Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-05 / 156. szám
Felelősség a fogyatékosokért BOGLÁRJ KÁPOLNATÁRLATOK ” ' ri ......................— - --------- I A személyiségfejlődés rendellenességei ( A vakság, gyengénlátás, a süketség, a nagyothallás, a beszédhiba, a mozgássérülés és az értelmi fogyatékosság olyan rendellenesség, mely megnehezíti a személyiség harmonikus kibontakozását és az egyén társadalmi beilleszkedését. A statisztikák adatai szerint a népesség 3—5 százaléka fogyatékos. Általános törekvés, hogy a különböző károsodás miatt hátrányos helyzetbe került emberek ne szigetelődjenek el, hanem találják meg helyüket a családi, az iskolai, a munka és a társas közösségekben. Beilleszkedésüket azonban csak akkor lehet segíteni, ha ismerjük a fogyatékos ember személyiségét és a fogyatékosságukból fakadó pszichés következményeket. A fogyatékosok a közösség értékes tagjai: a termelő- és alkotómunka bizonyos terüle- ' tein az épekkel egyenrangú teljesítményt nyújtanak, sőt az átlagot esetenként felül is mútnatják. A személyiség alkotóelemei összefüggésben vannak a fejlődéssel. Ha ezek bármelyike sérült, a fejlődés folyamatában zavar keletkezik. Ez lehet átmeneti jellegű és maradandó is. Keletkezhet a biológiai tényezők rendelle-. nessége vagy sérülése esetén és a környezeti tényezők elégtelensége folytán. A fejlődés ütemében is mutatkozhat zavar. Például a fejlődési tempó meggyorsulását mutatja, hogy a nemi érés -mindkét nemnél egy, másfél évvel előbbre tolódott, de az újabb nemzedékek a hossznövekedésben is túlhaladják a régebbieket. A fejlődési ütem gyorsulásának lehet abnormális formája is, amely debilitást hozhat létre. A gyorsulásnál általánosabb t jelenség a késleltetett fejlődés, 1 Ebben döijtő szerepet játszanak a környezeti ártalmak, a hosszabb betegeskedés; az értelmi fogyatékosoknál pedig az idegrendszeri, a méhen belüli életben elszenvedett károsodás, az iszákosság és a dohányzás. Az érzékelési kiesés jelentős befolyással van a pszichikus fejlődésre, megbontja a lelki jelenségek egységét, és ezzel megváltoztatja a személyiségfejlődés folyamatát. Az állami gondozásba vett gyermekek 60—70 százaléka évek óta fogyatékos. Legtöbben értelmi fogyatékosok, de számottevő a képezhetetlenek száma is. őket a személyiségvizsgálat után nevelőotthonban, nevelőszülőnél, ifjúmunkásotthonban, gyógypedagógiai, illetve egészségügyi intézetben helyezik el. A környezeti ártalmak — a leggyakoribb állami gondozásbe vételi Ok — hatására egyaránt sérülhet a testi, az értelmi, az érzelmi fejlődés, és zavarok mutatkozhatnak az erkölcsi életben is attól függően, ho°y milyen életkorban, mennyi ideig hatottak és milyen jellegűek voltak az okok. Ezért fontos, hogy az úgynevezett veszélyhelyzetet mielőbb felfedezzük. Ihtézetünk kötelékébe számos gyermeket alultápláltság miatt vettünk feL A fölmérések alapján azt tapasztaltuk, hogy a kiskorúak jelentős része az átlagszint alatt van, viszont korrekcióval szintre hozható. A szülők — helytelenül — gyakran .titkolják, hogy gyermekük fogyatékos. Az orvosi, gyógypedagógiai, pedagógiai vizsgálatokon teljes bizonysággal megállapítható a fogyatékosság mértéke, s megfelelő terápiával gyógyítható. Alapelv: nincs képezhetetlen fogyatékos, csak nehezen nevelhető. Intézetek, iskolák, osztályok állnak rendelkezésre, melyekben megfelelő módszerekkel, pedagógiai tapintattal foglalkoznak a beutalt gyermekekkel. Nemcsak az állami gondozásban élő kiskorúak kerülhetnek ilyen intézetekbe, hanem azok is, akiknek a. szülei gyermekeik fölvételét kérték. Somogybán a Nevelési Tanácsadó, az Áttelepítési Bizottság és intézetünk végez személyiségvizsgálatot. Az intézeti gyámság alatti gyermekek 10—12 százaléka gyógypedagógiai intézetben van elhelyezve. Megyénkben Somogyváron és Öreglakon van ilyen intézet, melyben az értelmi fdgyatékosok folytatják tanulmányaikat. Kisegítő iskolák, osztályok és tagozatok állnak városainkban, nagyközségeinkben, illetve a községekben rendelkezésre, ahoi az értelmi fogyatékosságban legenyhébb fokozatú debilis gyermekék tanulnak. Az értelmi fogyatékosok közötti számszerű arányuk mintegy 70 százalék. A Siketek Általános Iskolája és Nevelőotthona biztosítja a süket és'a nagyothalló gyermekek elhelyezését. Mozgássérültek nevelőintézete Budapesten van. Debrecenben a vakok és csökkentlátók részére működik intézet. A felszabadulás után nőtt a gyógypedagógiai iskolák száma, 1950- ben 86 gyógypedagógiai osztályban, 30 iskolában és 13 intézetben 7357 értelmi fogyatékos gyermek tanult. Ma már mindenütt biztosítva van a rászorulók elhelyezése és oktatása. Az első fogyatékosság természetesen nem gyógyítható (például a vakság), azonban az ilyen egyénnek speciális az érzékelése, a figyelme, az emlékezete, a gondolkodásmódja; a hallása, a tapintása az átlagnál finomabb. Az érzelmi-akarati fogyatékosoknál pedig a gyógypedagógiai módszerek alkalmazásával elérhető lelki egyensúlyuk visszaállítása, társadalmi beilleszkedésük biztosítható. Hasznosak az egyéni és csoportos beszélgetések és a munkatevékenység. Az elsődleges sérülés gyógyítása az orvos feladata, a másodlagos tünetek javítása — és a további következmények megelőzése — a gyógypedagógusé. Lényeges tehát annak a megállapítása, hogy a vak gyermek teljesen vak-e, a süket teljesen süket-e vagy csak gyön- génlátó, illetve nagyothalló, és milyen mértékben. A fogyatékosság a felnőtt embert, de főleg a gyermeket kiszolgáltatja környezetének. Érzelmi, nevelési szempontból a beiskolázás és a társadalmi beilleszkedés szempontjából jobban függ környezetétől, mint az ép ember. Éppen ezért a fogyatékos számára a környezet meghatározó. A szülőket — akiknek együtt kell működniük az orvossal, a gyógypedagóussal — tanácsadással, utógondozással segíthetjük, a közösségek tagjainak pedig megértő viselkedést és segítő szándékot kell tanúsítaniuk. Dr. Orbán István Az érzékeny teremtés közös jegyei Reich Károly: Pásztor. Somogyi József: Diana. %7 Grafika és kisplasztika, sík- és térábrázolás, két szuverén világú művész — Somogyi József és Reich Károly — találkozása a bogiári kápolnatárlatok új kiállítása, mely augusztus elsejéig tekinthető meg. A különbözőségek találkozásában — azt, hogy mindkét művészt Kossuth-díjjal tüntették ki munkássága elismeréséül, ne vegyük a hasonlóság fogalma alá — mi az, ami mégis egymás mellé rendeli e műveket? Erre kerestem először választ a hala tonboglári Kék és Vörös kápolnában, ahol könnyű lenne arra hivatkozni, hogy a belső terek varázsa palástként öleli át a kiállított műveket. Bizonyára ennek a megragadó hangulatnak is szerepe van abban, hogy a grafika »elmozdul« a szobor felé és viszont... .Reich Károly és Somogyi József művészetének is vannak érintkező pontjai, a művek lényegéből az érzékeny teremtés közös jegyei olvashatók ki. Reich Károly téli kaposvári kiállítása, illetve tavalyi balatonszemesi tárlá- ta már alkalmat adott arra, hogy betekintsünk rajzművészetébe. Líraisága, szimbolikus tartalmú lány- és lórajzai, gyerekeknek szánt művészi igényességű illusztrációi valóban az érzékeny teremtés gyümölcsei. Somogyi József kisplasztikái mások, mint ismert köztéri alkotásai. Szinte mindegyik köztéri alkotására az a jellemző, hogy botránykőnek számított, amíg nem szokták meg különös Dózsáját, Szántó Kovácsát, lovas Zrínyijét... A Kortárs 1972. évi egyik számában Vadas József új Dózsa-szob- ráról jegyezte meg: — Somogyi József művészetének épp az a fő ereje, hogy a szobrászat eszközeivel képes kifejezni kifejezhetet- lennek látszó gondolatokat. Nevezetesen: Dózsa és népének örök szövetségét. Kisplasztikáit elsősorban a líraiság jellemzi, szinte érzékeny bőrfelületként • jelenik meg előttünk a szobor bronzteste. Az elődök példájából éppúgy merített — a görög, az egyiptomi, az asszír, az etruszk, az indiai szobrászatból —. mint kortársai eredményeiből. Giacometti, a most éppen nyolcvanéves Moore. Manzu művészete áll hozzá közel. És a klasszikus, a mai zene... 1971-ben, miután Magyar- országon is bemutatta a velencei biennálén kiállított műveit, ezt írják róla: »Somogyi fölérkezett már alkotóművészete delelőjére«. S talán épp ez az írás — a Művészet egyik cikke — említi, hogy Somogyi Józsefről igényes album, kötet készül. Hiába kerestem Somogyiról ilyen munkát, nem találtam a megyei könyvtárban sem, ahol pedig pontos bibliográfiát vezetnek a megjelent művekről. Cikkek, elemző méltatások találhatók csak róla — mindez nagyon kevés ahhoz viszonyítva is, hogy az övénél szű- kebb keresztmetszetű munkásságnak is kijárt már művészeti tanulmánykötet. Erre is érdemes újfent fölfigyelni, ha nem tartozik is ez a bogiári kápolnatárlatok tanulságai közé... Somogyi kisplasztikái olyannyira rokonok egymással, hogy a különböző témák sem választják szét őket Ezt egy példával szeretném igazolni. A Musici di Roma hangversenye ihlette a művészt arra, hogy elkészítse a CseUós című alkotását. A lány és a hangszer szinte két élő alakként jelenik meg előttünk. A Harcos szobra fenséges férfiasság, a hangszert egy pajzs, a vonót egy kard helyettesíti... Külön is kell szólnunk a bogiári kápolnatárlatok újabb kiállításának rendezéséről, mely aláhúzza Reich és Somogyi közös vonásait. Kra- tochwill Mimi az eddigi sikeres bogiári kiállítások rendezőjeként újabb bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy milyen fontos szerepe van a rendezésnek a kiállítási anyag bemutatásában. Horányi Barna Mélíó Európa figyelmére Korniss Péter kiállítása Siófokon A Balázs Béla-díjas Korniss Péter — bizton állíthatjuk — a jelenkori magyar fotóművészet legtehetségesebb tagjai közé tartozik, aki szellemi erejét arra összpontosítja, hogy azt lássa meg a világban, sajátos közegében, amit előtte senki, s úgy fejezze ki azt, olyan pontosan és félreérthetetlenül, ahogy még soha senki. A siófoki művelődési központban megrendezett kiállítása oly módon való megjelenítése a múltnak,, hogy általa a történelem hullámverését érezzük sarkunkban, moraja napokig a fülünkben marad. Földindulás előtti percek baljós áhítata lebeg a birkanyájakkal, hófoltokkal, népviseletbe öltözött emberekkel ékes táj fölött. Mintha az elkerülhetetlen »szétszóratás« előtt még egyszer, utoljára összesereglene a régi falu- közösség, hogy számba vegye minden tagját, és ünnepélyesen eljátssza történetét. Templomi esküvő, mestergerendát verő hejehuja, húsvéthétfők vízszikrája a lányok arcán, virtuskodó »ki ha én nem«?- legények és öregek, öregek, öregek. Öregek feketében, öregek fehérben. Öregasszonyok halottsiratóban, nyitott koporsó előtt, temetőben, öregasszony-kezek, rózsafüzérrel, gyöngyfehér zsebkendővel. Archaikus arcok; sokféle arc,, sokféle szem : villanó egyé- niségszikrák a tekintetekben. Korniss Péter sokat tud népéről, s a földről, amely ezt a népet magához kötötte: a közösségek harcáról, szenvedéseiről, apró örömeiről, színes művészetéről, bölcsességéről. És sóirat tud magáról az emberrőlj — a mitológiai, a pszichológiai, a társadalmi emberről —. s mély humánumát a fekete-fehér drámaiságával fejezi ki újra és újra, makacsul ismételve a leglényegesebbet, egy. a változatosságában lenyűgöző képi világban. Erőt sugároz ez a kiállítás. A tehetség erejét, mellyel Korniss birtokba vehette a kizárólag neki rendelt világot. Elmélyedni benne nem mindennapi élmény. Örömmel állíthatjuk, hogy ez a tárlat méltó a Balaton partján üdülő »Euróoa« figyelmére, s remélhetőleg még sok e’nhéz hasonló kulturális rendezvényről szólhatunk elismerően az idényben. • «»A KÜRTI ANDRÁS Csodák a színházban 2. Olykor még színházi belső emberek sem sejtik, hogy X- nek vagy Y-nak vagy éppen a lezser, bohém Z-nek micsoda hajnalokba nyúló szenvedést, agygörcsöt, idegbajt jelent, míg megbirkózik a maga tíz, húsz, esetleg harminc gépelt oldalnyi szövegével. És tanulása, a tanultak megőrzése ezzel még csak épphogy elkezdődött. Mert aztán nemcsak mindezt kell fejben tartania. Ismernie kell a színen vele együtt levők mondókáját, részint azért, hogy elkapja a végszót, no meg játszania kell akkor is, ha épp »nincs nála a labda«. És minden mozdulatot is rögzítenie kell a koponyájában, a zsigereiben. És halálosan fontos, hogy »tudja« maga körül az egész színpadot, a díszleteket, a kellékeket, azt is, hogyan fekszik a kagyló a telefonkészüléken ott, a sarokban, hogy amikor hátrálva odamegy, ne a levegőt markoléssza, röhögtető bör- leszkbe csapva át ezzel a pi- rinyó hibával a feszült drámai jelenetet. A színész a színházon kívül is színész, akarva-akaratlan. Tanul, magol, emléknyomokat rögzít, dolgoztatja az agyát. Egy nett öregúr peckes járását »lopja le« a Dohány utcában, egy részeg csupa-szív vigyo- rát tárolja a Kulacs étteremből, ugyanott még a fizetőpincér kényszeredett derék- hajlítását, nyilván kevés volt a borravaló. Meg, hogy a Híradó mozi előtt milyen kedves-hetykén viseli véget nem érő hajzatát az a tinédzser, ez a pimasz fejtartás — isteni! Ezér aztán hiába istenáldotta talentum Szórády Béla. Daliás termet, kitűnő megjelenés, varázsos orgánum, mindent kifejező arcjáték, elsőrendű színpadi mozgás, sokoldalú szakmai tudás, intelligencia, biztos ösztön — a le- geslegnagyobbak közé nem emelkedhet • föl mégsem. Mert nehezen tanul. És amit nagy- keservesen megtanul, azt könnyen elfelejti. Még kezdő korában, még nyúlfarknyi szerepet is napokig magolt, hogy tökéletesen úr legyen fölötte, hiszen a szereptudás az alap, anélkül nincs művészi munka. És most pályája, népszerűsége magaslatán, még jóval innen az ötvenen, napról napra rosszabbul fog az agya. Le kell mondania legszebb szerepálmairól. mert retteg, hogy cserbenhagyja az emlékezete a nyílt színen. De még ha nem is! Bizonytalan szövegtudással nincs hiteles játék, meggyőző, szuggesztív alakítás. Szórády főiskolás kora óta epekedett Vensinyinért, és amikor most megkapta, kétségbeesett, rémült ember lett, tudta ezt körülötte mínaenki, színházban nincs titok. Vagy mégis van? Mi történhetett Szórádyval az elmúlt pár nap alatt? Hogyan lett belőle egy csapásra memróiaba jnok ? — »Hanem a likőr, az pompás. Miből készítették?« Aztán Irina felé fordulva: — »Engedje meg, hogy én is visszajöhessek estére!« Versinyin elbűvölő, Versi- nyin magabiztos, Versinyinnék nem lehet ellentmondani. Még néhány társalgási mondat, és vége a Három nővér első felvonásának. Az asztalfőn Galga, a főrendező jegyzeteit fogja ösz- sze zavartan, krákog, szede- lözködik: — Most kicsit pihenünk — mondja —, ránk fér, szíves engedelmetékkel fél óra, hangsúlyozom, pont fél óra múlva folytatjuk. Egyébként ragyogóan megy, őszinte hálám, ma mindenki zseni, Bélu viszont egyenesen szuperzseni, gratulálok, izgatottan várom mutatványod folytatását a második felvonásban. Szórády Béla fukar kis mosollyal biccent, köszöni az elismerést, föláll, szereppéldányát hanyagul az asztalon hagyja, a szünetben sem fog belepillantani, minek? Elsőnek és egyedül sétál ki a próbateremből, senkire nem néz, nem gőgből, inkább szórakozottságból, ezt a válltar- tásával érzékelteti. Döbbent csendet hagy maga után. Pedig akik ott ülnek, maguk is tudnak egyet és mást a hatásos távozás, a jó »abgang« művészetéről. 3. Gyorsan véget ért az ilyenkor szokásos séta az üzemrészekben, laboratóriumokban, a vendégek kötelességszerűen is, meg őszintén is megcsodálták a tágas, légkondicionált, patikatiszta csarnokok szinte zajtalanul dolgozó ampullatöltő, szérumkeveró automatáit, a pirulapréseket, rámosolyogtak a fehér fityulás, fehér köpenyes lányokra az exportcso- magolóban, aztán átvonultak a központi irodaépületbe. A tanácsterem előterébe. Itt állófogadás — hideg büfé, márkás italok, cigaretták, szivarok, kis ajándéktárgyak —, a nagy és világhírű magyar vegyigyár vezérigazgatója szeretettel üdvözli a nemzetközi gyógyszervegyészeti szim- pózion résztvevőit, és reméli, és szeretettel, és biztos benne, és a jövőben is ... Koccintások. Tessék átfáradni a tanácsterembe, helyet foglalni a kényelmes fotelekben, a csavart lábú asztalkák körül. (Folytatjuk.) SomoggilVép/ap
