Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-08 / 159. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EGYES0UETEK1 Ára: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOM OGY. M E GYEI . BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam 159. szám 1978. július 8., szombat Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Tegnap Apró Antal elnökié-1 tével kezdte meg munkájátaz| országgyűlés. Az ülésen meg- I jelent Losonczi Pál, az Elnöki I Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. A képviselők a Miniszterta­nács elnökének beszámolója fölötti vitával folytatták ta­nácskozásukat. Romány Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az agrárviszonyok alakulásáról elmondotta: beszédes számok jelzik, hogy meghatározó a szocialista nagyüzemi rend­szer, amely a mezőgazdasági termelés egészét átfogja. A szocialista agrárviszonyok megszilárdultak, az áruterme­lés bővülése kedvezően hatott a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar kapcsolatára. Törek­véseink arra irányulnak, hogy valamennyi forma — szövet­kezet, gazdaság, társulás — a szocialista mezőgazdaság haladását segítse, megfeleljen a hazai adottságoknak, s a tár­sulások. együttműködések jól szolgálják agrárviszonyaink fejlődését, a lenini szövetke­zeti elvek alkotó alkalmazá­sát. Ez tekinthető a fő útnak a termelőerők és a termelési viszonyok összehangolásában. A mezőgazdasági és az élel­miszeripari fejlesztés fő irá­nyairól szólva rámutatott, hogy már évek óta csak az intenzív fejlesztés útját jár­hatjuk. Ennek lényege a ha­tékonyság fokozása. A követ­kező évek feladatainak, s a termelési szerkezetnek a meg­határozásánál fontos kiindulá­si pont — folytatta —, hogy a magyar mezőgazdaság terme­lési többletének mind nagyobb hányada kerül külföldi pia­cokra. Élelmiszer-exportunk jövője mindenekelőtt attól függ. hogy a minőség, a kor­szerűség, a gazdaságosság, egy­szóval a versenyképesség te­rén mekkora változást tudunk elérni. Terveinkben megjelölt cél­jaink eléréséhez nélkülözhe­tetlen tehát a mezőgazdasági termelés, a feldolgozás, a tá­rolás, az értékesítés és felté­teleinek arányos, komplex fej­lesztése. az élelmiszeripar vi­szonylagos elmaradásának mi-' előbbi megszüntetése: a ter­melés és a kapcsolódó ipari alapok folyamatos fejlesztése, a nemzetközi együttműködés lehetőségeivel való összehan­golása: a termelés üzemi és területi szakosodása, a gazda­ságközi együttműködés elő­nyeinek fokozott kihasználása, a szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztésbe, továbbá mindezek elősegítésére a vál­lalati és az ágazati irányítás, valamint a tervezés színvona­lának emelése. Az időszerű mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban a miniszter elmondta: az idén a múlt évinél később, több gond­dal és nagy várakozással lá­tunk az aratáshoz. Az aratási feltételek rosszabbak, a gabo­na jelentős része ledőlt, a ta­laj felázott. Ez segítheti majd a tarlóvetést, de nehezíti a gépi munkát. A hivatalos becslések most arról szólna*, hogy az idei terv, a 40 mázsa körüli termés a földeken, a búzatáblákon »-ott van!-“. Más kérdés, hogy a viharkáré* után, a betakarítás során mennyit lehet maid ténylege­sen learatni, elcsépelni, mag­tárba helyezni. A legújabb kombájnok napi 15—20 vagon búza aratására-cséplésére is képesek. Mindez — úgy gon­dolom — nem egyszerűen a gép, hanem az ember fontos­ságát növeli. A kombájnok és a többi gép — legyenek bár a legtökéletesebbek — pa­rancsnokai az emberek, kor- mánykerekeknél a kombájno- sok vigyáznak. Egyszóval: az idén sem a kombájn, hanem a kom báj nos arat! Nagy Miklós (Pest megye), a külügyi bizottság titkára fel­szólalásában kiemelte kapcso­lataink bővülését a fejlődő országokkal; az elmúlt két és fél évben hazánk 17 fejlődő országgal vette fel a diplomá­ciai kapcsolatokat és hatban nagykövetséget létesített. A nemzeti függetlenségért, a tár­sadalmi haladásért küzdő or- [ szágok segítésére javasolta, hogy a kormány vizsgálja meg a gazdasági és a műsza-1 ki-tudományos kapcsolatok gyorsabb ütemű fejlesztésének lehetőségét, törekedve a köl­csönös előnyök, a rövid és t hosszabb távú együttműködési területek közös feltárására. A helsinki záróokmányban foglaltak valóra váltásáról el­mondta: — Úgy tűnik, hogy a végrehajtás lelassult, növek­szik az együttműködés ellen­zőinek aktivitása és hangja. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy nemcsak nálunk, de nyugaton is sok híve van az együttműködésnek, s a hel­sinki ajánlásokból az elmúlt csaknem három évben sok minden megvalósult. Az euró­pai biztonság és együttműkö­dés belgrádi tanácskozása nem volt Helsinki »temetője«, sem­miképpen sem minősíthető ku­darcnak. De ha néhány or­szág konstruktívabb magatar­tást tanúsít, a siker nagyobb lehetett volna. Ezután aláhúz­ta: az enyhülési folyamatok erősítését akadályozza, hogy az Egyesült Államok vezetői a világ egyes térségeiben kiala­kult konfliktusok saját érde­keiknek megfelelő megoldásá­tól akarják függővé tenni az enyhülés folytatását, a fegy­verkezési verseny csökkenté­sét, illetve megszüntetését. Szépvölgyi Zoltán (Buda­pest), a fővárosi tanács elnö­ke elmondta, hogy a gazdasá­gi hatékonyság növelése érde­kében az egyik legfontosabb feladat a budapesti ipar szer­kezeti átalakítása, a termelés és a termékstruktúra korsze­rűsítése. Ennek ellenére : vállalati tervek nagy hányad? a reálisnál és a lehetségesnél is alacsonyabb termelékeny­ségnövekedési ütemet irányoz elő. Erinek oka az, hogy az üzemek és a gyárak sokat tar­talékolnak. Ezen a gyakorla­ton mielőbb változtatni kell, amihez az egyik út a vezetők szemléletének átformálása. Az elmúlt két és fél évben Budapest dinamikusan fejlő­dött, a lakosság ellátása va­lamennyi fő területen javult. Viszont még mindig gond, hogy az új lakásokhoz a kap­csolódó beruházások — a böl­csődék, az óvodák, az iskolák és áz ABC-áruházak — egy ré­sze nem a lakásokkal egyidő- ben készül el. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei partbizottság első tit­kára arra hívta fel a figyel­met hogy sok vezető gyakran másként értelmezi a döntése­ket, mint ahogy kellene. Pél­daként a Miskolci Húskombi­nátot említette, ahol az illeté­kes felelősök — miniszterta­nácsi határozat ide, miniszter- tanácsi határozat oda — ener­giájuk nagy részét nem a be­ruházási lübák kijavítására, hanem vétlenségük bizonyga- tására fordították. Az ilyen jelenségek felszámolásáért mindenekelőtt a minisztériu­mon. irányító és ellenőrző te­vékenységének javítását, kor­szerűsítését és határozottabb föllépésüket sürgette. Szabó Imre (Heves megye), a detki Magyar—Bolgár Ba­rátság Tsz elnöke Heves me­gye mezőgazdaságáról elmond­ta, hogy a szőlőültetvényeken elért jó eredmények kedvező alapokat adnak ahhoz, hogy — állami támogatással — a gaz­daságok valóra válthassák 2000 hektáros tervezett telepítésü­ket. Ehhez, s ezen belül a »bikavér«-program végrehaj­tásához azonban megfelelő szaporítóanyagra van szüksé­gük, amelynek egy része ma még sajnos nem biztosított. (Folytatás a 2. oldalon.) Munkatársunk jelenti a Parlamentből Á legnagyobb tartalék a munkafegyelem megszilárdítása A n3'ári ülésszak második napján 10 órakor szólalt meg a tanácskozás kezdetét jelző csengő. A parlament folyosó­ján azonban már jóval koráb­ban megkezdődött a párbe­széd. A képviselők és a kor­mány tagjai az előző napi fel­szólalásokhoz fűztek véle­ményt. Az érdeklődés közép­pontjában természetesen a Mi­nisztertanács elnökének beszá­molója állt. Erről folyt a vita a délelőtti ülésen is. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter dél­után terjesztette az országgyű­lés elé beszámolóját a költ­ségvetés végrehajtásáról. A beszámoló felett nem nyitot­tak vitát. Mit szól mindehhez a miniszter? — Természetesnek tartom. A kormány elnöke csütörtöki beszédében és pénteki össze­foglalójában azokról a felada­tokról szólt, amelyek az or­szág zárszámadásának tapasz­talataiból is következnek. Ne­kem az a véleményem, hogy nagyon is parázs vita volt a költségvetés végrehajtásáról: igaz, hogy nem itt az üléste­remben, hanem a parlamenti bizottságok ülésein. Ezek a viták viszont nem kaptak olyan nagy nyilvánosságot. Korán érkezett tegnap a parlamentbe Horváth László, a kaposvári járás képviselő­je, a Nagybajomi Lenin Tsz elnöke is. A szitáló esőben azon töprengett, aratják-e ott­hon a vetőmagnak szánt őszi árpát. A nyár nagy munkája sokszor volt téma a mostani ülésszakon. Bent a teremben dr. Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter, a folyósón pedig a kép­viselők beszéltek erről. A mostani parlamenti ülésen azonban nemcsak arról es'tt szó, hogy mit termelünk, ha­nem arról is, hogy m ennyié’ t. — Számomra nagy öióm. hogy megfogalmazták ezt, ha­tározottan kimondták,. hogy a mezőgazdaság egyik fela’data az ország ellátásának biztosí­tása és az export célkitűzések teljesítése — mondta Horváth László. — Ehhez szorosan kapcsolódik egy másik fel­adat is. Ügy kell megfelelni ennek a követelménynek, hogy tevékenységünk nyereséges, gazdaságos legyen. Ezt pedig úgy lehet elérni, hogy min­den gazdaság az adottságainak leginkább megfelelő termelést folytatja. Sokszor beszélünk arról is, hogv mennyiért ter- melünk? Nos, erre a kérdésre nem is olyan könnyű — a je­lenlegi támogatási rendszerben — sem a mezőgazdaságban, sem más területen felelni. A termelőüzemek azt még csak tudják, hogy nekik mennyibe kerül, a termék, arra azonban senki sem tud felelni, az üze­mekben. hogy mibe kerül az államnak, a népgazdaságnak. Előfordulhat például, hogy egy terméket — támogatás révén — gazdaságosnak vél az üzem. És csak később derül ki, hogy ráfizet a termelésére az állam. A mezőgazdaság most érke­zett el egy nagy műszaki rob­banás közepére. Drága gépek jelentek meg a földeken. Nem mindegy, hogy ezek mennyiért Életbe lépett a magyar—amerikai kereskedelmi egyezmény Elektromos csúszó állvány Kaposváron a Kalinvin városrészben alkalmazzák a képen látható szerkezetet. Segítségével jelentősen meggyorsult a sorházak festése. A Magyar Népköztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között Budapesten 1978. már­cius 17-én aláírt, • a Magyar Népköztársaság es az Ameri­kai Egyesült Államok közötti > kereskedelmi kapcsolatokról szóló megállapodás életbe lép­tetésére vonatkozóan 1978. jú­lius 7-én Budapesten jegyzék­váltásra került sor. Ezzel a magyar—amerikai kereske­delmi egyezmény életbe lépett. Teherűrhajó a világűrben Lélegzetvételnyi szünet sincs a szovjet űrkutatásban. Az In- ten-kozmosz-program kereté­ben végrehajtott második nemzetközi, szovjet—lengyel űrkísérlet sikeres befejezését követő második napon, pénte­ken, moszkvai idő szerint 14 óra 26 perckor, a Szovjetunió­ban felbocsátották a Prog- ressz—2 jelzésű automatikus vezérlésű teherűrhajót. .Mint emlékezetes, a Prog- ressz—1 február 20-án indult az űrhajózás történetében új fejezetet nyitó útjára. Mintegy másfél tonna hasznos terhet és lOuO kilogramm súlyú üzem­anyagot juttatott el a Szaljut —6 űrállomásra, amellyel feb­ruár 22-én kapcsolódott össze. 15 napos együttes keringés után a kiürült teherűrhajót, amelybe az űrállomás sze­mélyzete, a világűrtartózkodás és milyen hatásfokkal dolgoz­nak. A technika kihasználásá­nak fontosságát jól szemlélteti egy szám: a termékek előál­lítási költségének 70 százalé­kát azok az anyagok, vegysze­rek és gépek teszik ki, ame­lyeket az ipar termel s ad a mezőgazdasag számára. A ter­melési költség 30 százaléka közvetlenül az üzemek tevé­kenységétől függ. Ez a 30 szá­zalék azonban — megítélésem szerint — jelentős tartalékok forrása. — A tartalékok feltárásának szükségessége nagy súllyal szerepelt a felszólalásokban is — mondta dr Guba Sándor, a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskola főigazgatója. — Őszinte, tárgyilagos hangnemben szól­tak a kormány tagjai is, arról, hogy a tervezettnél nehezebb körülmények között folyik a munka. A hozzászólásokból kitűnt az is, hogy Vannak tar­talékaink, amelyekkel meg­oldhatjuk gondjainkat. A leg­nagyobb tartalékok egvikéndk a munkafegyelem megszilárdí­tását tartom: azt, hogy necsak beszéljünk .róla. hanem tör­ténjen is valami a fegvelem- sértettel. A megoldás ott kez­dődik, hogy félretesszük r túlzásokba vitt humanizmust hiszen a mindenre hivatkozó nem dolgozók a köz érdekeit sértik. Dr. Kercza Imre rekordját tarló 3unj Roma­nyenko és Georgij Grecsko, el­helyezte feleslegessé vált tár­gyait, a feladatukat betöltött berendezéseket és műszereket,, leválasztották. a Szaljutról. A visszatérés során a Progressz segítségével még további, vizs­gálatokat is folytattak az at­moszféra felső rétegeiről és lép­csőzetesen vezényelték vissza a légkör sűrű rétegeibe, ahol a súrlódás következtében, a terveknek megfelelően, elégett. A Progressz—2 teherűrhajót hasonló céllal küldték Föld kö­rüli pályára pénteken. A te­herűrhajó, amely fedélzetén is­mét üzemanyagot, tudományos berendezéseket, műszereket, a tartós -űrtartózkodáshoz szük­séges »közszükségleti« cikke­ket, élelmiszert és friss ivóvi­zet szállít, előreláthatólag va­sárnap csatlakozik a Szaljut—6 Szojuz—29 űrkomplexumhoz. A teherűrhajó viszi az űrpos­tát is Kovaljonoknak és Ivan- csenkovnak. köztük a legköze­lebbi hozzátartozóktól küldött válaszleveleket is. A Progressz—2 fedélzeti be­rendezései a telemetrikus ada­tok tanúsága szerint kifogásta­lanul működnek. ßz NSZK parlamenti küldöttség Győrben A Német Szövetségi Köztár­saság szövetségi parlamentjé­nek hazánkban tartózkodó küldöttsége Karl Carstens-pro­fesszornak, a szövetségi parla­ment elnökének vezetésével pénteken Győrbe, a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyárba lá­togatott. A delegációt elkísérte G ácsi Miklós kohó- és gépipari államtitkár. A több mint 25 ezer főt fog­lalkoztató győri gyáróriásban Tóth Béla gazdasági igazgató tájékoztatta a vendégeket. A parlamenti delegáció veze­tői behatóan érdeklődlek a gyár fejlesztéséről, exportjáról, a szakmunkás képzésről, a szociális ellátásról, a munka­helyi körülményekről, az üdü­lési lehetőségekről, s néhány üzemet — a motor-üzemet, a futómű gyárat, a központi szárszámgyárat — fel is keres­ték. A látottakról elismeréssel nyilatkoztak. Vila a beszámoló fölött

Next

/
Thumbnails
Contents