Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-15 / 191. szám
Köjál-ellenőr zés a Balaton-parton MAI KOMMENTÁRUNK / A tisztaság kötelező Két éttermet bezárnak Váratlan, ellenőrzéssel »lepték meg« a Somogy megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás ellenőrei és felügyelői a - Balaton-parti éttermek, bisztrók dolgozóit. A gondosan előkészített ellenőrzés, amelyen az Egészségügyi Minisztérium képviseletében dr. László Nándor főorvos is részt vett, szombat reggel kezdődött a tópart délnyugati részén, s vasárnap a siófoki térségben fejeződött be. A két nap folyamán 76 helyen vizsgálták meg a konyhák és raktárak egészségügyi állapotát, s készítettek jegyzőkönyvet a helyszínen tapasztaltakról. A fölmérés tapasztalatait összegezve bizonyos fokú javulásról számolhatott be a megyei ellenőrzést vezető dr. Herczeg Tibor igazgató és dr. Papp Teréz osztályvezető főorvos. Legalábbis az elmúlt évekhez viszonyítva tisztábbak, rendezettebbek az éttermek, a bisztrók hátsó traktusai. A javulás mellett azonban jócskán akad kívánnivaló a közétkeztetés színvonalában, mint erről a helyszínen is meggyőződhettünk. Túlzsúfoltak, a forgalomhoz képest szinte kivétel nélkül alultervezettek az egységek, így számos helyen lehetetlen az előírásoknak megfelelően tárolni a különféle árukat. Gond, hogy az évről évre növekvő turista forgalommal szemben állandó a munkaerőhiány. Számos étterem a főszezon vége felé sem tudott takarítót alkalmazni. Vannak persze kedvező tapasztalatok is. A szántód! Rév-csárdát tavaly a rossz egészségügyi állapotok miatt be akarták zárni: most példamutató tsiztasággal fogadta az ellenőröket. Igaz, tavaly óta más a vezető. Jó a helyzet a zamárdi Kék Tó étteremben is. Ezek a példák igazolják, hogy az előírás szerinti működés nem mindig pénzkérdés. Tagadhatatlan tény persze, tv az éttermek zöme elavult, lényegesen kisebb forgalomra készült, s műszaki állapotuk is hagy kívánnivalót maga után. Sajnos, még mais előfordul, hogy a tervezők a Köjál-nak is benyújtott terven napi százszeméiyes forgalmat jelölnek meg, s ez a valóságban már kezdéskor eléri annak öt-hatszorosát. Érthető, hogy ilyen körülmények között nehéz kifogástalan rendet tartani. Balatonfenyvesen a Bungalow étterem például vállalati üdülőnek készült, ahol á vendégek részben a jól felszerelt házacskákban készíthetik el ebédjüket. Közben nyilvános üdülővé alakult át, s ma olyan nagy forgalmat kénytelen lebonyolítani, amely többszörösen meghaladja a hely adta lehetőségeket. Az »eredmény« az épületben és annak teraszán halmozódó különféle ládákon mérhető le. A tisztaság azonban a nehéz raktározási viszonyok és a túlfeszített munkatempó ellenére is kötelező, hiszen egy fertőzés éppen a nagy forgalom következtében esetleg több száz ember nyaralását ronthatja el. Sajnos, nem egy esetben pénzbírsággal végződött az ellenőrzés. Ügy látszik, a vendéglátóipari szakemberek olykor mintha megfeledkeznének arról, hogy a higiénia éppoly nélkülözhetetlen része szakmájuknak, mint a szakácskönyv. Még mindig több helyen találni az előző napról eltett kifőtt tésztát, belsőséget, holott ez már néhány órás tárolás után is fertőzötté válhat. Ezekre különösen szigorúan ügyeltek az ellenőrök, s ahol ilyen előfordult, ott a vétkes aligha kerüli el a pénzbüntetést. A vasárnapi ellenőrzés során két étterem, a siófoki Csöpi és a leilei Zanzibar sorsáról szigorú határozat döntött: azonnal be kell zárni mindkettőt, mivel a higiéniai követelmények legelemibb szabályait sem tartották be. A nagyarányú ellenőrzés, melyben a járási szakemberek is részt vettek, lehetőséget adott, hogy az egészségügyi illetékesek képet alkothassanak a Balaton-part jelenlegi helyzetéről. A jegyzőkönyvekbe írt dicséreteknél és büntetéseknél azonban fontosabb az, hogy a vendéglátóipari vállalatok és dolgozóik átérezzék: a közétkeztetés több, mint kereseti lehetőség. Különösen áll ez a sok külföldit is fogadó Balaton-partra. B. A. Hajrá nélkül A naptárra pillantva talán egy kicsit szokatlan ennek az írásnak a címe: miért szóltunk augusztusban arról, amiről csak decemberben vagy januárban szokás beszélni — a termelés és értékesítés év végi hajrájáról? E jelenség — sajnos — népgazdaságunkban évtizedek óta szinte törvényszerűen ismétlődik, mindenki ismeri, elítéli és hangsúlyozza káros voltát — ennek ellenére mindig visszatér. Köztudomású, hogy az év végi hajrá senkinek sem hasznos — fokozottan igénybe veszi a dolgozókat, nőnek a ■költségek, emelkedik a túlórák száma, az üzemekben kapkodás figvelhető meg, ez növeli a selejtet, túlterheli a szállítási hálózatot, megnehezíti az ügyintézést, és tovább lehetne sorolni azokat a negatívumokat, melyek az év végi hajrá nyomán keletkeznek. A Konjunktúra- és Piackutató Intézet egyik kiadványa (Laki Mihály: Év végi hajrá az iparban és a külkereskedelemben) elemzi a jelenség okait és azokat az eszközöket, amelyek hozzájárulhatnak az év végi hajrá megszüntetéséhez. A tanulmány bebizonyítja, hogy az év végi hajrá nem sajátosan a szocialista terv- gazdálkodás jelensége. 14 megvizsgált tőkés ország közül 11- ben törvényszerűen megfigyelhető, bár a hullámzás mértéke, az év végi hajrá ereje lényegesen kisebb, mint hazánkban. E jelenséget a nyugati köz- gazdasági szakzsargon »win- dof dressing« néven ismeri; amikor a vállalatok és a bankok arra törekszenek, hogy mérlegeik pozitívan alakuljanak, és ennek érdekében igyekeznek minél nagyobb követelésállományt kimutatni. Ez a vállalat hitelképességének, a bank bonitásának megítélése szempontjából fontos minősítő szempont. A szocialista gazdaságban nem kell a mérlegek »optikájának« javítása érdekében év végi hajrába kezdeni. A tervutasításos rendszerben ezt a jelenséget az éves terv meny- nyiségi teljesítéséhez, túlteljesítéséhez fűződő érdek magyarázta. 1968-ban a gazdasági reform bevezetésével arra számítottak közgazdászaink, hogy a tervutasítások kötelező erejének megszűnése egy csapásra eltünteti az év végi hajrá káros jelenségét. Sajnos, a gyakorlat cáfolta ezt a várakozást — az év végi hajrá napjainkban is érvényesül, bár tagadhatatlan, hogy mértéke némileg mérséklődött. Mi az oka ennek a jelenségnek napjainkban, amikor a szándék éppen ellentétes, s káros hatását is felismertük? Az okok közül csak néhányat említünk : A tervezésben — a vállalati tervezésben is — ma még nagy mértékben érvényesül a bázisszemlélet. Ennek következménye, hogy a számbavétel időpontja az év végére — függetlenül attól, hogy a termelési és értékesítési folyamat túlnő vagy áthúzódik a másik évre. Ehhez kötődik a nvereség, a jutalom stb. Nem kétséges, hogy az állandó növekedésre hangolt (késztetett) vállalati politika az év végére »hozni« kívánja a kitűzött mennyiséget és értéket, még akkor is, ha ebbe olykor látszatteljesítések is keverednek. (Előfordult, hogy egy külkereskedelmi vállalat partnerével megegyezett: vegyen meg valamit — majd a következő évben visszavásárolja.) A vállalatik olyan külső közegben élnek, amelyben szintén az év végi hajrá érvényesül, azaz a rendelések teljesítésének mértéke különösen az első negyedévben visszaesik. Ezt magasabb készletállománnyal át lehetne hidalni, de ennek anyagi terhei sem elhanyagolhatók. Ugyancsak az év végi hajrára ösztönöz a beszámoltatás mechanizmusa, amely december 31-hez kötődik. Nem kis szerepe van a hajrában a b' 'Jegzettségnek sem, mely mind a vezetőknél, mind a dolgozóknál megfigyelhető: »majd a végén egy kicsit jobban ráverünk.« E lkerülhető a jövőben az év végi hajrá? Ha megteremtjük az ellene ható feltételeket, jelentős mértékben csökkenthető, de teljesen nem szüntethető meg, s talán gazdaságilag ilyen érdek nem is áll fenn. Az azonban feltétlenül szükséges, hogy fékezzük, a termelés és az értékesítés ciklikusságát mérsékeljük. W. I. r irr Ne csak „papírból A kánikulában mindenki sűrűn töltögette az ásványvizet a poharába, s nagyon várta már a tanácskozás végét. A napirenden éppen az »c-yebelc« voltak, ilyenkor mindenki gyorsan forgatja tovább a lapokat, amikor az egyikben döntve a másikra térnek. A résztvevők arra számítottak, hogy itt már nem nagyon várható megjegyzés, hiszen minden indokolt, fontos, természetesen egyetértenek vele a többiek is. így aztán többen felkapták a fejüket, amikor a végrehajtó bizott- s Q egyik tagja szólásra jelentkezett a lakásszövetkezet ügyében. Nyugodtan beszélt, mégis érződött a felháborodás a hangjából. Egyik nap elsétált arra, ahol e házak épültek. Nagyon megdöbbent, amikor látta, hogy szerteszét hevernek a gépek, itt egy szállítószalag, amott egy betonkeverő, benne a félig beleszáradt anyaggal. Már senkinek sem volt sietős a dolga, a többiek is érdeklődve hallgatták a kiegészítést a helyszíni szemle alapján, s a tanácskozás elnökének javaslatára a döntés is kiegészült azzal, hogy. a kár enyhítése végett gondoskodni kell a gépek őrzéséről, megóvásáról. Akik gyakran járnak tanácskozásra, jól tudják, hogy a légkör is szinte megváltozik, ha valaki nemcsak any- nyit kíván tudni a témából, amennyi az előterjesztésben olvasható. Minden testületi tagnak módja van rá — s egyre többen élnek is a lehetőséggel —, hogy véleményt kérjen a témában ismerős szakemberektől, Ismerősöktől, vagy beszélgessen választókörzetének néhány tagjával. Ilyen alap nélkül egyre nehezebb helytállni a közéletben. Kaposváron például azt figyelték meg, hogy a tanácsülésen az egész lakosságot érintő, átfogó témák váltják ki a legnagyobb érdeklődést. Az élmény nem mindig jön magától, jó szervezéssel és irányítással például megsokszorozható egy-egy testület helyi ismerete. Erre jó a kaposvári módszer, amikor nemcsak a tisztségviselők látogatnak el egy-egy üzembe, hanem a végrehajtó bizottság úgynevezett nem függetlenített tagjai is. Ehhez azonban változtatni kell azon a szemléleten, hogy a tanácson az első számú vezetőt vagy le-följebb a helyetteseit értik. A vb-tagok természetesen akkor tudnak olyanhely- színi munkát végezni, mint amilyet elvárnak tőlük, ha fel is készítik őket a témában. Kétszeresen hasznos ez a módszer: egyrészt megsokszorozza az erőt, sokkal több felé juthat el a végrehajtó bizottság, másrészt jóval több tapasztalat járulhat hozzá a döntések megalapozásához. Az eddigi üzemi tanácskozások is azt mutatták — például a Kaposvári Ruhagyárban —, hogy nem az üzemi gondok kerülnek szóba, hanem a megyeszékhely fejlesztésével, fejlődésével kapcsolatos gyári véleményeket továbbítják. Az önkéntes és a szervezett beszélgetések, látogatások tehát biztos városismeretet is adnak, hozzásegítik a testület tagjait ahhoz, hogy ne csak »papírból« ismerjék azt, amiben állást kell foglalniuk. Xj. G. Télen sajt, tej Naponta kétszer fordul a hűtőkamion. Naponta 65 ezer liter tejet ! ékből. Télen ennek zöméből hoznak a gépkocsik a marcali sajt készül. Görögországban, sajtüzembe a környékbeli tsz- j Spanyolországban is kedvelik 16 ezer pohár kakaót és egyéb áruféléket hűtőkamionokkal viszik a balatonszárszói tárolóba. Ezenkívül hat gépkocsi térül-fordul naponta: Alsó- Bélateleptől Boglárig Marcali látja el az üzleteket, boltokat. A tej és a tejtermékek csomagolása sokrétűbb munka a saj tkészítésnél. Mindenekelőtt több munkáskezet követel. Az üzem ezért nyaranta gimnazistákat, szakközépiskolásokat vesz föl. Ök rakják ládákba a tejjel telt zacskókat, és egyéb nélkülözhetetlen munkákat végeznek. A gyár már a várható új szerepkörre készül. Egy-két éven belül — ha elkészül a kaposvári modern tejüzem — teljesen átállnak a sajtgyártásra. Ehhez a legtöbb felté- '1 már most megvan. Lesz viszont egy féléves átmeneti ! időszak, ez elé fejfájással néz a marcali üzem kollektívája. ! Várhatóan leáll majd a kaBánya példát mutatott Találkozás az erdőben Diáklányok rakják a tcjeszacskókaí. Ijedten ugrottak a békák a pocsolyába a tornacipős léptek dobbanására szombaton a dennai erdő útjain. Nagy lepkék incselkedtek az erdő csendjét megzavaró fiatalokkal. Szaporábban vert a szív, megnehezült a légzés, mire felértek a Kuckó-sarokhoz vezető kaptatón. Védőén borulnak a fák a két hangulatos erdei házikó fölé. A bányai KlSZ-szerve- zet ifjúsági találkozót rendezett ebben a szép környezetben. A délelőtti nyolc kilométeres harci túra a gyönyörű zselici tájba vezetett bennünket. A vidék ismertebb pontjai adtak helyet egy-egy állomásnak. A versenyzők itt szellemi totóval bizonyíthatták az irodalomban, a zenéről, az alkotmányról, a KISZ- ben, a politikában szerzett tudásukat. Szó volt a VIT- ről. Ügyességi gyakorlatokat is meg kellett oldaniuk _ a csapatoknak. Az utolsó előtti állomás a Feneketlen-tó volt. Átlátszó, tiszta vize alig fél méter mély. neve mégis őrzi a régi legendát. Azt mesélik, hogy valamikor egy paraszt- ember fulladt bele fogatával együtt a mocsárba. Innen a Mátyás kútjához vitt az út, ahol egyszer Mátyás király megállt ebédelni. Az itt élő emberek az öregektől hallott mondát, a fiatalok a túra emlékét őrzik. A találkozó két napján egyetlen név röpködött a levegőben: Vali. Czanka Valériáé volt az ötlet, hogy a tizennégy tagú alapszervezet meghívja Bányára a megye- székhely és a kaposvári járás KlSZ-fiataljait. Több mint kétszázan fogadták el a meghívást, s a szervezésben nem csalódtak. A huszonkét éves. törékeny, de hihetetlenül energikus lánytól sokan megkérdezték, hogyan mert belevágni egy ilyen nagyszabású rendezvénybe, ö bebizonyította, hogy nem a szervezők száma, hanem a lelkes munka a fontos. A kaposmérői KISZ- bizottság és a járási KISZ- bizottság segítségével színvonalas programot állítottak össze. A falu melletti réten a ! KPM földgyaluja futballpá- lyát alakított ki. Szombaton egész délután röpült a labda. | A kispályás labdarúgásban a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának fiai és a bányai lányok bizonyultak a legjobbaknak. Orsó Miklós sakkmester, az olimpiai keret tagja, szimultán játékra hívta ki a sakk kedvelőit. A tizenöt táblás mérkőzésen, egy vereséget szenvedett. Nem vallott azonban szégyent így sem, hisz ellenfele. Kovács Beatrix. a tavalyi országos ifjúsági bajnoknő volt. P z éjszakára szállást adó sát- j rakat a honvédségtől kapták, j igaz, alvásra nem sok idő maradt. Alig kezdett sötétedni, a sátrakkal körülvett téren megpendültek a gitár húrjai. Incze Domonkos pol-beat dalokat énekelt. Gaál József, a somogyi VIT-küldöttség tagja, érdekes élménybeszámolót tartott. A tábortűz lángja idős, csodálkozó arcokat világított meg. Eljöttek a hely- . beliek is, hogy megnézzék a| vidám társaságot. Tíz óráig a Cikk-cakk folkegyüttes, Ság- vári Róbert és Pozsonyi Imre pol-beat énekesek adtak ízelítőt műsorukból. Éjjel egy óráig szólt a zene, a diszkót Horváth László vezette. A tábortűz reggelig nem aludt ki, a gitár pengése sok fiút és leányt ébren tartott. Vasárnap a lemezlovas zenével ébresztette a lustálko- dókat. Benépesült a futball- pálya, nem volt szükség reggeli tornára. A százméteres síkfutásban a Fazekas Háziipari Szövetkezet két dolgozója bizonyult a legjobbnak. Aki éppen nem vett részt egyik sportversenyen sem, az a cserépvásáron szép habán kerámiák között válogatott. A Fazekas Háziipari Szövetkezet dolgozói készítették társadalmi munkában a meghívott vendégek ajándékait is. Kellemes, emlékezetes két nap volt. A bányai KISZ- fiatalok példát mutattak abban, amiről az »Edzett ifjúságért« táborban is szó volt. Nemcsak akkor lehet sportolni és jó rendezvényt szervezni, ha drága fölszereléseket vesznek és első osztályú sportpályát építenek. Tudták, hogy mit akarnak, lelkesen, jól szervezték meg a találkozót Isményi Éva az itt gyártott trappistát. Nyáron — ezekben a napokban is — megváltozik az arány, s jelentw.„elenné zsugorodik a sajtgyártás. A beérkezett tej több mint háromnegyedét közvetlenül szállítják a fogyasztóknak: 8000 liter zacskós tejet, 400 pohár tejföl!, 15— posvári, cseri tejüzem, s amíg az új tejgyár meg nem kezdi teljes erővel a munkát, áddig ők szállítanak a kaposvári helyett is.
