Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-29 / 151. szám
KENYÉR AZ ASZTALON Ha kenyér van, minden van K enyér. Leírhatatlan, milyen sokféle érzelmi színezete van, a szónak. À lisztből dagasztott kovászos vagy kovásztalan, sült kenyér fontos része a földművelésre áttért európai népek civilizációjának, Hippokratész ókori görög orvos már 17 féle kenyeret említ diétetikájában. Élesztős kenyér, kovászos és kovásztalan, fehér és barna, kemencében, formában, tűzhelyen, szabad tűzön és hamuban sült, főtt lisztből dagasztott és tejjel ková&zolt kenyér. Búza-, rozs-, árpa-, zab- és törkölykenyerekről ír. A keresztény liturgiában a fehér lisztből sütött kovásztalan ostya Krisztus teste és vére, egy a katolicizmus és a görögkeleti vallás három szentsége közüL A magyarok az állattartó- földművelő törköktől tanulták a gabonatermesztést. Kenyerünk is sokáig keleti mintára készült, kovásztalan, lepényforma. Régészek a középkorból ismernék lapos, mázatlan cseréptálkákat — ezekben sült a keleties magyar kenyér. Az úgynevezett lepénykenyeret még a múlt században is ették. E mindennapi eledel évszázadokig házikenyérként került az asztalra. Sütésében kidolgozott^ századok szentesítette rend látható. A legapróbb mozdulatoknak jelentősége, a felhasznált anyagoknak szigorú aránya volt. Mégis változatos és tájanként más-más ízű kenyeret ettek az országban. Csáktornyán a kalácsízű, cukros élesztővel sütött fehér kenyeret kedvelték. Csallóközben burgonyával keverték a tésztát és páirélesztővel erjesztették. A pórélesztőt sárgarépa, petrezselyemgyökér, vöröshagyma, zsályalevél, komlóvirág, köménymag, egI rés, megforrt borhab és egyéb aromás! ió növények főzetéből korpa hozzáadásával keverték, kovásszal dagasztottáK, szárították. A tésztában erjedő baktériumok megtöltötték a tésztát a különleges főzet finom aromáival. Más tájakon bort és tejet adtak az úgynevezett czökös kenyérhez. A Nyírségben és ahol bőven termett az alma, burgonya helyett édes almát sütöttek a tésztába. Az almás kenyér jól kelt, gyorsan sült, és kellemes, édeskés ízű lett Használtak sovány tejet is a kelesztéshez, ezzel a kenyér fehérjetartalma növekedett hasznosan. A szegény ember szemében a kenyér a legelső eledéi volt a világon. A hódmezővásárhelyiek csak úgy hívták: ál' dott kenyér. Akinek jó nagy darab lapult belőle az átalve- tőjében, nyugodtan ment dolgozni, határba, tanyára, éhen nem veszett Századokig egyetlen ételhez sem kötődik annyi szeretet, féltő aggodalom, tisztelet családi érzelem, emlék és hiedelem, mint a kenyérhez. Az ifjú menyecskét az első ropogásra sült, kihasadt tetejű kenyér avatta gazdasszonnyá. Itl mutatkozott meg igazán asz- szonyi tudománya. A jó kenyér titka a megfelelő dagasz- tás volt Addig kellett a masz- szát tenyérrel, ököllel nyomkodni, gyúrni, forgatni a tek- nőben — legalább két órán át —, amíg a tészta lyukai nem kerekedtek. »Elefes« — mondták rá, a tészta pórusaiba rekedt erjesztő levegő miatt »Addig dagasszad, míg az eresz nem csöpög«, tanította az anya a lányát A csöpögő eresz alatt a gyöngyöző homlokot értették. »De fölhányta a farát, aki dagasztotta« — mondták a vásárhelyi asszonyok a szépen sült, domború, fölhasadt kenyérre. Sokfelé a dagasztás után, amikor azasz- szony bevetette a nyers tésztát a fűtött kemencébe, ké. kézzel megfogta a szoknyáját, fölemelget.e a kemence szája felé, és rázni kezdte. Közben a szájával cuppogtatott, mondván: »Sülj áldott, pirulj áldott.!« Ősi, pogány ráolvasások levegője, sejlik föl a kemence előtt suttogó szóban: »Csúcs kerekedj, lapos domborodj !«. A kisült kenyeret az apa, a mindenkori családfő vette a kezébe, hogy megszegje. Ünnepi pillanat volt az. Rövid hálaadás hagyta el a férfi száját, majd komótos mozdulattal kereszteket rajzolt a kenyér alsó hajára. Csak ezután szalasztotta a kés élét a kenyér derekának. A kenyérsütés a ház körül lábatlankodó gyerekhadnak is nagy öröme volt, és nemcsak a mindenfelé szellőzködő föl- séges illat miatt. A maradék zsíros tésztából ilyenkor sült a lapos, lepényforma lángos, a perec és a bodag. Domború- ra, szivacsos bélűre sikeredett a kis cipó és a pompás :— tetejét megszórták finom köménymaggal. Ezeket a lábat- lamikodó apróságok melegen, omlóson majszolhatták él. A kenyérfogyasztás kultusz, sütése rítus, a magyar paraszti lét szertartása a századfordulón. Jelképe túlnő a táplálkozás keretein, morzsája, darabkája is tiszteletben részesül, rontás, vész ellen hathatós segítség. Ha kenyér van, minden van — tartja a közmondás. így volt ez még a XX. században is a tízes-húszas évekig Sőt a hagyomány tovább nyúlott egészen a felszabadulás utáni időkig. Csupor Tibor (Folytatjuk.) Próbaüzem a kazánműhelyben Tapasztalatok Nagyatádon A Magyar Hajó- és Darugyár daru- és kazángyáregységében 1978-ban százhatvanhét millió forint értékben ipari kazánokat, és ötmillió dollár értékben erőművi kazánokat gyártanak. Nemrég megkezdte a próbaüzemet a kazánüzem új, membrángyártó sora. Az ott készülő membránfalas kazánok gazdaságosabbak, üzembizío sabbak, és karbantartásuk is egyszerűbb. Képünkön: Készülnek a membránfalas ipari kazánok. Túlzsúfoltak a gyermekintézmények a megyeszékhelyen Nagyobb tervszerűséget a beruházásokban Az üzem- és munkaszervezés — folyamat A Központi, Bizottság 1971. december 1-i, az üzem- és munkaszervezés továbbfejlesztéséről szóló határozata óta eltelt időszakban Nagyatádon is jelentős erőfeszítéseket tettek a megvalósításáért. A városi pártbizottság, a pártvezetőségek és az alapszervezetek a termelőüzemek helyzete, gazdálkodásának színvonala alapján határozták meg az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével együtt járó feladataikat Tevékenységük kiteriedt az intézkedési tervek készítésétől, az abban foglaltak megvalósításának segítésén át a gazdasági vezetők beszámoltatásáig. A városi pártbizottság napokban megtartott ülésén ezek végrehajtásának a tapasztalatait ösz- szegezte a gazdaságpolitikai munkabizottság széles körű vizsgálódása, felmérése után készült jelentés alapján. A testület megállapította, hogy a város termelőüzemei az első években nehézkesebben, később egyre határozottabban és eredményesebben dolgoztak a határozat végrehajtásán. Ma már szinte mindenmunkahelyen — az évente készített komplex intézkedési tervekben — meghatározzák az üzem- és munkaszervezés akutális feladatait, egyre jobban építenek a szocialista munkaversenyben és brigádmozgalomban rejlő lehetőségekre. A legtöbb üzemben a különböző területek szakembereiből álló munkacsoportok I látják el az ilyen irányú teen- j dókét, önálló üzemszerve \isi csoport a Danuviában és a konzervgyárban tevékenykedik. A költségvetési üzem most | kapott lehetőséget ennek lét-. rehozására. A munkahelyi demokrácia, a szocialista brigádmozgalom fejlődése a dolgozó észrevételein, javaslatain keresztül kedvezően hatott az üzem- és munkaszervezési tevékenység fejlődésére. A termelési tanácskozásokon ma már nem a személyes jellegű problémákról, hanem a közösség munkájának a jobbá, szervezettebbé tételéről folyik a szó. Nagyatádon az üzemekben a mennyiségi növekedés mellett a hatékonyság fokozódása is egyre inkább szembetűnő. Jelentős az előrehaladás a tartalékok feltárásában is. A konzervgyárban, a cérnagyárban és a Komfort Ipari Szövetkezetben munkanap-fényképezéseket végeznek, a Danuviában pedig pillanatelemzést folytatnak. A következtetéseket intézkedések követik. Az elmúlt években a munka termelékenységének növekedése igazolja, hogy a normaknrbantartásra folyamatosan szükség van. Ez a munka elsősorban a cérnagyárban, a konzervgyárban, a Danuviában, a kenyérgyárban, a Komfort Ipari Szövetkezetben és a Volánnál folyik jó színvonalon. A pártbizottság megállapítása szerint tovább kell szélesíteni a teljesítménybérezésben foglalkoztatottak körét Kontos, hogy a termelőeszközök kihasználása — több műszakos üzemeltetése — tovább javuljon. A város üzemeinek zömében a tervszerű szervezésfejlesztés egyes feladatait mun- kaverseny-irányelvként is kiadták. Ennek eredményeként a versenymozgalom sokat fejlődött az eltelt 5—6 évben. Növekedett a szocialista brigádok és az azokban tevékenykedők száma. A versenyvállalások többsége a termelést segíti. A városi pártbizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a szocialista versenymozgalmat továbbra is a termelés szerves részének, nélkülözhetetlen elemének tekintsék. Éppen ezért a dolgozók kezdeményezéseit, versenyvállalásait kapcsolják szorosabban a tervfeladatokhoz. Növeljék a műszakilag megalapozott normák arányát, javítsák a termelés külső feltételeit. Továbbra i is fontos feladat marad', hogy a politikai nevelő munkával mindenütt elérjék a munka- és üzemszervezési intézkedések a fegyelmezett, jól szervezett munka, a feladatok végrehajtásában közreműködő közösségek megbecsülését D. S. Egy nagyobb somogyi falu lakosságával gyarapszik a megyeszékhely évente. Kaposvár vonzása a jövőben sem csökken, éppen ezért a következő időszak szempontjából is fontos, mi valósul meg és hogyan egy-egy év költségvetési, fejlesztési tervéből A városi tanács ülése tegnap délután 1977 zárszámadását vitatta meg és fogadta el, figyelembe véve természetesen az első félév tapasztalatait is. A megyeszékhely tanácsa eredményesen zárta a múlt évet, fejlődött a város, több fontos létesítményt adtak át. A város a 159 milliós költségvetéséből 154 és fél milliót költött el tavaly. A terv és a tényleges igény olykor azonban eltér. Az utak és hidak építésére tervezett ötmillió például kevésnek bizonyult, s az idei »kasszából« előlegezte!^ meg ugyanannyit. A közvilágításra, a köztisztaságra szintén többet költöttek, s még mindig nem annyit, mint amennyire szükség lenne. Tavaly tizenegy százalékkal többet kapott az egészségügyi és szociális ágazat. Az egészség- ügyi ellátás színvonala még így sem tudott lépést tartani az igényekkel. A kulturális ágazat több mint 65 és fél millióval gazdálkodhatott, s ez lehetővé tette a hálózat bővítését, bizonyos mennyiségi feladatok megoldását. Az óvodák, az iskolák fölszereltsége közötti különbséget azonban nem csökkenthették. A városi tanács fejlesztési tervének teljesítése a korábbinál sokkal nagyobb erőfeszítést kívánt, ugyanis tovább nőttek a beruházási költségek; a tervezés, s különösen a SÁÉV teljesítőképessége nem elégíti ki a kaposvári igényeket. Nem zökkenő nélküli az együttműködés sem. Kihatott még a gazdálkodás föltételeinek megszigorítása is. Szép eredmény, hogy a 737 helyett 826 lakás épült meg 180 millió a cé/... Szeptemberig öt istálló épül Makk Béla, a barcsi járás termelőszövetkezetei építőipari vállalkozásának . osztály- vezetője a tövál idei munkái közül kettőt említ', mint a legjelentősebb feladatokat : — A görösgali termelőszövetkezet tehenészeti telepén dolgozunk és folyik á Somogyi Erdő. és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi fűrészüzemének a rekonstrukciója. A Baranya megyei mezőgazdasági beruházás körülbelül ötmillió forintba kerül, a fűrészüzemi rekonstrukciónál pedig a felújítás' mintegy 140 millióba, ebből 40 milliós munka készül el az idén, illetve jövőre. A Szigetvári Állami Gazdaság görösgali tehenészeti telepén' könnyűszerkezetes elemekből épülnek az istállók Tavaly kezdték a ' munkát, egy hónappal ezelőtt az öt istállóból elkészült az első, a közelmúltban pedig a második. Ügy tervezik, hogy szeptemberre az utolsót is befejezik. — Perszíc. ez a beruházás, nemcsak az öt istállóból áll. hiszen a megbízás komplett tehenészeti telepre szól — mondta a Barcsi Tövál osztályvezetője. — A jövő év végéig megleszünk a silókkal, az utakkal, elhelyezzük az üzemanyagtartályokat. Jelenleg a ha-madik. 208 férőhelyes istállót építjük a telepen, készül a falközi siló és az út. A barcsi fűrészüzemnél az a munkarész, amelynél most i tartanak, az osztályvezető szerint a rekonstrukció legösszetettebb szakmai feladatót jelenti : a továbbfeldolgozó csarnok építése, az osztályozószín átalakítása folyik, s még az idén meglesz a belső csatornázás, a tereprendezés és az útépítés is. Ott jártunkkor a tövál szokemberei egy szociális épületen dolgoztak. — Tavasszal elkészülünk vele. A továbbfeldolgozóval úgy igyekszünk, hogy őszre — amikor megjönnek a gépszerelő vállalat dolgozói, beszereljék az épületbe a külföldi technológiát — a magunk részét befejezzük. Tavaly nem sokat költöttek műszaki fejlesztésre, az idén viszont annál többet fordítanak erre a célra. Vettek egy Volvo homlokrakodót és vásárlási terveikben szerepel egy 16 tonnás Kato-daru. továbbá a tehergépjármű-park bővítése és korszerűsítése. Mindez a könnyűszerkezetes építés bevezetésére való felkészülés keretében Valósul meg. ugyanis jövőre már nagyobb arányokban alkalmazzák ezt az építési módot. Az említett két, nagy teljesítményű gép természetesen nemcsak a könnyűszerkezetes építkezéseken, hanem a tövál más munkáinál is jól kihasználható. — A görösgali és a fűrészüzemi beruházásokon kívül egyéb feladatok teljesítésén is dolgozunk — tájékoztatott az osztályvezető. — Továbbra is kivesszük részünket a nagyközség lakásgondjainak megoldásából, a barcsi lakásépítési program megvalósításából. Ott vannak a szakembereink a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolánál folyó építkezéseken, a gabonaiparnak és a termelőszövetkezeteknek készülő létesítményeken. A Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak az idén tavasszal adtunk át Barcson egy ötszáz vago- nos szemestermény-tárolót. A vállalat részére ezen a 8 milliós beruházáson kívül átalakítással is — meglevő épületelemek felhasználásával — készítettünk tárolót. A barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek most építünk egy 500 vagonos síktárolót, ugyancsak a szemes termények elhelyezésére; a munkához májusban fogtunk hozzá és még az ősszel szeretnénk átadni rendeltetésének. Száznyolcvan millió forint a Barcsi Tövál idei termelési terve — 48 millióval több. mint amennyit tavaly elértek. A számottevően megnövekedett feladatok elvégzésére körültekintően felkészültek, s ügyelnek arra, hogy az ütemmel és a minőséggel elégedett legyen a megbízó. H. F. ! Kaposváron. Ennyi otthon még sohasem készült el egy év alatt. Szépséghiba viszont, hogy a megépült lakásokba csak több hónapos késéssel költözhettek be a Béke—Füredi lakótelepen. Az ott átadott tömbf ű4őmű nagyon fontos a további lakásépítések szempontjából is. Sajnos, az úgynevezett kapcsolódó létesítmények kivitelezésében lemaradás volt. A gyakorló iskolát például csak jó ütemű kivitelezéssel lehet átadni a jövő ősszel. A nyolcvanszemélyes bölcsőde is csak összpontosított munkával fejezhető be az év végére. A közeli hónapokban lesz kész a Béke— Füredi telep lakóházainak földszintjén. az óvoda, a könyvtárral és az orvosi rendelővel együtt. A Kinizsi lakótelep gyermekintézményének tervezése elhúzódott, s ez késlelteti a kivitelezést is.. Gondot okoz, hogy az épülő gépészeti szakközépiskola anyagi fedezete biztosításának lehetőségére most keres közösen megoldást a városi és a megyei tanács. Az ifjúsági ház építése a tervezettnél lassúbb. Az alvállalkozókkal folytatott árvita elhúzódása, a fedezethiány még a befejezés határidejét is veszélyeztetheti A donneri óvoda nem lesz kész szeptemberre. Az MHSZ- lőteret a nyáron adják csak át. Szép eredmény, hogy a lakosság aktivitása nő a városban. A társadalmi támogatás és munka összege minden korábbinál nagyobb volt tavaly, s 21 és fél millióra rúgott. Ez biztató az idei évre is. Joggal került a vita középpontjába, hogy a beruházások terü.etén minden eddiginél nagyobb fegyelemre, tervszerűségre. a beruházások idejének csökkentésére van szükség. A tanács ezután az erők összpontosítása végett megállapítja a feladatok pontos sorrendjét. A gyermekek számának gyors növekedése miatt sok szó esett a gyermekintézményekről, amelvek egyébként túlzsúfoltak. Horváth László általános elnökhelyettes megállapította: mindent el kel! követni, hogy az ötéves tervben előiránvzott gyermekintézmények fölépüljenek. A zárszámadás az eredmények és a gondok tükrében lehetővé tette a tanulságok levonását. Dr. Kovács Ferenc tanácse’nök szerint okosan és iől kell gazdálkodni az idén. Szeretnének minden erőt ősz- szefogni, beleértve a társadalmiakat is. L. G.
