Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-21 / 170. szám

A kormány ura a helyzetnek

Kiutasítottak két személyt

Ciprusról

X nicosiai kormány ellen szőtt újabb összeesküvést csírájában elfojtották — közölte szerdán este Szpirosz Kip- rianu, a Ciprusi Köztársaság állam- és kormányfője.

A szigetország elleni török invázió negyedik évfordulójának előestéjén elhangzott tv- beszédében Kiprianu rámutatott: az összeesküvést külföldről irányították. A kormány miniden vonatkozásában ellenőrzi a helyzetet és a törvényeknek megfelelően fog eljárni.

Kiprianu biztosította a tv- nézőket, hogy "-minden szinten« folytatja az elődje, a néhai Makariosz érsek által kezdeményezett politikát, majd megerősítette, hogy Ciprus és a görög kormány között teljes az együttműködés.

A ciprusi kormány szóvivő-1 jének szerdai tájékoztatása szerint a kormányellenes ösz- szeesküvés kapcsán nem kívánatos személynek minősítették — és gyakorlatilag - kiutasítottak az országból — két személyt: Eli Fuchs izraeli állampolgárt, egy helyi labdarúgó csapat edzőjét és Paul Kurb- juhn nyugalmazott nyugatnémet diplomatát. A szóvivő szerint Fuchs kapcsolatban állt Kurbjuhinnal, az NSZK volt nicosiai nagykövetségi tanácsosával — aki 1977 októberi nyugalomba vonulása után is Cipruson maradt —és az összeesküvésbe belekeveredett helyi lakosokkal. Három görög cipriótát őrizdtbe vettek.

A köztársasági elnöki palotához közel álló körök szerint Paul Kurbjuhnnak szerepe volt a ciprusi kormány elleni

összeesküvés megszervezésében. A nyugalmazott diplomata illetéktelenül beleavatkozott a larnacai repülőtéren február 19-én történt véres eseményekbe is, amelyeknek 15 halálos áldozatuk volt. Egy kormányszóvivő közölte, hogy vizsgálat folyik Kurbjuhnnak »az ország belügyeibe való be- a va tkozásai ról«.

Nicosiai hivatalos bejelentés szerint a ciprusi hatóságok szerdán új vizsgálatot indítottak Rodger Davies amerikai nagykövet 1974 augusztusi meggyilkolása ügyében.

Rauf Denktas, a ciprusi török közösség vezetője csütör tökön, a ciprusi görög vezetőkhöz intézett üzenetében felajánlotta: az ENSZ felügyelete alatt "-ideiglenes közigazgatás« alá helyezik a törökök ahal 1974-ben megszállt várost, hogy »lehetővé tegye 35 000 görög ciprióta visszatelepítését — mihelyt folytatódnak a két népközösség közötti tárgyalások«.

Denktas ajánlata a ciprusi török invázió negyedik évfordulóján hangzott eL

Giscard Lisszabonban

Ceausescu fogadta Youngot

Andrew Youngot, az Egyesült Államok ENSZ-megbí- zottját, aki Stefan Andrei román külügyminiszter meghívására tartózkodik Romániában, szerdán Neptun üdülőhelyén fogadta Nicolae Ceausescu köztársasági elnök, Az ENSZ-diplomata közvetítésével Carter amerikai el nö-k üzenetet váltott a román államfővel — jelenti az Ager- press román hírügynökség. A találkozón a két ország kapcsolatai, valamint a nemzetközi helyzet kérdései kerültek szóba, különös tekintettel az ENSZ szerepére.

(MTI)

II „hárim világ” elmélet és változásai

A hivatalos látogatáson Portugáliában tartózkodó Giscard d’Estaing francia elnök (jobb oldalt) Lisszabonban megkezdte tárgyalásait Mario Soares portugál kormányfővel.

Sikertelen volt

az egyiptomi—izraeli tárgyalás

A kenti Leeds kastélyban amerikai bábáskodással tartott kétnapos egyiptomi—izraeli külügyminiszteri tárgyalások egyetlen sovány sikere, hogy nem lehetetlenek az újabb találkozók. Ebben összegezhető a nemzetközi megfigyelők véleménye. A minimális és kérdőjelekkel teletűzdelt eredményt azután minden érintett fél a maga felfogása szerint magyarázza.

Annyi bizonyos, hogy Cyrus Vance amerikai külügyminiszter újabb közel-keleti körúttal igyekszik életre kelteni a kétoldalú tárgyalásokat, amelyek színhelyéről még csak találgatások vannak forgalomban.

Egyiptomi részről azzal indokolják a tárgyalási készséget, hogy Izrael beleegyezett Szadat elnök rendezési tervének esetleges megvitatásába- Izrael viszont azzal válaszol, hogy a terv mindenképpen a

vasárnapi kabinetülés elé kerül, engedményről tehát szó sincs,

Vance környezetében végül azt hangsúlyozzák, hogy a két egymást szinte kizáró béketervben igenis vannak közös elemek: a megszállt nyugati partot illetőén mindkét ország egyetért az ötéves átmeneti időszakban, majd a palesztin önrendelkezés -»valamilyen formájában«. Az igazi újdonság viszont a Leeds-kastélybe- li tárgyalásokban az volt — hangsúlyozzák amerikai körökben —, hogy Vance céltudatosan igyekszik elválasztani az izraeli visszavonulás és a biztonság kérdését, és ezzel kihúzta a talajt Begin ama érve alól, hogy csak az izraeli megszállás jelentheti az állam biztonságát. Ehhez a törekvéséhez állítólag segítségét kapott Egyiptomtól, amely kész nagy megértéssel

kezelni Izrael biztonsági aggodalmát, tárgyalni demilitari- zált övezetekről, esetleg amerikai garanciákról.

Szabadon bocsátottak hatvan zairei foglyot

Az angolai hatóságok szabadon bocsátottak 60 zairei foglyot, akik korábban erőszakkal behatoltak Angola területére — közölte az Angolai Népi Köztársaság brüsz- szeli nagykövetsége. A július 15-e és 17-e között Brazza- ville-ben folytatott tárgyalásokon Angola és Zaire képviselői megállapodtak abban, hogy, pénteken újabb megbeszélést tartanak a két ország kapcsolatának normalizálása végett. Az Angolába behatolt zairei betolakodók szabadon bocsátása minden bizonnyal hozzájárul a m p kezdődő megbeszélések légkörének javításához — hangoztatta Angola brüsszeli nagykövetsége.

Szerdán az Angop angolai hírügynökség is közölte, hogy az angolai és a zairei küldöttség pénteken Brazzavil- le-ben folytatja tárgyalásait a két ország kapcsolatainak rendezéséről.

(MTI)

Két főváros is van, ahol az elmúlt hetekben világosan kirajzolódott a pekingi politika legújabb változásainak egy azonos vonása: a szovjetelienesség. Még pontosabban fogalmazva: jól megfigyelhető volt, miként értelmezik manapság Pekíng- ben a már néhány esztendeje nyilvánosságra hozott »három világ« elméletet, miként használják fel ezt is a jelenlegi pekingi külpolitika alapja, a szovjetelienesség szolgálatában. Teng Hsziao- Ping annak idején, még 1974-ben így foglalta össze az ENSZ-közgyűlés egyik üt lsén ezt az elméletet: »Ma a világnak három része van, három világ, amelyek függetlenek is egymástól, és ellentmondásban is állnak egymássaL Az Egyesült Államok és a Szovjetunió alkotja az első világot. Az Ázsiában, Afrikában és La- tin-Amerikában, valamint más területeken levő fejlődő országok alkotják a harmadik világot. És azok a fejlett országok, amelyek e két világ között vannak, alkotják a második világot.« A Teng-szöveghez hozzá kell illeszteni azt a múlt esztendő novemberében megjelent megállapítást, amely a Zsen- min Zsipao egy terjedelmes cikkében jelent meg és amelynek az a lényege, hogy »a második és harmadik világnak egységfrontra kell lépnie az első világ ellen.«

A kínai pártlap ezután leszögezte, hogy »elmúlt az az idő, amikor még egyenlőségjelet lehetett tenni a két szuperhatalom, az Egyesüli Államok és a Szovjetunió közé.« A Zsenmin Zsipaoi első számú ellenségnek a Szovjetuniót minösftette cikkében, és mint ilyet, »egy új világháború fő forrásának* nevezte...

A két főváros, ahol Peking a minap szerepelt: Ankara és Tokió. Ankarában — éppen néhány nappal a török miniszterelnök, Bülent Ecevit előre bejelentett moszkvai látogatása előtt — hirtelen megjelent Huang Hua kínai külügyminiszter,

Kevesebbet dolgoznak, többet tanulnak

a kínai diákok

i

Áz ősszel kezdődő új oktatásiévben Kuba több nagyvárosában, köztük a tízmilliós Sanghajban, a gyerekek hatéves kortól mennek iskolába, azaz egy évvel leszállítják az iskolaérettség jelenlegi alsó korhatárát.

Li Csi kínai oktatásügyi miniszterhelyettes, aki az ázsiai és óceániai oktatási miniszterek colombói konferenciáján képviseli Kinát, elutazása előtt sajtónyilatkozatában a Kínában megvalósulásban lévő oktatásügyi reform részleteiről szólva elmondta, ' hogy a tervek szerint 1985-ig a városokban általánossá teszi K a tízosztályos oktatást, a vidéki iskolákat pedig olyan ütemben fejlesztik, hogy a jelzett időre az iskolások általában elvégezhessék vagy legalábbis megkezdhessék a nyolc osztályt. Becslések szerint a tanai városok lakossága százmillió körül ván. A miniszter- helyettes Lin Piaónak és a »négyek bandájának« a visz- szaéléseivel magyarázta azt a tényt, hogy az országban »ma még igen nagy mértékű az írástudatlanság, főként a parasztok körében«.

Fontos intézkedéseket tettek a főiskolai oktatás korszerűsítésére is. Az egyetemeken és a főiskolákon már az őszi szemesztertől új tankönyvekből tanulnak, amelyeknek összeállításánál felhasználták az ame rikai, a brit, a francia, a nyugatnémet és a japán tananyagok tanumányozásakor szerzett tapasztalatokat is,

I Kína 460 felsőoktatási intézményben, 200 ezer középisko- I Iájában és több mint egymil- I lió általános iskolájában »korrigálták az elmúlt évek gyakorlatát, amikor túlságosan

nagy súlyt helyeztek a fizikai munkáira.« A termelési gyakorlatok időtartamát a főiskolákon és a középiskolákban évi négy-nyolc hétre korlátozták — köztük Li Csi oktatásügyi miniszterhelyettes.

A kínai—japán szerződés kérdőjelei

Hároméves szünet után pénteken délután Pekingben újrakezdik a kínai—japán béke és barátsági szerződés előkészítő tárgyalásait. A kínai küldöttséget Hon Nien-Lung külügyminiszter-helyettes, a japán küldöttséget Szato pekingi japán nagykövet vezeti. .

Bár az előkészítő időszakban nem volt hiány derülátó nyilatkozatokban, az egyértelműen értékelhető tények mérlegelése alapján pekingi diplomáciai megfigyelőkben az az ep-'öntetű vélemény alakult ki, hogy a szerződés ugyan ma közelebb van az aláíráshoz, mint eddig bármikor, a tárgyalások sikeres befejezésének azonban még további fel tételei vannak.

Mint ismeretes, a szerződés megkötését korábban az tette lehetetlenné, hogy Japán nem fogadta el a kínai tervezetben foglalt úgynevezett »hegemóniaellenes kitételt«, amely félreérthetetlenül a Szovjetunió ellen irányult. A pénteken előterjesztendő japán szövegvázlatban ez a vitatott részlet helyett kapott ugyan, de a japán változat azt is kimondja, hogy »a szerződés nem irányul egyetlen harmadik ország ellen sem«, s ezzel mintegy elveszi a »hegemónia-záradék« szovjetellenes élét.

Ezek után teljes mértékben a kínai félen múlik, hajlandó-e engedni korábbi merev álláspontjából. És jóllehet korábban a KNK külpolitikájának tántoríthatatlan vezérelve a szovjetelienesség volt, Pekingben most nem zárják ki azt a lehetőséget, hogy más kül- és belpolitikai érdekek hatására a kínai diplomácia ezúttal megteszi a válaszlépést

Annyi bizonyos, hogy Japán egyfajta különleges bánásmódban részesült az utóbbi időben Kína részéről. Föltételezhető, hogy a kínai veze tés a »nagy modernizálás« merész terveinek végrehajts sában komoly szerepet szán Tokiónak. Engedményre késztetheti Kínát az a tény is, hogy a Vietnamhoz fűződő kapcsolatainak megromlása további nemzetközi elszigetelődéssel fenyegeti. ,

Másfelől viszont nem zárható ki az a lehetőség, hogy a kínai fél elsősorban azért ül tárgyalóasztalhoz, hogy az egyszer már hajlékonynak bizonyult és a közelgő választások előtt külpolitikai sikerre szomjazó Fukuda miniszterelnököt kényszerítse további engedményekre.

és több megbeszélésen is

megkísérelte lebeszélni a török kormányt a szovjet— török kapcsolatok fejlesztéséről. Több jelentés is megerősítette, hogy Huang Huá hosszasan ecsetelte: Moszkva »agresszív és terjeszkedő politikát folytat«, Törökországnak elsőrendű kötelessége helytállnia NATO- ban. Tokióban pedig mind erőtelj esetben érződik a pekingi sürgetés — a kínaiak szeretnék, hogy mihamarabb kerüljön oda a két aláírás az alá a szerződésszöveg alá, amelyben mindenképpen benne marad a hangsúlyozottan szovjetellenes éllel megfogalmazott »hegemónia-cikkely«.

Peking, az egykori NATO- bíráló, az agresszív katonai tömb érdekeinek házalójaként lép fel és a legszélsőségesebben nacionalista japán területi követelések ügynökének is felcsap, hiszen mindez: szovjetellenes lehetőség. ..

Ami a harmadik világot illeti — Peking nemrégiben az ENSZ-ben is kifejtette, hogy »a harmadik világ képviseletében mindenekelőtt őt kell meghallgatni«. — A kínai politika itt éppen napjainkban lepleződi'k le, mint türelmetlen, nagyhatalmi igényeit alig leplező, terjeszkedni kívánó ország politikája. A vietnami kínai származású kereskedők, kis- és középburzsoák szokatlanul nagyhangú »védelme« után, azután, hogy a Vietnam-ellenes propaganda fokozását követően Peking hazahívta a tegnap még az imperializmus .ellen küzdő Vietnamból szakértőit, azután, hogy adatok bizonyltját a pekingi fegyverszállítást a Hanoira támadó Kambodzsának — Kína most már területi igényekkel is fellép. Ázsiai lapok és rá« diók sora emlegeti: az ezerkétszáz kilométeres kínai— vietnami határ mentén több helyen is vietnami földre léptek Kínából.

A kínai—vietnami viszony jelenlegi helyzetében 6zinte t már szó sem lehet arról, hogy a pontatlanul kijelölt, vagy néhol ' még jelöletlen közös határ kérdésében folytatódjanak a múltban többször megkezdett tárgyalások. Vietnam annakidején a majdnem egy évszázada kötött határegyezmény széllé- • méhen kívánta a határkijelölést — a megállapodást még 1886-ban kötötték a kínai császárság hatóságai az Indokínai francia gyarmati kormányzat embereivél. Peking a legkülönbözőbb indokokra való hivatkozással tért ki az évszázados egyezmény elismerése elől, ám a valódi okról hallgatott. Pedig az sem mellékes kérdés. 1886-ban ugyanis egészen természetesen Indokínához, azaz Vietnamhoz tartozónak tekintették, a szerződő felek a már évszázadok óta Vietnam birtokában levő Sprat- ley- és a Paracel-szigeteket. Akkor még persze senki sem gondolt arra, hogy a lakatlan szigetvilág egyáltalán érhet valamit — most pedig az olajkutatók véleménye szerint gazdag kőolajforrások nyithatók majd az erdős szigetek legtöbbjén ...

A »három világ« elméletnek egyszerű szovjetellenes teóriává való átalakítását követően Peking immár a látszatra sem ügyel. A legfrissebb kínai világpolitikai lépéseket nem lehet elválasztani azoktól a megbeszélésektől, amelyeket Zbigniew Brzezinski, Carter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója folytatott Pekingben,

Az amerikai politika héjáinak legmagasabb rangú képviselője sem a kínai fővárosban, sem a pekingi út után meglátogatott Tokióban nem titkolta: egyetért a megfejelt »három világ« elmélettel, azaz a pekingi politika szovjetellenes terveinek megvalósítására irányuló sürgős szándékokkal.

(fi