Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-06 / 157. szám
KÖVETKEZETESEN vezetői hármas követel- [ kavállaló, aki — az elneve- ményről már számtalan-1 zésből sem következhet más szór esett szó — sok- — elvégzi a munkát. A szubjektív lény, aki gondolkodik, érez, örül vagy bosszankodik, s legtöbbször véleménye van szór és sok helyütt. Eszerint politikailag megbízhatónak, szakmailag felkészültnek és a vezetésre alkalmasnak keli a körülötte levő világról. Kolenniük mindazoknak, akiket kineveznek egy-egy osztály, részleg vagy egység élére. E norma betartására majd mindenütt törekszenek is a kinevezéskor. A jelölt többnyire meg is felel az előírtaknak, s mégis később gyakran kiderül: alkalmasság ide, alkalmasság oda, nem mennek úgy a dolgok, ahogyan kellene. Ilyenkor keresik a sikertelenség okát, megoldásként átszerveznek, intézkedéseket hoznak a fegyelem megerősítésére, újabb és újabb embereket vesznek föl, hátha többen jobban megoldják majd e' feladatokat — aztán marad minden a régiben. Korántsem tamáskodni akarnánk, mégis meg kell állapítanunk: a vezetőd hármas követelmény — noha elemei első látásra különböznek egymástól — elsősorban szakmai szempontoktól vezettetett. A felkészültség értelemszerűen ide sorolható, a politikai megbízhatóság pedig igencsak tág fogalom, ám a harmadik, a legfontosabb tényező sem arra vonatkozik legtöbbször, amiről szól. Egy kinevezésnél olyan embert, alkalmas személyt keresnek, aki az adott munkafolyamatok szempontjából alkalmas a vezetésre. A termelési cél tehát elhomályosítja a dolog lényegét. Legtöbbször úgy fogalmaznak, hogy X vagy Y alkalmas vezetőnek, képes rá, hogy áttekintse az adott helyen és időben zajló termelési folyamatokat — összefoghatja tehát végrehajtásukat. Ami ebből a nézőpontból hiányzik, az az ember. A munrántsem holt tárgy tehát, gép amely rutinos, ‘begyakorolt mozdulatokkal elvégzi a rá kirótt penzumot. Következik mindebből : aki a mestere a munka megszervezésének, az hasonlóan értője az emberekkel való bánásnak is. Mert hiába dolgozza ki valaki a létező legnagyszerűbb és legtöbb eredményt ígérő szervezési módszert, a munkák logikus egymásutániságát, semmire sem megy a végrehajtók nélkül Szociológiai fölmérések sora bizonyította be az elmúlt esztendőkben, hogy az »egyszerű« dolgozó igencsak megnehezítheti a vezetői döntések végrehajtását, anélkül, hogy jogszabályba vagv e munkaszerződésbe ütközően cselekedne. Egyszerűen a hi- vataloskodva »hozzáállásnak« nevezett magatartásról van'itt szó. A munka kedvről vagy annak hiányáról. Vagy más oldalról nézve, arról a pszichológiailag érthető, sőt megérthető jelenségről, melynek lényege: az unottan végzet! munka jóval kevesebb eredménnyel jár, mint az örömteli cselekvés. Mit tehet ez ellen a vezető? — e kérdés aligha válaszolható meg egykönnyen és minden esetre általánosítható- an, mégis — érzésünk szerint — van rá felelet. A vezetői magatartástól —» kell-e hangsúlyoznunk? — nagyon is sok függhet. A módszeren, ahogy közeledni próbál a beosztottakhoz, illetve távolodni azoktól, ahogy beszél, intézkedik, magyarán: van súlya, hogyan viselkedik az irányítással megbízott személy. A vezetői alkalmasság egyfajta képesség az emberi kapcsolatokra. Persze a megfogalmazás — képesség a viselkedésre — igencsak általános, s mint követelmény tarthatatlan. Kinevezéskor ennél pontosabb, tárgyszerűbb, könnyebben értelmezhető kategóriákban gondolkodnak az arra hivatottak. A vezetésre alkalmas személynek egyetlen tulajdonsága van, ami mérhető, s a múltjában is nyomon követhető. Ez pedig a következetesség, vagy esetleg annak hiánya. Ez az a tulajdonság, amelynek mindenképpen jellemeznie kell a jó vezetőt — minden szinten, s minden helyzetben. És mert emberi kapcsolatokról és korántsem egyenrangú viszonyokról van szó, szinte elképzelhetetlen,- hogy egy vezető mindig, s mindenkinek megfelelően döntsön. Lehetetlen jót tenni egyszerre valamennyi beosztottnak. Am akkor, ha a döntésre hivatott személy a hasonló eseteket rendre ugyanúgy bírálja el, nem érheti szó a ház elejét, joggal beszélhetünk vezetői módszerről. És a beosztottak is tisztában lehetnek azzal, mit akar a főnökük. Ha úgy tetszik, egyszerűbben szólva : módot nyernek rá, hogy alkalmazkodjanak a velük közölt elhatározásokhoz. Tudják, hogy egy adott helyzetre miképpen reagál a vezetőjük, hogyan viselkedjenek, hogy összhangban legyen munkájuk a főnöki módszerrel. T ehát a következetesség az, amely — természetesen sok más mellett — megteremtheti a hőn áhított vezetői tekintélyt A következetesség, amely nem foglalható hármas szabályba, kategorikus normába, mert nem több és nem kevesebb elismerésre méltó emberi tulajdonságnál. M. P. Befejesés élőit az árpa aratása Küzdelmes, nehéz hetek előtt Az országgyűlés előtt A kormány beszámolója és a mólt évi költségvetés végrehajtása »Végre arathatunk«. »csak még másfél napig tartson ki az idő, akkor lefogy az árpa-« — tegnap reggel a megyei tanács fejlesztési albizottságának tagjai ilyen megjegyzésekkel fogadták egymást. És mire befejeződött a tanácskozás, máris »fordult a kocka«, záporral kísért szélvihar húzta keresztül az alig egy-két órával korábban megfogalmazott terveket. És szinte az is biztos, hogy ez a zápor újabb mázsákat vitt el az amúgy is földön fekvő, összekuszált, rohamosan gyo- mosodó árpából. Így aztán bármennyire közel áll már a befejezéshez a betakarítása, nagyon kétséges még mindig, hogy mi kerül majd a magtárakba. Az eddigi tények meglehetősen nagy szélsőségekről tanúskodnak. Több üzem arról panaszkodik, hogy jóval a várt és a becsült alatt A napirend ajánlása szerint várhatóan két fontok téma, a kormány beszámolójának és a tavalyi költségvetés végrehajtásának megvitatására csütörtökön 11 órakor összeül az országgyűlés. A Minisztertanács elnöke legutóbb az 1975-ös őszi ülésszakon állt a törvényhozó testületünk elé, s — alkotmányos kötelességének megfelelően — megvitatásra és jóváhagyásra beterjesztette a kormáiiy akkor elkészült munkaprogramját. »Tudatában, vagyunk annak, hogy magasabbra kell emelni a Minisztertanács irányító tevékenységét. A testületi munka erősítésével és továbbfejlesztésével javítani szükséges mindenekelőtt a döntések ,megalapozását, a népgazdasági és az ágazati ér- dc.iek jobb összehangolását, a határozatok Végrehajtásának ellenőrzését« — körvonalazta a mára is érvényes teendőket a miniszterelnöki expozé. A kormányprogram elfogadása óta majd három esztendő telt el, elérkezett tehát a tapasztalatok összegezésének, a számvetésnek az ideje. Állam- eletünk fejlődését az ebben az időszakban hozott törvényekkel az országgyűlés is segítette. Többek között az állami vállalatokról, a közművelődésről, a honvédelemről, a környezetvédelemről és a belkereskedelemről szóló jogszabályok életünk fontos területeit szabályozták. Az állandó bi- zottsáeokban a képviselők rendszeresen éltek ellenőrzési jogukkal, beszámoltatták a minisztériumok vezetőit, hathatós segítséget nyújtva a kormánynak a döntések előkészí- 'tésében és végrehajtásában. A zárszámadási törvényjavaslatról is a mostani ülésszakon döntenek a képviselők. Az 1977. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést az országgyűlés állandó bizottságaiban az elmúlt napokban alapos és mélyreható vitákban elemezték. A bevételek és a kiadások milliárdjairól, a beruházásokról, az anyagok és a gépek kihasználásáról, valamint az értékesítésről a tanácskozások résztvevői sokoldalú véleményt fogalmaztak meg. Nem csupán a »szikár*1 számok felsorolásáról és egybevetéséről volt szó, hiszen az adatok mögött többek között megbújnak a bölcsődei és óvodai helyek gyarapodásáról, az egészséeügyi ellátás bővüléséről valló tények is. Azok a fejlődést reprezentáló tények, amelyek — legalábbis a meny- nyiséget illetően — osztatlan elismerést váltottak ki az országgyűlési képviselőkben. A terv- és költségvetési bizottsági ülésen felszólalók is nyomatékkai hangsúlyozták : több ágazat nemcsak elérte, hanem túl is teljesítette 1977. évi tervét. A külgazdasági viszonyaink, mindenekelőtt a cserearányok további romlása azonban gazdaságunk szerkezeti és egyensúlyi problémáira is figyelmeztetnek. A bizottságok képviselőinek felelősségteljes észrevételeiből és javaslataiból kirajzolódtak a Jegfontosabb teendők. Ai anyaggal, az energiával, a géppel és munkaerővel való hatékonyabb gazdálkodás, a kivitelre szánt áruk versenyképességének növelése, a szervezettebb és ésszerűbb beruházás a központi irányításban és a termelésben dolgozóknak egyaránt számos feladatot ad a jövőben. A tavalyi költségvetés végrehajtásáról szólt, és e~ -ben előremutatott Bognár Józsefnek, a terv- és költség- vetési bizottság elnökének, valamint Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek az egybevágó véleménye: a gazdasági munkában még mindig erőteljesebben ható mennyiségi szemlélettel szemben a minőségit kell erősíteni, mert ez fejlődésünk egyik legfontosabb záloga. Ülést tartott a Kaposvári Városi Tanács VB A telepszerű lakásépítéseké az előny Az ötödik ötéves tervben 445 szövetkezeti és 76 magántársasházi lakás épült Kaposváron. Ezek többsége egyedi építésű, s a MÉSZÖV szervezésűekből is csak 320 lakás készült telepszerű formában. Az egyedi, többszintes magánlakást a város közművesített »foghíj« jellegű illetve szanált telkein építették. Az elmúlt évtizedben körülbelül 1100 lakás létesült így. Elsősorban a városközpontban és környékén építettek, ugyan a részletes rendezési tervnek megfelelően, de szétszórtan, rendszertelenül, sőt nem ritkán a városkép szempontjából kedvezőtlenül. Minderről — egyebek között — tegnap tárgyalt a Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, amikor a lakásépítő szövetkezetek és a magánszervezésű társasházak helyzetét elemezte. A városi tanács építési, közlekedési- és vízügyi osztálya egy korábbi előterjesztésében már megállapította: csak olyan területen engedélyezhető az egyedi, többszintes átépítés, vagy foghíjbeépítés, ahol rendelkezésre áll a teljes lakótömbre vonatkozó terv, amely .gondoskodik a zöld- és pihenőterületről, s a közlekedést. gépkocsitárolást is. megoldja. Ezzel az igénnyel készült el a Damjanich. a Pázmány Péter utca. a Németh István fasor illetve a Beloiannisz és a Kossuth Lajos utca által határolt tömbök beépítési terve. Ennek megfelelően rendelték meg a Pécsi Tervező Vállalatnál a városközpont rekonstrukciós tanulmánytervét. E területen mintegy ezer lakás építhető alagútzsalus technológiával. Többszintes. telepszerű magánlakásépítést készítenek elő ez Arany utca északi oldalán, ahol a Kaposmé- rői Építőipari Szövetkezet 250 lakást építhet föl a NO— FINES technológiával, s a Kecel-hegyen is — ugyancsak a kaposmérőiek — 600 lakást építhetnek. Igaz. e területet még ezután kell köz- művesíteni: elsősorban a vízellátás okoz gondot. Az ülés egyik felszólalója ajánlotta: az ÉKV-osztály ügyeljen arra, nehogy olyan építkezést kezdjenek, ami rontja a városképet, vagy esetleg a kivitelezői kapacitás hiánya miatt évekig húzódik, amikor foghíjakat kerülgetünk városszerte. A feladatokat — többek között — abban határozták meg. hogy a VI. és a VII. tervidőszakban újabb területeket kell előkészíteni, a bevált NO—FINES technológiával való többszintes, telepszerű magánlakás-építéshez. A jövőben a telepszerű, többszintes építkezést előnyben részesítik az egyedivel szemben, és miután ezer lakásnál gazdaságos a függetlenített lakásszövetkezeti iroda felállítása, illetve négyötezer lakás esetében kifizetődő a karbantartó szervezet működtetése, nem engedélyezik, hogy újabb, kis lakásszámú lakásszövetkezetek alakuljanak. Csak arra lesz mód, hogy a már meglévő szövetkezetekhez csatlakozzanak. Határozatot hozott a vég- I rehajtó bizottság a városközpontban kijelölt területek, valamint a cseri irtás beépítési tervének elkészítésére. Az ÉKV-osztály figyelmét pedig felhívta. hogy csak akkor engedélyezzen építést, ha a kivitelezési kapachás biztosítva van. Az osztály hangolja össze a városközpont átépítését az ingatlankezelő vállalat által tervezett felújításokkal és tegyen, meg mindent a kis létszámú lakásszövetkezetek összevonásáért. alakul a termés (33—34 mázsa), viszont van olyan gazdaság — Igái, Szentgáloskér, Mernye — ahol 48—50 mázsa az eddigi hektáronkénti eredmény. Az árpa aratása — melyet legalább egyhetes késéssel kezdhettek meg a gazdaságok — valójában csak főpróba, hiszen az összes kalászos területének tíz százalékán termelték. Hogy már ennél is ennyi gond tapasztalható, az joggal kelt aggodalmat a jö-- vőre nézve. Számolnak vele mindenütt, és szinte bizonyos, hogy a nehézségek a következő hetekben tovább szaporodnak. A nyári érésű növények — borsó, repce, len betakarításával együtt százezer hektár termésének biztonsá- ba helyezése jelenti a legfőbb feladatot. A kedvezőtlen időjárás az oka, hogy összetorlódtak a munkák; a borsó, a repce érése egybeesik a búza betakarításával. Elsősorban ez a körülmény állítja nagy erőpróba elé mezőgazdaságunkat. Szövetkezeteink, állami gazdaságaink a nehéz aratás tudatában, különösen gondosan készültek fel a nagy munkára, alaposan átgondolt kampányterveket készítettek. Nemcsak személyre szólóan állították össze a feladatokat, hanem például több helyen még a szállítójárművek útvonalát is megtervezték. A feszes tervek ellenére a rendelkezésre álló eszközök alapján 15—17 napig tart a kalászosok betakarítása, egy kombájnra az országos átlagnál több, 174 hektár learatása jut. Ha számolunk a kedvezőtlen i’dőjárási körülményekkel — márpedik sajnos számolnunk ■kell velük —, ez az időtartam csak tovább nő. és veszélyezteti a jó termést ígérő búzáik veszteségmentes betakarítását. Éppen ezért érthetetlen, hogy míg egy oldalról túlzottan magas az egy kombájnra jutó, betakarítandó terület, más oldalról még mindig eladatlanul áll az Ag- roker telepén negyven SZK— 5-ös kombájn. Arról nem beszélve, hogy a legújabb rendelkezés szerint még kedvezőbbek a feltételek: a vételárat nem egy, hanem két év múlva fizethetik ki az üzemek. (Kérésre ez a rendelkezés visszamenőleg is vonatkozik a már megvásárolt kombájnokra.) Az a tény. hogy már az előkészület idején az üzemek megállapodá- ‘ sokat kötöttek egymás segítésére, mindenképpen örvendetes. A fejlesztési albizottság emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy ahol a program szerint is 18—20 napig tart az aratás, éljenek a kedvezményes kombájnvásárlási lehetőséggel — amíg nem késő! A felelősség, a próbatétel rendkívül nagy — ahogy elhangzott tegnap. Ma még a kalászban van a, rekordnak ígérkező termés, a betakarítás minősége dönti el, hogy az ígéret milyen veszteséggel kerül raktárba. Átlagon felüli erőfeszítést és teljesítményt igényel ez a betakarítás valamennyi résztvevőjétől, éppen ezért alapvető és elengedhetetlen a róluk való. átlagon felüli gondoskodás is. V. M. Félévi gyorsmérleg a kohászaiban Eredményes félévet zárt a hazai vaskohászat, a nyers- vastermelésben időarányosan teljesítették éves tervüket, acélból és hengereltáruból pedig a lendületes munkaver- senymozgalom eredményeként több tízezer tonnával termeltek többet. A Magyar Vas- és Acélipar: Egyesülés gyorsmérlegéből kitűnik: a kohászati üzemek az elmúlt hat hónapban több mint 1,2 millió tonna nyersvasat termeltek. Az év végéig még ugyanennyit kell előállítaniuk. Az eredmény értéké' növeli, hogy Ózdon a négy kohó közül az egyiket még áprilisban leállították, s a nagyolvasztó felújítási munkái jelenleg is folynak. A tervezettnél 23 ezer tonnával több acélt állítottak elő a kohászati vállalatok. Az év első felében összesen több mint 1,8 millió tonna acélt szállítottak az ipar megrendelésére, ami a múlt év azonos időszakához képest 100 ezer tonnával, az éves terv időarányos részéhez képest pedig 1,2 százalékkal több. Hengereltáruból a tervezettnél 2,4 százalékkal több készült, összesen 1,59 millió tonna. Ezt a mennyiséget döntően belföldre szállították, mert az év elején tervezett ., —4 százalékos hazai igénynövekedés jelenleg toon mint 7 százalékos. Így exportra nem szállítottak annyit, mint amennyit a népgazdasági terv elvárt volna. Az egyesülés gyorsjelentése szerint az. év első felében a Dunai Vasmű és a Lenin Kohászati Műves koiiektivája dolgozott a legeredményesebben. A hazai kohászbrigádok éves versenyfelajánlásaikat nagyrészt már az év első hat hónapjában teljesítették, sőt hengereltáruból nemcsak a tervezettnél, hanem a munkaversenyben vállaltnál is mintegy 16 ezer tonnával többet gyártottak. Az alapanyag-felhasználás ésszerű csökkentésével, újításokkal, egyszerűsítésekkel, a hulladékok újrahasznosításával eddig több mint 200 millió forintot takarítottak meg anyagból és energiából. Az árpa betakarításának utolsó hajráját szakította meg tegnap a vihar.
