Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-01 / 153. szám
AMERIKAI LEVÉL Kévéé a munkástag Emlékezés a kenti sortízre Bizottságok a munkahelyi művelődésért A sötét éjszakában több ezer gyertya pislákoló fénye jelezte a felvonulók ' lassan hömpölygő áradatának útját. Mikor a menet az Ohio állambeli kenti egyetem területére érkezett, az ott várakozó diákok gyertyáikat az érkezők gyertyainak lángjánál meggyújtva csatlakoztak a felvonulókhoz, s meneteltek együtt az egyetem parkjában lévő emlékhelyhez. Az enyhe lejtésű domboldal fái alatt megálltak. Itt történt a dráma nyolc évvel ezelőtt, 1970. május 4-én, amikor az egyetem fiataljai háborúellenes tiltakozó felvonulásra érkeztek ide, hogy elítéljék Nixon akkori elnök vietnami háborút folytató politikáját és a Kambodzsa ellen kezdett katonai intervencióját. A diákok ellen rendőrséget, majd a nemzeti gárdát vezényelték ki. Az igazságos követeléseikért, a békéért és az igazságtalan háború ellen tüntető fiatalok azonban nem hátráltak meg. Ekkor könnygázgránátot használtak ellenük. A tüntetés heve azonban nem csökkent. A nemzeti gárda ekkor parancsot kapott a fegyver használatára. Sortűz dörrent. A fiatalok nem akartak hinni a szemüknek, fülüknek. A hivatalos Amerika amerikai fiatalok tömegébe lövetett. De a tényeknek hinni kellett: 4 fiatal — Allison Krause, Jeffry Miller, Sandra Scheuer és William Schroeder — holtan esett össze, és 9 diák megsebesült. A sortűz megdöbbentette az Egyesült Államok lakosságát, és még magasabbra szította a vietnami háborúellenes mozgalom lángját. A hatóságok megriadva az ellenhatástól, védekezni próbáltak. Megkíséreltek tüntetéseket szervezni a háború támogatására, de ez kudarcot vallott annak ellenére, hogy csem pét\zt, sem erőfeszítést nem kíméltek. A közvélemény áthangolására azt próbálták bizonygatni, hogy az első lövést a tüntető diákok közül adta le valaki, és a nemzetőrség csak válaszolt, tehát a diákokat terheli minden felelősség. Ez a hazugság azonban a kivizsgálás fényeinek fényénél lelepleződött. A központi kormány szorult helyzetében, hogy elhárítsa magáról a felelősséget, azonnali kivizsgálást ígért. Nixon akkori elnök levélben fejezte ki személyes együttérzését a szülőkkel, s mint írta: »tudom, a szavak már nem segítenek«. Nixon közvetlen munkatársa, Ehrlichman pedig személyesen biztosította a meggyilkolt gyerekek szüleit, hogy «a kivizsgálás során nem engednek meg semmiféle fehérre mosási kísérletet, szigorúan eljárnak a felelősökkel szemben«. De nyolc év alatt az áldozatok szüleinek és barátainak minden erőfeszítése ellenére nem történt felelősségre vonás. Most, a gyilkossá! után nyolc évvel derült ki hogy miért. Ehrlichman — Nixon elnökkel egyetértésben — a »szigorú eljárás« ígéretével egyidejűleg utasította az akkori igazságügyminisztert, John Mitchellt, hogi akadályozzon meg minder, bírósági eljárást az ügyben Ennek alapján a helyi, ohio hatóságok mentesítették a felelősség alól a gyilkos sor- tüzet leadó nemzeti gárdát és a parancsot kiadó vezetőket. Két éve — a tömeg nyomására — összeült a bíróság de a tengernyi tények ellenére fölmentették a parancsot kiadókat és a sortüzet végrehajtó katonákat. S most, Nixon vott elnök megjelenő könyvében — ahogyan itt elbírálják — »arcátlanul és cinikusan« a fiatalokat teszi felelőssé saját halálukért. Mindamellett azonban megjegyzi, hogy c sortűz másnapja volt elnökségének egyik legsötétebl napja. A Nixon könyvében szereplő értékelésről hallvc mondta a meggyilkolt Allison Krause apja: »Milyet mélységes aljasság. Meggyilkolták a lányomat és társait mert nem értett egyet a kormány háborús politikájával s még a felelősséget is rájuk hárítják.« A hivatalos Amerika azt remélte, hogy idővel minder feledésbe merül. De a szülök a barátok, a politikai és bírósági igazságtalanságok ellen harcolók növekvő tábora nem engedte feledésbe merülni az emberi és polgár jogok lábbal tiprását, nerr engedi büntetlenül futni a gyilkosokat. Ennek a bizonysága volt a gyertyafényes felvonulás a gyilkosság színhelyére, c kenti egyetem parkjában. A felvonulók többsége egész éjjel a parkban maradt ét néma, de a leghatározottabb elszántsággal jelezte: a kenti sortűz ügye még nincs lezárva. Másnap reggel a sortüzrc emlékezve több szónok kifejezte az amerikaiak millióinak szándékát, hogy folytatják a harcot -gz igazság feltárásáért és a felelősök megbüntetéséért. Harcuk nyomár, rövidesen újabb bírósági tárgyalásra kerül sor. Mindenki tudja, hogy ez a csata se lesz könnyű, mert az amerikai osztálybíróság ma sem a békéért, a társadalmi igazságért küzdő tömegek oldalán áll. Washington. 1978. május. Kovács István A SZOT elnöksége és az OKT két évvel ezelőtt hozta közös határozatát, amely hangsúlyozza, hogy a munkás- művelődés, a munkahelyi köz- művelődés hatékonnyá tétele érdekében a vállalatoknál művelődési bizottságokat kell létrehozni. Az utasítás hatás- és jogkör alapján véleményező, javaslattevő és összehangoló szereppel ruházta föl a leendő testületeket az egységes művelődéspolitikai feladatok megoldása érdekéiben. A működési föltételeket a gazdasági és a szakszervezeti vezetőségnek együttesen kell megteremtenie. A vállalatok többségében folyamatosan megalakultak a művelődési bizottságok. Ezt megkönnyítették azok az irányelvek, amelyeket az ágazati minisztériumok, a szak- szervezeti megyebizottságok adtak ki. Természetesen senki sem várhatott gyors és rendkívüli eredményeket. Az eltelt időszak kevés volt ahhoz, hogy munkájukat látványos sikerek jelezzék. Egészen bizonyos, ha a jövőben megtalálják működésük legjobb lehetőségeit, hasznos kezdeményezések sorával segítik a munkahelyi művelődést. Addig is — a vállalati bizottságok összetétele és a már elkészült tervek ismeretében — néhány észrevételt szóvá kell tenni, éppen a további munka hatékonysága végett A testületek tagjai között — a határozat értelmében — ott vannak a párt-, a szak- szervezet a KISZ és a gazdasági vezetőség képviselői. A megye több vállalatánál azonban — mert nem tanulmányozták elég gondosan a dokumentumot — az előkészítés során nem vették számításba a szakszervezeti bizottság felelős tisztségviselőjét. Néhány helyen pedig a létszám nem felel meg az üzem nagyságának. Van olyan gyár, ahol huszonötén, harmincán kerültek a bizottságba... A szocialista brigádok képviselői, fizikai dolgozók csak elvétve találhatók a testületekben. Viszont annál szembetűnőbb az adminisztratív foglalkoztatásúak túlsúlya, pedig alapvető követelmény, hogy a tervek tartalma eljusson minden kisebb közösséghez. Ezen sürgősen változtatni kell! Még egy észrevétel kívánkozik ide. Szinte mindegyik művelődési bizottságból hiányzik a területi közművelődési munkát végző intézmény vagy irányító szerv szakembere. Ahol főhivatású népművelők dolgoznak, ott szerencsésebb a helyzet, mert ők szoros kapcsolatban vannak a művelődés intézmény- rendszerével. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál már Népszerű sorozatok A könyvkiadás eredményei Tavaly 8068 mű látott napvilágot 87 370 300 példányban. Mi van a számok mögött? Erre kaptunk választ a Kulturális Minisztérium sajtótájékoztatóján a napokban Gábor Viktortól, a Kiadói Főigazgatóság főigazgatójától. Elmondta, hogy a kiadott művekkel, s azok példányszámaival együtt nőtt a vásárlási összeg is. 1977-ben több mint kétmilliárd forintért vásároltunk könyvetNépszerűek a könyvsorozatok, melyek olcsón alapvető müveket juttatnak el az olvasóhoz. Említhetjük itt a nagy példányszámban napvilágot látó Európa Zsebkönyveket, a Magvető és a Szépirodalmi Kiadó zsebkönyvtár-sorozatát, a Gyorsuló idő köteteit, a Rakéta Regénytár máris népszerű füzeteit, az Olcsó Könyvtárat, a Világirodalom remekeit, a 30 év magyar irodalma sorozatot stb. Tulajdonképpen csak két könyvsorozat nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a Századunk mesterei, illetve a Napjaink költészete gyűjtőnéven indult sorozat. Tavaly Ady-ünnepet tartott a könyvkiadás is: harminchat mű jelent meg Ady tói, illetve Ádyról négyszázezer példányban. Nem hiányzott a könyvpiacról az összes versek dotációval megjelentetett, olcsó, de reperezentatív kötete sem. Egyébként tavalyi könyvkiadásunkat jól jellemzik a műfaji, tematikai adatok is: tudományos mű 942, ismeretterjesztő munka 10 308, szakirodalom körébe tartozó könyv 3341, szépirodalmi 716. ifjúsági és gyermekirodalmi mű 356, tankönyv 1350, egyéb kategóriájú könyv 55 jelent meg. Ez azt is tükrözi, hogy könyvkiadásunk nyitott, ami azt jelenti, hogy nemcsak az jelenik meg, amit támogatnak, hanem olyan művek is, amelyek szemléletbelileg, ideológiailag vitára tartanak számot. Az viszont — ahogy Gábor Viktor mondta — hiba, ha ezek kiadásakor elmarad a vita, mely elő- vagy utószó, illetve sajtóbeli polémia formájában kísérhetné a könyvet A szépirodalmi művek példányszáma 1970 óta több mint ötven százalékkal nőtt. Tavaly az átlagpéldányszám csaknem , 23 000 volt A kiadott szerzők kétharmada kortárs író, egy- harmada klasszikus. Ez jól mutatja a kiadás jelenre han- goltságát. Bővült a szerzők köre, évente átlagban tíz-tizenöt első kötetest bocsátanak szárnyra. Anélkül, hogy értékelő módon mondanánk véleményt a múlt év kiemelkedő munkáiról, olyan művekre hívjuk fel a figyelmet a tavaly megjelentek közül, mint Illyés Gyula Különös végrendelete, Kardos G. György A történet vége című trilógiazáró regénye, Szabó Magda Régimódi története, Moldova György Akit a mozdony füstje megcsapott című műve, Örkény István Virágkiállítása stb. Gond viszont az egyes művek visszhangtalansága. A világirodalomról szólva érezhetően enyhült az Európa-cent- rikusság. Megismertük, megszerettük és nagyra tartjuk a dél-amerikai irodalmat. Hiányzik viszont könyvkiadásunkból az ázsiai és az afrikai irodalom. Ennek oka abban keresendő, hogy csökken a fordítói utánpótlás. A honorárium és az erkölcsi megbecsülés sean kellő szintű még. évekkel a rendelkezés előtt szükségét érezték, s megalakították a művelődésért felelős testületet. A bizottság félévenként ülésezik, mérlegeli a munkahelyi művelődés lehetőségeit, a középtávú terv figyelembevételével. Az átlagtól eltérően a tagoknak majdnem a felét a szocialista brigádokból választották. Többen a megye vidéki egységeiből vannak jelen. Így a művelődési célok a főhivatású népművelő szakmai segítségével — aktívahálózaton keresztül — mindenütt ismertté válnak. Jelenleg nyolc nagyvállalatunk — a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat, az Egyesült Izzó Kaposvári Gyára, a Kaposvári Villamossági Gyár, a DÉLVIÉP, a Volán 13. sz. Vállalata, a Dél-somogyi Állami Gazdaság, a Pa- mutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára és a Nagyatádi Konzervgyár — alkalmaz népművelőt A feladatokhoz — és más megyékhez — képest ez kevés. A bizottságok már elkészítették az éves és a középtávú terveiket. Ezekben meghatározták a résztvevő szervek közös feladatait. ígv a közeljövőben már sikerül elkerülni a társszervek munkaterveive! az átfedéseket. A tervek többsége reálisan ítéli meg a művelődés lehetőségeit és a dolgozók igényeit, fogalmi, tartalmi szinten azonban ezekben a dokumentumokban komoly zavarok mutatkoznak. A közművelődést ' általában leszűkítik az iskolarendszerű képzés szintjére vagy mái esetekben a nevelési területeket mechanikusan szétválasztják. Tisztáim kellene, hogy amíg az iskolarendszerű oktatás és szakmai képzés viszonylag zárt forma, addig a közművelődés öntevékenységre épülő, iskolán kívüli, szabad idős tevékenység. A különbséget látni kell, mert a közművelődés gazdag formarendszere rugalmasságával — sajátos helyzetéből eredően — gyorsabban tud alkalmazkodni az új igényekhez, mint a tanterveken alapuló, bizonyítványt adó oktatás. Egyik nevelési forma sem helyettesíthető csak a másikkal! A tervekben ma még tapasztalható oktatásközpontúság nem marasztalható el föltétlenül, mert a szakmai képzést egyfajta «-híd-«-nak lehet felfogni, s ez később elvezetheti az egyént a művelődés más területeihez. Jó, hogy a testületekben együtt vannak olyan vezető beosztású emberek, akik sokat tehetnek a munkahelyi művelődésért és egészében kapnak áttekintést a vállalat művelődési tevékenységéről, dönthetnek a helyes arányok kialakításában. A későbbiekben a munka egészét látva foglalkozhatnak a művelődéssel, s egy kicsit megtanulnak népművelőként gondolkodni. Az igazgató hetenként kér beszámolót és előrejelzést a kulturális munkáról megyeszékhelyünk egyik könnyűipari üzemében. Így a szakmai hozzáértés és a vezetés kapcsolatának a tartósan kiemelkedő közművelődési munka lett az eredménye. . Tevékenységükkel a vállalati kereteken kívül területi művelődési igényeket is kielégítenék. A közművelődési munka módszertana kerül előtérbe a jövőben. Meg kell vizsgálni — a tanácsi, a szakszervezeti és a gazdasági vezetőség bevonásával —, hol van lehetőség főhivatású, képzett népművelő alkalmazására. Jó volna, ha — más megyékhez hasonlóan — az üzemek ösztöndíjjal támogatnának népművelés szakos hallgatókat felsőoktatási intézményekben. S. J. Forgatják „4 rab ember fiaV’-t A miniatűr várudvaron a korabeli díszes magyar ruhákba öltözött apródok mielőtt összecsapnának kardjukkal, tisztelegnek egymásnak. Rövid tusa után messzire repül Szitáry Tamás kardja. Ám máris helyébe lép ifjú öcs- cse, Ádám, hogy helytálljon Apafi fejedelem fiával szemben. A barátságos bajvívást egy katona megjelenése szakítja meg, Pethő Boldizsár a palotaőrség kapitánya (Polgár Géza) durván rátámadt a Szitáry fiúkra. — Hogy beszélsz a nagyságos fejedelem apródjaival — vonja kérdőre a Fejede- lemfi. — Azonnal kövesd meg őket ! A fordítások aránya egyébként az ismeretterjesztő és a szakirodalomban magasabb, mint volt 1976-ban. A szerzők nemzetiségét tekintve a legtöbb fordítás a Szovjetunió és a szocialista országok szerzőinek munkáiból jelent meg. Jelentős volt az angol, francia és amerikai szerzők műveinek publikálása is. Tudatos tervezés hozott eredményeket a Szovjetunió népei szépirodalmának megismertetésében. Újra indult a Kell a jó könyv! olvasómozgalom. Több mint egymillió példányban 41 könyv jelenik meg e sorozatban. Az országban 445 könyvesbolt működött, huszonnéggyel több, mint a megelőző évben. A tájékoztatón szó esett még a nem hivatásos kiadóknál megjelent művekről is. (Az 1977-ben napvilágot látott 8068-ból 4023 jelent meg nem hivatásos kiadónál.) A levéltárak, múzeumok, hivatalok, propagandairodák kiadványaira továbbra is szükség van. Nem korlátozza keretszám a magánkiadású könyveket sem, ha azok bizonyos színvonalat elérnek, s ideológiailag nem jelentenek veszélyt. Az álláspont azonban az, hogy minden értékes és hasznos mű a kiadóknál jelenjen meg. L. L. — Többé már nem apródjai a nagyságos fejedelemnek — hangzik a válasz. — Apátok eltékozolta az ország pénzét, és csúfot' űzött a nagyságos fejedelemből. Adjátok ide a kardotokat ! A várudvar körül, a kerengőben fáklyák köpködik a tüzes lángocskákat. Az udvarban viszont lámpafények világítanak (bár fényes nappa! van) a színészekre. A stáb a magasba emelt padlózaton forgat. Markos Miklós rendező maga is ott kuporog a fölötte álló operatőrök közelségében. Ismét elkészült egy jelenet Móra Ferenc: A rab ember fiai című tévéfilm-produkció- ból, amelyet kora reggel óta forgatnak, ezúttal a ligeti Vajdahunyad várában. Délutánra hajlik az idő. Délelőtt még a trónteremben Apafi fe jedelem (Szirtes Ádám) és Buzzáth katonauram (Farka' Antal) összecsapását filmezték, amikor a fejedelemnek hírül hozzák Kraszna-Óvár el- estét, miközben ő fia elrablása miatt kesereg. Fordulatos jelenetek, izgalmas helytállások egész sorának lehettünk tanúi ezen a forgatáson már eddig is. 'Ifjúsági kalandfilm a javából. Főszereplői: három fiatal fiú, ? két Szitáry testvér és ifjú Apafi Mihály, a fejedelem fia. azaz Radnai György, Szűcs Gábor és Kovács Krisztián általános, illetve középiskolai diákqjc. Már rutinos filmszínészek. Jól ismerjük őket néhány ifjúsági filmből, a Csutakból, a Kincskereső kisköd- mönből és másokból. — Miről szól ez a történet — kérdezzük a fiúkat? — Szitáry Kristóftól, apánktól ellopnák 200 aranyat, melyet a fejedelem küld Kolozsvárról a váradi basának követelése fejében. A fejedelem apánkat gyanúsítja és elfogatja a török pasával, majd a saját dutyijába dugja — meséli Radnai György. — Pipitér, az öreg szolga segít bennünket, hogy kiszabadíthassuk apánkat —.folytatja Szűcs Gábor. — Elrabolja a fejedelemfit. Mi pedig csellel elfoglalunk egy várat, és megüzenjük a fejedelemnek, hogy csak akkor kapja vissza a fiát, ha apánkat szabadon engedi. — Én pedig segítek nekik — toldja meg a történet végét Kovács Krisztián, vagyis a Fejedelemül. — Nagyon szeretjük ezt a filmet, van ebben minden, lovaglás, vívás, majom, ló, ostrom, szökés és veszély! A rendező, Markos Miklós a következőket mondja készülő filmjéről: , — A televízió ifjúsági osztályának megrendelésére forgatjuk A rab ember fiait. Az elmúlt években hasonló stílusú ifjúsági kalandfilmeket készítettem, A dunai hajóst és A csillagszeműt. Móra regényének megfilmesítése ennek a sorozatnak szerves folytatása. — Mit mondhat ez a történelmi korszakba ágyazott kalandos história a ma ifjúságának? — A történet gyönyörű mese, melyet az író történelmi időkbe ágyazott. Így Móra Ferenc szabadon engedhette fantáziáját, s ezzel közelebb hozta számunkra a XVII. századbeli erdélyi fejedelemséget. A regény kedvenc olvasmánya a fiataloknak, és örök emberi témákat vet föl. A gyerekek hűségének és igazságszereteté- nek kell győzedelmeskednie, színes kalandok és veszélyek vállalása mellett. A mának is szól ! — Mennyire .ragaszkodtak az eredeti íráshoz? — Abszolút mértékben ragaszkodtunk az eredeti cselekményhez, amely jó és mozgalmas história. Csupán any- nyi eltérést engedtünk meg .magunknak, amennyit a filmes ábrázolás mégkíván. A gyerekszínészek mellett nagyszámú, kitűnő színészgárda is játszik a filmben: Bitskey Tibor, Szirtes Ádám, Med- gyessy Mária, Szilágy István, Farkas Antal, Garas Dezső, Dégi István, Gyenge Árpád, Csákányi László és Bánhidi László. És ezenkívül még negyven gyerek. Sz. B.
