Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-13 / 190. szám
Keramikus ^muka közben Várdeák Ildikó keramikus kiállítása augusztus 10-én nyílt a í'sók István Galériában. Képünkön: a művész munka közben. (MTI-fotó — Fényes'Tamás felv. — KS) Kitüntetett szakcsoportok, k i sá 11 a 11en y észtő k AZ HSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII’. évfolyam, 190. szám. Vasárnap, 1978. augusztus J3. Kétszer annyit adtak - kedvezményesen ( Tudósítónktól.) A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa — a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériummal közösen — évről évre elismeri a kertészeti termelésben, az állattenyésztésben és a méhészkedésben élenjáró szakcsoportok, egyéni termelők, tenyésztők munkáját. A nagybajom—kaposfői áfész területén 2 szakcsoportot és két kisállattenyésztőt találtak érdemesnek arra. hogy kitüntessék. A bajomi méhészszakcsoport a Sötér Kálmán méhészeti emlékplakett ezüst fokozatát vehette át, Somogy egyik legrégebbi méhészszakcsoportja ez, s Péterfai Vince az elnöke. A/ elismerést azzal érdemelték ki. hogy műi épüzem ük országos hírű és kiváló terméket gyárt. Az 1977. évi — mézben szegény — esztendő után ők olyan lehetőségeket teremtettek, hogy a szakcsoport tagjai jól fölerősödött méhcsaládokkal indulhattak az akácvirágzásra. A tagok többsége kihasználta a vándorlás adta lehetőségeket: az idén a megkötött szerződésen túl is termelt mézet. A Báldy Bá- lint-emlékplakett bronz fokozatát kapta a nagybajomi nyúltenyésztö-szakcsoport. Beck Balia János az elnökük, ök 1977-ben 221 mázsa hús- nyulat szállítottak. A szakcsoporton kívül két nyúltenyész- tő munkáját is Báldy Bálint- jelvénnyel ismerték el: ezüst fokozatot kapott Jakab György kaposfői nyulász, aki 20 bikali fehérgyöngy anya- nyulával 12 mázsa húsnyulat értékesített, a már említett Beck Balia János pedig bronz fokozatot. A zöldségtermelésben elért kiemelkedő eredményeiért Szemes Imrét, a kiskorpádi zöldségtermelő-szakcsoport elnökét a Berecki Máté-emlék- jelvény bronz fokozatával tüntették ki. , Sikerrel zárult tegnap a nyári ruházati vásár. A két hétig tartó kedvezményes akció során a vásárlók 20—40 százalékkal olcsóbban juthattak h’ozzá jónéhány árucikkhez. Főleg a strandrxiházati cikkek voltak népszerűek, és sokat eladlak méteráruból, kötött holmiból, szandálból. A készlet mindenütt elegendőnek bizonyult, jóllehet az utol só napokban egyes cikkekből sok helyütt már gyenge volt a választék. A kaposvári Zselic Áruházban a tervezett egymilliós készlet helyett annak a kétszeresét árusították kedvezményesen. Nagy sikerük volt a J jeusey méterárunak, a függő- ! j nyöknek és természetesen a j I fürdőruháknak. Hímzett női j j blúzból több mint 500-at, csipke férfipólóingből 460-at érté- | kesítettek. Ezekből a cikkekből az utolsó napokra már ! egyetlen darab sem jutott. A 300 ezer forint értékű szandálból is alig tíz százalék maradt raktáron. Jellemző volt az érdeklődésre, hogy a ruházati osztály tíznapos átlag bevétele a vásár ideje alatt 800 ezerről egymillió 700 ezer forintra emelkedett. A Somogy Áruházat a vásár első és utolsó napján kereste föl a legtöbb vásárló. A 11 millió forintnyi kedvezményes készletből ők 8,5 millió forint értékűt adtak el. A Sió Áruházban a vásárlók a műszálas fürdőruhákon kívül (ezek már korábban elfogytak) a méterárut, a lakástextilt és a kötött árukat keresték leginkább. A rejtélyes szardínia Újra megjelent a Szovjet-1 unió távol-keleti partjainál a ! hires csendes-óceáni szardí- j nia, az ivaszi. 1941 előtt az 1 ivászi a csendes-óceáni medence leggyakoribb hala volt. | Mázsaszámra fogták Korea, j Japán, a szovjet Távol-Kelet I partjainál, egészen a Kam- ! csatka-f élszigetig. Később azonban ez a halcsemege el- j tűnt. Ezzel kapcsolatban szov- j jet és japan tudósok több föl- | tevést, dolgoztak ki. Az ivaszi j szereti a meleget és azonnal reagál a hőmérséklet legkisebb eltéréseire. Ivóhelye Japán déli partjainál van, majd északnak fordul, hogy visszatérjen a planktonokban gazdag vizekre. A szovjet kutatók véleménye szerint a hidrológiai egyensúly megváltozása miatt egy hideg gát képződött a tengerben, s ez zavarta meg a szardíniák útját a távol-keleti szovjet partok felé. Véleményük szerint a víz fölmelegedésével a hal újra északabbra hatolhat. A feltételezés beigazolódott, 30 év után. Csak „félig” érvényes Kezemben tálcával állok a sorban. Fonyód egyik önki- szolgálóvá alakított nyári éttermében. Mikor a pénztárhoz érek. zsebemből előhúzom »-Az Állami Ifjúsági Bizottság kedvezményes ifjúsági szállás- és étkezésutalványá«-t. A tömb minden egyes lapja tíz forintot ér. Elvben! A pénztáros hölgy ugyanis — kedvesen mosolyogva — közli: mivel az egység csak félig melegkonyhás, utalvány ide, utalvány oda, legyek szíves fizetni... Gondolkodom. Vetessek föl jegyzőkönyvet? No, de itt, ennyi ember előtt?! Kiabálás, veszekedés, cirkusz ... húsz egynéhány forintért? Nem, inkább fizetek. Es ez immár a nyolcadik vendéglátó hely. Gondolom, az utalvány nem egyszerűsíti az elszámolást, a könyvvitelt, s különösen nem a nyári zsúfoltságban. De az is könnyen elképzelhető, hogy a kispénző diák, a kirándulni vágyó pályakezdő fiatal amúgy is lapos pénztárcájának ez a 90 forintos segítség is sokat jelentene. Egyáltalán: a jogosnak vélt utalványt igénybe vehetem-e? Mert előfordulhat, hogy legközelebb nem ilyen kedvesen mosolygó pénztárosnővel hoz össze a sors. És akkor mi lesz? K. Zs. Eltéved az idegen Mai ív-ajánlatunk Borsos Miklós portréja Borsos Miklós Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművészünk a huszadik századi magyar szobrászat egy legmarkánsabb, meghatározó egyénisége. Egyforma eredménnyel műveli a portrészob- rászatot, a grafikát és az elvont, jelképes értelmű alkotásokat. Néhány éve jelent meg a MÜHELY-sorozatban -Visszanéztem félutambób- című — nagy sikerű — életrajzi írása, amely alapjául szolgált a televíziós portréfilm elkészítésének. Borsos Miklós szobrait kőbe, bazaltba, márványba faragja — szereti a süttői márványt —, domborításait rézlemezből kalapálja. Több szobrát köztéren is kiállították; grafikáival gyakran' könyvillusztrátorként is szerepel. Érmék készítésével is foglalkozik. Nagy érdeme, hogy irodalmunk, képzőművészeti életünk nagyjait megörökítette — mind érmeken, mind szoborban. Tekintélyes életművet. mondhat magáénak. A portréfilmet Jeli Ferenc rendezte. (Ma 21 óra 5 perces kezdettel. kerül a tévé műsorára.) TÖRPÉSÍTÉS Közismert, hogy a népgazdaság ágai mennyire azonos kapcsolatban vannak egymással. Az iparban meghonosodott korszerű módszereket ma már eredményesen alkalmazzák a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, és ugyanígy .fgrditva. Itt van például az elektrotechnikába^ néhány évtizeddel ezelőtt ■ feltalált tranzisztor, amely lehetővé tette, hogy elképzelhetetlenül kis méretű műszerek készüljenek. A miniatürizálás azonban nem állt meg az elektrotechnikánál. hanem betört a baromfitenyésztésbe. Erről számol be az Esti. Hírlap Kelendő a törpetyúk című cikke. A tudósítás szerint a kis tyúkok sokkal gazdaságosabbak, mert kevesebbet esznek (13— 14 kg-al), sót — ki gondolná? — jóval kisebb hely is kell nekik. Utódaik — a pecsenyecsirkék — jó ízűek, bár alig kétkilósak. Végigolvasva 0 cikket, elgondolkodtam. Tulajdonképpen mi ebben az újdonság? A tör- pésítést a baromfi- udvaron kívül már nagyon sok helyen bevezették, a sajtó hírverése nélkül is. A sütőipar — nyilván a szállítási teljesítőképesség , növelése érdekében — már evekkel ezelőtt megkezdte a kisebb helyet foglaló törpe kifli. törpezsemle gyártását. A vendéglátóiparban szintén eredményesen alkalmazzák ezt a módszert, bár a tör- pésítés egyelőre csak az adagokra vonatkozik, mert a vendégek étvágyát még nem sikerült csökkenteni. A házgyári lakások légköbmétereit számolva nyilvánvaló, hogy már a jövő em herének — a törpésített embernek — tervezték. Az emberek lörpé- sítése ugyan hosz- szabb időt vesz idénybe. hiszen mindenkiben él még a múlt káros öröksége: a nagyol- akarás, a nagyra vágyás stb... Erről tanúskodik a nemrég bemutatott tévéfilm is — a fagyialtos házaspárról. ' Előre elképzelem. hogy a kacsatojást föl vásárló cukrász mekkorát fog csalódni szabadulásakor, mert — abban biztos vagyok, hogy — addigra a kacsatojás legföljebb tyúktojás nagyságú lesz. Ugyanis erősen csökken az érdeklődés a nagy kacsák iránt, s egyre inkább előtérbe kerülnek a kis kacsák, amelyek kis helyet foglalnak el. Es — állítólag —az olvasó is “jobban eszi őket«. C. Z. Sárga dzsekis turisták kerekezlek — a csomagtartón nagy hátizsákokkal — a Petőfi utcán. Egész biztos, hogy éle- j-ükben először, jártak Kaposváron, mert az Arany János utcai kereszteződéshez közeledve elbizonytalanodtak; erre-arra nézegettek, majd elindultak az építkezések fele. Rögtön észrevették a darut, amely útját állja minden járműnek, s akkor a kis karaván gyorsan visszakanyarodott a célegyenesbe. Amikor az első biciklis észrevette a locsolókocsi vezetőjének útbaigazító integetését, bátran gyorsított — a Balaton felé. Egyre több külföldi kocsit lehet látni a megyeszékhelyen. Vannak átutazók és a várost is megnéző turisták. Hangulatukat, s kiváltképpen benyomásaikat, nagyban meghatározza a vendégszeretet, az udvariasság. Az, aki egy szót 1 sem tud magyarul, n, gyón örül a pontos útbaigazító tábláknak. Sajnos, ezeket hiába keresi! Egyik ismerősöm mondta el — Drezdából hazaérkezvén —, hogy milyen udvarias gesztusnak tartotta, amikor meglátta ott, az NDK- ban a- magyar nyelvű táblát: “Vigyázz, villamos!«. Kaposvár is megtehetné, hogy néhány világnyelven tájékoztassa az ide érkezőket: merre menjenek a Balatonra, vagy Pécsre, hol van áruház, a parkerdő ... A pontosság azért is fontos, mert az autóstérkép kempinget tüntet föl — mégpedig ott. ahol nincsen. A természetbarátok nem győzik elterelni — ha kint vannak a parkerdőben — a mérgesen tolató gépkocsikat. Máshol már feltalálták a több nyelvű táblákat — nekünk csak utánoznunk kellene. I,. G. Kosztét, léniáiét adnak az üzemek Gondoskodás az idős emberekről (Tudósítónktól.) A megyei tanács 1973-ben akcióprogramot fogadott el a szociális ellátás és gondozás fejlesztésére. A Nagyatádi Városi Tanács ennek nyomán meghatározta a szociálpolitikával kapcsolatos feladatait, s kötelezte az egészségügyi osztályt, hogy vezesse be a házi szociális gondozást. Dr. Koncz Gábor főorvostól, az. egészségügyi osztály vezetőjétől érdeklődtünk; mi történi azóta? — Megvizsgáltuk a városban élő idős korúak helyzetét. s számba vettük, kik igénylik a szociális gondozás valamelyik formáját. 1614 nyugdíjas szerepel a nyilvántartásunkban: ez a szám a lakosság 14 százalékát jelenti. S a rászorulókat igyekszünk rendszeresen szociális segélyben részesíteni. Mintegy százharmincán kapnak valamilyen címen támogatást. Százharmincán tehát évente egy alkalommal rendkívüli segélyt kapnak. Fontos feladatuk azonban az idős embereknek rendszeres étkeztetése is: jelenleg hatvanötöt segítenek így. A házi szociális gondozást is kiterjesztették : a rászorulók száma száz körül van a városban, s az üzemek szintén segítenek idős. volt dolgozóiknak. A’ cérnagyár. a konzervgyár, illetve. a Komfort Ipari Szövetkezet kedvezményesen étkezteti nyugdíjasait: többen közülük segélyt és ingyenes üdülő beutalót is kapnak volt munkahelyüktől. Egy nagyon régi vágyuk azonban még nem teljesült az atádi öregeknek: nincs a városban napközi otthonuk. A tanács-vb nemrég kötelezte ar egészségügyi osztályt, vizsgálja meg, hogyan lehetne — széles körű• tái’sadalmi 'összefogással — még ebben az ötéves tervben kialakítani. aç» <V' «0B0K Vigoszfalás Kománk űr boldogtalan arccal panaszkodik barátjának-: — A feleségem elvette az' összes pénzt és elment! — Az semmi! — vigasztalja a barátja, — az enyém szintén minden pénzt elvett, de nem ment el! Szerelem — Mi baja, barátom? — Szeretek és szeretnek ... — De hiszen ez nagyszerű! — Valóban az lenne, ha ugyanarról a nőről lenne szó. Segélykéiés Egy férfi telefonál: — Halló, ott a lelki segélyszolgálat? Nem tudnának kölcsönadni 100 koronát? Szakember — Apa, mi az a szakember? — Olyan ember, aki semmi mást nem tud. Panasz-- János túlságosan bizalmas a menyasszonyommal. — Miért tűröd? — Mit csináljak, egyelőre még a férje. Ölesebb... — Mennyit fizelek a cipőjavításért? — kérdezi Norbert úr. — A javítás 30 koronába kerül. Mivel azonban az egyik cipőjét elvesztettük, csak 15 koronát fizet. Vélemény — Hogy sikerült az érettségi találkozó? — Rosszul. Mindenki ott volt, és így nem tudtunk kiről beszélni... Étvágy és ital — Ha nincs étvágyam, konyakot iszom. Ha rossz a hangulatom, bort iszom. — És mikor iszol vizet? — Ha nincs pénzem. Órán — Ú gy, gyerekek — mondja a tanítónőm. — Legyetek szépen csendben és énekeljetek! Udvariasság — Robert úr szép virágcsokrot visz haza feleségének. Amikor látja, hogy az szemrehányást akar tenni a kidobott pénzért, így nyugtatja meg: — Ne idegeskedj, valaki otthagyta a villamoson ... Sommi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JAVOKI BÉLA Főszerkesztő-h. : Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Laimea Sándor u. 2. Postacím : Kaposvár, Pf. 31. 7401. Telefon: 11-310, 11-511« 11-312. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinea Sándor u. 2. Postacím : Kaposvár, Pf. 3L 7401. Telefon: 11-316, 11-510. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postakézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft* Index : 25 967 ISSN 0133—0608 Készölt a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Május l. u. 10L Feffelős vezető: Farkas Béla igazgató. Kéziratokat, nem őrzőnk meg és Bem küldünk viasza.
