Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-14 / 164. szám

Kína szakított Albániával Válaszjegyzék Tiranából péfeingben tegnap nyilvá­nosságra hoztak annak a jegyzéknek a szövegét, ame­lyet a kínai külügyminiszté­rium intézett Albániához jú­nius 7-én és amelyben köz­ük, hogy teljesen, beszünte­tik az Albániának folyósított összes kínai gazdasági, pénz­ügyi és katonai segélyt, és visszavonják Albániában le­vő szakértőiket. Megfigyelők rámutatnak ar­ra, hogy ezzel a kínai lépés­sel teljessé vált a régóta le­vegőiben lógó szakítás Pe­king és Tirana között. A kínai jegyzék válasz egy Pekingnek korábban átadott albán jegyzékre, amelyben a kínai külügyminisztérium sze­rint Albánia »alaptalan vá­dakkal« illette a 'kínai gazda­sági és katonai szakértőket. Az albánok szerint a kínai szakértők tervszerűen súlyos károkat okoztak Albánia gaz­daságának, akadályozták Al­bánia gazdasági fejlődését és aláásták nemzetvédelmét. Az ezekre a vádakra reagáló jú­lius 7-i kínai jegyzéket Al­bánia pekingi nagykövete nem volt hajlandó átvenni és to­vábbítani kormányához. Ez­zel — mutat rá a most köz­zétett kínai jegyzék — Albá­nia elutasította azt a pekingi javaslatot, hogy üljenek tár­gyaló asztalhoz és kíséreljék meg békésen rendezni a né­zeteltéréseket. A kínai külügyminiszté­rium jegyzéke rámutat qfra, hogy az albán vezetés kéré­sére Kína 1954 óta mintegy tíz milliárd juan (öt milliárd dollár) gazdasági és katonai segélyt folyósított Albániának és csaknem hatezer szakértő­jét küldte Albániába a Kína által finanszírozott objektu­mok felépítéséhez és üzembe helyezéséhez. Kína ugyanak­kor segítséget nyújtott nagy­számú albán műszaki és ka­tonai káder képzéséhez. A jegyzék szerint Kína, miköz­ben maga is súlyos gazdasá­gi és belpolitikai problémák­kal küszködött, egyebek kö­zött 1,8 millió tonna kenyér- gabonát, több mint egymillió tonna acélárut, tízezer trak­tort, tankolt és egyéb fegy­vereket szállított Albániának. Kína segítséget nyújtott vil­lamos erőművek és egyéb ob­jektumok felépítésében is. Vagyis Kína saját problémái ellenére, tőle telhetőén igye­kezett az elmúlt években ele­get tenni Albánia fokozódó- gazdasági és katonai segély­1 igényének. A jegyzék aláhúzza, hogy Kína azt követően is folytat­ta gazdasági és katonai elkö­telezettségének teljesítését, hogy Albánia 1977 óta ismé­telt és fokozódó támadásokat intézett kínai bel- és külpoli­tikája ellen. Az albán veze­tés saját bel- és külpolitikai meggondolásai alapján inten­zíven fokozza Kína-ellenes kampányát, féktelenül rágal­mazza Kína segítségnyújtását és szabotálja a két fél gaz­dasági és katonai együttmű­ködését. Ennek ismeretében — állítja a jegyzék — Kína »kénytelen« beszüntetni Al­bániának folyósított gazdasá­gi és katonai segítségét és visszarendelni a még Albá­niában levő szakértőit — mu­tat rá a kínai külügyminisz­ter. » « • Az ATA albán hírügynök­ség jelentése szerint a Kínai Népköztársaság kormánya az Albánia pekingi nagykövet­ségéhez intézett jegyzékében hivatalosan közölte, hogy azonnali hatállyal megszüntet mindenfajta segítségnyújtást, felfüggeszti a hitelék folyósí­tását, félbeszakítja a kínai segítséggel Albániában folyó építkezéseket, és hazarendeli az országban dolgozó összes szakemberét. — Ezzel az egyoldalú, ön­kényes cselekedettel — hahg- zik ■ az albán hírügynökség közleménye — a kínai kor­mány tudatosan és előre meg­fontolt lépést tett' arra, hogy kiélezze a két ország kapcso­latait, kárt okozzon Albánia gazdaságának és aláássa az ország védelmi képességét. Ez az ellenséges döntés mélysé­gesen felháborítja az albán népet, s ezt el fogja ítélni a kínai nép is. — A kínai kormány és an­nak vezetői — hangsúlyozza •az albán hírügynökség — nagyhatalmi dölyfükben meg­szegik a két fél által hivata­losan kötött megállapodáso­kat, lábbal tiporják a marxiz­mus—leninzmus és a proletár internacionalizmus elveit, tu­datosan megbontják és aláás­sák a két nép barátságát A segítségnyújtás leállítása és az Albániában tartózkodó kínai szakemberek hazarendelése leleplezi a kínai vezetők Al­bániával szembeni képmuta­tó magatartását, a pekingi se­gítség önző jellegét ■— A kínai vezetés az or­szágunkkal való gazdasági együttműködést attól teszi függővé, hogy Albánia alá­rendeli-e magát ennék az aintimarxista politikának — állapítja meg az albán hír­ügynökség. A segítségnyújtás felfüg­gesztése és a kínai szakembe­rek visszahívása annak a következménye, hogy a Kínai Népköztársaság nagyhatalmi politikát folytat, szakított a marxizmus-leninizmus tudo­mányos elméletével, a nem­zetközi imperializmus és reak­ció erőihez közeledett és ve­lük működik együtt, s hogy megtagajda a segítséget és támogatást a -nemzetközi színtéren küzdő forradalmi, felszabadító erőktől — fejező­dik be az albán hírügynökség közleménye. Megállapodás Namíbiáról Szerdán este megegyezés született az angolai főváros ban folyó tárgyalásokon a namíbiai kérdésben és ezzel — számos vélemény szerint — megnyílt az út Délnyugat- Afrika függetlenné válása előtt Namíbia népének törvé­nyes képviselője, a Délnyu- gat-afriikai Népi Szervezet (SWAPO), a luandai tárgyalá­sok eredményeként elfogadta az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt nyugati tagjának javasla­tait a többségi uralom fokoza­tos megteremtéséről. A megegyezésről hírt adó közlemény szerint a követke­ző lépés az lesz, hogy a köl­csönösen elfogadott rendezési tervet a felek az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa elé terjesztik. Kekksnen fogadta Usztyinov marsain Carter Ív-nyilatkozata Carter amerikai elnök eu­rópai látogatásának előestéjén kijelentette, hogy nem számít a tőkés világgazdaság olyan mély válságba süllyedésére, mint amilyen a 30-as évek elején sújtotta. A Fehér Ház­ban négy ország, közöttük Nagy-Britannia, tv-tudósítói- •-~k adott nyilatkozatában az elnök annak a véleményének adott hangot, hogy az olajvál­sággal elindult recesszió már enyhülőben van, és a legfonto­sabb országok együttműködé­sével megkezdődhet az általá­nos fellendülés. Példaként említette, hogy az Egyesült Államok gazdasága tavaly már újra számottevően nőtt. Az elnök nem bocsátkozott a tőkés csúcs előtt álló kényes kérdések részletes elemzésébe, és nem fedte fel az amerikai álláspontot, csak általános de­rűlátását igyekezett kifejezni. Rámutatott, hogy az eféle csúcsértekezletek hasznosak, mert a rendszeres egyeztetés nélkül bizonyára sokkal job­ban elmélyült volna már a válság. Az ő kormányzata például a tőkés partnerek helyzetének és politikájának ismeretében most legalább fél évre előre tud tervezni. A dol­lár gyengeségét illetően azt fejtegette hogy az amerikai kereskedelmi mérleg deficit­je már nagyobbrészt ipari késztermékek, nem pedig kő­olaj behozatalából származik. Ezért sürgette Japánt, hogy tegye lehetővé idegen áruk ugyanolyan könnyű bejutását saját piacára, mint az Egye­sült Államok. (MTI) _ ' j Kékkőn en finn államfő fogadta a hivatalos látogatáson Finnországban tartózkodó Usztyinov marsall*, a Szovjetunió hondvédelmi miniszterét. (Telefotó: UPI—MTI—KS) Béke-világtanács elnökségi ülésszaka Három felhívást fogalmaztak meg Csütörtökön a második na­pirendi pont, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek megvitatásával folytatódott Moszkvában a Béke-világta- nács elnökségének ülésszaka. A BYT 130 tagú elnökségé­nek négynapos moszkvai ülésszakán a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a le­szerelésért és az enyhülésért folyó világméretű harc idő­szerű feladatait vitatják meg, a békeerők egységesebb fellé­pését célzó intézkedésekben állapodnak meg. Az elnökség ülésszakán ed­dig három jelentős felhívás fogalmazódott meg. A Béke­világtanács elnöksége javasol­ja, hogy augusztus 6-t, Hiro­sima és Nagaszaki atambom- bázásának évfordulóját a nuk­leáris fegyverek betiltásáért folyó hairc világnapjává nyil­vánítsák. «Le a neutronbom­bával, szüntessenek be min­denfajta nukleáris fegyverkí­sérletet!« — követeli a doku­mentum. Az elnöücség javasolta, hogy a jövőben szeptember elsejé­ről, az 50 millió ember életét követelt második világháború kitörésének évfordulójáról, mint a népeknek a békéért, a fegyverkezési hajsza ellen folyó általános harcának nap­járól emlékezzenek meg. A BVT elnöksége felhívás­sal fordult a nemzeti béke- mozgalmakhoz, hogy október 15—30-ig világméretű tömeg­kampányt folytassanak a fegyverkezési hajsza beszün­tetéséért és a leszerelésért A BVT elnöksége támogatja az ENSZ-közgyűlés leszerelési ülésszaka által meghirdetett leszerelési hetet, amelyet a világszervezet megalakulásá­nak évfordulójához kapcsol­nak. Feszült a helyzet Baszkföldön A rendőrség erőszakos fellépése miatt egész Baszkföldön feszült a helyzet. Képünkön; Égő barikádok Bilbao utcáin. Alkotmányellenes akciókért Nyolcévi szabadságvesztésre ítélték Ginzburgot A kalugai területi bíróság négy napon át tárgyalta az oroszországi föderáció büntető-törvénykönyve 70. cikkelyének második bekezdé­sébe ütköző bűncselekmények el­követésével vádolt Alekszandr Ginzburg ügyét. A bizonyítási eljárás lefolytatá­sa után a bíróság megállapította, hogy Ginzburg 1971—1977-ben rend­szeresen terjesztett külföldről il­legálisan kapott, valamint maga által készített szovjetellenes anya­gokat, amelyek az országban fenn­álló állami és társadalmi rendszer erőszakos megváltoztatására szólí­tottak fel. Ginzburg külföldről kapott pén­zekből szovjetellenes beállítottságú személyek, a többi között hiva­tásos bűnözők ellenséges tevé­kenységét finanszírozta: ezeket a személyeket alkotmányellenes ak­ciók elkövetésére bújtogat;a. A bíróság Ginzburgot, mint kü­lönösen veszélyes visszaesőt, nyolcévi szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés időtartamát szigorított javítónevelő míézaíéay- ben kell letölteni®. Irak kettős jubileuma Nagyot fordult a világ ma húsz éve a Tigris és Eufrá- tesz folyók övezte egykori Mezopotámiában, a tízmillió lakosú Irakban. Haladó né­zetű fiatal katonatisztek ve­zetésével a hadsereg és a nép demokratikus forradal­ma söpörte el a korhadt és az egykori gyarmati urak. a britek és amerikai szövetsé­gesük érdekét kiszolgáló mo­narchiát. A félfeudális tár­sadalom romjain ekkor szü­letett az Iraki Köztársaság. Nagy jelentőségű fordulat­nak bizonyult ez nemcsak az iraki nép és az arab világ, hanem az egész közép-keleti térség szempontjából. Egy fontos karika vált ki ugyan­is az imperialista hatalmak által szovjetellenes céllal összebarkácsolt láncból, a Bagdadi Paktumból. amely emiatt CENTO-ra kénysze­rült változtatni a nevét. A fiatal köztársaság to­vábbi útja — az évszázados elmaradottság béklyói és a külső gáncsolások miatt — nem bizonyult könnyűnek, s vargabetűktől sem volt men­tes. A második jelentős for­dulat, amely az országot a jelenlegi, a szocializmus irá­nyába mutató vágányra he­lyezte, tíz évvel ezelőtt — július 17-én — következett be, amikor is az uralmon levő baath-párton belül le­zajlott öntisztulási folyamat betetőzéseképpen az Ahmed Hasszán Al-Bakr elnök ve­zette haladó szárny vette kezébe a kormányrudat. Ettől kezdve a belső fej­lődés üteme felgyorsult, kül­politikájában pedig Irak következetes anfttmpertalts- ta álláspontra helyezkedett. Végrehajtották a földrefor­mot, s kibontakoztatták fa­lun a szövetkezeti mozgal­mat. 1973-ban államosították az ország legszámottevőbb természeti kincsét, a kőola­jat kiaknázó külföldi mono­póliumokat. Az évi 120 mil­lió tonna, túlnyomó részt exportra kerülő kőolaj bevé­teleiből finanszírozzák az iparosítási programot, az inf­rastruktúra kiépítését és a szociális juttatások körének a bővítését. A Baath-párt vezetésével öt éve megala­kult a haladó Nemzeti Front, amelyben a Kurd Demokra­ta Párton kívül az Iraki Kommunista Párt is szere­pet vállalt. Részben sikerült megoldani a kurd nemzetisé­gi kérdést is. | El nem kötelezett ország­ként jelentkezik Irak a nem­zetközi porondon, de Bag­dadban hangsúlyozzák, hogy ez nem jelent egyforma tá­volságot az imperializmus és szocializmus erőitől. Ez ab­ban is kifejezésre jut, hogy hat év óta iraki—szovjet ba­rátsági és együttműködési szerződés van érvényben. Magyar viszonylatban is na­gyot fejlődtek a kapcsolatok: évek óta a fejlődő országok sorában Irak az első számú kereskedelmi partnerünk. Sok szempontból eredmé­nyekben gazdag két évtize­des korszakot ünnepelhet most az iraki nép, amelynek további sikereket kívánunk békés épitömurikájában és imperialistaellenes harcában. Magyar felszólalás a haderőcsikkeotési tárgyaláson Tegnap Bécsben megtartat­ták a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalás- sorozat 177. plenáris ülését, amelyen ezúttal Fodor Zoltán nagykövet, a magyar küldött­ség vezetője szólalt fel. A magyar küldött felszóla­lásában ugyanazon kritériu­mok: az egyenlő biztonság, a kölcsönösség és az azonos kö­telezettség elvének tükrében elemezte a NATO-országok 1978. április 19-i és a négy szocialista ország 1978. június 8-i javaslatát A magyar delegáció vezető­je megállapította, hogy a nyu­gati országok javaslata nem felel meg a fenti elveknek. Kompromisszumos jellege is kevés, mert csak néhány rész­letkérdésben jelent előrelépést, ezért nem alkalmas arra, hogy egy kölcsönösen elfogadható megállapodás alapja legyen. Ä" szocialista országok ja-’ vaslatáról szólva Fodor nagy­követ hangsúlyozta, hogy aj teljes mértékben összhangban van az említett kritériumok­kal. Emellett elfogadja a nyu­gati országok eddigi állás­pontjának több lényeges ele­mét. A szocialista országok ja­vaslatai kielégítik a nem köz­vetlenül résztvevő országok érdekeit Is, ezért teljes mér­tékben alkalmas arra, hogy a kölcsönösen elfogadható konk­rét megegyezés alapját képez­ze A magyar delegáció vezető­je végül reményét fejezte ki, hogy a nyugati országok a kö­zeljövőben pozitívan válaszol­nak majd a rendkívül jelentős javaslatra. A nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésre a jövő héten, csütörtökön kerül sor a bécsi Hofburgban, Marcali, Rákóczi út 6—12. Karád, Kossuth Lajos u. 3. Kaposvár, Május 1. u. 8. (9411) elegant 30 eves

Next

/
Thumbnails
Contents