Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-13 / 137. szám

VB HÍREK Argentína 1978 játszanak tovább És megvan az ezredik Szombaton,. Illetve vasár­nap ezek az eredmények szü­lettek még a világbajnoksá­gon: Olaszország—Argentína 1:0 (0:0) Góllövő: Bettega. Lengyelország—Mexikó 3:1 (1:0) Gollövők: Bőrnek (2), Dey- na, illetve Ranged. Tunézia—NSZK 0:0 Brazília—Ausztria 1:0 ( 1:0) Góllövő: Roberto. Spanyolország—Svédország 1:0 (0:0) a 38-ból 24 találkozót leját­szottak. Kialakult a tovább­jutóik és a kiesettek mező­nye. A középdöntő A cso­portjában csupa európai ját­szik, a B-ben három ten­gerentúli és Lengyelország. A két csoport: A-csoport: Olaszország, NSZK. Ausztria, Hollandia. B-csoport: Lengyelország. Argentína, Peru, Brazília. A további műsor: Június 14, szerda: Buenos Aires: Olaszország— NSZK. Cordoba : Ausztria— Hollandia. Rosario : Lengyel- ország—Argentína. Mendoza : Peru—Brasilia, Június IS, vasárnap: Buenos Aires: Olaszország —Ausztria. Cordoba: NSZK— Hollandia. Mendoza: Lengyel- ország—Peru. Rosario: Ar­gentína—Brazília. Június 21, szerda: Buenos Aires: Olaszország— Hollandia. Cordoba : NSZK— Ausztria. Mendoza : Lengyel- ország—Brazília. Rosario : Peru—Argentína. Június 25-én, vasárnap a csoportgyőztesek játszanak a világbajnoki címért, előtte 24-én, szombaton a csoport második helyezettek a bronz­éremért. Góllövő: Asensi. Peru—Irán 4:1 (3:1) Góllövők: CubilUas (3), Ve- lasqez, illetve Rowshan. Sú/yeme/ff-EB Skócia—Hollandia 3:2 (1:1) Góllövötk: Gernili (2), Dalg­lish, .illetve Rensenbrink, Rep. Kőszegi ezüst, Oláh bronzérmes Rensenbrink 11-esből lőtt gólja az ezredik volt a vi­lágbajnokságok történetében. • « « Ezzel befejeződtek a világ- bajnokság csoportmérkőzései, Havirovban megkezdődött az idei súlyemelő Európa-bajnok- ság, s a magyarok már az el­ső versenynapon ketten is ér­dekelve voltak a lepkesúlyban. A szovjet Vórányin távollété­4 Táncsics SE a megyei labdarúgó-bajnokság győztese (Folytatás a 4, oldalról) A forduló válogatottja: Tóth (Barcs) — Izsák (MSE), Erdelecz (Barcs), Kiss (MSE), Birkás (Somogyszob),. Vinkler (Táncsics), Kiss (Ka­Kít telitalálat a totón A totó 23. heti telitalálatom szel­vénye: 2x2211x1x2 X 1 1 +1 13+1 találatos szelvény f da­rab van. Nyeremény és jutalom együtt 1 012 169 forint. A 12 találatos szelvények nye­reménye egyenként 48S9 forint; a 11 találatosoké 319 forint; a ifl ta­lálatos szelvényeké 56 forint. darkút), Borsfái (Latinea SE), Rózsa (Balatonföldvár), Szá­lai L. (VBKM Vasas), Lesz (VBKM Vasas). A bajnokság átlósa: 1. Táncsics SE 33 24 S 4 114-23 53 2. Marcali SE 33 22 6 5 80-27 50 3. Barcs 33 19 8 6 58-29 46 4. Vasas 33 19 7 7 75-35 45 5. Nagyatád 33 16 7 10 50-42 39 6. Baiatonlelle 33 15 5 13 73-54 35 7. Tab 33 13 8 12 47-57 34 8. Kadarkút 33 12 8 13 62-55 32 9. Csurgó 33 13 6 14 43-61 32 10. B.-boglár 33 12 7 14 56-56 31 11. B.-földvár 33 10 9 Ü 63-76 29 12. Lengyeltóti 88 10 9 14 59-72 29 13. Laíinca SE 83 12 5 16 48-62 29 14. Zimány 33 10 7 16 47-73 27 15. Fonyód 33 12 1 20 46-85 25 16. Lakácsa 33 10 4 19 48-75 24 17. Szőnyi SE 33 8 4 21 38-71 20 18. Som.-szob 33 3 3 22 44-101 14 ben a magyar bajnok Kőszegi­nek nagyon megnőttek az esé­lyei: itt volt az alkalom, hogy a korábbi világversenyeken szerzett ezüstérmei mellé most aranyat is szerezzen. Sajnos, nem sikerült. A szovjet Osz- monyalijev személyében új, na®y ellenfélre talált. Ameny- nyit Kőszegi teljesített, sike­rült a szovjet fiúnak is, aki kisebb testsúlyával már eleve előnybe került. Végül is ez a súlykülönbség döntött — Kő­szegi hátrányára, akinek is­mét meg kellett elégednie az ezüstéremmel. Kőszegi így sem vallott szégyent, hiszen a Montrealban elért országos csúcsbeállítással került a do­bogó második fokára. A vártnál jobb eredményt ért el Oláh Béla, akinek a bronzérmére csak kevesen számítottak. Oláh szakításban 'második lett, megelőzve Kő­szegit, a lökésben pedig — Kőszegi mögött — a 3. helyen végzett A lepkesúly 1978. évi Euró- pa-bajnoka: Oszmonyalijev (Szovjetunió) 237,5 (105, 132,5), 2. Kőszegi György (Magyaror­szág) 237,5 (105, 132,5), 3. Oláh Béla (Magyarországi 235 (105, 130). M tóth Béla Lege! Idák a lóról ■ m ö mondta aztán el bizalma­san, hogy öröm ez a gyász, hisz II. József erőszakos politi­káját a németek se tudták min­denestől lenyelni, nem is be­szélve az örökösen rebelliózó magyarokról; Azok válogatás nélkül egyetértettek, úr és jobbágy abban, hogy ami Jó­zseftől jön, azt tagadni kell! Sose gondoltam én Prokop- pot hazudósnak, de most ha­marosan meggyőződtem, hogy nagy igazat mond. Tudta, hogy az uralkodó a halálos ágyán visszavonta minden parancsoló törvényeit Gon­doltam mit zavar az éngem Hanem egy hét se tellett be­lé, szólít engem Buxbinder kapitány, hogy az aranyme- daliont, amit a császártól kaptam, de lóhalálában az ő kezeihez szolgáltassam, mi­vel, az uralkodó visszavonta minden cselekedeteit Hát pis­logtam mint aikit lőccsel kongatnak fejbe. Hát éppen engem vert le lábáról ez a halálos ágyon való viszavo- nás? Tudtommal Buxbindert is ő nevezte ide, ő parancsol­ta létezni Mezőhegyest! Azok­kal mi történik? — Na, mit vakar ódzol?. Vagy eladtad, mi? így be­csülted az uralkodó kitünteté­sét Majd azt hazudod, hogy nem tudod, hová hányták el a gyerekeid, mert tenálad ananyíityegőktoel lyukrave- rőcskéznek a puják? Az asszony radmai porcelán Szűz Máriát örökölt az öreg­anyjától, annak lyuk volt a talpazatában, ott lakott az én aranyfityögőm. Nem akartam a csa’ádorn szomorítani, hogy mait ettől megválunk, mert nem tudnak másképp végigvágni rajtam az urak. Csak ballagok vele a Buxbinder elé, az meg úgy várt, mintha egyéb gondja sem volna- Hogy be tudott annak is súgni ez a majom Hantos, hát az már engem is fölháborított. Hogynem ismeri Buxbinder a környezetét? Hogy lehet ilyen tehetetlen, minden haszon nélkül való embernek jól élni ott, ahol egy mákszemet munka nélkül nem teremthetünk. A pofája, árul kodása után. Megcsönditi Buxlbinder a lovazási aranyérmet. hiszen olyan nem járt még a kezé­ben sem, hát kocoghatja, nem-e hamissal cseréltem ki, mert a csikóstól, attól a marhától minden kitelik. Egy­szer olyan isten barma, ami alatt nyög a föld, már a mundérosok eszejárása sze­rint, másképp meg aranyér­met tud hamisítani. — Amúgy sem becsülted, te ezt, csikós, hát az eskü­vődön sem látták az ünnep­lőé lajbidon! Vagy zálogba csaptad, hogy az újasszony- nák... — Ne gyalázkodjon a ka­pitány úr, mert én úgy ne- veledtem, hogy a szegénység­hez nagy türelem kell, de hát annak is csak határa van, lehet valahol — Na, tán fenyegetőzöl?! — Fegyvereseket hogy is fenyegethetne a fegyvertelen. De hát talán ember vagyok magam fel Buxbinder feííortyant az ember szóra: — Ember, az isten annak te­remtett. De az alja! — Nem akarok én a kapi­tány úrnak hízelegni, de hi­szen, ha a mundért leveti, csak egy kupac szemét marad, még nem jön valami pusztai széL — Ezt aztán nem tűröm, őrség, ide, kurta vasra azt á piszok felséggyalázó, lótolvaj- ló, lázadó, betyárokkal cim- borás zsiványt! Aggatta aztán vég nélkül rám a rangokat Buxbinder, amíg a kápánok nagy üggyel, gonddal rám drótozzák a rozs­dás lóbéklyókat, aztán siettet­tek az áristom felé. A kapitány meg a nyomom­ban, velem .csukátja magára a cella ajtaját, gondolom azzal a szándékkal, hogy ott ellátja a bajomat, amihez nincs szük­sége tanúkra. A császár a tíz év alatt azért megtanította a kicsike királyokat, hogy a törvény az törvény. S minden ember a maga mivoltában köteles fe­lelni előtte. Nem szaggathat­ják le csupa bűnüldözés köz­ben, mint gyanúsítottnak, a húsz körmeimet, nem verhet­nek félholtra, nem ülhetek gyanúsított mivoltomban ha­lálomig a kóterben. Túl rövid ideje halt meg ahhoz a császár, hogy ezek az idomított rangos szemetek át­hághassák a beléjük dresszí- rozott parancsokat. Ezek min­dig annak hisznek, amit leg­közelebbi érdekük diktál. Ha éngem hűtlenséggel vághatott, akkor a király mellett állt. Akár a megyei urak. Fölirat­koztak József törvényei ellen, de kutyának kellenek a tör­vényei, ha legkisebb nemes' érdekei ellen valók. Közteher­viselés adóban, katonaállítás­ban? Kell a kutyának a csá­szár. A pór nem szeret kato­náskodni, felségáruló! Amúgy, éljen a királyi (Folytatjuk Nyár a napköziben À múlt hét végién kapták kézhez az általános iskolások a bizonyítványt A tanítás ugyan egy héttel korábban befejeződött — több tanuló már nem is vett részt a tan­évzáró ünnepségen, mert el­utazott a nagyszülőkhöz —, a vakációt mégis tegnaptól te­kintjük iskolai kötelezettség­től mentes szünetnek. Kapos­váron valamennyi általános iskolában megszervezték: . a nyári napközit június 1-ig, a jövő hónaptól kezdd meg működését a megyeszékhe­lyen a központi napközi. Teg­nap rövid sétára indultunk, hogy tájékozódjunk a nyári napközikben folyó életről, a pihenés, a szórakozás, a spor­tolás szervezett eseményeiről. A Jókai parkban találtuk a Bartók úti általános iskola húszegynéhány tagú napközis csoportját Thurzó Lászlóné pedagógussal. Mer ez Andrea harmadik osztályos tanuló: — Mucsiban lakik a nagymama, tavaly meg azelőtt nála töltöttem a vakációt. Most nem ér rá. sok a dolga. Holnap azonban a szüleimmel nyaralni megyünk a Balatonra, a SÁÉV fonyó- di üdülőjébe, utána, a pesti mama vár. Augusztusban is­mét napközis leszek Kaposvá­ron. A kaposvári uszodában né­pes gyereksereggel találkoz­tunk. A Rákóczi SC működ­teti a sportnapközit, a szü­lőik csak az étkeztetést té­rítik. A sportkör gondosko­dik a gyerekek felügyeletéről, tanítóképző főiskolai hallga­tókat alkalmaz a nyáron. . — Százhúszan iratkoztak be eddig a kaposvári sportnap­közibe — tájékoztatott az úszásoktatás szünetében Pis- kóti Péter edző. — A sport­klub húszezer forintot szánt arra, hogy- programot bizto­sítson a vakációzó gyerekek­nek, a város úszóspoftja utánpótlásának. ■— Csak úszni tudó gyere­kek iratkozhattak be a sport- napközibe? — A százhúszból talán negyven-ötven gyerek már rendszeres versenyzőnk, töb­ben varrnak, akik most ta­nulnak úszni. Augusztus má­sodik hetéig bárkit szívesen látunk a napköziben. — Hol étkeznek ? — Júniusban a központi konyhán, július 3-től a Gár­donyi iskolában, a központi napköziben. — A szabadtéri tanmeden- .cében és a szabadban töltik a gyerekek idejük javát. Mi lesz, ha esik az eső, vagy le­hűl a levegő? — Az uszoda előcsarnoka ad menedéket a gyerekeknek rossz időben. Nagy szüksé­günk lenne egy nagy sátorra; ahol esőben is tarthatnánk foglalkozásokat. Dr. Radnai Jenóné, a vá­rosi művelődésügyi osztály vezetője: — Július 3-tól a központi napköziben gondos­kodunk a gyerekekről, a Gár- nyi általános iskolát jelöltük ki erre a célra. Az előzetes fölmérés szerint körülbelül 260 gyerek szorul napközis elhelyezésre; sok szülő meg tudta oldani gyerekének nyá­ri elhelyezését Gondoskod­tunk arról is, hogy reggel az északnyugati városrészből, a Krénusz iskolából, illetve a kisegítő iskolából autóbusz- szal a ' napközibe szállítsuk a gyerekeket, majd délután vissza. A Rákóczi iskola, a Bartók és a Gárdonyi iskola tanulói természetesen helyben gyülekeznek. — Honnan jelentkeztek a legtöbben? — A Krénusz iskolából hetvenen, a Gárdonyiból har­mincán. — A gyerekek szünidei programja? — Figyelembe vettük a Killlán György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ Vidám nyár címmel összeállí­tott rendezvénysorozatát, a nyári napköziben azonban önálló rendezvényekre is s->r kerül. így többek között igénybe lehet venni autóbuszt is, hogy a gyerekek minél többet kirándulhassanak. H. B. Fénytörés és ferde képek Bohumil Hrahal: Tükrök árulása Szinte elmaradhatatlan jelző a Prágáról készült úti­könyvekben és alkalmi ripor­tokban az »-arany-«, s aki látta már a Vltava víztükrét, a Hradzsin tornyait vagy a Ven­cel tér palotáit, tudja, hogy a jelző hiteles. Ám vannak a csehszlovák fővárosnak más­féle színei, hagyományai is, amelyek Capek és Hasek, Rilke, Kafka, a »száguldó ri­porter-« Egon Erwin Kisch, Werfel, Max Brod műveiből is­merhetők meg. A szatirikus vénájú cseh alkotók és a vi­lágirodalmat megújító, döbbe­netes hatású prágai osztrákok világának elegyedéséből ' egy sajátos színezetű, hol »tündé- rien«, meseszerűen realiszti­kus, hol expresszionistán szo­rongásos literatúra jött létre, amelyet jogosan nevezhetünk a földhözragadt, de repülni vágyó kisember irodalmának. Mindezeket a hatásokat együtt találjuk Bohumil Hrabalnak. az Európa-zsebkönyvek soro­zatában nemrégiben megje­lent, Tükrök árulása című el­beszéléskötetében. Az imént az ember megnyo­morodását, kiszolgáltatottsá­gát, elidegenedését látomások­kal ábrázoló Franz Kafkára és az utolérhetetlen humorral a világ elé görbe tükröt tartó Jaroslav Hasekre hivatkoz­tunk, mint a Hrabalt ért dön­tő szellemi hatásokra. Van azonban egy harmadik iskola is, amelynek »-leckéit« ugyan­csak alaposan megtanulta az Európa-szerte népszerű, nagy író: a gorkiji »egyetem«. Hrabal volt ügynök, vasmun­kás, díszletmunkás, papírhulla- dék-csomagoló, börtönőr, vas­úti forgalmista — valószínűleg ez utóbbi foglalkozása ihlette a világszerte ismert, Jiri Menzel által Oscar-díjas fil­men is feldolgozott Szigorúan, ellenőrzött vonatok című kis­regényét —, bőségesen van hát élményanyaga is.. Nyilván a vargabetűkkel teli életútnak tulajdonítható, hogy stílusá­ban az impresszionisztikus lá­tásmód, a groteszk iránti von­zalom a naturalizmus jegyei­vel keveredik. Az alakok pedig: az élet pe­rifériáin tengődő gyámoltalan -antihősök«, akik tükröt tar­tanak önmaguk elé — hol va­lódit, hol csak a víztükörre vagy à kirakatüvegre pillanta­nak —, és rádöbbenve pará­nyi voltukra,' elindulnak < — vagy csupán elindulnának, ha lenne még jártányi erejük — a megnemesedés útján. Leg­alább az erkölcsi megnemese- désén. Mint Az angyal című novella női foglyokra felügye­lő börtönőre, akit egy giccses angyalkép szárnyának rajzola­ta bír rá az elítéltek iránti emberségesebb magatartásra. És a Románc céltalanul lő­dörgő fiatalembere, akit egy cigánylány szerelme tesz — erkölcsileg is — férfivá. Akad itt más formája is a menekü­lésnek, kevésbé tiszteletre ér­demes. A fővárosi munkáskör­nyezetből elvágyódó »fehér se­lyemruhát és üvegcipőt viselő, kaméliás széplány«, aki bájos arcvonásokat lát a tökörben — holott erkölcsi arculata igen­csak ferde. Mégsem a »megnemesedők« -vannak többségben Hrabal csetlő-botló kisemberei közt. Zömmel — akaraterő hiányá­ban — valamiféle pótcselek­véssel igyekeznek javítani cse­kély »-presztízsükön«. A hul­ladékgyűjtő telepen — fölte­hetően a szerző egykori munkahelyén — megtűrt kis- hivatalnokként dolgozó Hanra »•úr« zamatos »beleszólások­kal« nyilvánít véleményt a villamoson a kezében tartott; nyugati világlapok cikkeiről —'• holott egyetlen szót sem tud idegen nyelveken. És gyűjti, gyűjti a Faust különböző ki­adásait ez a kései Münchausen, miközben, tudományos kutató­nak, világjáró professzornak vagy »menő« jogásznak adja ki magát. A prágai MÉH-telep pedig a zátonyra futott szemé­lyiségek valóságos panoptiku­ma. Akár a megszállottan »al­kotó« szobrász a kötet címadó novellájában, akinek csupán giccsesen népieskedő, dilettáns utánzatokra telik a tehetségé­ből, s a Régi szép idők orvosa és vendéglőse, akik nagyotmon- dással próbálnak meg gyógyírt találni beteljesületlen áb­rándjaikra. A legplasztikusab­ban formált figura mégis a Kafkalandnak a hentes kése elől kétségbeesetten — de in­dokolatlanul — elrohanó kis­embere. A Kafka-elbeszélés hóhérbárdja jelent meg előtte szörnyű látomásként — csak­hogy itt nem csapott le. És a menekülőt az utcasarkon a rend előzékeny őre térítette magához. Megmosolyogtató az Angyali szemek manipulálás­tól, az állami biztosító társa­ság »visszaéléseitől« berzenke­dő kisiparosa. Am hogy végül mégsem csapják be, jglzi, hogy Hrabal — a visszájára fordí­totta, mai társadalmi környe­zetbe helyezte a kafkai életér­zést, tehát új minőséget alko­tott. A háttérben pedig min­denütt Prága panorámája lát­ható, mely a feledhetetlen Hrabal-alakok legunalmasabb hétköznapjait is aranyos fény­nyel világítja meg. E sejtelmes fényben válnak Hrabal han- gyányi figurái esendő pará- nyokból rokonszenves hősök­ké. k 4

Next

/
Thumbnails
Contents