozni nálunk is hasonlót. Kérem az illetékeseket, szíveskedjenek válaszolni: megvalósilható-e kérésem. Tisztelettel: ÜQác-z (Jóttel Kaposvár, Szegíü u. 53. Tisztelt Szerkesztőség! A napszemüvegek leértékelésével — melyek egy ré­sze importból ered — a lakosság mintegy 80 ezer forin­tot takaríthat meg. Sokan vagyunk, akik ké nyszerből viselünk szemüve­get, és szívesen megfizetnénk a teljes vételárat, mégsem kapunk megjelelő szemüvegkeretet, vagy ha igen, akkor csak 450—500 forint körüli á ron. A jelenleg forgalmazott keretek szára többnyire rö­vid, a fej méretéhez nem ig azítható, a megizzadt fejről a műanyag lecsúszik. Felmerül a gyanúm, hogy a szemüveg- keret-gyár gyártmányfejlesztő osztályán, vagy az Ofo- tért kereskedelmi osztályán az utóbbi 25 évben senki sem dolgozta izzadtra magát, mert akkor nem lenne a meg­felelő szemüvegkeret évek óta hiánycikk. Tisztelettel: (Bagnáf __________ Kaposvár, Veszprém u. 2. / Annak idején a baromfi­telep környezetét tette kelle­messé az öreg tölgyes Homok- szentgyörgy és 'Kálmáncsa között: Bordásmajorban. Az állományt a múlt évben fel­számoltak, s ebnen a térség­ben alakítja ki szakosított ser­téstelepét a homokszentgyör- gyi Aranyhomok Termelőszö­vetkezet. Rekonsti-ukcióval és1 új építkezésekkel hozzák lét- j re az ISV-telepet. mintegy 16 millió forintos költséggel (eb- ! bői 4.5 millióba kerülnek az új létesítmények). A szövetkezet több mint | negyvenfős saját brigádja végzi a nagyszabású munkát ! Még ebben az évben elkészül |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents