Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-13 / 137. szám

Tanácskozott a megyei KISZ-küldöttgyűlés Csak fenyőből Ládák Fejér megyébe (Folytatás az 1. oldalról) lakásról, ifjúsági klubról, a magasabb ligetesről, a jobb munkáról, a termelési ered­ményekről ... Az alapvető elé­gedettség azonoan inem jelen­ti azt, hogy a fiatalok telje­sen gondtalanok. A több lakás még mindig kevés, kulturált szórakozási lehetőség alig van, a mezőgazdaságban dol­gozók szociális körülményei nem jók, s így tovább. A KISZ-élet legutóbbi időszakát, az értékelő és tervező taggyű­léseket, a küldöttgyűléseket elemezve a szónok kitért arra, hogy sok helyütt csak a »fényt látták, az árnyékot nem«. Lapunk hasábjain a koráb­bi városi és járási küldöttgyű­lések kapcsán írtunk már ar­ról, hogy fiatalosabb tanácsko­zásokat vártak sokan. Most is meg kell említenünk, hogy né­hány felszólalás hivatalosko- dó, a hibákat tompító volt Pedig az első hozzászóló, Brachna János siófoki városi KISZ-titkár jó példát adott az utána következőknek a Bala­ton -pairti gondokról szóló rész­letes elemzésével. Sebeszta Gyula azt próbálta elemezni, hogy miért nem si­került több munkásfiatalt megnyerni az ifjúsági szövet­ségnek. Azonban beleveszett a részletekbe, nem tudta feltár­ni a hibák gyökerét Laki László a fiatal értel­miség helyzetéről készített elemzést, s a hozzászólásában elhangzott javaslatokat fel­használva nagyot léphetnek előre az ifjúkommunisták. Czékus Gabriella értékelése a mezőgazdaságban dolgozó fia­talokról ugyanígy mélyreható, elgondolkodtató volt. Haffner László, a megyei tanács ifjúsági titkára az if júsági törvény hét évéről be­szélt. Sorrá vette a végrehaj­tás fontosabb állomásait, a kezdeti szemléletváltozást, a kialakuló gyakorlatot, és szólt néhány még meglevő hibáról is: — Sajnos, nem mondhatjuk el, hogy minden fiatal ismeri jogait és kötelességeit Ez pe­dig nagyon fontos, nélküle nem tudunk előrelépni. Az ifjúsági titkár hivatko­zott egy korábbi felszólalóra, aki hasonló véleményét mond­ta el: »Sokszor éri vád a fia­talokat, hogy csak a jogaikat hangoztatják. Ez az elmarasz­talás többnyire nem helytálló, mert sajnos, nem nagyon tud­ják, mik a jogaik.« Haffner László szólt még néhány sürgető gondról, így a pályaválasztás és -irányítás szükséges javításáról és a fia­talok beilleszkedéséről az ú. munkahelyen. Tanai Imre, a megyei párt- bizottság titkára a pártbizott ság, a társadalmi és tömeg­szervezetek, a megyei tanács nevében köszöntötte a kül­döttgyűlés részvevőit, a somo­gyi ifjúkommunistákat. Szólt az ország és Somogy politikai gazdasági helyzetéről, tájékoz­tatott a nehézségekről. A meg­oldásban a fiatalokra is szá­mítanak. — A KISZ munkája me­gyénkben jó irányban, egyen­letesen fejlődik — hangsú­lyozta. — A megyei KISZ- bizottság megfelelően mozgó­sította az alapszervezeteket. A KISZ KB 1974. évi áprilisi ha­tározata bevált, hatására erő­södött a szervezet fegyelme, politikai jellege. Jobb lett a nevelő munka. Ezt bizonyítja a. párttaggá nevelés, ajánlás is. Tanai Imre az elismerő sza­vak után azt is elmondta, hogy fokozni kellene a KISZ tömegbefolyását, különösen a munkásfiatalok között kell jobb munkát végezni. A KISZ figyeljen az egész ifjú­ságra, a fiatalok között gyűj­tött tapasztalaitokat pedig to­vábbítsa a pártnak. Jelezni kell a társadalmi gondokat, és segíteni kell megoldásukat. Kiemelte : — Javult a KISZ pártirá­nyítása. Számunkra alapvető kérdés, hogy az ifjúsági szö­vetség miként tudja megol­dani feladatait, ezért tartjuk fontosnak, hogy a pártalap- szervezetek kísérjék figyelem­mel, segítsék a KISZ munká­ját. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy az utánunk következő nemzedék az álta­lunk megteremtett jobb fölté­telek között, hibáinkon okul­va, hogyan válik társadal­munk tevékeny erejévé. Juscsák György a KISZ KB nevében tolmácsolta a somo­gyiaknak szóló jókívánságo­kat, és szólt arról, hogy a központi bizottság alapvetően jónak értékeli megyénk KISZ- munkáját A vitát összegezve — ez tűnt ki Szenes Imre vitazáró­jából — megállapíthatjuk, hogy a megyei küldöttgyűlé »alaphangját« azok adták, akik vették a fáradságot a kö­rültekintő, elemző munkához, és jól megalapozott, a közéle­ti, a társadalmi folyamatokat helyesen feltáró felszólalásuk­kal segítettek a feladatok meghatározásában. Ügy is mondhatnánk: a többség pél­dát adott fiatalos, friss gon­dolkodásmódból azoknak, akik úgy gondolták, hogy elég. lesz lassabban haladni. A küldöttgyűlés a vita után elfogadta a beszámolót, a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését és a határozatot. Ezután kitüntetéseket adtak át, majd zárt ülésen megvá­lasztották az új megyei KISZ- bizottságot és a pénzügyi el­lenőrző bizottságot Az újonnan megválasztott testületek ülést tartottak. A megyei KISZ-bizottság egy­hangúlag Szenes Imrét vá­lasztotta meg első titkárnak, Banka Margitot és Kusz Jó­zsefet titkárnak. A PEB el­nöke Csécseiné Papp Magdol­na, titkára Tihanyi Péter lett. Kusz József a testületek tagjainak nevében megköszön­te a bizalmat. A küldöttgyű­lés a DlVSZ-induló eléneklé- sével fejeződött be. L. P. Hatalmas nyárfa ad hűs ár­nyékot Mesztegnyőn, a Somo­gyi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság erdei kisvasútjának vég­állomásán. A látható részné* még öt-hat méterrel hosszabb a törzse: valamikor gödörben állt, de azóta feltöltötték a mélyedést. Terjedelmes koro­nája jó szolgálatot tesz a me- le»ben. Kellemes fenyőillat és szorgalmas kopácsolás zaja fogadja az ide érkezőket. Május végétől augusztusig különböző méretű faládákat készítenek a nyári hónapokra munkát vállaló nyugdíjasok, fiatalok. A megrendelő a Fe­jér Megyei Zöldért Vállalat. H 'szezer gyümölcsös—zöldsé­ges és tízezér úgynevezett kis hűtőládát várnak Mesztegnyő- ről. A szükséges méretű léceket helyben szabják ki, csakis fe­nyőfát használ alapanyagul a 15—20 emberrel dolgozó »lá­dagyár«. Mint hallottuk, an­nak ellenére is időre el tud­ják készíteni a megrendelt mennyiséget, hogy a létszám változó. Többek között ennek a megbízhatóságnak — és ter­mészetesen a jó minőségnek is — köszönhető, hogy a Fejér megyei Zöldért már évek óta a megrendelőik között van. Kiesnek a közéletből Életük a gyermekhez igazodik PÁRTTAGOK GYES EK Van olyan asszony, aki egy­más után két gyermeket hoz a világra, s hat évre elszakad a munkahelyétől. Sok idő ez, föl lehet használni a tovább­tanulásra is. Különösen a párttag édesanyák élete vál­tozik meg, amikor megszüle­tik a gyerek. Kiemelkedő gaz­dasági és társadalmi tevékeny­ségükkel érdemlik ki, hogy a párt tagjai legyenek, a gyer­mekgondozási segély idején azonban már el-elszakadnak a közélettől. A Kaposvári Ruhagyár kaposvári körzetében több mint négyszázan vannak gyes­en, s ebből kilenc a párttag. Kiss Tiborral, az üzemi párt- bizottság titkárával, Hotter Károllyal, a 2-es, Várni János­sal, a 3-as számú alapszerve­zet titkárával a kommunista édesanyák helyzetéről beszél­gettünk. —A tavalyihoz képest most kevesebb párttag asszonyunk van gyes-en. Fontos, hogy a gyermeküket gondozó dolgo­zóink ne szakadjanak el a gyártól, tudják, hogy mi tör­ténik a távollétükben. Így született meg tavaly az a kez­deményezés, hogy alakítsunk kismamaklubot Sajnos, mint­egy húszán jöttek össze az el­Fokozódnak a minőségi követelmények Felkészülés az aratásra A jobb technikai felkészült­ség ellenére a múlt évinél ne­hezebb aratásra számítanak mezőgazdasági üzemeink. Nemcsak a gyakorlatot leg­közvetlenebbül ismerő két szövetkezeti vezető — Illés László, a böhönyei és Szabó Gábor, a kaposmérői tsz el­nöke — foglalt így állást tegnap a megyei tanács fej­lesztési albizottsági ülésén, hanem ezt támasztotta alá a bizottság minden tagja. összesen százegyezer hektár gabonát és ipari növényt — repcét, borsót — kell betaka­rítani a nyáron, a terméski­látások szerint mintegy 353 ezer tonna termést kell vesz­teségmentesen, jó minőségben biztonságba helyezni. Terme­lőszövetkezeteinkben a múlt évhez viszonyítva 24 száza­lékkal nőtt a betakarító ka­pacitás, így a számítások szerint tizenhét nap alatt el­végezhető az aratás. A tech­nikai felkészültség fokozódá­sát számos más körülmény is alátámasztja: ma már olyan szárító hálózat épült ki ( a megyében, amely képes lé­pést tartani az aratással (ti­zenhét nap alatt a teljes ter- I més szárítható húszárás üze­melés mellett): az aratást kö- I vető talajmunkák elvégzésé­hez pedig bőségesen elegendő traktorpark áll rendelkezésre. Mindezék a körülmények azonban nem feledtetik azo­kat a kedvezőtlen tényeket, melyekkel feltétlenül számol­niuk kell a nagyüzemeknek a munkák megszervezésénél. A májusi, különösen csa­padékos időjárás miatt a J munkákban igen jelentős ké- I sés következett be: nem vé- l'geztek gazdaságaink a pillan- j gósok betakarításával, a ré­tek fűtermése pedig csak­nem egészében kint van. I Ezért is vetődött fel a ta­nácskozáson, hogy az üzemek­nek fontolóra kellene ven­niük: a jobbára elöregedett fűből ne szénát, hanem gyor­sabban betakarítható szenázst készítsenek. A múlt évben ilyenkor már javában tartott 1 a borsó betakarítása, most csaknem kéthetes késésben van ez a munka is, így vár­ható, hogy nem fejeződik be az aratás kezdetére. Csúszik az érés, a gyakori viharok döntik, kuszáiják a gabonát, ! erős a liszthanmatfertőzés. Tehát nem lesz egyszerű fel­adat veszteségmentesen, jó minőségben betakarítani a termést. A .jő minőéég többször és hangsúllyal került szóba a tegnapi tanácskozáson. Ahogy a múlt heti országos tanács- j kozáson is elhangzott: fel.tét- ! lenül szükséges, hogy a gaz- ; daságok az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet fordítsanak j a szárításra. Ugyanis a túl- száritás — számos sajnálatos példa van rá — nemcsak I energiapazarlással jár. hanem tönkreteszi a kenyérgabona sütőipari értékét, sőt a ta­karmány értéke is minimá­lisra csökken. A népgazdasá­got és az üzemet is tetemes anyagi veszteség éri, ha a srzárítóme.sterek nem tartják be körültekintő gondossággal az előírásokat A munkában részt vevő eszközök, gépek javítása, szemléje, a tárolóterek rend­betétele, fertőtlenítése most folyik megyeszerte. Ezzel együtt hozzáfogtak gazdasá­gainkban az aratási kam­pánytervek elkészítéséhez is. Ahogy tegnap Tóth Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese megfogalmazta, igen lényeges, hogy minden részfeladatra kiterjedő, kedvezőtlen időjá­rási tényezőkkel is számoló, és szinte személyre szóló részletes, pontos tervek, ké­szüljenek. Olyan program, amely valóban vezérfonalat jelent a nagy munka idősza­kában. A fejlesztési albizottság úgy határozott, hogy a nyári be­takarítással kapcsolatos leg­fontosabb tennivalókra kör­levélben hívják ' fel az üze­mek figyelmét, és június 25-ig járásonként tanácskozást ren­deznek. amelyen megvitatják az üzemek vezetőivel, milyen módszerekkel könnyithetnek az előreláthatólag különösen nagy gondot jelentő nyári betakarítási munkákon. Mert ma még. a gombafertő­zések ellenére is szép gabo­natermés mutatkozik, és alap­vető cél. hogy a termelt ér­ték jó minőségben kerüljön a raktárakba. y. M. só alkalommal, noha négy­száz meghívót küldtünk ki. Pedig megfogalmaztuk az el­képzeléseinket is : szeretnénk éló kapcsolatot tartani, s ha igénylik, akkor egészségügyi, gazdasági vagy egyéb előadási tartunk az anyáknak. Levon­tuk a tanulságot:. nem mind­egy, milyen időpontban hív­juk össze a kismamákat, s ha szükséges, akkor gondosko­dunk gyermekeik felügyeleté­ről is. A tervek szerint a szakszervezet és a KISZ augusztusban újra meghívja őket Természetesen az üzemi pártbizottság tudja, hogy a gyes-en levő kommunistáknak mások a problémái. Még eb­ben a hónapban találkozunk velük, s egyrészt tájékoztat­juk őket, másrészt megérdek­lődjük, mit kémek az alap- szervezetüktől, az üzemi párt- bizottságtól. — Részt vesznek-e a kisma­mák a szervezeti életben? — Gondot okoz, hogy kirt hagyják a gyermeküket a tag­gyűlés idejere. Különösen otí, ahol egymás után jöttek a kisbabák. Előfordul, hogy az egyik a bölcsödében van, a másikra a szomszédasszony vi­gyáz, amíg az anyuka a gyű­lésen van. Így aztán a kilenc­ven százalékuk kiesik a szer­vezeti életből, tájékozódásuk azonban általában folyamatos, hiszen be-benéznek a gyerek­kel, s ilyenkor megérdeklődik, mi újság a gyárban. Ami­kor megveszik a pártbélyeget, a bizalmi igyékszik röviden mindent elmondani. A meghí­vókat rendszeresen kapják, így legalább a taggyűlés té­máiról tudnak. A legtöbb párttag a 2-es alapszervezetből van gyes-en. Hotter Károly párttitkár ta­pasztalata szerint sem tudnak eljárni a taggyűlésekre. —» Egyil^-másik nagy ritkán eljön. Akkor találkozunk, ami­kor behozzák megmutatni a kisbabát. Ennek egyrészt az az oka, hogy kiköltöznek a nagy­mamához falura, mások eleve bejárók. S ahol még a nagy­szülők is dolgoznak, valóban nincs kire hagyni a gyereket. Mi például általában két óra után tartjuk a taggyűlést, s ez^ a gyermek étkeztetése} szempontjából olyan idő, hogy | nem is jöhetnek el. Nem egy j anya megígérte, hogy ő akkor eljön, ha hívjuk. Nem az ő hibájukból: ez nem mindig si­kerül. — S mi lenne, ha a KISZ­es lányok vigyáznának a ki­csikre odahaza náluk vagv itt bent, amíg a mama taggyűlé­sen van ? — Jó ötlet — mondja Kiss Tibor —, erre nem is gondol­tunk. Ezt majd megkérdezzük a kommunista anyáktól az említett találkozón. Várni János párttitkár sze­rint nagy lelkesedéssel »vetik be« magukat az anyukák a pártmunkába, amikor vissza­jönnek a gyes-ről. — Két kismamaszalagunk van már. ott reggel nyolctól délután háromnegyed ötig dol­goznak. Külön pártcsoport alakult, s most már tíztagú. Elmondhatom, hogy Porkoláb Antalné irányításával a társa­dalmi munkában, a Kossuth- könyvek terjesztésében, a po­litikai képzésben kiválóan helytállnak. Tavaly két mun­kásasszonyt, az idén ugyan­annyit javasoltak . a pártba. Rendeztek már télapó-ünnep­séget, most gyermeKnapot a pártcsoport kezdeményezésé­re. Ez is bizonyítja, hogy így próbálják pótolni a gyermek­gondozási segely idején kiesett tevékenységüket. Megkérdezzük az egyik gyermekgondozási segélyen lévő párttagot, Liktor tíélánét is. Régebben aktív KISZ-es volt, most pedig az üzemi pártbizottság tagja. Két kis­gyermekét neveli a városszéli otthonában, a Bethlen Gábor utcában. Nehezen találtuk meg a házukat, már majdnem lemondtunk a beszélgetésről, pedig nagy örömet szereztünk neki. Most keresték fel elő­ször a gyárból. — A saját bőrömön érzem, hogy nagyon keveset törődnek a gyes-en levőkkel. A postás sokszor egyszerre hozza a meghívót a taggyűlésre, a pártbizottság ü lesere, persze az utolsó percben. így nem tudok intézkedni, hogy jöjjön el az anyukám Somogyacsá- ról, s addig vigyázzon a gye­rekre. — Jó lenne, ha segítenének a gyári KISZ-esek? — Feltétlenül, akkor nem szakadnék el a közélettől. Még így is sokat vállaltam, hiszen most fejezem be az esti egyetem általános tagozatát, június 14-én vizsgázom. Nem­csak rólam van szó, azért em­lítem meg: jólesett volna, ha legalább egy képeslapot kül­denek a nőnapra. Aki a ké­pességének megfelelően dolgo­zott, az mint emoer hiányoz­zon a gyárnak! A párttitkár bólogat, hogy igaza van. Éppen ezekről lesz majd szó, amikor a kommu­nista anyákkal tanácskoznak a hó végén. Lajos Géza

Next

/
Thumbnails
Contents