Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-15 / 165. szám

ARATÓK Gyertyás László felvételei Várják a hírhozói Gyalogosok a közlekedésben A közlekedés egyfajta életfunkció. A közúton közle­kedők magatartása, közlekedé­si képzettsége, tapasztalata és nem utolsósorban haladási se­bessége nagyon eltérő. Ezek a tényezők a közlekedők között ellentéteket váltanak ki, és balesetet idéznek elő. A közlekedés magatartás- formák láncolata. Nemcsak a járművek vezetői, hanem a gyalogosok számára is szük­ségessé teszi a közlekedési mo­rál figyelembevételét és a szabályok megtartását, mert mindenki közlekedik, egyben mindenki gyalogos, még a jár­művezetők is. Természetes, hagy a leg­nagyobb és a legvédte'enebn csoport a gyalogosodé, m'vel a járművek sebessége, súlya, mozgási energiája aránytala­nul nagyobb, mint az emberé. Növeli a veszélyeztetettséget, hogy többségük tájékozatlan a közlekedésben, szabályismere­tük hiányos, alkalmazkodóké­pességük nem tud lépést tar­tani a motorizáció «rohamos fejlődésével. Ez különösen ve­szélyt jelent azoknál a szemé­lyeknél, akik kisebb települé­sekről kerültek a városok más jellegű forgalmába. A veszélyeztetettség fokozot­tabban jelentkezik az időseb­beknél és a gyermekeknél. Aránytalanul sok közúti bal­esetet okoznak és szenvednek el, mivel idősebb korban már alig, gyermekkorban pedig még nem eléggé képesek a közlekedési áramlás, a jármű­vek mozgásának, sebességének saját mozgásukhoz viszonyí­tott megfigyelésére, értékelé­sére, a megállási lehetőségek becslésére. A gyermekek alacsony ter­metük miatt kevésbé tudják áttekinteni a közlekedési hely­zetet, nem rendelkeznek olyan ismeretekkel és tapasztalatok­kal, melyek a forgalomban ki­alakuló veszélyhelyzetek he­lyes értékeléséhez és a dön­téshez szükségesek. Biztonsá­gukhoz a szülői nevelés, a közlekedők helyes magatartá­sa nélkülözhetetlen, mert a gyermekbalesetek többsége 3 felnőttek felelőtlenségének kö­vetkezménye. Az idősebbek a látás- a hallásromlás miatt rosszul íté­lik meg a helyzeteket, túibe- csülik mozgásképességüket, úgy érzik, még át tudnak sza­ladni a járművek előtt. Vi­gyázni rájuk ezért mindenki­nek kötelessége. A baleseti statisztika azt bizonyítja, hogy a gyalogosok által elszenvedett személyi sé- rüléses közúti balesetek száma évről évre nő. Közlekedési is­PIACI KÖRKÉP — Hogy a málna literje? — Tizenkét forint. — Tíz??? — Tíz ... A »nagyothalló« vásárló agyafúrt módszere több he­lyen is sikerrel járt,- jelezve, hogy a tegnapi kaposvári he­tipiac eladói a szokásosnál is engedékenyebbek voltak. Nem csoda, hiszen áru volt bőven, a vevők pedig válogattak. Akadt, aki őszibarackját 36 forintért kínálta, és volt még 20 forintos meggy is. Ezt azonban senki sem vette ko­molyan, néhány méterrel ar­rébb csaknem ugyanolyan szép gyümölcsöt kaphatott 15 —16 forintért, illetve 16-ért. 14 forintért a sárgabarack nem tűnt drágának, annál in­kább a még mindig 35—40 forintos paradicsom. Sajnos az elmúlt napok időjárása miatt még a jövő hétre sem várható a szántóföldi áru meg­jelenése. A zöldpaprika 36 forint volt. Ha lecsót még nem is, ubor­kasalátát már ehetünk elfo­gadható áron: 7—10 forint volt az uborka kilója. Ugyanennyi volt a zöldbab ára. A gombapiac árai látszólag mérséklődték, valójában csak meretük hiányát jelzi, hogy a gyalogosbalesetek több mint felét ők maguk okozzák. Job­bára a szabálytalan áthaladás, az álló járművek, az úttestet takaró nagyobb tárgyak mögül történő kilépés, és a tilos jel­zés figyelmen kívül hagyása miatt következnek be ezek. Szabálytalan az áthaladás, amikor nem a kijelölt gyalo­gos átkelőhelyen, nem az út­kereszteződésben, nem a jár­dára merőlegesen, hanem átló­san haladnak át az úttesten. A sietség, hogy pár percet nyerjenek, sokszor okoz bajt. Álló jármű, szabad kilátást gátló egyéb létesítmények mögül történő kilépéskor is veszélyhelyzet adódik, mert a járművezetők későn veszik észre a gyalogost. Az ebből adódó balesetek különösen az autóbuszok megállóhelyeinél gyakoriak. Az úttestre lépés­kor fontos, hogy a gyalogost lássa a járművezető. A forgalomirányító jelző­lámpa tilos jelzése ellenére is átszaladnak az úttesten, súlyo­san sértve a közlekedés rend­jét, veszélyeztetve saját és mások testi épségét. A felsorolt magatartási tí­pusokon kívül szólni kell a gyalogosok biztonságos közle­kedését gátló élettani és élet­kori hatásokról, melyek a balesetek bekövetkezésénél közrejátszanak. Az alkohol sú­lyosan gátolja a megfelelő döntést és a biztonságos cse­lekvést. Ezekben az esetekben szükséges, hogy a közelben tartózkodó gyalogostársak, a balesetek elkerülése érdeké­ben segítsék a bizonytalan já­rású, csökkent közlekedési ké­pességű embertársaikat. A kívánság és óhaj önmagá­ban kevés, összefogással, egy­más megbecsülésével a gya­logosok és a jáművezetők kö­zötti bármilyen ellentét követ­kezmény nélkül feloldható. Közösségben élünk, s csak úgy élhetünk emberhez mél­tóan, ha kölcsönösen figye­lembe vesszük egymás érde­keit. A közlekedésben a KRESZ-ben előírt szabályok megtartása — s ami ezzel egyet jelent: az emberi élet és ér­ték védelme — csakis az egyén és a közösség harmonikus összhangjával, kölcsönös meg­értéssel érhető el. A segítség legyen mindig önzetlen, és ne nagylelkűség, ne önfeláldozás táplálja, hanem az a felis­merés, hogy a közlekedésben való együttműködés kultu­ráltságunk és emberségünk megnyilvánulása. Löki Sándor rendőr százados az eladók voltak »ötleteseb­bek«. Most nem kilóban, ha­nem »literben« r.dták meg az árát. Egy 2,5 decis bádogcsé­sze csiperkéért 14 forintot kértek... A nagyatádi piac kisterme lói sokat bosszankodtak a Ba­ranyából jött árusok miatt Míg ők 35-ért adták a para­dicsomot, a szomszédok má. csak 20-ért. A paprikát is hat-tíz forinttal olcsóbban kí­nálták a somogyiaknál: 24-érl Rengetek volt a burgonya is, melyet négy forintért ad­tak. (A megyeszékhelyen 6—7 forint.) A kevés zöldbab nem volt drágább a kaposvárinál. A 15—24 forintos ősziba­rack minősége jócskán ha­gyott kívánnivalót a néhány nap előtti jégeső miatt. Szép volt viszont a »búzaérő« kör­te 6—12-ért. A marcali piac drága volt. Még 45 forintos paradicsom is akadt, paprikát pedig csak darabra árultak 3—3,50-ért, 20 forint fölött maradt a meggy is. Olcsó volt viszont a zöld­bab 5—7,20, és a kajszi 8—10 forintért. Volt még cseresznye és zöldborsó is 10—14, illetve 15 forintért A siófoki piacon csak annyi bizonyos, hogy rengeteg a Barangolok a Duna menti község utcáin, végigmegyek a töltésen, lefordulok jobbra, elindulok balra, s beszélgető- társakat keresek. Egy sarok­ház elé érve látom, hogy a túloldalon vénember ballag, hóna alatt pékkenyérrel. Ész­revesz a szikár öreg, megáll az eperfa hűvöse alatt, felém fordul, és gondosan szemügy­re vesz. — Keres valakit? — szól át hozzám. Tudtam, hogy valami ehhez hasonlót fog kérdezni. Ba­rangolásaim sorért nézelődve a 'községek utcáin, az idős emberek mindenütt tolakodó érdeklődéssel firtatják, kihez jöttem, mi szél hozott falu­jukba. A gyerekek, a fiatalok ügyet sem vetnek rám, bez­zeg az öregek elszántan még utánam is sietnek. Tévedé­seim számát növelve azzal magyaráztam a koros emberek kíváncsisfcodását. hogy vele­járója ez a második gyermek­kornak. Ráérnek, unatkoznak, idegent látni esemény, tudni szeretnék, ki fia borja az ismeretlen. Idő során az érdeklődőktől én kezdtem érdeklődni. Kü­szöbön, kiapadón üldögélve így tudtam meg az igazat, a lényeget. Ázt. hogy a kíváncsi öre­gek váltig reménykednek, ab­ban bíznak, én vagyok a hír­hozó, éppen őket keresem, őket, akiknek Budapestről, Miskolcról, Szekszárdról, Du­naújvárosból üzent a gyerek: ha úgyis felénk jársz, szólj be apámékhoz, még a hónap végén hazamegyünk. de ad­dig küldjenek néhány tojást és pár rántanivaló csirkét. vevő és sok az áru. Az árak kiszámíthatatlanok; helyen­ként »reklámáron« kínálnak gyümölcsféléket, az árak azon­ban többnyire 10—20 száza­lékkal meghaladják a megyei átlagot. A »kalózeladók« és »kalóz­felvásárlók« továbbra is ural­ják a piacteret. Az előbbiek az Alföldről, az utóbbiak be­dig az északi partról jönnek »nagy üzletet« szimatolva. Visszás, hogy az alföldi áru olykor már kora reggel nagy tételben Tihanyba és Füredre vándorol. A siófoki vásárló pedig csak nézi e »nagy ma­nővert«. Holnap — még csak a Ba- laton-parton — megjelenik a buzsáki görögdinnye. Az árat egyelőre jobb nem leírni. Jó hír viszont, hogy a jövő hét második felétől a megyei Zöldért boltjaiban már 28-ért mérik a paradicsomot. Többnyire még mindig Bé­késből jön az uborka, így itt számottevő áresés nem várha­tó. Marad a kajszi- és az őszi­barack ára is. Több lesz a kör­te. A legfrissebb jelzések sze­rint a lecsószezon csak augusz­tus 5-e után várható... A -beszélgetések során rá­döbbentem: a falusi öregek nagy többsége korán, és szin­te végérvényesen elvesztette városba repülő gyerekeit, hi­szen az ott meggyökeresedő lány, fiú annyi, mintha nem is volna. Egyik szemük sír, a másik nevet. A gerjeni anyó­ka örömkönnyeket hullatva mesélte : egyik fia gépész- mérnök, lánya ápolónő, a ki­sebbik gyerek villanyszerelő. De mikor látja őket? Ritkán, ígérik, hogy majd ekkor, majd akkor, a hajrá után. a nyári szünetben, ha kiveszik a sza­badságot, egész hétre haza­mennek. Aztán/ mindig közbe­jön valami, és a beígért egy hétből egy nap. a régóta várt egy nap helyett a szülőkre fél óra marad. Mit tehetünk? Életformán­kon, munkahelyi kötöttsé­günkön lehetetlen változtatni. Százezrek szakadtak ki szülő­falujukból. Meggyökeresedve valamelyik városban, a papa, a mama otthon a falusi ház portájából örökké kifelé fi­gyel. autózúgásra nyomban az utcára siet, és a szombat dél­utánt a 'kiskapuban várako­zással tölti. * Az öregember — hóna alatt a kétkilós pékkenyérrel —' még mindig a fa alatt áll. — Küldték? Talán éppen a Jánosunk? — kérdezte re­ménykedve. Miután nemmel válaszoltam, elindult haza. El­határoztam, vele tartok, náluk maradok estig, és máskor is meglátogatom őket. Csak hát ő Jánost várja, elsőszülött fiukat. Sz. P, ÁIB az Oktatási Miniszté­riummal olyan fórumok ösz- szehívását kezdeményezi, me­lyeken az iskolák és a patro­náló üzemek, intézmények szakembereinek alkalmuk nyí­lik a gyermekek nevelésével kapcsolatos közös feladataik megbeszélésére Az »Egy üzem — egy iskola« országos moz­galom kimagasló eredményei évről évre példát szolgáltat­nák arra, hogy nemcsak az oktatási intézmények, hanem a munkahelyek is sokat tesz­nek a gyermekek neveléséért Sokat tesznek a tárgyi felté­telek javításáért és a helyes pályaválasztás megkönnyíté­séért Nemcsak az állami támo­gatás, hanem a helyi össze­fogás ereje is évről évre nö­vekszik. Jövőre az önkéntes munkával vagy társadalmi fel­ajánlással épülő gyermekin­tézményekben márványtáb­lák jelzik: »Épült 1979-ben, a nemzetközi gyermekévben«. Különböző állami, társadal­mi és tömegszervezeteink pá­lyázatokat hirdetnék felnőt­teknek a nemzetközi gyer­mekév alkalmából. Hivatásos és amatőr művészek vehetnek részt a fotópályázaton; gyer­mekeknek szóló kúrusművek, meseoperák alkotására hívják fél a zeneszerzőket, és' újabb mesék, novellák, drámák írá­sára ösztönzik az írókat. Megrendezik a nemzetközi játékkiállítást, bemutatják a nemzetközi gyermekrajzpá- lyázat legjobb munkáit. Gyer- mekkönyvnapokat rendeznek a könyvhéten. Az ifjúsági és gyermek tévéfilmszemlének, valamint a gyermekkórusok találkozójának ugyancsak az ENSZ által meghirdetett nem­zetközi gyermekév ad sajátos tartalmat. A jövő év derekán Buda­pest nemzetközi fórum szín­helye lesz. A »Nemzetközi együttműködés és a gyermekek boldogabb és biztonságosabb jövőjéért« című fórumon vár­hatóan részt vesznek az ENSZ-tagországok, valamint a világszervezet szakosított szerveinek képviselői. Az év programjában a rádiók gyer­mekkórusainak nemzetközi találkozója, a Kalocsán meg­rendezendő Duna menti gyer- mekfolklór-fesztivál,. továbbá a zánkai úttörővárosban és Csillebércen európai nemzet­közi gyermektalálikozó szere­pel. A Magyar Vöröskereszt az ifjú egészségőrök nemzet­közi táborozásának megszer­vezésén. munkálkodik. Megnyílt a gyermekszolida­ritási alap számlája: az Álla­mi Ifjúsági Bizottság kibo­csátotta a 232—90179—0092. számú csekket. Lehetővé vált, hogy a föld különböző égtá­jain nehéz sorban élő gyer­mekekkel vállalt cselekvő szo­lidaritás jegyében a támoga­tásukat szolgáló alapot egyé­nek és kollektívák is gyara- píthassák. Jóllehet, a nemzetközi gyer­mekév eseményeitől még csak­nem fél esztendő választ el, a Magyar Nemzeti Előkészí­tő Bizottság megalakulását követően társadalmi és tö­megszervezeteink hozzáláttak saját feladataik kimunkálásá­hoz. Az úttörőszövetség országos mozgalmat indít jövőre «A mi világunkért« címmel. Az Baranyai termelők a nagyatádi piacon... Buzsákról jön az első görögdinnye Készülődés a nemzetközi gyermekérre

Next

/
Thumbnails
Contents