Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-11 / 136. szám

<S ?|tAO PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! S V i Âr ai 1 forint Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam 136. szám 1978. június I I., vasárnap Harminc éve. 1948 júniusá­ban a magyar munkásosztály nagy tört enclin i győzelmet aratott. A Magyar Kommu­nista Tárt és a Szociáldemok­rata Párt véget vetett a ma­gyar munkásmozgalom több évtizedes kettészakítottságá­nak, marxista—leninista prog­ram alapján egyesült. Most, harminc év múltán e törté­nelmi esemény jelentősége, tanulsága minden korábbitól jobban és világosabban áll előttünk, értékeit még na­gyobbra becsüljük. Európában minden, náci megszállás alatt lévő ország­ban, Magyarországon is bebi­zonyosodott, hogy a burzsoá­zia válságának végső órái­ban sem ria<l vissza semmi­féle eszköztől hatalmának fenntartására, ha kell a fasiz­mus legvéresebb, lcgkegyet- lenebb terrorjával sújt le mindenkire, aki útjában áll. A fasizmus, a német megszál­lás nem kímélte a Szociálde­mokrata Pártot, a szakszervc- z etek et sem. épp úgy betil­tották és üldözték, mint a korszakban végig illegalitás­ban működő kommunista pártot. A fasizmus okozta szenvedések, meghurcoltatá­sok. üldöztetések szülték azt a szoros gyakorlati együttmű­ködést. amely a két munkás­párt vezetői, aktivistái és a szeles tagság körött kialakult a háború utolsó évében. Eb­ben az együttműködésben született az a felismerés, hogy amint arra lehetőség nyílik, m-g kell teremteni a magyar munkásosztály teljes politikai egységét, létre kell hozni egy­séges pártját. A kommunisták és szociál­demokraták együttműködé­sének és akciéegyscgének kü­lönösen sok szép példája szü­letett a felszabadulás után. Döntő szerepe volt azokban a sikerekben, amelyeket a fia­tal demokrácia a felszabadu­lás első éveiben kivívott. Kommunisták és sok balol­dali szociáldemokrata már ekkor világosan látta, hogy a szocializmus forradalmi ügyének következetes képvi­selete, a numkáshatalom ki­vívása előbb-utóbb az egye­sülés kérdését is napirendre tűzi. Amikor a harc akörül a kérdés körül éleződött ki, hogy burzsoá, vagy szocialis­ta rend legyen Magyarorszá­gon, a Szociáldemokrata Párt­nak is állást kellett foglalni. A párttagság zömének, főleg* az üzemi munkásoknak az ál­lásfoglalása egyértelmű és nyilvánvaló volt: a kommu­nistákkal együtt, a tőkés ki­zsákmányolás felszámolá­sáért szálltak síkra. A párt baloldali vezetésének erre az erőre támaszkodva és a kom­munisták politikai segítségét felhasználva sikerült a jobb­oldalt teljesen elszigetelni, tömegbefolyásától megfosz­tani és a szociáldemokrata pártból kiszorítani. A mun­kástömegek részéről elemi erőként feltört igény találko­zott a baloldali szociálde­mokrata vezetők politikái fel­ismerésével és erőfeszítései­vel és a kommunista párt kezdeményezésével. Az egy­ség tehát nemcsak a vezetés bizonyos körének. hanem mindenekelőtt a széles mun­kásrétegeknek. a munkásosz­tály alapvető tömegeinek uralkodó felfogása és gya­korlati törekvése lett. A tör­ténelmi szükségszerűség szül­te azt a politikai, sok tekin­tetben pedig eszmei azonosu­lást a munkásosztály és a dolgozók politikailag legaktí­vabb tömegeiben, amely alap­ját adta az egyesülésnek, il­letve megszüntette a további szervezeti elkülönülés politi- k; i okait. Az utókor csak a legna­gyobb tisztelettel emlékezhet azokra az civlársakra, politi­kusokra, volt kommunista és szociáldemokrata pártmun­kásokra, aktivistákra, akik akkor felelősen cselekedtek. A korlarsak visszaemlékezé­seiből, tapasztalatból tudjuk, hogy távolról sem volt köny- nvű dolguk. Nem volt könnyű az újat vállalni, hiszen több évtizedes múlttal kellett szembenézni, a körülöttük acsarkodókkal megküzdeni és gyakran az évek során lera­kódott előítéletekkel is meg­birkózni. Mégis vállalták és elvtársi egységben képvisel­ték a munkásosztály, a ma­gyar nép érdekeit.-A két munkáspárt egrye- sülésc — állapította meg az MSZMP Központi Bizottsága — helyes és szükségszerű lé­pés. történelmi jelentőségű esemény volt, amely fordula­tot jelentett a munkásosztály hatalmáért, a szocializmusért vívott harcban-. E követkéz!elesekel a té­nyek sora támasztja alá. Az egyesüléssel végleg eldőlt ha­zánkban a hatalomért folyó harc ügye. A dolgozó osztá- 1-ok, a munkásosztály egysé­gén és a szoros politikai szö­vetségén megbukott a reakció minden kísérlete a búrzsoá rend visszaállítására. A dol­gozó nép maga vette kezébe sorsának irányítását, és az egységes marxista—leninista párt vezetésével hozzákez­dett a szocializmus építésé­hez. A társadalmi élet min­den területén gyökeres válto­zások mentek végbe. Az új -honfoglalás- most már — a földek után — a gyárakban, a társadalom minden fonto­sabb kulcspozíciójában vég­bement. Az egyesülési követő évek­ben sajnálatos módon sú­lyos tévedések, hibák, a sze­mélyi kultusz következmé­nyeként a hatalommal való bűnös visszaélések is történ­tek. Ezek nemcsak a szocia­lizmus építésének okoztak nagy károkat, hanem az egyesülés ügyét is — utólag — károsan befolyásollak. A gvanakvás és bizalmatlanság légköre nem kedvezett a párt kialakuló összeforrottságának. E tanulságokért drágán meg­fizettünk. és egy életre okul­tunk belőle. Amikor 1956-ban ismét a hatalomról, a szocia­lizmus fennmaradásáról vagy a kapitalizmus restaurálásá­ról volt szó. az egység szel­leme kiállta a nehéz meg­próbáltatást. A volt szociál­demokraták többsége — ahogy Kádár János is hangsúlyozta —, nem habozott a döntéssel, a munkásosztály egysége, az egyesült munkáspárt, a mun­káshatalom mellett foglalt ál­lást, és a kommunistákkal együtt felvette a harcot az el­lenforradalmi erőkkel. Ebben a harcba^ szerveződött újjá és forrt össze véglegesen a magyar munkásosztály egy­séges forradalmi pártja. Az ország fejlődésének több mint két évtizede arról tanúskodik, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt esz­mei, politikai és szervezeti egysége szilárd marxista—le­ninista elvekre épül. A párt eredményesen tölti be vezető szerepét, a széles dolgozó ré­tegek osztatlan bizalmát él­vezi. A harminc évvel ezelőt­ti nagy eseménynek, a két munkáspárt egyesülésének történelmi jelentősége ebben is megmutatkozik. Az ENSZ rendkívüli közgyűlésén Véleményt mondott 127 tagállam Hétfőtől a nemzetközi szervezetek fejtik ki véleményüket Pénteken a késő esti órák­ban burundi képviselőjének beszédével befejeződött New Yorkban az ENSZ közgyűlés rendkívüli leszerelési üléssza­kának háromhetes általános vitája. Mint Lazar Mojszov jugœziâv külügyminiszterhe­lyettes, az ENSZ közgyűlés elnöke záróbeszédében elmon­dotta, 127 tagállam képviselői, valamint az Unesco és a Nem­zetközi Atomenergia Ügynök­ség megbízottai szólaltak fel az általános vitában. Rámutatott, hogy a tekinté­lyes államférfiak ilyen nagy számú részvétele önmagában is mutatta, milyen jelentősé­get tulajdonít és milyen vára­kozást fűz» a világ a 10. rend­kívüli ülésszakhoz. »Szerve­zetünk történetében ez a ki­zárólag a leszerelésnek szen­telt legátfogóbb tanácskozás aláhúzta, milyen fontosnak tartják a világszervezet tagál­lamainak kormányai és a vn- lagközvélemeny ezt a ma va­lamennyiünk előtt álló rend­kívül bonyolult problémát*. Lazar Mojszov hangsúlyozta, hogy az általános vita figyel­meztetett a célhoz vezető úton tornyosuló számos nehézségre. Szélsőséges illúziók és túlzott pesszimizmus nélkül mutat­tak rá a felszólalók, hogy az egyesült nemzeteknek maxi­mális erőfeszítéseket kell ten­niük, hogy a vetélkedés, a bi­katonai költségvetések bűvö: körét a kölcsönös bizalom és megértés légköre váltsa fel. A közgyűlés elnöke elmond­ta, hogy az általános vitában és azt megelőzően, az előké­szítő bizottság munkája során sok építő jellegű és érdekes javaslat, elgondolás hangzott el. Ezeket elfogadható közös nevezőre kell hozni a még rendelkezésre álló időben. »Szeretném kifejezni azt a re­ményemet és meggyőződése­met, hogy egy ilyen érdemi és építő általános vita után erőfeszítéseink gyümölcsöző és kézzelfogható eredményeiket hoznak* — jelentette ki az ál­általános vitát lezáró beszédé­ben Lazar Mojszov. A hétvégi szünet után a hétfői napon az ENSZ köz­gyűlés rendkívüli _ leszerelési ülésszakán különböző, nem kormanyjcllegü nemzeti és nemzetközi szervezetek kép­viselői kapnak szót, egyebek között az Afro-ásziai Népek Szolidaritási Szervezete, a I Pugwash konferenciák szerve­zőbizottság. a Szocialista In- I ternacionale és a DÍVSZ ve- ■ aetói. Valentyina Nyikolajeva Tyercskova beszél a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövet­ség neveben, Romesh Chand­ra elnök a Béke-világtanács nevében. Felszólal a hétfő dél­utáni ülésen dr. Simái Mihály, az ENSZ Társasagok Világ- szövetségének elnöke is. (MTI) A szakma változásai Az építőket köszöntjük ünnepükön, az építők napján. Mun­ie: 'ükről, szakmájuk változásairól, szép feladatukról szól írásunk a 3. oldalon. 4 termelés minősége Győrben tartották a közgazdász vándorgyűlést Sok vállalatnál. és intéz­ményben még mindig úgy gondolják, hogy a vezető ha­tározottságát, az • üzemi' fe­gyelmet, a szenezebtséget kü­lönféle javadalmazásokkal, jövededemkiegeszilési mód­szerekkel ‘ helyettesíteni , le­het. Ez téves szemlélet és fé­kezi a gazdasági fejlődést — mutatott rá Drecin József, az Országos Tervhivatal elnök­helyettese, az MTESZ szerve­zési és vezetési tudományos társaság elnöke a 17. közga- dász vándorgyűlés szombati záróülésén Győrött. A vándorgyűlésen az idén egyebek között a vállalati gazdálkodásban meglevő tar­Neto békéről Mobutu bosszúról beszél-Angola nem képezett ki. és nem fegyverzett fel egyet­len katonai sem a zabéi kormány ellen — hangsúlyozta péntek esti rádióbeszédében Agoslinho Neto, az Angolai Né­pi Köztársaság elnöke. Neto határozottan vissza­út.sította Mobutu zairei elnök vádaskodásait arról, hogy az ország szovjet és kubai szö­vetségesed közbenjártak vol­na Angolálan a zairei Sha­ba tartományban kirobbant felkelés támogatása érdeké­ben. Az angolai államfő j ugyanakkor rámutatott arra. | hogy a nyugati országok be­avatkozása . Zaire belső prob­lémáiba, nyílt támadást je­lent Afrika ellen. Az afrikai országoknak egyesülniük kell. a kontinens felszabadí­tása és haladása érdekeben — hangsúlyozta Agostinho Neto. Az angolai elnök ismétel­ten síkraszádlt az Angolai Né­pi Köztársaság és Zaire ök- zötti kapcsolatok rendezése mellett. A két ország közti jó kapcsolatok előmozdíthat­ják a ténség békéjét és fej­lődését — mutatott rá az an­golai elnök. AgosLnho Neio f elszól i tol­la a zairei kormányt, hogy távolítsa el az országgal ha­táros területekről azokat a «oldásokat és kormány ka’c nákat, akik sorozatos táma­dásokat indítanak Angola el­len. A kinshasai vezetőik tel­jes mértékben tudatában van­nak e támadásoknak — je­lentette ki Neto. majd hang­súlyozta : ha Zaire újabb ag­ressziót hajt végre Angola el­len, az angolai nép tudni fog­ja, hogyan válaszoljon erre. Ha viszont a zairei vezetőik I beszüntetik a szomszédos or- [szág elleni támadásokat, Angola folytatni fogja, a bé­kére és az együttműködésre irányuló politikáját. Miközben Agostinho Neto j a két ország közötti kapcso- [ latok rendezésének szüksé- J gességét hangsúlyozta. Mobu­tu zairei elnök bosszút he­lyezett kilátásba Angola el­len. Újságírók előtt Mobutu kijelentette, hogy a zairei hadseregen belül egy elit ala­kulatot képeznek ki »megtor­ló kapacitással«. A zairei el­nök nyomatékosan hangsú­lyozta, hogy Angola ellensé­géinek kiképzésére és fegy­verekkel történő ellátásúra gondol. »A biztonság elválasztha­tatlan a megtorló kapacitás­Mobutu. bejelen­tői« — hangoztatta miközben ieméleien tette szétzüllött hadseregé rtek átszervezését, a zaired el­nök elismerte, hogy katonái nagymértékű gyávaságról tettek tanúbizonyságot a slia- bai felkelők elleni harcok­ban. Kijelentette, hogy min­den tőle telhetőt megtesz a hadseregben eluralkodott kor­rupció megfékezésére. Mobutu ismét azzal vádolta az angolai kormányt, hogy a Zaire elleni hadműveletekre képezi ki az Angola terüle­tén élő mintegy 200 ezer Zai­réit. A UPI hírügynökség ez­zel összefüggésben rámutatott: valójában a Mobutu-kormány több év óta támogatja az MPLA edlen harcoló, nyugat- barát, szakadár angolai gerü- Lamozgaimakat. Ez a támoga­tás nem szűnt meg azt kö­vetően sem, hogy az Ml'LA megszilaiditóttá hatalmát az angolai, függetlenségi hábo­rúban. A zairei hadsereg átszer­vezéséről szólva Mobutu be­jelentette első »nagy jelen­tőségű« intézkedését is. El­rendelte a shabai tartomány­ban állomásozó kormán.ykatű- nák egyenruhájának kicse­rélését, mert mént ) hangoz­tatta, a felkelők nagy meny- nyiségü katonai felszereléshez jutottak, és mindez zavart okozhat a helyi lakosság kö­reben. (MTI) talékok feltárásának lehető­ségeit vitatták meg. A köz­gazdászok kiemelték: a veze­tőknek a vállalatok belső ér­dekeltség! rendszeiében mesz- szemenően érvényesíteni kiéli a takarékos, céltudatos ter­melő munka közgazdasagi vonásait. Egyebek között fel kell számolni azt a helytelen szemléletet, amely a termelés tényezői között még mindig sokszor csak a mennyiségi mutatók alakulását veszi te­gyél em be; á gazdasági fejlő­dés ugyanis mindinkább a minőségi termelés erőteljes ösztönzését sürgeti. A köz­gazdászok figyelmeztettek ar­ra : a tartalékok feltárása a vállalati gazdálkodásban komplex feladat, megköveteli a mérnökök, az üzemszerver zők. a közgazdászok együttes erőfeszítését A 17. közgazdász vándor- gyűlésen 70 előadás hangzott el; a szakemberek három szekcióban tárgyalták az el­méleti és Gyakorlati közgaz­dasági munka időszerű kérdé­seit. (MTI) Nem volt strandidő a Balatonon Esői hozott az északi szél Orkánerejű szél zavarta meg a Balaton szombati vendégeit. Tegnap 16 óra után óránként 104 kilométeres széllökéseket mértek. Az esővel* kevés jég­gel — érkezett rossz idő mialt tegnap este nem futottak ki a sétahajók. A Beloiannisz egyébként szombaton szállított volna először utasokat. Szombaton délután, a Bala- ton-felvidéken erős felhősza­kadás okozott károkat. A hir­telen lehullott, nagy mennyi- c :gü csapadék Felsőőrsön el­öntötte az úttörőtábort, ahol a veszprémi tűzoltók segítsé­get is igénybe kellett venni. A Veszprém—Csopak között levő 73-as útvonalon — a veszprémi Videoton gyáregy­ség közelében — több mint száz méter szélességű és 30— -10 cm mélységű átfolyó víz akadályozta a balatoni forgal­mat. Veszprém és Varoslöd kpzött a jeges eső faágakat té­pett a 80-as főútvonalra, amelynek megtisztításához a KPM Közúti Igazgatóságának ü(.••••elcl.es szakemberei azonnal hozzálátták. I Â két munkáspárt egyesülése

Next

/
Thumbnails
Contents