Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-29 / 177. szám

Péter János és Álekszej Sityikov beszéde (Folytatás nz 1. oldalról) tünk szinte minden héten kül­földi- vendéget fogad, hozzájá­rulva a nemzetközi megértés elmélyítéséhez. Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága — alig egy-két év leforgása alatt — majdnem minden nyugat- ( európai nemzeti bizottsággal találkozott, igyekezve megér­teni másokat, és megértetni magát másokkal, ezek a talál­kozók, egymás megismerése és megértése növelheti a kölcsö­nös bizalmat — mondotta be­fejezésül Fêter János. Ezután A. P. Sityikov emel­kedett szólásra : — Megelégedéssel nyugtáz­hatjuk — mondotta —, hogy a Helsinkiben elfogadott megál­lapodások egészében véve a megvalósulás útján vannak. A Szovjetunió, Magyarország és más szocialista országok a zá­róokmány teljes valóra váltá­sán munkálkodnak. Mi következetesen végre­hajtjuk a záróokmány vala­mennyi humanitárius vonat­kozású megállapítását is. Eze­ken a területeken az együtt­működést — a helsinki meg­állapodás értelmében — a ta­nácskozáson részt vett tagál­lamok kapcsolatait meghatá­rozó alapelvek, köztük a bel- ügyekbe való be nem avatko­zás, és az államok szuvereni­tásából következő jogok teljes mértékű tiszteletben tartása mellett kell megvalósítani. A Szovjetunió a záróokmánynak megfelelően intézkedett a külföldi újságírók munkafel­tételeinek javítása, a rokoni és más magánjellegű kapcso­latok alapján történő ki- és beutazások biztosítást érdeké­ben, beleértve a külföldi ál­lampolgárokkal kötött házas­ságokat is. A Szovjetunió és a többi szocialista ország a belg­rádi találkozóra is a valóra- váltható javaslatok széles kö­rével érkezett. A tanácskozás — bár több küldöttség szeret­te volna a záróokmányt reví­zió alá venni — kétségtelenül hasznos volt a béke, a bizton­ság és az enyhülés szempont­jából. A továbbiakban az agresszív körök aktivizálódásáról, a NATO országoknak a fegyver­kezési hajsza felgyorsítását szolgáló irányvonaláról, az enyhülés ellenfeleinek leple­zetlenül ellenséges állásfogla­lásairól szólt, majd hangsú­lyozta: — A Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és más szocia­lista országok a jelenlegi, a világ sorsa szempontjából oly fontos időszakában mindent, a szó. legszorosabb értelmében mindent elkövetnek, ami em­berileg lehetséges, hogy meg­védjék a békét, és biztosítsák a Föld valamennyi lakójának a békés, nyugodt életet. Álekszej P. Sityikov, az ENSZ rendkívüli leszerelési közgyűlése munkájának, ered­ményeinek méltatása után ki­tért árra is, hogy a Kínai Nép- köztársaság vezetői az új vi­lágháború elkerülhetetlen vol­táról prédikálnak és a gya­korlatban szabotálják a lesze­relést. Tömböt alkotnak a leg­reakciósabb és militarista erőik­kel, megpróbálják megtorpe­dózni az enyhülést. Ezután így zárta beszédét: — A legfontosabb kérdés amelyre a Szovjetunió, a Ma­gyar Népköztársaság, a szocia­lista baráti közösség minden országa összpontosítja erőit, az, hogy véglegesen száműzzék a nukleáris világkatasztrófa veszélyét. Állandósítsák nem­zetközi kapcsolatokban bekö­vetkezett pozitív változásokat, és elmélyítsék, valamint kiszé­lesítsék az enyhülést, megál­lítva a fegyverkezési hajszát. Álekszej P. Sityikov felszó­lalása után dr. Káldy Zoltán, evangélikus püspök, az euró­pai biztonság és együttműkö­dés magyar nemzeti bizottsá­gának tagja a magyar egyhá­zak és a hívők nevében el­ítélte a fegyverkezési ver­seny nyugati felszítóit. Szólt a nemrégiben Prá­gában megtartott keresz­tyén béke-világkonferenciáról is, aláhúzva a tanácskozáson elfogadott felhívás egyik leg­lényegesebb gondolatát: kevés a puszta érzés, a kegyes szó. az igazságos béke érdeké­ben cselekedni kell. Sütő Ottó, a külügyi intézet osztályveze­tője, a magyar nemzeti bi­zottság tagja a tudomány sze repének fontosságát hangsú­lyozta. hiszen a békéért ví­vott küzdelemben a valós ve szélyekről is fel kell világosí­tani a közvéleményt. Állásfoglalás Az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottsága végül állásfog­lalást fogadott eb Ez egyebek között hangsúlyozza: Az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottsága a helsinki euró­pai biztonsági és együttműkö­dési konferencia összehívásá­nak és a záróokmány 3. év­fordulója alkalmából megtar tott ülésén, értékelve a nem­zetközi politikai kapcsolatok jelenlegi helyzetét, megelége­déssel állapítja meg, hogy a záróokmány elfogadása óta el­telt időszak igazolta a békés egymás mellett élés és az eny­hülés ' hívei erőfeszítéseinek, törekvéseinek helyességét. Azok a visszahúzó erők azonban, amelyek kezdettől fogva ellenezték az enyhülés politikáját, az elmúlt időszak­ban ismét támadásba lendül­tek, és megkísérlik a nemzet­közi életet a hidegháború irá­nyába fordítani. Egyes tőkés országok — elsősorban az Egyesült Államok — vezető körei sajnálatos módon fi­gyelmen kívül hagyva vállalt kötelezettségeiket, maguk is engedményeket tesznek a le­járatott és a nemzetközi kap­csolatokban annyi kárt okozó hidegháborús módszereket kö­vető erőknek. Az Egyesült Államok bizo­nyos körei újabb és újabb akadályokat gördítenek a SALT—II. egyezmény megkö­tésének útjába, — állapítja meg az állásfoglalás és felso­rolja az említett körök lesze­relést gátló, a fegyverkezést fokozó tevékenységét. Nem kevésbé veszélyes fej­lemény, hogy a NATO — mi­közben cinikus módon a Szov­jetuniót és a szocialista Kubát vádolja beavatkozással — ki­terjesztette tevékenységét Af­rikára, gátlástalan imperialis­ta intervenciót valósított meg Zairében, és a függetlenségi mozgalmak visszaszorítása cél­jából úgynevezett »-afrikaközi haderő« felállítását határozta el. A bizottság úgy véli, hogy napjainkban az enyhülés fo­lyamata megszilárdításánál1 és továbbfejlesztésének egyik kulcskérdése a fegyverkezési verseny megállítása. Â lesze­Lakásberendeséshex Lakástextíliákból: szőnyegek, függönyök, bútorszövetek. Világítóberendezésekből: csillárok, falikarok, álló- és asztali lámpák nagy választékát kínálja a ZSELIC ÁRUHÁZ. (40296) relésért folytatott világméretű küzdelem nagy jelentőségű eseménye volt az ENSZ-köz- gyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka, amelynek állásfog­lalása tükrözi azt a felisme­rést, hogy katonai enyhülés kibontakoztatása nélkülözhe teilen sorskérdés az emberiség fennmaradása érdekében. Szilárd meggyőződésünk, hogy a hidegháborús erők tá­madásának visszaszorítását, a fegyverkezési hajsza korláto­zását, majd felszámolását a szocialista és más haladó or­szágok kormányainak, vala­mint az egész világ haladó közvéleményének együttes erőfeszítése érheti el. Az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottsága felhív minden békeszerető, az emberiség és a nemzetek sorsáért felelősséget érző állampolgárt, állásfogla­lásával juttassa kifejezésre el­tökéltségét a béke és enyhü­lés politikájának támogatásá­ra, hozzájárulását Európa és a világ népei biztonságának megőrzéséhez. Legyen a hel­sinki záróokmány aláírásának 3. évfordulója Európa népei új akcióinak kiindulópontja, szol­gálja a béke ügyét az egész világon. KGST - EGK megbeszélések Nem történt előrelépés a KGST és a Közös Piac szak­értői szintű megbeszélésein, amelyek kedden kezdődtek és pénteken befejeződtek Brüsz- szelben, az Európai Gazdasági Közösség központjában. A ta­nácskozáson, amelynek célja a két gazdasági szervezet között megkötendő átfogó egyezmény fő vonalainak kidolgozás^ volt. a Kölcsönös Gazdasági Segít ség Tanácsának küldöttség- Ászén Velkov helyettes titkár az éurópai Közösségek Bizott­ságának küldöttségét pedig Hoy Denman, a bizottság kül- kapcsolatokkal foglalkozó igazgatóságának főigazgatója vezette. A KGST-országok vélemé­nye szerint a két szervezet megállapodásának mindenek­előtt a tagországok közötti kereskedelmi kapcsolatok el­veire és szabályozására kelle­ne kiterjednie, egyéb kérdések mellett. Brüsszeli értesülések szerint októberben a jelenle­ginél magasabb szinten újabb tárgyalásokra kerül sor. (MTI) Mennek vagy marad Kínai—vietnami tárgyalások Pekingben tegnap Kivat=do- san bejelentették, hogy a KNK kormánya kész a VSZK javaslatának megfelelően meg­kezdeni a két ország közötti külügyminiszter-helyettesi szintű tárgyalásokat. Kína egy­idejűleg közölte, hogy »továb­bi utasításig ideiglenesen« egy kínai kikötőbe vonja vissza azt a két hajót, amely a VSZK hatóságainak engedélye nélkül eddig Haiphong és Ha­noi kikötőjének körzetében horgonyzott. A kínai döntést egy külügyminisztériumi jegy­zék formájában csütörtökön hozták a VSZK tudomására. 1 A kínai jegyzék ismételten javasolja, hogy a kormány- szintű tárgyalások idejére na­polják el a Kína hanoi nagy- követsége és a vietnami kül­ügyminisztérium illetékes osz­tálya között »az áldozatul esett kínai állampolgárok kí­nai hajókon való elszállításá­ról« folyó tárgyalásokat. Harold Brown, az Egyesült Államok hadügyminisztere kerek-perec kijelentette: az USA csak akkor vonja ki csa patait Dél-Koreából, ha »a katonai helyzet ezt megenge­di«. Hogy mit értett »katonai helyzeten« miután a két Ko­rea között hallgatnak a fegy­verek és semmi jel nem mu­tat a háborúskodás kiújulá- sára. nos ezt nem közölte. Nyilatkozata viszont szöges ellentétben áll azzal a ko­rábbi amerikai Ígérettel, mi­szerint az idei év végéig a 32 ezer főnyi szárazföldi csapa­tok létszámát hatezerrel csök­kentik. Igaz, utóbb született egy másik döntés: eszerint csupán egy zászlóaljat — 800 főt — rendelnek haza. s a ki­segítő alakulatok létszámát mérséklik. Mindenesetre az egyébként mindig jólértesült Newsweek című amerikai hetilap nem­rég megírta: az USA 1981-ig, de legkésőbb 1982-ig vala­mennyi katonáját hazarendeli Dél-Koreából. Meglehet, hogy az amerikai és a dél-koreai vezetők évről évre ismétlődő találkozójának legutóbbi for­dulóján, a kaliforniai Coro- nadóban most lebonyolított tárgyalásokon történt valami fordulat. Netán a szöuli dik­tátor lépett közbe, de az sem lehetetlen, hogy a Pentagon ázsiai terveivel összeegyeztet­hetetlen a teljes kivonulás. Sem az egyik, sem a másik föltevés nem alaptalan. Pák Csöng Hi rendszere az utóbbi években megsokszorozta ugyan hadikiadásait, de a dik­tatúra számára létkérdés áz amerikai katonai jelenlét. Közismert, hogy a szöuli egyetemeken egymást érik a diktátor elleni lázongások, s a dél-koreai közhangulat a pattanásig feszült Ezen még az sem változtat hogy az Egyesült Államok lehetővé tette, hogy a dél-koreai had­sereget a legkorszerűbb fegy­verzettel lássák eL Két újabb jelenség ugyan­csak amellett szól, hogy Wa­shington ismét nagy fontos­ságot tulajdonít a szöuli rend­szernek. Az amerikai szenátus a napokban 275 miliő dolláros hitelt szavazott meg, amely­ből Dél-Korea fegyvereket vásárolhat az USA-ban. Még nincs döntés, de a kormány már eljuttatta a szenátushoz azt a javaslatát, hogy 800 millió dollár értékben adja­nak át a Dél-Koreában ál­lomásozó amerikai katonaság felszereléséből fegyvereket és hadianyagot a szöuli rend­szernek. Az Egyesült Államok poli­tikájában sok mindent átér­tékeltek a közelmúltban. Ügy tűnik, a dél-koreai csapatki­vonás is ezek közé a témák közé tartozik. Jogos tehát a kérdés: ezek után mennek, vagy maradnak az ameri­kaiak? Tudományos megfigyelések a világűrből A földfelszín és a világóce­án további, tudományos és népgazdasági célú fényképezé­sével töltötte pénteken 43. vi­lágűrben munkanapját Vla­gyimir Kovaljonok és Alek- szandr Ivancsenkov. Az űrha­jósok a szovjet mezőgazdasági minisztérium megbízásából egyebek között Belorusszia és Ukrajna egyes térségeiről, va­lamint a Kaszpimélyf ö’dröi készítettek felvételeket. Foly­tatták a különböző biológiai kísérleteket is, amelynek az a célja, hogy tanulmányozzák az egyes növények fejlődését a tartós súlytalanság állapotá­ban. A telemetrikus adatok és az űrhajósok beszámolója szerint az űrállomásból, személy- és teherűrhajóból álló űrkomple­xum valamennyi berendezése kifogástalanul működik. Ko­valjonok és Ivancsenkov köz­érzete jó, munkakedve válto­zatlan. Az űrlaboratóriumban a hőmérséklet 20 Celsius fok, a légnyomás 770 higanymilli­méter. Szíria — avagy közel van kelet Múlt és jövő Adnan Khalik fiatal em­ber, Magyarországon tanulta meg a konfekciógyártás, a szalagtermelés titkait. Haza­térve művezetője lett az it­teni, a damaszkuszi raha- gyárnak, s egyben »gazdája» vagy kétszáz nőnek és né­hányszor tíz férfinak. A ruhagyári látogatást meg­előzően már sikerült valame­lyes, de általános képet kap­ni, hogyan alakul a szír mun­kásosztály, hogyan fejlődik az ipar. Aki a tájékoztatást adta: AudéKaszisz, a Szíriái Munkások Általános Szövet­ségének egyik titkára volt. Audé Kaszisz: — Fő feladatunk megte­remteni a szír munkás em­beri élet- és munkakörülmé­nyeit. Alapvetően persze az egész nép ügyeivel is törőd­nünk kell, mert csakis együtt lehetséges a gyorsabb fejlődés. Viszonylag köny- nyebb a helyzetünk az álla­mi tulajdonban lévő vállala­toknál, ez a szír ipar 70 szá­zalékát jelenti, nagyobb gond már a szervezés és a szerve­zettség a magántulajdon szférájában, elsősorban a ke­reskedelemben és a városi közlekedésben. A mi szerve­zetünk 300 ezer munkást tö­mörít, ez a nagyüzemi mun­kások 90 százaléka... Szíria összes munkásainak a száma, beleértve a magánszektort is, eléri az egymilliót. Nos, a ruhagyár felépítése — ezer munkásnő és mun­kás dolgozik itt, — nemcsak egyszerűen egy újabb ’lépést jelentett az ország iparosí­tásában. Azt is, természete­sen. — Szíriának nem volt kon­fekcióipara. Ezzel a gyárral megteremtettük enn ;k az iparágnak az alapját — mond­ja a bemutatkozás • után és beszélgetésünk elején, NDK-ban végzett textilvegy­ipari mérnök, G. Zakhour, a gyár igazgatója. — A magyar segítséggel felépült 16 ezer négyzetméteres üzem egyben majdani káderutánpótlását is jelenti a továbbiakban fel­építésre kerülő üzemeknek. Dehát addig van itt is gon­dunk éppen elég... Kovács László főszabász, a budapesti »anyavállalattól«: — Akik a gépnél ülnek, azokkal nincs különösebb baj. Megtanulták a munkát, a szalag rendjét és fegyelmét. A középvezetők begyakoröl- tatása a nagyobbik gond. Hozzá kell azonban tennem, hogy egy-egy ilyen nagy sza­lag irányítása nálunk otthon, a begyakorlottaknak sem gyerekjáték. Van itt olyan, aki nyolc kilót fogyott né­hány hónap alatt, de a szala­got megszervezte. Adnan Khalik a fiatfel részlegvezető az, aki kilóival fizetett a gyár indulásáért, a helybéli munkásosztály ki­alakításáért. — Ha visszagondolok, Al­lah csak a megmondhatója, hogy hogyan is jutottunk el idáig. De eljutottunk. Azt hittem, hogy könnyű a do­log. Azt hittem, amíg haza nem jöttem és be nem áll­tam a szalaghoz egyedül... Dehát itt olyanok dolgoznak, akik soha még üzemet se belül, se kívül nem is láttak. A gyár most már ? terve­zettnek megfelelően, kapaci­tásának nyolcvan százalékát termeli, a felfutás egyenle­tes és a minőség... — Nem túlzók, esküszöm nem, otthon is elfogadnám... — mondja Kovács László, igazolván, hogy azért nem veszett kárba az a bizonyos nyolc kiló, Homszk, hatalmas ipari vá­ros, már lassan eléri a fél­milliót, Aleppó nem csak a kereskedelméről nevezetes már, mint ahogyan a fél évti­zed alatt háromszorosára, ke­reken kétmillióra duzzadt Damaszkusz sem a kereske­delem, a kultúra és az iszlám egyik központja csak. Velük együtt, sok más település kör­nyékén is épülnek az új üze­mek, műhelycsarnokok. Nem­csak a csehszlovák segítség­gel felépült homszki olajfino­mító, s általában az olajipar jelenti a Szíriái gazdaság »másik lábát«, amin jó erő­sen megvetheti magát, de a foszfát-, a fém- és a bőrfel­dolgozás, a televízió szerelés is ad munkát és egyre többet Szíria lakóinak. Gazdag ország. Már ami a holnapi lehetőségeit illeti. Fejlődő ország, ha ieieneröl van szó. És elszánt ország, ha a közvetlen múltjának tör­ténetéről, az immáron törté­nelemmé formálódott évtize­des harcáról van szó. Nem kétséges, hogy ettől a múlt­tól elválaszthatatlan a jövő. » • • Dr. Fadel Al Ansari, a Baath-párt — nemzeti — tá­jékoztatási osztályának a ve­zetője: — Egyesülés, szabadság, társadalmi haladás: ez a mi hármas jelszavunk. Elsőren­dűnek tartjuk az arab egye­sülést, mert az imperializmus megosztotta az egykor egysé­ges arab nemzetet. Az egy­ség, véleményünk szerint, az arab gazdaság egységének, a haladó erők egységének meg­teremtését is jelenti. Gyöke­res társadalmi, politikai vál­tozásokra van tehát szükség. Párhuzamos harc ez: egy­szerre nemzeti és egyszerre haladó. Majd később; — Mi itt Szíriában hiszünk az állandó, az igazságos bé­kében. De nagy a különbség a béke és a megadás között. Szíria most óriási gazdasági nyomást kénytelen elszen­vedni, hogy adja fel a har­cát, járuljon hozzá a szadali lépésekhez. Am mi erre nem vagyunk hajlandók. Abdul Fattah, El Saurában, az Eufrátesz gátnál. Az igaz­gatóság vezető munkatárs».: — Gondolja, hogy ezt, amit megépítettünk, s azt, amit még építeni fogunk, azt hagyjuk, csak úgy prédának bárkinek is? Szíria épít és barátai segítségével meg is tudja védeni azt, ami az övé. Fauzi Keyali, a Szocialista Unió főtitkára: — Izraelnek az a szerep jutott, hogy állandóan szítsa a tüzet Közel-Keleten. Volta­képpen az izraeli nép is egy agresszív politika áldozata. * * * Nézem, amit eddig írtam. Nézem a jegyzeteimet: hát bizony, aki a Kelet romanti­káját kereste írásomban, az jócskán csalódhatott. Nem ír­tam például a híres damasz­kuszi bazárról, nem szóltam a Harika negyed varázsáról, az Azem palota ezernyi tör­ténetéről, mit sem mondtam a legendás Szalahadin sírjá­ról, meg hegycsúcsra épített váráról, arról a színpompás képről sem, amelyet száznyi Husseynié-i asszony ezernyi színű ruhája festett elém, amint esküvőre vonult a vad sárga sziklák között. Mit sem mondtam Palmyra csodálatos romjairól, Basra óriási római színházáról, vagy az aleppői fellegvárról Semmi ősi, semmi miszti­kus, semmi varázsos... Csak Szíria. Ma. Szíria, amely kereken háromezer kilométerre fekszik tőlünk Keletre, de amely mégis kö­zel van hozzánk. Mert közel van Kelet. És minden égtája is a világnak, ahol az embe­rek emberségükért harcol­nak. Gyurkó Géza Vége,

Next

/
Thumbnails
Contents