Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-07 / 158. szám

HÉTVÉGI TÁfOLÓ Váza plasztikus növényi és ál­lati díszekkel, Palassy-stílus- b. rÁz Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből a Zsolnay- kerámiákat mutatják be ez időben Marcaliban. A kiállí­tást Katona Imre, a budapes­ti múzeum osztályvezetője rendezte. (Katona Imre tollá­ból született a Szemtől szem­be könyvsorozat Zsolnay-élet- rajza is.) A ma embere szá­mára a Zsolnay-kerámia el­sősorban a legdrágább vázák, egyéb díszek kirakati látvá­nyát jelenti, mások — az ipar­művészet gyűjtői — alig vár­ják, hogy hozzájuthassanak egy-egy eredeti darabhoz a bi­zományi útján. Egy tény: a Zsolnay-kerámia ma is foga­lom. Zsolnay-kerámiák Marcaliban „Az agyag fegyver lett a kezében...’’ csületrendet adományozott Zsolnay Vilmosnak. Alkotó munkásságának leg­izgalmasabb és legszebb sza­kasza — írja róla Katona Im­re — az úgynevezett eozin korszak. 1885—1886-ban az eozin »föltaLálásával« kezdő­dött. Mit is nevezünk eozin- nak? Leggyakoribb és legis­mertebb fajtája a sárgászöld­aranyos színű, de gyakori a kék és az erezett eozin. Ezt az’ eozintípust a máz fémes­sége jellemzi. A másik eozin- család átlátszó mázas, dísze­sen dekorált, rajta a fémes- ség reflexszerűen érvényesül. A harmadik vérvörös színű, ez az eozin főleg kínai por­celánokon látható. Fémesen csillogó kerámia edényeket már a IX. században készí­tettek, téves nézet, hogy Zsolnay titka volt az eozin. — Titok-e egyáltalában az eozin? — kérdeztem Katona Imrétől. — Nem. Nagyon régről is­mert technika a keiámiaké- szitésben. Zsolnay Vilmos vé­gigjárta az utat, hogy ő is megalkothassa a maga eozin- ját. Nem szállt vele sírba a gyártási mód, csupán meg­változtak a festékek, amelye­ket ő használt. Más a kerá­miaégetés technikája, villany­kemencékkel dolgoznak. Hosz- szú ideig nem tartották szük­ségesnek a Zsolnay-hagyo- mány ápolását, ezért kive­szett az a szakmai örökség is, amellyel a régi pécsiek rendelkeztek. ■ Ezért ma való­ban nem érik el Zsolnay- színvonalát. Életében már elismert em­ber volt, a Budapesti Napló a gyászhírt e mondatokkal kö­zölte olvasóival: »Világhódító volt... Az agyag fegyver lett a kezében. Munkásművész volt, nem zsúrmüvész ...« H. B. Hot kezdődött e dísztárgyak története, milyen utat járt be a pécri Zsolnay Vilmos, a világhírű iparművész? — er­re ad feleletet a Marcaliban rendezett kiállítás, melyet a kaposvári közönség augusz­tusban a Somogyi Képtárban tekinthet meg. Somogynak is van némi köze ahhoz, hogy így alakult Zsolnay Vilmos élete: Zsolnay Miklós megvá­sárolta a Spitzer-féle lukafai kőedénygyárat, így teremtet­te meg a majdani pécsi üzem alapjait. A kiegyezés után az ipari termelőerők fejlődé­se Magyarországon is meg­gyorsult. ám épp a kerámia­ipar területén, maradt el a várt fellendülés. Zsolnay Ig­nác megbukott a termékeivel, hírnevet Zsolnay Vilmos szer­zett a magyar kerámiaművé­szetnek. Noha a Zsolnay-gyár már 1852-től működött, az alapítás évének 1868-at tart­ják, ettől már ipari üzemnek számít a pécsi gyár. A marcali bemutató idő­rendben vázolja a Zsolnay- kerámia útját. Az 1873-as bécsi világkiállításon mutatta be első díszedényéit. Zsolnay Teréz családtörténeti és gyár­történeti munkájában írja: »A kiállításon fokozatosan keskenyedő polcon színes \i- rágfüzérekkel ékesített, nagy, kerti terrakotta vázák, külön­böző alakú és stílusú dísz­tárgyak között a legszebbek a barna vagy kék mázó rene­szánsz korsók voltak. Kiállí­tottunk ezen kívül benyomott csőrű kancsókat, apró virág- csokrocikákkal díszített, feke­te peremű, csőrös, úgyneve­zett francia kanosokat, kobalt díszítésű magyar korsókat és antik, valószínűleg római min­ta után készült rövid, szűk nyakú korsókat...« A marcali múzeum termé­ben ezek a dísztárgyak mu­tatják Zsplnay első lépését a művészi kerámia felé. Az mindenképpen kitűnik, hogy a sokféleség oka, magyaráza­ta: Zsolnay igényessége, amellyel meg kívánta újítani a magyar kerámiaművészetet. Az Iparművészeti Múzeum Zsolnay-gyűjteménye ezer­négyszáz darabból áll. Olyan termékekkel is találkozhatunk itt, amelyekből, csupán egy készült, sorozatgyártásra va­lamilyen oknál fogva nem került sor. 1877-től Zsolnay valamennyi terméke már magas tűzű zo­mánctechnikával készült, a művészeti tervezés megújítá­sa pedig a kitűnő érzékű Klein Armin nevéhez fűző­dik, aki a bécsi Iparművésze­ti Főiskola egyik legtehetsé­gesebb növendéke volt. Az 1878-as párizsi világkiállítás átütő sikeré kaput nyitott a Zsolnay-kerámiáknak a vi­lágba. Aranyéremmel tüntet­ték ki, a francia kormány be­Egy fölmérés tanulságai — À leendő kereskedelmi dolgozók szakmai, és általános műveltsége meg sem közelíti a követelményeket, némelyi­kük még a számtani alapmű­veleteket sem sajátította el . megfelelően — mondotta nem­régiben egy értekezleten a Somogy megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat igaz­gatója: Ö is a »-kontraszelek­cióra“, a gyerekekről jellem­zést adó általános iskolai pe­dagógusok elnéző magatartá­sára, az egyre nyomasztóbb munkaerőhiányra panaszko­dott, akárcsak néhány nappal később a jövő boltosait képző intézmény, vagy a kaposvári élelmiszeripari szakmunkás- képző iskola igazgatója: »Nincs értelme a lakkozás­nak, be kell vallani, hogy a tehetségesebb, ambiciózusabb tanulók rendszerint a gimná­ziumot, esetleg a szakközépis­kolát választják, hozzánk csak a gyengébbek jönnek« — jelentette ki egyikük. E ta­pasztalatok feldolgozására ak­kor — megbízható számada­tok hiánya miatt — nem ke­rülhetett sor. Azóta azonban egy másik somogyi intézmény — a csurgói 526. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet — vállalkozott az igazolásra: a majdani gépszerelőig géplaka­tosok, növénytermesztő gépé­szek, asztalosok, műszerészek, szabók, kőművesek és forgá­csolók felkészültsége — zöm­mel — nem éri el az általános iskola ötödik osztályának színvonalát, holott a fölmé­résben részt vett százhúsz el­sőéves tanuló többsége köze­pes átlaggal és iskolai javas­lattal érkezett. A következte­tés tehát: Csurgón és a megye néhány más alapfokú taninté­zetében csaknem valamennyi nebuló megkaphatja a »kegye­lemkettest«, ha »csak« szak­munkás akar lenni. Nézzük hát a bizonyítékokat egy hal­latlanul káros, de sok peda­gógus szerint elkerülhetetlen beidegződésrőL A számtani feladatlapokon az általános iskola negyedik osztályának tankönyvéből vett példák szerepelnek. Ösz- szeadás, szorzás, kivonás, egy­szerű százalékszámítás. És az eredmények? A 125 gyerekből ötvenhatan elégtelent, tízen alig-alig elégségest »produkál­tak«. Azaz: az elsőéves szak­munkástanulók 49,1 százalékát nem lett volna szabad elen­gedni az alsó tagozatból! Igaz, kétharmaduk képes ér­telmezni a feladatokat, ám mechanikus számolási készsé­gük silány, 28 százalékuk mi­nősítése »gyenge«, harminc- nyolcé rossz. Számtanból szer­zett átlagos Osztályzatuk 2,8 volt a negyedik osztály végén, most — ugyanabból a tan­anyagból — 2,7! A negyedikes olvasókönyv­ből merített tollbamondási gyakorlatot 116 tanuló készí­tette eL Negyvenegyen elég­telenre, nyolcán kettesre. Leg­nagyobb költőnket legalább hetvenen degradálták »Petőfi­vé«. Az igék múlt idejének vé­gén — t — helyett gyakran — tt — található, és fordítva. A »hallhattatok« igealak szá­mos változatban »halhatot­tak«, halhatátok« stb. — for­dul elő, csak éppen helyesen alig. És íme, néhány példa a kettős mássalhangzók »leegy­szerűsítésére«: »anyi, ált, fü- getlenség, elenséges, mind- anak, akor«. Gyaníthatóan itt is a készséggel, a gyakorlott­sággal van baj, akár a szám­tani alapműveletek esetében. Vajon a pedagógus a hibás, vagy a szűkre szabott óra­szám? Vagy talán a tanterv, a statisztikai szemlélet? Megvizsgálták a tanulók ol­vasási és reprodukálási kész­ségét, az olvasott mű befoga­dásának intenzitását is. A So­kan voltunk című — az álta­lános iskola nyolcadik osztá­lyából már ismert! — Sánta Ferenc-elbeszélés egyetlen gé­pelt oldalnyi részletének elol­vasásához alig volt elég ti­zenöt perc a gyerekek többsé­gének. A harminc perc alatt készített fogalmazások zöme tíz-tizenöt sorból áll, telistele súlyos helyesírási hibákkal, közhelyekkel. A betűformák vagy kisgyermekesen kerekde- defc, vagy elnagyoltak, szög­letesek, olvashatatlanul csú­nyák. Hatvan százalékuknak a novella leglénygesebb tar­tami jegyeit nem sikerült visz- szaadni, s csupán a tanulók egyharmada rendelkezik a ka­maszkorban elvárható pro­duktív képzettel. Vajon há­nyán fejlődnek majd közülük olvasókká, a szellemi élmé­nyeket rendszeresen keresők­ké? És hányán érik be a könyvtárlátogatás látszatával? — A szakmunkásképzés ilyen előzményekkel megala­pozatlan — mondja Tóth Ti­hamér, a csurgói intézet igaz­gatója, az igényes fölmérés kezdeményezője. — Értelmet­len. dolog az irodalomtörténet oktatásával erőlködni, ha a hozzánk érkező gyerekek nagy része olvasni sem tud megfe­lelően. És pusztába kiáltott szó a szögfüggvény- és a logárit- mus-magyarázat, ha növendé­keink az alapműveletek elvég­zésére is képtelenek. A feszes tanterv, a csekély óraszám, a statisztikai 'szem­lélet bűvös köre szinte min­denütt létezik, legföljebb nem mindenütt ismerik el. Az el­lentmondások feloldásaként mindenekelőtt az oktatásban elterjedt statisztikai szemlélet felszámolását, a gyermekek érdekeltebbé tételét, az álhu­manizmus száműzését érezzük a legfontosabbnak. Még akkor is, ha az általános iskolai »osztály átlagok« alacsonyab­bak lesznek. Lengyel András Váza kütahyal dísszel. KÜRTI ANDRÁS &êû$$êk a színházban 4. — Hallhatnánk , közelebbi részleteket? — kiáltott közbe az izgága Hinkes. — Termé­szetesen nem a mestabin gyártási titkának fölfedését "kérjük, hanem az állatkísérle­tek aprólékosabb ismertetését. Lehetséges ?: — Hogyne. Munkánk jelen­legi, egy éve tartó szakaszá­ban a tengeri malacoknak há­rom, azonos tenyészetből szár- mazó, azonos kondíciójú cso­portjával dolgozunk. Az első, az »A« csoport egyedeibe a kezdeti négy hónapban sem­miféle feltételes reflexet nem p--ökereztettünk be, a »B« cso­portbelieket pedig ez alatt megtanítottuk arra, hogy bizo­nyos hang- és színeffektusok után etetés következik, vizet kapnak, társuk látogatja meg őket, hidegebb vagy melegebb lesz a ketrecben a levegő, il­letve medencéjükben a víz, vagy veszélyhelyzet várható stb. Az ismert pavlovi eljárás. Oktatásukat a második négy­hónapi periódusban nem foly­tattuk, fokozatosan elmarad­tak a hang- és .színeffektusok. Lehetőséget adtunk az emlék­nyomok és kapcsolatok, asszo­ciációk elhalványulására. A »C« csoporthoz' tartozó tenge­ri malacoknál viszont ebben az időszakban is zajlott a ta­nítás, biztosítottuk a már ki­alakult reflexek ébren tartá­sát és új tananyag elsajátítá­sát is. Ezután mindhárom cso­portnál azonos adagban és azonos időközökben meghatá­rozott tartamú mestabinkúrát kezdtünk el. Legnagyobb meg­lepetésünkre a teljesen tanu­latlan, »A« csoportos malacok szinte órák alatt megtanulták mindazt, amit a másik két kontrollcsoport egyedei négy, illetve nyolc hónap során sa­játítottak eL Viszont a »B«- seknél a mestabin nem eleve­nítette föl a már elfeledett tudásukat, de náluk is elké­pesztő volt a készség új is­meretek befogadására és meg­tartására. Hasonlóképp visel­kedtek az amúgy is sokat tu­Kiállítások és lilmsk ( Rendhagyó ■ módon már most egy hét­fői, kaposvári rendezvényre hívjuk föl elő­ször a figyel­met. Július 10-én este 20 órakor a szent- jakabi nyári esték rendez­vénysorozat keretében a kassai Szép Szó Színpad vendégszere­pei a monostor romjainál. Két műsort hoz­nak: a Kaleva­la és a Gilga­mes eposz színpadi vál­tozatát, me­lyet Gágyor Péter rende­zett. ö volt a dramaturg is, Gágyor Ildikó koreográfusként közre. Rossz idő esetén a Do- rottya-szálló nagytermében tartják meg az előadást. A megyeszékhely filmszín­házaiban igazi »nyári filmek« peregnek.'A Vörös Csillag szí­nes, szinkronizált amerikai al­kotást tűzött műsorára, a ha­ladó amerikai rendezők egyik nagy egyéniségének, Stanley Krammernek a rendezésében. A főszereplő Gene Hackman, pairtnemője Candice Bergen. Még egy sztárja van a most bemutatott A dominó elvnek: Mickey Rooney, a hajdani gyermekszínész. Színes román bűnügyi film fut a Szabad Ifjúság műsorán. Magyarul is megjelent Nicolas Margeanu krimije, A bűvös kör. Ebből készült a film, melyben egy festő felesége pisztollyal elkövetett gyilkos­ság áldozata lesz. A Szabad Ifjúság Filmszínházban egyéb­ként a Bizalmi állásban című amerikai bűnügyi sztori,is pe­reg, Henry Rondával a fősze­repben. A nagyatád—bodvicai klub­könyvtár sportszombat-akció- ba kezd holnap 13 órakor a Szabadság parkban. Este 19 óráig folynak majd a játékos testedző vetélkedők. A Pira­mis égyüttes is Atádot válasz­totta hangversenye színhe­lyéül: a FÉK-klubban játszik szombaton este. Vasárnap Fe­leki Kamillt hívták meg ide. A tervek szerint 17 óra 30 perckor kezdi műsorát, mely­ben Forgács Gábor, Ligeti Ibo- lyi és Albert Dezső is közre­működik, konferál Pálfi Péter. A Gábor Andor Városi Műve­lődési Központban július 11-ig látható Tamás Noémi, Körös­sényi Tamás, Lóránt Zsuzsa és Eskulits Tamás kiállítása. S most irány a Balton-part! Az időjárás bizonyára nőnemű, olyan, mint egy szeszélyes szépasszony. Talán kegyeibe fogad bennünket a hét végére. Akkor bizonyára nem lesz akadálya szombaton este Ba- laionföldváron a Locomotív GT kncertjének, vasárnap este Siófokon pedig a Halló, itt Balaton! című műsornak. Fo­nyódon, a Napsugár kemping­ben Bozsó János kecskeméti művész kiállítása nyílik vasár-' nap. Balatonberényben G ácsi Mihály Munkácsy-díjas grafi­kus tárlata július 17-ig tart nyitva. Balatonboglár a kápol­natárlattal várja az érdeklődő­ket. Balatonszemesen a Lati- nonits-emlékkiállítást tekint­hetik meg az ott nyaralók. Kár lenne elmulasztani a Postamú­zeum kiállítását. Balatonszár­szón József Attila emlékmú­zeuma várja a látogatókat A siófoki Dél-balatoni Kulturá­lis Központ Korniss Péter Ba­lázs Béla-díjas fotóművész ki­állítását ajánlja. Balaton-parti vendégeink közül bizonyára sokan más természetű kedvtelésnek hó­dolnak; szívesen ismerkedné­nek jeles épületemlékeinkkel. Ezek figyelmét hívjuk fel a parttól csak néhány kilométer­nyire lévő kereki Fehérkővár romjaira. Pontos építési idejét nem ismerjük, annyi azonban bizonyos, hogy XIV. századi edénytöredékéket, Anjou-ko- rabeli pénzt is napvilágra ho­zott egy ásatás. Első említése 1336-ból származik, ekkor Mairczali Miklós tulajdonában volt Képünkkel is ezt a ko- ráboi századokról valló épít­ményt ajánljuk úticélul. működött dó »C« csoportosok, némi mó­dosulással, erre még kitérek... Az amnéziára vonatkozó hi­potézis, és egyéb pszichózis tünetek... — folytatta a dok­tornő. — Nem, ilyen tekintet­ben még találgatásokra sem vállalkozhatunk, nincs ala­punk reményt keltő jóslatok­ra. Régi, kiesett, esetleg mély­rétegekbe szorult emléknyom felbukkanása egyetlen eset­ben sem következett be. Ta­lán az amnéziásoknál abban segíthet majd a mestabin, ha egyáltalán eljutunk odáig, hogy humán használatra al­kalmasnak minősíhetjük, hogy a beteg viszonylag rövid idő alatt, rapid módon visszasze­rezheti kiesett, általános jelle­gű, könyvből, előadásból, magnóról elsajátítható isme­reteit. Pontosabban — másod­szor is megszerezheti... Ku­tatócsoportunk úgy véli, hogy a mestabin alapvetően nem medicamentumként lesz majd hasznosítható, hanem olyan szerként, amely speciális ese­tekben nagy mennyiségű is­meretanyag átmeneti, de biz­tos birtoklására teheti képes­sé az embert. Vagy tartós bir­toklásra is, de csak folyama­tos mestabinszedés esetében. Tudniillik azt tapasztaltuk, hogy a mestabinkúra befejezé­se után egyszerűen elillan a kúra ideje alatt szerzett em­lékanyag, ismeretmennyiség, reflexszaporulat... Valaki fölnevetett, az előadó zavartan abbahagyta a ma­gyarázatot, mindenki Georgi Blagoevre nézett. — Elnézést, csak eszembe jutott valami, azért kacag­tam. Tudniillik odahaza hosz- szú évek óta tagja vagyok az állami bizottságnak, az iskolai vizsgák rendszerét tanulmá­nyozzuk, Igyekszünk jobbíta­ni. Most dobhatunk sutba mindent. Semmiféle vizsgánaK nem lesz semmilyen értelme. Hamm, egy marék mestabin, ide a legvastagabb tanköny­vet, átfutok rajta, holnapra tudom az egészet, holnapután- ra szerencsésen elfelejtek mindent. Puff neked iskola- rendszer,, szakemberképzés, to­vábbképzés, mindenféle folya­matos tanulás. A mestabin ré­vén mindent tudó buta embe­rekkel népesül be öreg föld­golyónk ... Bocsánat, kollégák, egy vénember rémálma... Kérem, kedves professzorka, folytassa. Doktor Vahaíla Anna elmo­solyodott. (Folytatjuk.) Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents