Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-08 / 159. szám
VILÁG PROLETÁRJAI; EGYES0UETEK1 Ára: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOM OGY. M E GYEI . BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam 159. szám 1978. július 8., szombat Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Tegnap Apró Antal elnökié-1 tével kezdte meg munkájátaz| országgyűlés. Az ülésen meg- I jelent Losonczi Pál, az Elnöki I Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A képviselők a Minisztertanács elnökének beszámolója fölötti vitával folytatták tanácskozásukat. Romány Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az agrárviszonyok alakulásáról elmondotta: beszédes számok jelzik, hogy meghatározó a szocialista nagyüzemi rendszer, amely a mezőgazdasági termelés egészét átfogja. A szocialista agrárviszonyok megszilárdultak, az árutermelés bővülése kedvezően hatott a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolatára. Törekvéseink arra irányulnak, hogy valamennyi forma — szövetkezet, gazdaság, társulás — a szocialista mezőgazdaság haladását segítse, megfeleljen a hazai adottságoknak, s a társulások. együttműködések jól szolgálják agrárviszonyaink fejlődését, a lenini szövetkezeti elvek alkotó alkalmazását. Ez tekinthető a fő útnak a termelőerők és a termelési viszonyok összehangolásában. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari fejlesztés fő irányairól szólva rámutatott, hogy már évek óta csak az intenzív fejlesztés útját járhatjuk. Ennek lényege a hatékonyság fokozása. A következő évek feladatainak, s a termelési szerkezetnek a meghatározásánál fontos kiindulási pont — folytatta —, hogy a magyar mezőgazdaság termelési többletének mind nagyobb hányada kerül külföldi piacokra. Élelmiszer-exportunk jövője mindenekelőtt attól függ. hogy a minőség, a korszerűség, a gazdaságosság, egyszóval a versenyképesség terén mekkora változást tudunk elérni. Terveinkben megjelölt céljaink eléréséhez nélkülözhetetlen tehát a mezőgazdasági termelés, a feldolgozás, a tárolás, az értékesítés és feltételeinek arányos, komplex fejlesztése. az élelmiszeripar viszonylagos elmaradásának mi-' előbbi megszüntetése: a termelés és a kapcsolódó ipari alapok folyamatos fejlesztése, a nemzetközi együttműködés lehetőségeivel való összehangolása: a termelés üzemi és területi szakosodása, a gazdaságközi együttműködés előnyeinek fokozott kihasználása, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésbe, továbbá mindezek elősegítésére a vállalati és az ágazati irányítás, valamint a tervezés színvonalának emelése. Az időszerű mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban a miniszter elmondta: az idén a múlt évinél később, több gonddal és nagy várakozással látunk az aratáshoz. Az aratási feltételek rosszabbak, a gabona jelentős része ledőlt, a talaj felázott. Ez segítheti majd a tarlóvetést, de nehezíti a gépi munkát. A hivatalos becslések most arról szólna*, hogy az idei terv, a 40 mázsa körüli termés a földeken, a búzatáblákon »-ott van!-“. Más kérdés, hogy a viharkáré* után, a betakarítás során mennyit lehet maid ténylegesen learatni, elcsépelni, magtárba helyezni. A legújabb kombájnok napi 15—20 vagon búza aratására-cséplésére is képesek. Mindez — úgy gondolom — nem egyszerűen a gép, hanem az ember fontosságát növeli. A kombájnok és a többi gép — legyenek bár a legtökéletesebbek — parancsnokai az emberek, kor- mánykerekeknél a kombájno- sok vigyáznak. Egyszóval: az idén sem a kombájn, hanem a kom báj nos arat! Nagy Miklós (Pest megye), a külügyi bizottság titkára felszólalásában kiemelte kapcsolataink bővülését a fejlődő országokkal; az elmúlt két és fél évben hazánk 17 fejlődő országgal vette fel a diplomáciai kapcsolatokat és hatban nagykövetséget létesített. A nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért küzdő or- [ szágok segítésére javasolta, hogy a kormány vizsgálja meg a gazdasági és a műsza-1 ki-tudományos kapcsolatok gyorsabb ütemű fejlesztésének lehetőségét, törekedve a kölcsönös előnyök, a rövid és t hosszabb távú együttműködési területek közös feltárására. A helsinki záróokmányban foglaltak valóra váltásáról elmondta: — Úgy tűnik, hogy a végrehajtás lelassult, növekszik az együttműködés ellenzőinek aktivitása és hangja. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy nemcsak nálunk, de nyugaton is sok híve van az együttműködésnek, s a helsinki ajánlásokból az elmúlt csaknem három évben sok minden megvalósult. Az európai biztonság és együttműködés belgrádi tanácskozása nem volt Helsinki »temetője«, semmiképpen sem minősíthető kudarcnak. De ha néhány ország konstruktívabb magatartást tanúsít, a siker nagyobb lehetett volna. Ezután aláhúzta: az enyhülési folyamatok erősítését akadályozza, hogy az Egyesült Államok vezetői a világ egyes térségeiben kialakult konfliktusok saját érdekeiknek megfelelő megoldásától akarják függővé tenni az enyhülés folytatását, a fegyverkezési verseny csökkentését, illetve megszüntetését. Szépvölgyi Zoltán (Budapest), a fővárosi tanács elnöke elmondta, hogy a gazdasági hatékonyság növelése érdekében az egyik legfontosabb feladat a budapesti ipar szerkezeti átalakítása, a termelés és a termékstruktúra korszerűsítése. Ennek ellenére : vállalati tervek nagy hányad? a reálisnál és a lehetségesnél is alacsonyabb termelékenységnövekedési ütemet irányoz elő. Erinek oka az, hogy az üzemek és a gyárak sokat tartalékolnak. Ezen a gyakorlaton mielőbb változtatni kell, amihez az egyik út a vezetők szemléletének átformálása. Az elmúlt két és fél évben Budapest dinamikusan fejlődött, a lakosság ellátása valamennyi fő területen javult. Viszont még mindig gond, hogy az új lakásokhoz a kapcsolódó beruházások — a bölcsődék, az óvodák, az iskolák és áz ABC-áruházak — egy része nem a lakásokkal egyidő- ben készül el. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei partbizottság első titkára arra hívta fel a figyelmet hogy sok vezető gyakran másként értelmezi a döntéseket, mint ahogy kellene. Példaként a Miskolci Húskombinátot említette, ahol az illetékes felelősök — minisztertanácsi határozat ide, miniszter- tanácsi határozat oda — energiájuk nagy részét nem a beruházási lübák kijavítására, hanem vétlenségük bizonyga- tására fordították. Az ilyen jelenségek felszámolásáért mindenekelőtt a minisztériumon. irányító és ellenőrző tevékenységének javítását, korszerűsítését és határozottabb föllépésüket sürgette. Szabó Imre (Heves megye), a detki Magyar—Bolgár Barátság Tsz elnöke Heves megye mezőgazdaságáról elmondta, hogy a szőlőültetvényeken elért jó eredmények kedvező alapokat adnak ahhoz, hogy — állami támogatással — a gazdaságok valóra válthassák 2000 hektáros tervezett telepítésüket. Ehhez, s ezen belül a »bikavér«-program végrehajtásához azonban megfelelő szaporítóanyagra van szükségük, amelynek egy része ma még sajnos nem biztosított. (Folytatás a 2. oldalon.) Munkatársunk jelenti a Parlamentből Á legnagyobb tartalék a munkafegyelem megszilárdítása A n3'ári ülésszak második napján 10 órakor szólalt meg a tanácskozás kezdetét jelző csengő. A parlament folyosóján azonban már jóval korábban megkezdődött a párbeszéd. A képviselők és a kormány tagjai az előző napi felszólalásokhoz fűztek véleményt. Az érdeklődés középpontjában természetesen a Minisztertanács elnökének beszámolója állt. Erről folyt a vita a délelőtti ülésen is. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter délután terjesztette az országgyűlés elé beszámolóját a költségvetés végrehajtásáról. A beszámoló felett nem nyitottak vitát. Mit szól mindehhez a miniszter? — Természetesnek tartom. A kormány elnöke csütörtöki beszédében és pénteki összefoglalójában azokról a feladatokról szólt, amelyek az ország zárszámadásának tapasztalataiból is következnek. Nekem az a véleményem, hogy nagyon is parázs vita volt a költségvetés végrehajtásáról: igaz, hogy nem itt az ülésteremben, hanem a parlamenti bizottságok ülésein. Ezek a viták viszont nem kaptak olyan nagy nyilvánosságot. Korán érkezett tegnap a parlamentbe Horváth László, a kaposvári járás képviselője, a Nagybajomi Lenin Tsz elnöke is. A szitáló esőben azon töprengett, aratják-e otthon a vetőmagnak szánt őszi árpát. A nyár nagy munkája sokszor volt téma a mostani ülésszakon. Bent a teremben dr. Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter, a folyósón pedig a képviselők beszéltek erről. A mostani parlamenti ülésen azonban nemcsak arról es'tt szó, hogy mit termelünk, hanem arról is, hogy m ennyié’ t. — Számomra nagy öióm. hogy megfogalmazták ezt, határozottan kimondták,. hogy a mezőgazdaság egyik fela’data az ország ellátásának biztosítása és az export célkitűzések teljesítése — mondta Horváth László. — Ehhez szorosan kapcsolódik egy másik feladat is. Ügy kell megfelelni ennek a követelménynek, hogy tevékenységünk nyereséges, gazdaságos legyen. Ezt pedig úgy lehet elérni, hogy minden gazdaság az adottságainak leginkább megfelelő termelést folytatja. Sokszor beszélünk arról is, hogv mennyiért ter- melünk? Nos, erre a kérdésre nem is olyan könnyű — a jelenlegi támogatási rendszerben — sem a mezőgazdaságban, sem más területen felelni. A termelőüzemek azt még csak tudják, hogy nekik mennyibe kerül, a termék, arra azonban senki sem tud felelni, az üzemekben. hogy mibe kerül az államnak, a népgazdaságnak. Előfordulhat például, hogy egy terméket — támogatás révén — gazdaságosnak vél az üzem. És csak később derül ki, hogy ráfizet a termelésére az állam. A mezőgazdaság most érkezett el egy nagy műszaki robbanás közepére. Drága gépek jelentek meg a földeken. Nem mindegy, hogy ezek mennyiért Életbe lépett a magyar—amerikai kereskedelmi egyezmény Elektromos csúszó állvány Kaposváron a Kalinvin városrészben alkalmazzák a képen látható szerkezetet. Segítségével jelentősen meggyorsult a sorházak festése. A Magyar Népköztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között Budapesten 1978. március 17-én aláírt, • a Magyar Népköztársaság es az Amerikai Egyesült Államok közötti > kereskedelmi kapcsolatokról szóló megállapodás életbe léptetésére vonatkozóan 1978. július 7-én Budapesten jegyzékváltásra került sor. Ezzel a magyar—amerikai kereskedelmi egyezmény életbe lépett. Teherűrhajó a világűrben Lélegzetvételnyi szünet sincs a szovjet űrkutatásban. Az In- ten-kozmosz-program keretében végrehajtott második nemzetközi, szovjet—lengyel űrkísérlet sikeres befejezését követő második napon, pénteken, moszkvai idő szerint 14 óra 26 perckor, a Szovjetunióban felbocsátották a Prog- ressz—2 jelzésű automatikus vezérlésű teherűrhajót. .Mint emlékezetes, a Prog- ressz—1 február 20-án indult az űrhajózás történetében új fejezetet nyitó útjára. Mintegy másfél tonna hasznos terhet és lOuO kilogramm súlyú üzemanyagot juttatott el a Szaljut —6 űrállomásra, amellyel február 22-én kapcsolódott össze. 15 napos együttes keringés után a kiürült teherűrhajót, amelybe az űrállomás személyzete, a világűrtartózkodás és milyen hatásfokkal dolgoznak. A technika kihasználásának fontosságát jól szemlélteti egy szám: a termékek előállítási költségének 70 százalékát azok az anyagok, vegyszerek és gépek teszik ki, amelyeket az ipar termel s ad a mezőgazdasag számára. A termelési költség 30 százaléka közvetlenül az üzemek tevékenységétől függ. Ez a 30 százalék azonban — megítélésem szerint — jelentős tartalékok forrása. — A tartalékok feltárásának szükségessége nagy súllyal szerepelt a felszólalásokban is — mondta dr Guba Sándor, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója. — Őszinte, tárgyilagos hangnemben szóltak a kormány tagjai is, arról, hogy a tervezettnél nehezebb körülmények között folyik a munka. A hozzászólásokból kitűnt az is, hogy Vannak tartalékaink, amelyekkel megoldhatjuk gondjainkat. A legnagyobb tartalékok egvikéndk a munkafegyelem megszilárdítását tartom: azt, hogy necsak beszéljünk .róla. hanem történjen is valami a fegvelem- sértettel. A megoldás ott kezdődik, hogy félretesszük r túlzásokba vitt humanizmust hiszen a mindenre hivatkozó nem dolgozók a köz érdekeit sértik. Dr. Kercza Imre rekordját tarló 3unj Romanyenko és Georgij Grecsko, elhelyezte feleslegessé vált tárgyait, a feladatukat betöltött berendezéseket és műszereket,, leválasztották. a Szaljutról. A visszatérés során a Progressz segítségével még további, vizsgálatokat is folytattak az atmoszféra felső rétegeiről és lépcsőzetesen vezényelték vissza a légkör sűrű rétegeibe, ahol a súrlódás következtében, a terveknek megfelelően, elégett. A Progressz—2 teherűrhajót hasonló céllal küldték Föld körüli pályára pénteken. A teherűrhajó, amely fedélzetén ismét üzemanyagot, tudományos berendezéseket, műszereket, a tartós -űrtartózkodáshoz szükséges »közszükségleti« cikkeket, élelmiszert és friss ivóvizet szállít, előreláthatólag vasárnap csatlakozik a Szaljut—6 Szojuz—29 űrkomplexumhoz. A teherűrhajó viszi az űrpostát is Kovaljonoknak és Ivan- csenkovnak. köztük a legközelebbi hozzátartozóktól küldött válaszleveleket is. A Progressz—2 fedélzeti berendezései a telemetrikus adatok tanúsága szerint kifogástalanul működnek. ßz NSZK parlamenti küldöttség Győrben A Német Szövetségi Köztársaság szövetségi parlamentjének hazánkban tartózkodó küldöttsége Karl Carstens-professzornak, a szövetségi parlament elnökének vezetésével pénteken Győrbe, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba látogatott. A delegációt elkísérte G ácsi Miklós kohó- és gépipari államtitkár. A több mint 25 ezer főt foglalkoztató győri gyáróriásban Tóth Béla gazdasági igazgató tájékoztatta a vendégeket. A parlamenti delegáció vezetői behatóan érdeklődlek a gyár fejlesztéséről, exportjáról, a szakmunkás képzésről, a szociális ellátásról, a munkahelyi körülményekről, az üdülési lehetőségekről, s néhány üzemet — a motor-üzemet, a futómű gyárat, a központi szárszámgyárat — fel is keresték. A látottakról elismeréssel nyilatkoztak. Vila a beszámoló fölött
