Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-08 / 159. szám

Alkohol, vagánykodás — vészhelyzet RIÉM csak legyintenek 15. §. A Magyar Népköztársaság védi a házasság és a család intézményét. 16. §. A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és szocialista nevelésére; védelmezi az ifjúság érdekeit. (A Magyar Népköztársaság Alkatmá- nya.) A tizenötödik paragrafus al­kotmányunk egyik legfonto­sabb pontja, hiszen egyszerű­en fogalmazva Magyarország mi vagyunk, apák, anyák, fiúk, lányok, tehát a család védel­mével az ország önmagát vé­delmezi. Szintén leegyszerűsít­ve; a tizenhatodik paragrafus­sal jövőnket védelmezzük. Dr. Németi Lászlóval, a megyei tanács igazgatási osz­tályvezetőjével olyan esetekről beszélgettünk, amikor alkot­mányunk e két pontjáért har­colni kell, s ellentmondásos helyzetekről is, amikor fiata­lokat épp a családjuktól kell megvédeni. Ha a szülők nem teljesítik hivatásukat, a gyerekek ki­egyensúlyozott nevelését, a hatóság közbelép. Úgy mond­ják, vészhelyzetben van a gye­rek, meg kell előzni a súlyo­sabb eseményeket. Az igazi megelőzés természetesen az lenne, ha már a vészhelyzet sem állna elő, de ez nem le­het hatósági feladat. Egyelőre csak reménykedhetünk: majd egyszer társadalmunk tudata eljut odáig, hogy szükségte­lenné teszi a gyámhatósás működését. é — Milyen eszközeik vann.iV az ifjúságvédelmi munkához? — Az 1974-ben módosított családjogi törvény a korábbi­nál is erőteljesebben hangsú­lyozza a társadalom legkisebb sejtjeinek fontosságát, így s gyámhatósági feladatokat ellá­tó tanácsi igazgatási osztályok a családok együtt tartására törekszenek, s csak a legvég­ső esetben — amikor már minden remény elveszett arra, hogy a gyereket jól fölneve­lik — szakítják el őket a szüleiktől. — Mit tehetnek hát, hogy elkerüljék a »legutolsót«? — Sokféle körülmény okoz­hat vészhelyzetet, ennek meg­felelően sokrétű a gyámható­ság »-fegyvertára". Első fel­adatunk, hogy felderítsük, hol vannak veszélyeztetett csalá­dok. Ezt egyedül nem tudjuk megoldani. Vannak szervezeti gondjaink is, az igazgatási osztály rengeteg más feladat mellett végzi ezt a munkát, kevés az ember. Néha akado­zik az a társadalmi mechaniz­mus, amellyel együtt kell dol­goznunk. A tömegszervezetek, a lakókörnyezel;, a munkahe­lyek segítsége nélkül hiányos lesz a megelőző tevékenység. — Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy erőfeszítéseink ellenére az emberek sokszor közömbösek egymás iránt. Drasztikus példával: akkur vesszük észre, hogy a szom­szédban valami baj lehet, ami­kor vér folyik az ajtó alól. — Ezt mi is tapasztaljuk. Pedig nagy szükségünic lenne a gyors jelzésekre. Bizony so­kán rosszul értelmezett »ta­pintatosságból" nem szólnak, ha környezetünkben elrom­lik egy-egy család élete, vagy azt hiszik, spiclik lennének, ha bejeiemeneK, hogy baj van. Kevésnek martjuk az aihohol- elvonó-kúrára való kötelezést is, úgy iaiszuc, nogy e téren túlzottan einezoek vagyunk. — Említette az alkoholt, ta­lán mint a legnagyoob bűnöst. Milyen más csaiadromboló okoKkal találKoznak? — Somogybán nyilvántartá­sunk szerint 2057 veszeiyezte- tett gyerek van. a veszélyt kiváltó okok ritkán járnak egyedül. Az alkoholizmussal párosulnák a rossz anyagi körülmények, az egészségügyi hiányosságok és így tovább. Kevés a »tiszta eset", amikor könnyen tudunk segíteni. Ha csak anyagi okok hátráltatják a gyermekek nevelését, akkor egyszerű a dolgunk. 1974 óta ilyenkor nem vesszük el a családtól a gyerekeket, hanem segélyt adunk, hiszen a leg­fontosabb feladatunk éppen annak biztosítása, hogy a fel­növekvő nemzedék a család­ban nevelkedjen. Akkor is »örülünk«, amikor hamar le­zárunk egy ügyet, mert idő­ben megkapjuk a jelzést. Sok­szor elég egy beszélgetés a szülőkkel és észbe kapnak. Ta­valy 2428 esetben kellett in­tézkednünk, többnyire a leg­enyhébb figyelmeztetést al­kalmaztuk. Tizennyolcszor kellett följelentést tennünk if­júság elleni bűntett miatt. Ez nem nagy szám, de mégis bor­zasztó. — Beszélnünk kell azokról a gyerekekről is, akik nyáron indulnak kalandot keresni. Velük mit {ehetnek? — Somogybán a helyzetet nehezíti a Balaton-parti ide­genforgalom sok vadhajtása. A magyar tengernél olyan gye­rekekkel is találkozunk, akik otthon látszólag teljesen ren­dezett körülmények között él­nek. Ök itt kerülnek először vészhelyzetbe, ártatlan ka­landkeresésből is lehet bűnö­zés. »Csak« vaganyKodnak, egy kis sört isznak... S az otthon példás magatartása fel­nőttek itt sokszor csupán le­gyintenek, maguk is úgy vi­selkednek, mintha közelegne a világvége. Az idén is meg­nyílt a gyerekmegőrzőnk, mű­ködnek az ifjúsági őrjáratok, igyekszünk megelőzni, hogy a kiruccanásból nagyoDP Daj le­gyen. Ha a gyámhatóság közbelép, baj van már, de megelőzni 3 még nagyobb bajt. az igaz; megelőzés az lenne... Be­széljünk most csak azokról a szülőkről, akiktől véletlenül »lóg meg" a kamasz, »csak úgy egy kicsit«. A tragédiák csírája itt húzódik meg. A ren­dezett anyagiak között is, a tisztességes emberek között is akkor, ha már nem figyelnek egymásra, ha már nem figyel­nek a gyerekre, ha a csaiaa már nem szoros szellemi osz- szetartozás, hanem csupán a vegetálás anyagi biztosítéka. Ennek megelőzése nem ható­sági feladat, hanem szülői, emberi felelősség. Az, hogy miként gondolko­dunk, szintén alkotmányos jogunk, és senki sem paran­csolhat ránk, hogy milyen ei- vek szerint tartsuk a kap­csolatot egymással, miként ne­veljük gyermekeinket. Persze nemigen ismerjük az aiKoi- mányt, s ha ismernénk sem jutna eszünkbe akkor, amikoi számon kérhetnék tölünK, hogy nem törődünk alapvető kötelességünkkel. Egyszerűen azt gondoljuk: mi közük hoz­zá, az én dolgom, mi közöm hozzá, az ő dolga ... De vajon valóban ennyire egyedül kell lennünk? Luthár Péter Iharkúti bauxit Tcljesítetíc féléves tervét a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat iharoskúti bányája. A jó minőségű ércből — a bánya nyitása óta — eiklig mintegy kétszáznegyven ezer tonna ércet ter­meltek ki. Tegyük tervszerűbbé a mezőgazdasági beruházásokat Közismert, hogy Somogy mezőgazdasági üzemeinek köz- gazdasági adottságai gyen­gébbek az országos átlagnál, A mezőgazdasági termelőszö- ’»etkézetek által művelt terü­let felén kedvezőtlenek a ter­melés feltételei. Az elmúlt öt évben a megyében nem épült új szakosított szarvasmarha­ói sertéstelep, s ez a követ­kező években, tovább fokozza a lemaradást. A mezőgazdasági üzemek nagy részénél az eddigiek so­rán a beruházások megvalósí­tásában nagyon sok volt az ötletszerűség, a rögtönzés. Ez abban is megnyilvánult, hogy szinte alig található egyforma, vagy megközelítőleg azonos típusú építménycsoport. Me­gyénkben például szinte min­den típusú tárolóépület látha­tó. A mezőgazdasági beruhá­zásokkal kapcsolatos gondokat tovább növelte a nem megfe­lelő minőségű kivitelezés és a tervezett határidők csúszása. S következő években, a VI. ötéves tervben ezen a beruházási gyakorlaton vál­toztatni kell. Fontos, hogy a beruházás tervezett megkez­dése előtt legalább két évvel az ágazati vezetőség, a me­gyei érdekképviseleti szerv ismerje az /ixemek konkrét beruházási 'igényeit. Igv el lehet dönteni, hogy a beru­házás mennyire van összhang­ban a népgazdasági és a me­gyei érdekekkel, adottak-e a megvalósítás közgazdasági és egyéb feltételei. A beruházási alapokmány elfogadásával az ágazat vezetőségének, érdek- képviseletének lehetősége nyílna a megfelelő minőségű tervezés biztosítására. A me­zőgazdasági beruházások ki­vitelezőinek — ha ismerik a tervezés munkafolyamatait — lehetőségük nyílik azoknak a-z építési anyagoknak és technológiai berendezéseknek a megrendelésére. beszerzé­sére, melyek az ütemszerű ki­vitelezést biztosítják. A mezőgazdasági beruházá­sok kivitelezésében — a me­gye vezetőinek a közelmúltban hozott döntése alapján — je­lentősebb részt kell vállalniok a nagyobb építőipari szerve­zeteknek. Somogy munkaerő- helyzete ismert, és egyálta­lán nem mindegy, hogy az építőipari létszámot hol és A rázógép nem válogat A gyümölcs- termesztő gaz­daságokban igazán tudják, mit jelent az, hogy a mező- gazdaságban csökken a munkaerő szá­ma. A technika jóvoltából egy­re több helyen pótolható az értékes kézi munka, ám a gyümölcsök szedése kivé­tel ez alól. Van ugyan rázógép, de az így le­szüretelt gyü­mölcsből már csak lekvár va- - befőtt készülhet. — Amerikában keresve sem találni embert, aki a szaporát- lan gyümölcsszedésre vállalko­zik. Amennyit fizetnének ér­te, azért nem vállalja, ameny- nyiért viszont megérné neki, annyit senki sem tud adni. A vége az lett, hogy a lakosság rászokott a konzervált gyü­mölcsre, a befőttekre. — Magyarországon ez ne­hezen képzelhető el ! — Nemcsak hazánkban, de egész Európában így áll a do­log. Nekünk is mind nagyobb gondot okoz a munkaerő csök­kenő száma. — Pór József a Balatonboglári Állami Gazda­ság gyümölcstermesztő ágaza­tának a vezetője. — Ez még akkor is gond, ha nálunk két KISZ-táborban 401) fiatal segít a szüretelésben. Több mint ezer hektáron gazdálkodik a gyümölcster­mesztő ágazat. Többnyire csonthéjasokkal foglalkoznak, ez ugyan több munkát jelent gyümölcsérés idején, viszont a termés jobban értékesíthető. A szinte teljesen eredményte­len múlt év után az idén a gyümölcsöst járva elégedett le­het a szakember. Az állami gazdaságban 505 vagon gyü­mölcs értékesítését tervezték, de ma már úgy becsülik, hogy annál mintegy 18 vagonnal több lesz. A lassan befejeződő cseresz­nyeszedés adatait vizsgálva az újabb becslés is óvatosnak bi­zonyul: 15 vagon cseresznyét terveztek az idén, a tavaszi becslések 18 vagonra engedtek következtetni, s ma már biz­tosan tudható, hogy mintegy 25 vagon gyümölcsöt szednek a fákról ! A jó termés az öröm mel­lett gondokkal is jár. Az ér­tékesítésen kívül a szedés okoz fejtörést a vezetőknek. — Két rázógépünk van — mondja az ágazatvezető. — Ezek az Egyesült Államokból érkezett drága gépek, s bár áruk még az állami támogatás mellett is borsos volt, hasz­nuk kétségtelen. Egy gép 150 ember munkáját helyettesíti. A négyszáz fiatal mellett 100 vendégmunkás érkezett hoz­zánk, s mintegy 140 saját dol­gozónk vesz részt a szedés­ben. Mégis, a gyümölcs több­ségét ipari ütemeknek adjuk el, mivel a gépek teljesítmé­nye a meghatározó. Szállí­tunk Székesfehérvárra, Szi­getvárra és Nagyatádra, de nagy mennyiségben a külföl­di piacokra is. — A Balaton ellátásában ezek szerint kevésbé vesznek részt? — Ide, a közvetlen közeibe kevesebb gyümölcs jut. De ez érthető, ha termelési sajátos­ságainkat vesszük figyelembe. A helyi piac csak egy töre­dékét tudja felvenni a meny- nyiségnek, amelyet mi na­ponta leszedünk. Ez tehát nem volna biztonságos a számunk­ra. A külföldi export ugyan­akkor népgazdasági érdek, ■különösen, ha számításba vesszük, hogy külföldön a munkaigényes csonthéjasok keresettek. Hat és fél millió forint nye­reséget tervezett az ágazat, s a jól alakult cseresznyeszüret azt sejteti, hogy ennél több is lehet a nyereség. B. A. Nélkülözhetetlen a segítség Hat kombájn kínlódott a 140 hektár árpával az iharos- berényi termelőszövetkezet­ben. A szó szoros értelmében kínlódott, mert a teljes terü­leten földre fektette a nö­vényt a vihar, és bár mind­egyik betakarító gépre ka­lászemelőt szereltek, negyed olyan gyorsan sem haladhat­tak a munkával, mint normá­lis körülmények között. Rá­adásul a hét közepén újabb vihar verte a termést. Ahogy Horváth László el­nök mondta: »Sajnos nem a hőmérséklettől, hanem a ter­mésért, a munkák elvégzésé­ért érzett aggodalomtól igen forró nyarunk lesz.-« Sehol sem könnyű az idén a nyári munkákat jó minőségben el­végezni, de a gond igazán ott szorító, ahol a kalászosok mel­lett egyéb növények betakarí­tásáról is gondoskodni kell. Az iharosberényi szövetkezet ezek közé a nagyüzemek kö­zé tartozik. A több mint két­százhatvan hektár kalászos mellett százhatvanöt hektár repcét és csaknem háromszáz hektár rostlent is be kell ta­karítani. Míg más években ez időre már túljutottak a repce betakarításán, most jó, ha a hét végén — az árpa után — be tudják fejezni. S akkor még csak a nehézségek elején jutottak túl. A több mint hatszáz hek­tár búza egyötöde megdőlt, de még mindig jók a terméski­látások. A »forró napok« va­lóban a jövő héten következ­nek be, amikor a búza be­takarításával csaknem egy időben hozzá kell látni a len nyűvéséhez. betakarításához is. A szövetkezet gazdálkodá­sában igen lényeges szerepet tölt be ez a két árunövény. A tavalyi rossz év után most a len is szépnek ígérkezik — a jelenlegi fölmérés alapján nyolcvan százaléka első, húsz százaléka másodosztályú —, így sokat számít, hogy mi­lyen minőségben sikerül be­takarítani a termést. A munkák torlódása miatt elsősorban a szállítás okozza a legfőbb gondot. Ezért kért segítséget a szövetkezet a ta­nácstól, és úgy tervezik — mint más években is — hogy az erdőgazdasághoz szintén támogatásért folyamodnak. Számításaik szerint csak úgy tudnak megbirkózni a nagy feladattal, ha ezek a szervek hozzájárulnak a szállítási fel­adatok elvégzéséhez. A' szövetkezetben, a nyári betakarítási munkákban részt vevőkkel gyűlésen tanácsko­zott a vezetőség. A különösen nehéz hetek tudatában álla­podtak meg a munkák mód­jában. ütemezésében. Az el­nök megítélése szerint több hasznos javaslatot tettek a dolgozók a még célratörőbb szervezés érdekében, melye­ket feltétlenül hasznosítani fognak. Mind a fizikai dolgo­zók, mind az irányítók egyet­értettek abban: ha megindul­hat a nagy munka, ünnepnap, vasárnap, minden arra alkal­mas órát kihasználva folya­matosan végzik feladatukat. V. M. Kiváló vasutasok kitüntetése milyen hatékonysággal foglal­koztatják. Az ágazat fejlődése nem képzelhető el megfelelő színvonalú, nagyságú' új beru- ! házások nélkül. Az előreié- j pésnek számtalan lehetősége j van, többek között a megyei j favagyon megfelelő feldolgo- J zása, illetve hasznosítása, a mezőgazdasági beruházások­nál. Célszerű lenne — barcsi székhellyel — egy gazdasági együttműködést létrehozni élelmiszer-gazdasági beruhá­zások komplex megvalósítási­ra jugoszláv területen. Itt felhasználhatók lennének a megye erdőgazdasági és fa­ipari termékei, és cserébe biztosítani lehelne különböző technológiai és szakipari ki­vitelezéseket. A magyar—ju­goszláv kapcsolatok fejleszté­sében az e célra létrehozan­dó gazdasági együttműködés mindkét fél részére számta­lan lehetőséget biztosítana. Szabó Gyula a barcsi .járási luval igazgatója Hagyomány már, hogy jú­lius második vasárnapja a vasutasoké. Pénteken a 28. vasutas nap alkalmából a Nyugati pályaudvaron tartott ünnepségen Pullai Árpád közlekedési- és postaügyi mi­niszter 51 dolgozót kiváló vasutas címmel tüntetett ki, 39-en kaptak elismerést ki­váló munkájukért. A 70 mi­niszteri és 125 vezérigazgatói dicséretet a szolgálati helye­ken adják át a feladataikat példamutatóan ellátó vasuta­soknak. A pénteki ünnepségen — amelyen ott volt Koszorús Ferenc, a Vasutas Szakszer­vezet főtitkára is —, Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazga­tója szólt arról a társadalmi megbecsülésről is, amelyet I megérdemelten élvez a vasút több mirít 140 000 dolgozója. Idei feladatuk: mintegy 320 milliós utasforgalom lebonyo­lítása és megközelítőleg 136 millió Ujjúm áru szállítása. Mindez magas fokú szerve­zettséget, fegyelmezett »csa­patmunkát« kíván. Izsák József, a kanizsai vasútállomás helyettes vezető­je köszönő szavaiban kiemel­te, hogy az elismerés a vas­utasok nagy családja minden tagjának szól. Köztük annak a százezer nyugdíjasnak is. aki munkájával hozzájárult a nagyfokú fejlődéshez, melyet a MÁV napjainkra elért. Köszönet illeti a hozzátarto­zókat is, akik megértő szere- tetükkel, gondoskodásukkal segítik elő. hogy a vasutasok pontosan, rendben elláthassák felelősségteljes szolgálatukat. A már nyugdíjba vonultak­kal és a hozzátartozókkal együtt így csaknem 'félmillió ünnepeltje van az idei vas­utasnapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents