Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-26 / 174. szám
Indulásra váró gépek. Csúcsforgalom Ferihegyen Jobban ki tudjuk használni az időnket, ha gyorsan utazunk. Legyen turista valaki, üzletember vagy politikus, órák alatt olyan távolságokat tehet meg repülőgépen, melyek elérése azelőtt vonaton vagy hajón napokig tartott. Egyre népszerűbb a légi országút. Különösen a nyári idényben, amikor fölkerekednek az emberek, hogy világot lássanak. Magyarországon az első légi járat 1918-ban indult, és postát szállított a Bécs—Budapest—Krakkó—Lemberg útvo" nalon. 1920-ban, alakult az első ma,gyár légiforgalmi vállalat, mely ugyancsak postát szállított. Az utasforgalom kis, hatüléses Fokker-típusú gépekkel 1922-ben kezdődött. Budapest kedvező földrajzi fekvése és aránylag jó légköri viszonyai miatt csakhamar számos külföldi légitársaság interkontinentális és transz- ' kontinentális járata is érintette hazánkat. A harmincas évek közepéig a főváros légi forgalma a mátyásföldi, 1936-tól pedig a budaörsi repülőtéren bonyolódott le. Ezt követően épült a Az irányítótoronyban. korszerű és modern Ferihegyi közforgalmi repülőtér a város központjától 16 kilométerre, 405 hektár területen. Minden repülőút után műszerészek csoportja átvizsgálja a MALÉV gépesít. Az utóbbi évek rohamos fejlődése számokban is kifejezhető. Légi közlekedésünk utasforgalma 1960-tól 1973-ig az ötszörösére növekedett. Nyaranta a Ferihegyen 6—7 ezer ember fordul meg naponta. 18 külföldi légitársaság utasai érkeznek a Ferihegyi repülőtérre vagy indulnak onnan. Csupán a MALÉV-nak 595 ezer utasa volt a múlt esztenr dőben. Több mint félmillió ember tehát, s ez nemzetközi viszonylatban is tekintélyes forgalomnak számít A MALÉV 25 ország 37 városába indít légi járatokat, legsűrűbben — heti 38 alkalommal — az NDK-ba. A nyári csúcsforgalomban, amikor a tengerparti szezonjáratok is megkezdődnek, hetenként 150 járat indul, hogy az egyre növekvő utazási kedvet ki tudják elégíteni. Russel Baker KESERŰ PIRULÁK A minap bementem egy kórházba, és a kapuban a portás megállított: »ön nem engedheti meg, hogy ide bekerüljön!« Ebben nem volt semmi újdonság Amerikában immáron senki sem engedheti meg magának, hogy kórházba kerüljön. Az orvosi ellátás költségei olyan magasak, hogy az átlagos beteg, aki mandulaműtétre szorul, csődbe jut, mielőtt az orvos kivenné a második manduláját. Ebből adódik, hogy napjainkban az amerikaiak többségének egyik mandulája kint van, a másik bent. Megmondtam a portásnak, hogy nem szorulok orvosi segélyre, csak látogatóba jöttem. A látogató-belépőjegy húsz dollárba került, tehát öt dollárral olcsóbb, mint egy zenekari ülés Liza Minelli új musiceljéhez. A liftért hét dollárt kellett volna fizetni, ezért inkább lépcsőn mentem, ami csak öt dollárba került. A lépcsőmászástól kifulladva mélyeket lélegeztem, mire néhány műtős beterelt egy lélegeztető szobába, ahol a légzéselemző készülék kimutatta, hogy a levegő mellett padlóviasz, éter, jód, vécéfertőtle- hítő, ajándék .gyümölcskosarak és ragtapaszok szagát is beszivtam. Ebből a padlóviasz tíz dollárba került; az éter ötvenbe; a jód huszonötbe; a fertőtlenítő húszba. A gyümölcskosarak szaga tizenötbe, a ragtapaszé pedig megint húszba. Száz dollárt kellett fizetnem a lélegeztető szoba használatáért, a lélegzéselemző használatáért hetvenötöt, és harminc dollárt azért a papírért, melyen a számlát kiállították. Csekkel fizettem, s ezek után két őr feltaróztatott a folyosón, miközben egy nővér telefonált a bankba, hogy ellenőrizze, nem vagyok-e csekkhamisító. Negyven dollárt szabtak ki rám az őrökért, huszonötöt a folyosósarok használatáért, tíz dollárt a telefonhívásért, és ötven dollárt a jó egészségi állapotomról szóló irat kiállításáért. Továbbmentem a folyosón a barátom szobája felé, aki gazdag vállalkozó volt, s üzleti ebéd közben lenyelt egy halszálkát. A folyosó használatáért ötven dollárt kértek, a folyosó mennyezetvilágításáért húsz dollárt, a radiátorokból áradó hőért pedig harmincat. Mivel százötven dollárba került volna, hogy belépjek a barátom szobájába, inkább megálltam odakinn, és benéztem 4 nyitott ajtón. A nyitott ajtó használata tizenöt dollárba került. A barátom nem volt ott — Hol az az ember, áld halszálkát nyelt? — kérdeztem egy nővértől. — A felvilágosításért járó tarifa 130 dollár — felelte bocsánatkérő mosollyal. A mosolyért 25 dollárt fizettem, s annak bocsánatkérő jellegéért külön 40-et. Ez időre a bankszámlám annyira leapadt, hogy féltem, nem lesz egy fillérem sem a kórházból való kijutásra. Legszívesebben rohantam volna le a lépcsőn, ha abban a pillanatban be nem lép gazdag barátom teljesen felöltözve és zokogva. A története rövid volt és egyszerű. Teljesen tönkretették, szinte letörölték őt a föld színéről. A halszálkát nehezen találták meg, az orvosoknak először be kellett hatolniuk a nyelőcsőbe, majd a gyomorba, milőtt eltávolít- hatták volna. Ekkorára azonban a bankszámlája kimerült, a biztosításból járó összeget is felhasználta, a repülőgépét, jachtját és autóit árverésen kellett eladnia, maine-i, dela- waere-i és venezuelai birtokai mind odavesztek. Mire a műtőasztalra került, egy fillérje sem maradt, de a kórD gyermekek nemzetközi éve A föld lakóinak egyharma- da, hazánk 10 millió 671 ezer állampolgára közül több mint kétmillió 14 éven aluli. A felnövekvő új generációért, a gyermekekért dolgozik a felnőtt nemzedék. Az ENSZ 31. közgyűlése elhatározta, hogy 1979-et a gyermekek nemzetközi évének nyilvánítja. Nem valami látványos, szép gesztus volt ez, hanem gondos előrelátásról tanúskodó döntés. Nem mindegy, hogy 'milyen lesz a 21. század első felének társadalma, hogyan alakul addig az emberek élete, gondolkodása, milyen eszmék jegyében, milyen körülmények között nevelődnek ma felnőtté azok, akik az új évezred nyitánya idején a világ népességének gerincét alkotják. Az ENSZ közgyűlésének vitájában, majd az. azt követő előkészítő munka során megdöbbentő tények kerültek nyilvánosságra azokról a hatalmas különbségekről, melyek a Föld különböző 'pontjain, a különböző tá Ladalmi rendszerekben élő gyermekek helyzetét jellemzik. A »fényárnyék«, a »jólét—nyomor« szembeállítása bármennyire elkoptatott érvelési módszer is, ez esetben mégis bátran élhetünk vele, mert a tények önmagukért beszélnek. A húsz évvel ezelőtt elfogadott Gyérmeki Jogok Chartájában például nagyon szépen hangzik az a megállapítás, hogy minden gyermeknek joga van az egészséges élet- ' hez, a megfelelő táplálkozáshoz, a tanuláshoz, a játékhoz. Mennyivel más azonban a gyakorlat a fejletlen, vagy a fejlődés kezdeti szakaszában élő afrikai, ázsiai, dél-amerikai országokban, ahol spk-sok millió gyermek egyáltalán nem, vagy csak par évig jár iskolába. Az analfabétizmus 30—40, sőt még annál is nagyobb arányú. Kubai utam során a falvak idősebb parasztjai elmondták, hogy a forradalom győzelméig l>0—70 százalékos volt az írástudatlanság. Fidel Castro kormányának első intézkedése az volt, hogy az írástanítóc tízezreit küldte falura, hogy minden parasztot megtanítsa nak a betűvetésre, olvasásra, (Most ugyanez történik Angolában is.) Alapvető gyermeki jog: áz egészséges táplálkozáshoz való jóg. De ez alig-alig biztosított a Föld nagyobb részén. Ismert tény, hogy ' a világon minden harmadik gyermek éhezik, a gyermekhalandóság az afrikai, ázsiai országokban gyakran kétségbeejtő méreteket ölt. Az elmúlt évek során például az elhunytak 30—35 százaléka 14 éven aluli gyermek volt, különböző járványok évente ötmillió gyermek életét oltják ki. Kell-e ennél több bizonyíték ? Bizony még sok a tennivaló, hogy a 21. századot egészséges, életet igénylő, vidám ifjúság kezdje meg. A szocialista országok gyakran anyagi erejüket meghaladó javakat fordítanak a gyermekek boldog, gondtalan élet- körülményeinek biztosítására. Ingyenes az alapoktatás, új iskolák század, egyre szaporodó kollégiumhálózat, sport- központok, úttörőházak, táborok, az iskola-egészségügy fejlettsége, a külföldiek által is megcsodált gyermekkultusz mind azt bizonyítja, hogy a szocializmusban valóban társadalmi ügy a 'gyermeki jogok biztosítása. A jövőre tervezett gyermekek nemzetközi éve természetesen jó alkalom lesz a valós helyzet fölmérésére, a tennivalók további meghatározására. A Magyar Ü ttörök Szövetségének Országos Tanácsa május 31-én tartott ülésén már pontosan kirajzolódott az ünnepi program, amely beépül az úttörő-szövetség folyamatos évi munkájába. Zánkán hirdetik meg »Mi világunkért« címmel az új országos úttörőmozgalmat. Ennek rendezvényei közül kiemelkedik a nemzetközi gyermeknapon lezajló országos úttörőjáték, a nemzetközi gyermektalálkozó, a kulturális rendezvények egész sora, és persze számos, felnőtteket foglalkoztató tanácskozás, irodalmi-képzőművészeti, zenei stb. pályázat. Bizonyságául annak, hogy a magyar társadalom apraja- nagyja jelentőségéhez mérten ünnepli majd meg jövőre a gyermekek nemzetközi évét. V. F. ÚJ KÖNYVEK A Kossuth Könyvkiadónál jelent meg Marafkó László és Szántó Péter közös munkája, a Gazdasági vezetők című kis riportkötet, amelyben a szerzők arra igyekeznek választ keresni, hogy a mai szocialista Magyarországon milyen módszerekkel dolgozó, milyen személyes tulajdonságokkal rendelkező vezetők 1 érhetnek el sikereket. Ennek megfelelően a könyvben az ország különböző vidékein élő, más és más beosztásban dolgozó emberek nyilatkoznak az eredményes gazdálkodás, a vezetői munka »titkairól«. A szocializmus politikai gazdaságtana című kiadvány — szovjet N. D. Koleszov munkája — rendkívül röviden, tömören és egyszerű nyelvezettel, kérdések és feleletek formájában tárgyalja a szocializmus politikai gazdaságtanának szinte valamennyi problémaház azért hajlandónak bizonyult bevarrni a sebeit, és azt is megengedték, hogy megtartsa drága ruháit, amelyekben odaérkezett. Mindez — úgymond a kórház — az orvosi etika szabályai szerint történt, amelynek tarifája 1500 dollár. A barátom mindig érzékeny idegzetű volt, ezért nem csoda, hogy most kitört és zokogni kezdett az irodában, ahol megmondták neki, hogy noha koldusbotra jutott, a világ legjobb orvosi .ellátásában részesítették. Az igazgatói iroda használatáért 100 dollárt kértek, a sírás díja ISO dollár volt, s az igazgatási tisztviselő hozzátette, hogy az idegösszeomlásért járó 300 dollárt elengedi, a többi számlát pedig elküldi egy végrehajtó ügynökségnek. Miközben az1 ajtóhoz kísértek bennünket, a kórház nevében ajándékot nyújtottak át a barátomnak: egy bádogpoharat, benne egy tucatnyi ceruzával. Mindezt egy jó tanács kísérte: — Legközelebb inkább váljon el — mondta a kórházi tisztviselő humoros hangon. — Az olcsóbb, mint halszálkát nyelni. A bádogpohár ára 50 dollár volt, a ceruzáké 30, A jó tanácsért 100 dollár, s a humoros hangért, amelyet egy végrehajtó ügynökség által halálba kergetett pácienstől kölcsönöztek, összesen tizenötezer dollár. (Fordította; Zilahi Judit) körét. A többi között olyan kérdésekre találhatunk a könyvben választ, hogy melyek a fejlett szocialista társadalom jellemzői, mit értünk tudományos munkaszervezés alatt, miért szükségszerű az árutermelés a szocializmusban, íni a nyereség jelentősége, a hitel szerepe, a külkereskedelem lényege a szocialista gazdasági rendben stb. Megjelentette a kiadó Zinovij Jur- jev Suhanó álmok című szép- irodalmi munkáját is. A Magvető Könyvkiadónál látott napvilágot Nagy László Jönnek a harangok értem című kötete. A költő Kölcsey erkölcsi komolyságával, Ady biblikus pátoszával, a népköltészet nyelvi erejével és gazdag szürrealista fantáziájával fogalmazza meg utolsó kötetében közösségi évényű. mondanivalóit, sokszor tudatosan támaszkodva a nagy elődökre/ Moldova György szatirikus írásait tartalmazza A beszélő disznó. A Rakéta-regények sorában jelent meg a Lengyel József hagyatékából előkerült kisregény, a Fegyverhordó Nlolo naplója, az Illés Endre tizenegy új novelláját tartalmazó Dilaudid, és Gyurkó László érdekes monológ-remeklése, a Halálugrás. Kolozsvári Grandpierre Emil könyve a Hullámtörök. Gal- góczi Erzsébet A közös bűn című regényének a cselekménye 1956 telére nyúlik vissza: a drámai feszültségű írásból Mihályfi Imre rendező és Szé- csényi Ferenc operatőr készített filmet. A Vitám et sanguinen című filmregény Hernádi Gyula és Jancsó. Miklós közös munkája, modellje valóságos történeti személy: Bajcsy-Zsilinszky Endre. Csorba Győző összegyűjtött verseit és Örkény István újabb drámáit is megjelentette a kiadó, utóbbit Élőszóval címmel. Benjámin László egész életművéről ad átfogó képet a Tüzet akartak című válogatás: Váci Mihály hagyatékából került elő az Utazás Bürokronéziában című szatirikus kórkép, amely rö- videbb-hosszaibb vériekből áll; az 1950—60-as években született darabokat a költő felesége, Juhász Mária rendezte sa j- tó alá. Harmincöt vers címmel jelent meg Weöres Sándor újabb versfüzére. Szécsi Margit válogatott verseinek gyűjteménye a Mit viszel, folyó? Tandon Dezső negyedik verseskötete a Még így sem. Egy széthulló család életét eleveníti fel — a családtagok egymásnak ellentmondó és egymástól idegen nézőpontjából — Bereményi Géza új regi íye, a Legendárium. A két világháború között egy alföldi kisvárosban játszódik Ber- czely A. Károly Előjáték című regénye. Somogyi Néplap \
