Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-16 / 192. szám
A nevelés hatékony módszere: a példamutatás Beszélgetés dr. Szerényi Jánossal, az SZMT vezető titkárával A szakszervezeti nevelő munka somogyi eredményeiről és időszerű tennivalóiról tanácskozott, s foglalt állást e munka továbbfejlesztéséről a közelmúltban az MSZMP megyei bizottsága. Ezt a témái vitatja meg a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa ebben a negyedévben. A feladatokról beszélgettünk dr. Szerényt Jánossal, az SZMT vezető titkárával. — Milyen módszerekkel tehetik hatékonyabbá a nevelő munkát a megyében levő szak- szervezeti szervek, kezdve a szakszervezeti bizottságoktól, a megyebizottságoktól egészen a Szakszervezetek Megyei Tanácsáig? — Hatékony segítséget ad munkánkhoz, a SZOT-határo- zatok eredményes megvalósításához, hogy a megyei párt- bizottság megvitatta jelentésünket, és megjelölte a további tennivalókat. Így a saját tapasztalataink és az itt ka-1 pott ajánlások szellemében tudunk előbbre lépni. Mindé- | nekelőtt az SZMT tagjaival és I aktíváival beszéljük meg feladatainkat. Eljuttatjuk hozzájuk a SZOT-nak a szakszervezeti munkával foglalkozó anyagát, vagy ahogyan magunk között nevezzük, a »kék füzetet«. Ennek áttanulmányozásán kívül azt kérjük vala- mennyiüktől, hogy a lakó- és munkahelyükön gyűjtsenek tapasztalatokat arról, miként érvényesül a szakszervezeti nevelő munka. Arra is kíváncsiak; vagvunk, mit mutat a követelmények és a tényleges állapotok összevetése. Bízunk benne, hogy a résztvevők felkészülését illetően az utóbbi idők egyik legsikeresebb, leg- tartalmasagb SZMT-ülése lesz az, amelyiken a szakszervezet) nevelő munkáról tárgyalunk. Tapasztalatokat, előremutató észrevételeket várunk a nevelő munka hatékonyabbá tételéhez, e cél gyakorlati eléréséhez. — A szándék megvalósításának a munkahelyek a színhelyei, ahol a' szakszervezeti szervek működnek. A vezetőkre — érthetően — nagy feladatok hárulnak. — Így van. Most kezdődött ezeknek az ajánlásoknak a részletes feldolgozása és csoportosítása. Az első dolgunk — s ez már akkor is szóba került, amiKor a témáról a jelentést elkészítettük —, hogy minden somogyi szakszervezeti tisztségviselő előtt tegyük világossá, mit kell a szakszervezeti nevelő munka alatt érteni. Lenin a szakszervezeteket a kommunizmus iskoláinak rangjára emelte, s ez az elkötelező tiszt magában hordozza a nevelő munka, a hatás, a kisugárzás fontos szerepét is! A szakszervezeti vezetők gondolkodásmódjának, Gazdasági tartalék az együttműködés Hint mindenütt a kaposvári járás termelőszövetkezeteiben is egy sor szerkezeti változás ment végbe a ‘kezdettől napjainkig. A járás sűrűn lakott, kisebb-na- gyobb településén viszonylag sok, több mint hetven termelőszövetkezet alakult. Az eltelt évek során folyamatos egyesülésekkel jött létre a jelenlegi helyzet: 3400 hektáros átlagterületen 26 szövetkezet gazdálkodik a járásban. Kialakultak a közigazgatási körzetek is, megteremtődtek a korszerű nagyüzemi gazdaságok alapjai és feltételei, erőteljes szakosodás indult meg. amely jelentős műszaki . fejlődés mellett tovább folytatódik. A XI. pártkongresszus irányelvei alapján, az V. ötéves terv közgazdasági feltételeit figyelembe véve az üzemek keresték a további kiegyensúlyozott fejlődés útját. Jelenleg a legtöbb gondot a beruházások lassulása okozza, melynek fő oka, hogy kevés a fejlesztési alap. Ezért került előtérbe és válik mindinkább gazdasági szükségszerűséggé az együttműködések, a társulások kialakítása, szélesítése. Felvetődik a kérdés, hogy az eltérő természeti adottságok mellett, különböző színvonalon gazdálkodó nagyüzemeknek milyen területeken célszerű keresniük az együttműködés lehetőségét. A tartalékok, lehetőségek nagyon sokrétűek. Például egyes nagyüzemek a gabonaforgalmi vállalattól szerzik be állattenyésztésükhöz szükséges abrakot, jóllehet egy közeli gazdasággal együttműködve kikapcsolhatnák a termékforgalomba közbeiktatott kereskedelmi szervet. Nem vitás hogy az ilyenfajta termékcserének ma még vannak korlátái, mivel a kedvezőtlen adottságú tsz-ek az árukibocsátásban, értékesítésben érdekeltek. Tehát közbeiktatják az értékesítést, majd az árut más forrásból újból beszerzik saját szükségleteik kielégítésére. Az ésszerűség azonban mindenképpen a megoldás keresését sürgeti. Hasonló a helyzet a nagy értéket képviselő építési és gépi beruházásoknál. melyek több helyen nincsenek kellően kihasználva. Szemléleti hibára vezethető vissza, hogy azokat egyedül valósítják meg és üzemeltetik. Összességében korántsem lehetünk elégedettek az együttműködés eddigi eredményeivel, bár az egészséges közeledés jelei már mutatkoznak. Például több tsz együtt épített szárító- és tárolóüzemet. Elterjedtek a különböző termelési rendszerek. Élők észír tik a különböző I rekonstrukciós fejlesztéseket a sertés- és szarvasmarha-ágazatban stb. Mindezek a későbbiek során társulásokká alakulhatnak a termelés, feldolgozás, forgalmazás területén. Ezenkívül több tsz tervezte az V. ötéves terv időszakában a gépjavító központok kialakítását. Ez egyébként a holnap halaszthatatlan feladata, mivel az erőteljesen fejlődő gépesítéssel párhuzamosan alig fejlő dött a javítóbázis. Időközben megvalósult egy zöldségtermelő társulás, mely hosszú távon fogja szolgálni a megyeszékhely ellátását. A kaposvári járásban fokozatosan jutottunk el az együttműködés kezdeti formáin keresztül a termelési együttműködésekhez. Ma már rendszeres, hogy az időszerű mezőgazdasági munkáié (aratás, betakarítás) megkezdése előtt együttműködési megállapodást kötnek a nagyüzemek Ennek köszönhető, hogy az előző évről maradt, vagy az időjárás miatt elhúzódó munkákat időben, jó minőségben elvégezték és elvégzik. Ezekben az együttműködésekben a járásunkban levő két állami gazdaság példamutató vezető szerepet tölt be. Most, amikor az üzemméretek kialakultak. az eredmények fokozásánál! azt az útját kell választani, amelyik nem igényel nagy befektetést, és jól szolgálja a mezőgazdaság. az egész népgazdaság fejlődését. Az állattenyésztési ágazat eszköz- és épületigényes, ezért minden lehetőséget arra kell felhasználni, hogy a szakosodást az együttműködés beiktatásával oldjuk meg. A járás politikai és állami vezetése ezt kiemelt feladatnak tekinti. Ennek jegyében szerveződik a zselici termelési együttműködés a húshasznú szarvasmarha-ágazatban, valamint rekonstrukcióval a járás területén a sertéságazatban. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a rekonstrukció nem végleges megoldás. A párt Központi Bizottsága 1977. október 20-i és 1978. március 15-i határozatai hosz- szní távon arra ösztönöznek, hogy a tudományos, technikai forradalom növekedésével, a gazdasági integráció erősödésével, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, továbbá az értékesítés mind szorosabb egymásra utaltságával biztosítsuk a fejlődést. Reméljük, hogy a termelőüzemek szándékához a termeltetők, a feldolgozók, a forgalmazók is hasonló felfogásban csatlakoznak, és bizonyítják érdekeltségüket az együttműködésben. A kaposvári járás kommunistái, a dolgozó kollektívák, a párt- és a gazdasági vezetők azon munkálkodnak, hogy helyesen jelöljük ki az utat a KB-nak a gazdasági életre vonatkozó határozatai alapján. Kálmán Sándor, a járási pártbizottság titkára emberi magatartásának, munkájának, viszonyának a közösség többi tagjához példaadónak kell lennie; tevékenységüket, egész lényüket át kell hatnia annak a célnak, mely a fejlett szocialista társadalomi felépítésében testesül meg. A nevelés fontos módszere a példamutatás, s ezt a módszert időnként és helyenként különféleképpen lehet alkalmazni. — Hallhatnánk erre néhány somogyi tapasztalatot? — Itt vannak például az üzemi, a munkahelyi demokrácia fórumai. Vegyük a termelési tanácskozásokat. A szakszervezeti tag azzal is nevel, közösségi gondolkodásra és tevékeny részvételre késztet, ha ezeken a tanácskozásokon szót emel a sablonok, a ténykerülgetések ellen. Azt is el kell érnünk Somogybán, hogy a szakszervezetek tisztségviselői mindenütt helyesen ítéljék meg saját képességeiket, és ne tévesszék szem elől gyenge pontjaikat sem. Ahhoz, hogy á szakszervezeti tag környezetében általában tudatossá váljon a szocializmus tevőleges építésének vágya, az kell, hogy ebben ő maga járjon elöl követésre méltó példával. — Milyen időszakra adnak feladatot az említett ajánlások? — Ezek — a téma jellegéből fakadóan — nemcsak holnapra, hanem holnaputánra, vagyis távolabbi időszakra is szólnak; megvalósításuk hatása a soron következő szak- szervezeti választásoknál is érezhető lesz. A pártszervek a megyében jó föltételeket teremtenek a hatékony nevelő munka végzéséhez. Ismerve a felsőbb pártszerv határozatait, a munkahelyek kommunistái messzemenő támogatást adnak az szb-knek, a vszt-knek ahhoz, hogy ezt a feladatukat a lehető legjobban teljesíthessék. A szakszervezeti tagok és vezetők a dolgozók nevelését szolgálják, ha aktívan részt vesznek a szocialista munkaversenyek szervezésébe i, a vállalásokra való mozgósításban; a szakmai és általános műveltség terjesztésében, a társadalmi megmozdulásokban. A személyes példa erős vonzerő! Mi mintegy 15 ezer szakszervezeti tisztségviselőtől, testületi tagtól, bizalmitól, aktívától várunk ilyen példát Somogybán, s további tízezrektől azt, hogy őket kövessél? — mondotta befejezésül a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának vezető titkára. H. F. Jéghegyek közt a raktárban Itáliába utazik a zsír Ropognak a jégdarabok a talpunk alatt, ahogy a nagy teremben járunk. Sűrűn gomolyog a kilehelt pára, s a magasra tornyozott konténerekről jég csapok csüngenek. Tél van, kemény, dermesztő tél — legalábbis itt, a kiskorpád! hűtőház jéggyárának raktárában. Nem tanácsos sokáig bent tartózkodni, mert kánikula ide vagy oda, köny- nyen megfázhat az ember. Egész napos üzemben dolgozik most a jéggyár, naponta 240 mázsa — hasábba fagyasztott — jeget állítanak elő a hatalmas hűtőberendezésben, s ennek zömét a bogiári, a bikali állami gazdaságnak, valamint a Baranya megyei - Baromfifeldolgozó Vállalatnak szállítják. A meg? maradó jeget a 'hűtőház raktárában tárolják, magas halomba rakva. A tágas és hűvös csarnokokban most elsősorban a Zöldért áruját tartják, illetve szállítják innen a külföldi piacokra. Elsősorban uborkát, bár a tavalyihoz képest lényegesen kisebb mennyiségben. Szezon van most is a hűtőházban, az igazán kemény munka azonban később kezdődik. Augusztus vége felé erkeznek a szilvaszállítmáElekthfmos targoncával a jégtömbök között. nyok, s akkor várhatóan mintegy 30—35 vagonnal visznek innen külföldre. Közben megkezdődik az almaszedés is. amelyre már most készülnek a hűtőház dolgozói. A közeljövőben mintegy 40 ezer export almásláda érkezik, ez csak egy része az egész évi szállításnak. Bértárolást is vállal a hűtőház. Jelenleg két termet 'köt le a Zala megyei Baromfifeldolgozó Vállalat, s jelentős mennyiségű zsírt tárol itt a Kaposvári Húskombinát. A raktár bejáratánál most éppen egy olasz rendszámú kamion parkol: 280 mázsa sertészsírt szállít hamarosan Olaszországba. Mit tud az ifjúság? S okat. Rengeteget. Hiszem, hogy jóval többet, mint mi, akik megettük már a kenyerünk javát. Tud önfeledten nevetni és lelkesedni, akarni és cselekedni, lázadni és tiltakozni régvolt normák és szokások, begyöpösödött akarnokoík módszerei ellen; tud újat teremteni, ha nem kötik gúzsba alkotó kedvét; tud vitatkozni és érvelni, támadni és védeni, együttérzést vállalni és közösséget mindazzal, ami jó, ami önmaga és társai életkörülményeit teszi szebbé. Többet tud, mint mi. Nem élettapasztalatból — hiszen kora mondana ellent a megállapításnak , hanem a tudományból, a világegyetemről, a lexikonok lapjairól. Mit tud az ifjúság? Mondom — én legalább úgy érzem! — többet, mint mi, és mégis keveset. Keveset _ ahhoz, hogy falat húzzon és tetőt építsen keserves gyötrődéssel, de vasbetonból épített alapjainkra, ö a hibás? Aligha. Mi^ vagyunk a vétkesek? Gyanítom, ez közelebb áll az igaz-' Sághoz. Végtére is mit tud az ifjúság? Azt, amire a felnőttek megtanítják. Azt, amit engednek látni az ifjúságnak. Azt, amire ráirányítjáik a tekintetét. S azt, amiben példát adnak. (Jót, vagy rosszat, s ez utóbbi sem marad követők nélkül!) Nem azért, mintha az ifjúság csenevész és önállót- lan lenne, hanem azért, mert ez az élet rendje: építenek, mert építeniük kell a felnőtt nemzedék tapasztalatára... Miért mondtam el e voltaképpen nyilvánvaló és mindenki által ismert igazságokat? Azért, mert egy apró epizód nemrégiben ráébresztett arra, hogy adósságaink mérhetetlenek ... Elmondtam többször, most is megismétlem : boldogan járok a fiatalok közé. »Téveszmém« azt sugallja: így sohasem öregszem, de nem ez a fontos. Érdekel a sorsuk, a gondolatuk, a gyötrődésük; érdekel, hogy mi érdekli őket, s miben tanácstalanok, miben segíthetünk? A fórumon talán százötvenen is voltak, csupa lakó- területi KISZ-titkár. Hívásukra megyei vezetők sora jelent meg a Balaton-parti vezetőképző táborban; alig győztek válaszolni okos, értelmes és »belülről érdeklődő« kérdéseikre. Egy fiatalembernek azonban — aki a népfrontot képviselte —, sehogy sem jutott kérdés. A fórumvezető feltalálta magát, és »provokált«. »Fiúk, lányok. Itt van közöttünk a Hazafias Népfront egyik megyei vezetője is. Tőle is kérdezhettek.« Szavait meglepett csend fogadta, azután felállt egy fiú és azt mondta: »Hallunk mi a népfrontról, meg arról, hogy a KISZ működjön együtt vele. De nem sokat tudunk róla. Tulajdonképpen mi az a népfront, hol találjuk, és miben kell együttműködnünk vele?« A kérdés ‘jogos volt, bár sokak számára meglepő. Ä válaszadó azonban korábban is sejthetett valamit e tömeges tájékozatlanságról, mert elárulta első gondolatát: meg akarta szavaztatni a fiatalokat arról, hogy ki ismeri falujában a népfront elnökét. Tervéről azonban lemondott. Valahogy nem volt ínyére itt is meggyőződni a valóságról, amely ismeretes volt számára. Inkább nagyon tömören, világosan kifejtette a mozgalom lényegét, tevékenységét; módszereket ajánlott az együttműködéshez és — ha már az elvi kérdéseket most és itt kellett tisztázni — elmondta, hogy mi a különbség a tömegszervezet és a -mozgalom között. E z a kis epizód nem volt visszatetsző, de mindenképpen elgondolkoztatott. Fölidézte például bennem két1 fiú szócsatáját, amelyben — tekintélyi alapon — az lett a győztes, aJki korábban született és erősebb testalkatú volt. Pedig nem mellette állt az igazság. Azt vitatták: Ausztria kapitalista ország vagy sem. A nagyobbik szerint nem kapitalista, hanem semleges... A fogalmak zavarát a felnőtteknek kellett tisztázniuk... Vagy. Hányszor hallom a tétovázást: mit tesz a párt Magyarországon és mit a tanács? Melyiknek mi a feladata? Hányán nem tudják, hogy a Minisztertanács és az Elnöki Tanács nem azonos és nem összekeverhető testület. Hallottam — felnőttől — ilyen »fogalomtisztázást« is egy tanfolyamon: »Az agitácip és a propaganda között az a különbség, hogy az előbbi az érzelmekre, az utóbbi az értelemre hat...« Hogyan is tudnák meg akkor, hogy mi a lényeg, és hogyan éljen a KISZ-tag e két fontos eszközzel fiatal társai és a felnőttek körében? Mit tud az ifjúság? Azt amit elmondunk neki, és aminek megmutatjuk a lényegét... A fórum tapasztalatát elmondtam egy testületi ülésen is; többen kétkedve néztek rám. Tekintetükből azt olvastam ki: talán csak az az egy fiú nem tudta, hogy mi a népfront, s hogyan lehet együttműködni a mozgalommal... Azt hiszem — ahogy ismerem a fiatalokat — a többiek rögtön nevetve tiltakoztak, volna a kérdés ellen ... Nem tették, hanem őszinte érdeklődéssel várták a választ. Tanulságos volt. És valamire fölhívta a figyelmet — nem először. Fiataljaink egy része nem ismeri a szocialista állam intézményrendszerét, s néha — valljuk meg — híján van az állampolgári ismereteknek is. Nemcsak azért, mert nem hallhatott róluk (gondolom főként a KISZ-ben, a politikai foglalkozásokon, vitakörökön csak elhangzik egy és más e témakörökben, hanem azért is, mert gyakran fölényes elméletieskedéssel dagályos és ezerszer hallott kifejezések sorával, korántsem életközelböl próbáljuk elmondani azt, amit akarunk... Régi tanulság ez. Pedig így »lepereg« a hallgatóságról mondanivalónk lényege, nem tud gyökeret ereszteni, hogy meghatározhassa az ifjúság magatartását, cselekvéseinek sorát. Kár lenne természetesen eltúlozni e tapasztalatokat, elég elhinteni figyelmeztető tanulságként. S hogy nem a somogyi ifjúság gyengéiről szólok, hogy nem őket teszem felelőssé hiányaikért, még csak nem is a KISZ-t önmagában vagy netán a vezetőképzés rendszerét, ez rpgtön kiderül. Országos, és sok területet érintő feladatról van szó. Az oktatás rendszerétől a felnőttek magatartásáig, a közéleti érdeklődés fölkeltésének hiányától a társadalmi tevékenység gyakori lebecsüléséig, a »lózung-pufogtatástól« a meggyőző erő hiányáig sok mipdenről beszélhetnék. E helyett inkább föllapoztam egy kis könyvecskét, hogy pontosan idézhessek az előadói beszédből, amely tavasszal hangzott el a Központi Bizottság ülésén. Kádár János ezt mondta: »Nem akarok semmiféle erőszakolt vagy rossz hasonlattal élni. de valamikor, még a régi világ iskoláiban is volt egy tantárgy, úgy hívták, hogy állampolgári jogok és ismeretek. Ezt már a 12 éves gyerekeknek tanították. Ez a maga nemében, az akkori rendszer szempontjából nem is volt olyan ostoba tantárgy. Valamit mi is elkezdtünk már néhány iskolában, de tegyük általánossá az állampolgári jogok és ismeretek oktatását, hogy a tanulók, a felnövő nemzedék tagjai■ ebből megismerjék és véssék a fejükbe, mik a jogaik és a kötelességeik társadalmunkban. Persze ne súlyos Marx-kötetet adjunk a kezükbe, hanem valami kis használható füzetecskét, amely a serdülő gyermeknek jól összefoglalja a tudnivalókat ... Átgondoltabb, differenciáltabb, s talán valamelyest nagyobb képzelőerővel is áthatott munkát kell végezni, mint eddig.« Mit tud az ifjúság? Sokat. Rengeteget.' És többet akar tudni, mint amennyit néha — megfontolás és előrelátás híján — átadunk ismereteinkből. Jávori Bel»
