Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-10 / 135. szám
Mozdonyfûtty szól a kert mögött... Nyulak és ketrecek Ä fakó vasutaskabáton finom fehér pihók a hófehér szőrszálacskák. Még a sapkájára is jut belőlük. Délutánonként szeret ott üldögélni a ketrecek előtt; figyeli az állatait, nézi őket s megjegyzi a viselkedésüket; ahogy 5 mondja, kísérletezik. Nyugdíjas, több mint harminc évet »húzott le a MÁV- mál«. De kezdettől fogva ott voltak' a nyulak a ház ikörüL — Els zó rakó zom közöttük. Mielőtt I jöttek, beültem ide a kis S házba, azt figyeltem, nem tüsz- ; 6zent-e valamelyik két óra i alatt. — Elneveti magát meg- ; lepődött arcunkat látva. — Nyugdíjas vagyok, nekem most jut időm erre is. Csapó István a somogyszobi nyúltenyésztő szakcsoport elnöke. Az állomás mögött sűrű rendben sorakoznak az apró vasutasházak zsebkendőnyi kertjeikkel. De csak kívülről látszanak ilyeneknek, beljebb lépve kiderül, nem a négyzet- méterek számától függ, hogy mekkora a gazdaság A hátsó udvarban nyúlketrecek sorakoznak, elavultak kissé, a gazda sem szívesen mutatja őket. Előttük azonban szép, új faház áll. Azt maga építette, s ha végre megérkeznek a már régen megrendelt új ketrecek, akkor odabent igazán korszerű és tetszetős tenyészetet láthat az érdeíklődő. — Kétszázhetven tagja van a szakcsoportunknak. Jól működik, ezt a tavalyi, csaknem hárommillió forintos forgalom is bizonyítja. Jelentkeznek új és új tagok is, mégsem vagyunk elégedettek. Ügy érezzük, nem «kapunk elegendő megbecsülést. Ma a korszerű nyúltartás alapfeltétele az ennek megfelelő ketrec. Ilyet Még a nyár elején vagyunk. Az idén 76-an fulladtak vízbe Az utóbbi néhány napban ijesztően megsokasodtak a vízi tragédiákról szóló hírek: most rögzítették a rendőri szervek az idén történt 78. vízbe fúlás adatait. — önmagában is megdöbbentő ez a szám, s még inkább az, ha figyelembe vesz* szük, hogy még június derekánál sem tartunk, hogy még hátravan a nyár — mondta Bohár János rendőr alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság közbiztonsági csoportfőnök-helyettese az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. A vízi tragédiák elkerülhetők lettek volna, ha a szerencsétlenül jártak betartják a fürdőzéssel kapcsolatos írott, jogi és a legelemibb íratlan szabályokat. Tavaly 217 vízi tragédia történt. Elgondolkodtatóak az életkor szerinti megoszlás adatai : tizennyolc 6 év alatti gyermeket nyelt él a víz, huszonhárom 6—14, tizenhárom 14—18, ötvenegy 18—30 éves, valamint 112 harminc év féletti ember merült el a habokba*!. Ugyancsak sokatmondóak a vízbe fúlás okairól szóló adatok: 62-en fürdés közben, 49- en baleset miatt, 20-an pedig ittasság miatt lelték halálukat a vizekben. Felnőtteknek, fiatalkorúak- nak, gyerekeknek egyaránt tudniuk kell: tilos fürödni a hajók közlekedési útvonalában; a hajók és a hajóutat jelző bóják közelében; a hajókikötők és hajóállomások területén; hidak, zsilipek, komp- és révátkelőhelyek százméteres körzetében; az egészségre ártalmas vizekben; a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő vizekben, és minden olyan helyen, ahol ezt tiltó tábla jelzi. Tilos a közlekedő hajókról, a hajóutat jelző bójákról, a hidakról és más építményekről a vízbe ugrálni! A vízi úton közlekedőket, a sportolókat, a fürdőzőket a Dunán, a Tiszán és a Balatonon külön szervezett vízi •rendőrség, másutt a területi rendőri szervek ellenőrzik, és a szabálysértőket ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatják. A helyszíni bírság összege, a körülményektől függően, kétszáz forintig terjedhet. A fiataloknál minden szankcióinál hathatósabb, ha a szülők okos és türelmes szóval figyelmeztetik gyermekeiket a vízi életben rejlő veszélyekre, s felhívják a figyelmüket, hogy a kijelölt helyen is vigyázzanak egymásra a fürdő- zőfc. A rendőrség tapasztalatai szerint különösen a fiatalko- rúaknak és a fiatal felnőtteknek — a 18—30 év közöttieknek — kell ezt megszívlelniük. A Balatonon több ezerre tehető a vízi járművek száma. Többségük csónak és kis vitorlás, s ezekkel csak a megszabott parti sávban lehet közlekedni. Az egypárevezős csónakban csak ketten ülhetnek. Mindennek ellenére előfordulnak szabálysértések. A kijelöli fürdőhelyeken, a strandokon pár forintos belépőjegyet kell váltani, de megéri, mert ezeken a helyeken mindenhol szervezetten gondoskodnak a fürdőzők védelméről, az esetleg bajba jutott emberek mentéséről, A folyóvizekben, vízfolyásokban, természetes és mesterséges tavakban fürödni csak a kijelölt fürdőhelyeken és azokon a területeken szabad, amelyek neon esnek tiltó rendelkezések hatálya álá. A területileg illetékes tanácsok minden év május 15-ig a fürdésre alkalmas vizeken kijelölik a fürdőhelyeket Ezek határait a parton fehér alapú, piros »Kijelölt fürdőhely-« feliratú táblákkal, a vizeken bójákkal jelölik — mondotta Bohár János, azonban csalt a tatabányai Delta Ktsz gyárt, s az igényekhez képest olyan kicsiny a kapacitása, hogy szinte reménytelen a helyzet. Ügy látszik, igen hosszadalmas és fáradságos út vezet addig, amíg a szükséges körülményeket megteremtjük. Ugyanakkor a mi szakcsoportunkban például 1900 darabból áll a törzs- állomány. Ezt egy állami gazdaság is megirigyelhetné — Nincs más vállalat, amelyik ketreceket állít elő? — Dehogy nincs! Állami gazdaságok is. Ölt azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy a ketrecekkel együtt az anyanyula- kat is vásároljuk meg, s a növendékeket náluk értékesítsük. Mi azonban saját, kikísérlete- zett fajtánkkal dolgozunk, számunkra ez az üzlet nagyon kedvezőtlen volna. Nincs ez jól így. Már félek elmenni a tagok közé, nem lehet örökösen csak az:t mondogatni, hogy nincs! A saját készítésű faketrecek ma már -nem felelnek meg az igényeknek. Mert a korszerű tartás, a jobb technológia, s nem utolsósorban a jobb képességű fajták nagyobb eredményekre vezetnek ugyan, de csak akkor, ha a termelő biztosítani tudja állatai számára a szükséges feltételeket. Köztudomású, hogy a nyúl devi- zabevételd forrást jelent, s ebben nem csekély részük van a kistermelőknek. Megváltozott a tartás képe, ahogy Csapó István megfogalmazta, »komoly nyúltenyésztö már nem jár ki az árokpartra sarlózni“. A friss zöldtakarmány nem elegendő a kívánt ütemű fejlődéshez, a nyulaknak télen és nyáron tápot kell adni. Szakosodik tehát a háztáji is, és bár első pillantásra kis gondnak látszik néhány száz ember ketrecigénye, a valóságban ennek jelentős gazdasági következménye lehet. Mert nem szabad figyelmen kívül hagyni: a mind korszerűbb körülmények nyomán vállalkoznak egyre többen és többen arra, hogy otthon a napi munka mellett állatokkal foglalkozzanak. Somogyszobon tavaly negyvenen kérték felvételüket a már amúgy is népes szakcsoportba, s az idén még nem köszöntött be a nyár, amikor már húsz jelentkezési lapot adtak be. B. A. Nevelő erő is! Amikor a szocialista rmmfcaverseny tapasztalatairól beszélünk, annak eredményeit, hatását elemezzük, joggal állapítjuk meg: hatalmas lendítő erő testesül meg benne. Természetesen csak ott, ahol helyesen határozzák meg a célokat, s rendszeresen értékelik az eredményeket. Kevesebbet beszélünk azonban a szocialista verseny, a szocialista brigádok tevékenységének emberi jellemet, tudatot formáló, nevelő hatásáról. Pedig nem lebecsülendő ez a tényező. Szocialista brigádjaink, amikor védnökséget vállalnak egy-egy építkezés, kiemelt munka, beruházás felett, akkor a közösségek együttes elhatározása, felelősségteljes döntése alapján teszik. Így van ez akkor is, amikor megfogadják: csak kifogástalan minőségű munkát adnak ki a kezükből. Vagy aikkor, amikor a szabad szombaton, vasárnap dolgoznak, pihenőidejükben pártfogolnak Iskolákat, ővodá'iat, elhagyott öregeket, segí fenek nagycsaládos embereknek. Amíg ezek a közösségek idáig eljutottak, nagyon sokait kellett tenni. Megértetni mindenkivel a közösség iránti felelősségvállalás jelentőségét, megszilárdítani a munka- fegyelmet, növelni a társadalom iránti felelősséget. Nem könnyű és nem egyszerű ez a feladat. Amíg egy szocialista közösség elnyeri a megtisztelő címet, a brigádkitüntetés valamelyik fokozatát, a vállalat, vagy a szakma kiválója rangot, bizony sok fáradozás, nevelő munka van mögötte. Egy ilyen, szocialista közösségben mindenki nevel: a kommunisták, a KISZ-tagok, a pártonkívüldek, s nevelnek a szakszervezeti aktívák is. Elsősoriban személyes példa- mutatásukkal, ' fegyelmezett munkájukkal, a többletfeladatokból való részvállalással. E közösségeik többsége hogy a mozgósító. lendítő erőn kívül a nevelés szintén fontos feladata. Ezért karolják fel a brigádokba kerülő fiatal munkatársakat, ezér| fordítanak mind nagyobb gondot a szakmai feladatok 'kifogástalan ellátása mellett az eszmei, a politikai nevelésre. Nem kell persze nagy dolgokra gondolni. Egyszerű, emberi szavaikkal, az idősebbek baráti, segítő tanácsaival, a közösségi szemlélet erősítésével léphetünk előbbre. Ha arra nevelik egymást, hogy ne csak a saját vagy a brigád, hanem a többi közösség, az egész vállalat munkája iránt érezzenek felelősséget. Így érhetjük d, hogy a szocialista brigádok Olyan emberformáló, nevelő közösségekké váljanak, amelyeikre minden körülmények között számi ihatunk ! Sz. It, Piaci körkép Végre so Idségnyár ! Á napszegény május után a múlt hét végén már kéthetes késésben volt a természet, és ez bizony érződött a zöldség- és gyümölcsárakon is. A héten nyáriasra fordult idő azután meghozta a rég várt változást. A tegnapi kaposvári hetipiacon a legtöbb cikkből bőséges volt a felhozatal, így a termelők már nem tudták tartani az elmúlt napok 25—30 forintos cseresznye- és eper- árait. Mindkét gyümölcs több- ny're 15—20 forintért kelt el. (Jellemző az árak gyors csökkenésére, hogy a szabad piac áresését nem tudta követni az állami kereskedelem. A Petőfi téri pavilonban például tegnap reggel is 22 forint volt a cseresznye kilója.) Néhány kiskereskedő a bőség ellenére is ragaszkodott a korábbi árakhoz. Látható volt még 60 . forintos paradicsom és darabonként 6,50—7 forintos paprika is. A cukorborsó a nagy »felhozatal ellenére tartotta 20 forint körüli árát. (A Zöldértnél fiiért láttuk.) Hasonló áron kelt el az újburgonya. Az Arany téri kispiacot gyönge választék és a nagypiacánál 1—2 forinttal magasabb árak jellemezték. A Nagyatádi Városi Tanács termelés-ellátásfelügyeleti osztályának tájékoztatása szerint a város ellátása jobb a tavalyinál. A szabad piacon ren- ! geteg az eper, melynek kilójáért már csak 12 forintot kérnek, A legszebb zöldpaprika darabja sem drágább 4 forintnál. A cseresznye ára hasonló a kaposváriéhoz, ugyanakkor jóval drágább a cukorborsó. A csütörtöki — a helybeliek véleménye szerint évek óta legnagyobb — felhőszakadás után csak öt termelő hozott borsót, 25—30 forintért. Drága az újburgonya is: a hét elején még 70 (!), tegnap 30 forint volt. A különféle zöldségpalánták ára duplája volt a tavalyinak. A marcali szabad piacon kicsi volt a forgalom, a helyi tanács illetékese szerint az öt zöldségbolt jó ellátásának eredményeként. »Ha olcsóbb a Zöldértnél, az emberek többsége ott vásárol.“ Ezek után logikus a föltételezés, hogy a gyér kereslet nyomán az őstermelők is engedtek az árakból. Nem így történt. Az eper, amelyik Nagyatádon 12 forint volt, itt 30—32-ért (nem) kelt el. Húsz forint volt a cseresznye, viszont csak 14—16 a cukorborsó. A paprika darabja 3,20—4 forint. A siófoki zöldségárak továbbra is tartják »előkelő helyüket“. Az állami kereskedelem boltjaiban csali kevéssel, a kiskereskedőknél viszont sokkal magasabbak az árak a megyei átlagnál. Miközben például a paradicsom kilója a zöldségboltokban 40 forint, • az »exkluzív árudákban« még 70-ért is megcsodálható ... Ehhez csak annyit: a tóparton csúcsforgalom van. Az üdülők keresik a friss gyümölcsöt, így sokkal nehezebb a kereslet és a kínálat mérlegét egyensúlyban tartani. A hét végi ellátásról és a várható árakról kértünk tájékoztatást a megyei Zöldért központjában. Boltjaikban a múlt hetihez képest a legtöbb cikk ára 10—20 százalékkal esett. A slágercikkek közül eperből napi 4—500 mázsányit vásárolnak föl, az ár 16 és 26 forint között áll. A cseresznye is drágább még a szabad piacinál, a jövő hét elejétől azonban újabb áresés várható. Ugyancsak csökken — már 10 forint alá — a cukorborsó és az újburgonya ára. Utóbbi hét elején még 24, ma 15 forintvolt. A paradicsom 44 forintos ára továbbra is megmarad, mivel ezekben a napokban még csak importáru kerül az ületekbe. Az első hazai szállítmányok jtjnius 20-a .után futnak be. Akkor várható majd zuhanás az árakban, ugyanis az ez évre szerződött mennyiség négyszerese a tavalyinai» ! Csupán a fejes káposzta ára emelkedett a múlt heti 4,50- ről 6 forintra. A fólia alatt termelt már elfogyott, a szabad földi még nem jelent meg, így egyelőre itt nem várható árcsökkenés. Szénaraktárunkat megfeketedett, tavalyi, félrohadt alomnakvalóból szedték ösz- sze, amitől bátran kehet kap a legjobb tüdejű csikó is. Nyomban megjelentettem tarthatatlan helyzetem a kapitánynak, aki Mezőhegyes minden urának számított, hogy hát ezt nem szabad engednie. Ha engem akarnak sújtani, akkor ne a lovakat üssék! Veressen deresre engem, de a lovaknak adják meg, amit a többinek adnak. Nem akarta elhinni, hogy ilyen magas lánggal éghet a gyűlölködés tüze. Maga jött, látta, olyan kákás térekre szorultam nyolcszáz növendéklovammal, ahol csak a birka is nehezen élne meg. Na, ezen segített. Legeltethettem, ahol akartam, és a szénát felgyújtotta ő maga, mert másra nem is volt alkalmas. Ettől az igazságtevéstől ellenségeim még dühösebbek lettek. Bajom volt, hogy nem tudtam személyre bontani, melyik csavargónak eszméletében vágyók ekkora szálka. Lehet, hogy tíznek is? Terhes kitüntetésem volt hát. Nem mertem odahagyni a méneseket. Nékem minden mtnutumban észnél kellett lennem. Ennyi lóval az irigység százféle kárt tehet. Szétriasztja őket, betyáros idők követnek, ellopják a javát, betegséget kennek a legelőjükre. Percre el nem mehettem a pusztából. Pedig a számadónak járó lakás ott volt az új épületek között nekem is, lakatra téve. Rúzsa Rozi asszonyom volt tizenkét éves korom óta. Nem éreztem én magam húsvéti nyúlnak, aki minden levélzörrenettől elszalad, de fölmértem állásaimat. A pusztagazda egy Hantos nevezetű strázsames- ter, a versenyzés óta gyűlöletes ellenségem, aki a futtatásnál a sorompókon kívül rekedt sokadmagával, hát az örökösen a nyakaimon mizse- rált, kapcáskodott velen;. Pedig civili népeimmel, csikós- társaimmal olyan összeszokot- tan dajkáltuk a ránk bízott méneseket, készítettük őket mindenben, hogy abban hibát nem lelhetett, csak a gyűlölködő. Na, Hantos nagyhatalom volt abban. Később tudtam meg, hogy a lagelökíosztás is az ő fejében fordult meg a rohadt szémapordóval együtt Az mindennap megfordul lovaink körül, pedig még tizenhat másfelé terülköző ménes volt a kezére bízva, de hát minket akart fojtogatni. Vizsgálatot rendelt ránk, hogy a nyaló sót ellopjuk a lovak elől, s pénzért tesszük a faluban. Nem tudta ugyan megbizonyosítaní, de hát hetekig rágott bennünket a szégyen, hogy ha ránk verik a bűnt, hát égetnek a homlokunkra olyan bélyeget amit csak a férgek esznek le rólunk, ha rajtunk lesz a kétméteres agyagpakolás. Alig az elmúlt, kezdődött a másik. Besúgta a méneskari főparancsnoknak, hogy nem is lehet mieg az erkölcsi alapom mások fölött parancsnokolni, hiszen balkézről élek Rúzsa Rozival. Aki így él, az cimbo- rás lehet betyárokkal éppúgy, mint az uralkodó gyalázóival Rendelnek Buxbinder elé. — Sok a baj veled, csikós' Ha minden emberemmel eny- nyi gondot raktok a nyakamra, akikor nékem beharangoz* tak immár a temetésemre. Hallom, te meg törvénytelen bujaságban élsz valami asszonya perszonával. Hát ilyen kitüntetettje nem lehet ám közöttünk az uralkodónak! •— Tisztelt kapitány uram, én balkézről élő vagyok Rúzsa Rozival tizenkét éves korom óta. Van is négy gyere* künk, a legidősebb inimárom tizenhat esztendős 'fiú, Bold!, és úgy lejjebb megy a sor félévesig — Hát ez szép, mondhatom, fis ha elcsaplak a ménesbdrtofcről romlott, erkölcstelen mivoltodért? — Mit rontottam el? — Az életedet, de az a kisebb baj, vele rontod a miénket, hírünket, becsületünket! Rossz fényt vet ránk az a törvénytelenség, amit még a tetejében te természetesnek is tartasz! Hát itt van a kutya elásva! — Tessék mondani, hogy tehetem jóvá? ■— Hát megházasodsz! — De hát megvagyok! — De se pap, se perina nem írt be a matrikulába! — Mikor az megtörtént, erre nem lakott pap, se penna! Szombaton az öreg Prokopp János tót plébános oltára előtt álltunk népes családommal egyetemben. Boldi, Géza, Sándor és Rozi, mint csöcsszopó az anyja karján. Látású ric a az imaháznak használt istállóba seregeitek a velem érzők meg az ellenségeim. A barátok meleg tekintete nem hagyta, hogy ott fagyjak meg a gúnyosan méregetők fagyasztó fuvallatától. Nekem nem volt Bzégyellnivalóm annyi se, mint a délben házasodó vezércső- dörnek. Éltem, ahogy az égi madár. Gondok meg bajok között. Tudtam, az a kis arany* pityke szúrja a szemüket. Eresztgethettem én százával ki kezem alól a legderekabb, , kézre szoktatott hadicsikóikat, egy köszönő tekintet nem járt azért a hivatalosok oldaláról, (Folytatjuk)
