Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-28 / 150. szám
Dél-Jemen Ali Rubia kivégzése Kétélű szólamok a kapcsolatokról Carter elnök sajtóértekezlete Az egyetlen alternatíya Kivégezték néhány órával az államcsíny-kísérlet leverésé után — Szalem Alj Ruhiát, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság volt államfőjét — jelentette az állami rádió Adenből. A Nemzeti Front Egyesített Politikai Szervezetének közleménye a kivégzés hírét bejelentve hangoztatta: Szalem Ali Rutaiénak az általa szőtt reakciós összeesküvésért, a nép ellen elkövetett szörnyű bűnökért kellett halállal lakolnia. Ugyanezért állították kivégzőosztag elé a volt államfő két magas rangú munkatársát, Dzsaim Szalehet, a nemzeti front politikai bizottságának és Ali Szalem Al-Avart, a párt központi bizottságának tagját — hangzott az adeni rádióban beolvasott közlemény, amelyet az Ina (iraki hírügynökség) jelentése alapján ismertettek a nyugati hírügynökségek. A dél-jemeni politikai helyzetet elemző nyugati kommentátorok azt hangoztatják, hogy a Jemeni Népi Demok- raikus Köztársaság vezetésében már hosszabb ideje egyre súlyosbodó nézeteltérések mutatkoztak azt illetően, merre tartson az ország. Szalem Ali Rubia az utóbbi időben mindinkább a reakciós arab rezsimekhez, elsősorban a Szaud-Arábiához való közeledés hívének mutatkozott, s szembekerült a vezetés másik — a haladó irány folytatása mellett kiálló — szárnyával. Ennek élén — a nyugati elemzések szerint — Abdul Fattah Iszmail, a nemzeti front főtitkára áll. Az ellentétek az etiópjai—Szomáliái háború idején a végsőkig kiéle- ződek, amikor Dél-Jemen — az Abdul Fattah Iszmail vezette szárny nyomására — kiált a felszabadító háborút folyató Etiópia mellett, s ezzel kihívta maga ellen Sza- úd-Arábia haragját, amely megtorlásként leállította az 1976-ban Dél-Jemennek ' ígért 200 millió dolláros segély folyósítását. Mint ismeretes: Ríjad és néhány más reakciós arab rezsim a területrabló háborút elindító Szomáliát támogatta. Szalem Ali Rubiát olyan vádakkal is illették, hogy a reakciós rezsimekhez (való közeledés politikáját szorgalmazva individualista akciókra ragadtatta magát, s kihagyta a döntéshozatalból a többi déljemeni vezetőt A nemzeti front központi bizottsága vasárnapi rendkívüli ülésén ezekért a cselekedeteiért akarta felelősségre vonni az elnököt, aki személyes megjelenés helyett lemondását bejelentő nyilatkozatot küldött az ülésre. Lemondását ! elfogadták, s egyben valamennyi tisztségtől megfosztották. Szalem Ali Rubia ezután kísérelte meg az államcsínyt AFGANISZTÁN A Imáimfeladatai Az afganisztáni forradalom végrehajtói katonák voltak, főként a hadsereg harckocsizó alakulatai és légiereje. Ellenállást csupán Daud testőrsége tanúsított, s a harcokban elesett maga a volt elnök is. Alig két napig tartottak az összetűzések, s a forradalmár tisztek teljes sikert arattak. A párt vezetőit a börtönből hívták az ország kormányához. Kicsoda Taraki? Az ország vezető személyiségét korábban kevesen ismerték Afganisztán határain kívül. Érdekes módon részletes életrajzát a moszkvai Litye- raturnaja Gazetában közölte N. A. Dvorjankov professzor, a filológiai tudományok doktora. Nem véletlen, hogy egy irodalomtudós tud talán a legtöbbet Tarakiról, ugyanis nem csupán politikus, hanem az afgán irodalom kiemelkedő személyisége, publicista, író és műfordító. Dvorjankov professzor szerint Taraki 1917- ben született, parasztcsaládban, ími-olVasni apjától tanult. Különböző iskolákba járt, hivatalokban dolgozott, majd Indiába került. Bombay- ben fordítóiskolát végzett; a negyvenes évektől egyike az afgán ifjúság vezetőinek, haladó irodalmi folyóiratot és mozgalmat alapít. 1952-ben a király Washingtonba küldi, ahol a követség sajtóattaséja. Az Egyesült Államokban Taraki monarchiaellenes cikket közöl, ezért megfosztják afgán állampolgárságától. Később hazatér, ' fordítóirodát nyit, s még aktívabban kezd irodalommal és politikával foglalkozni. Irodalmi tevékenységét jellemzi, hogy elbeszélései, kisregényei témáit az alakulóban levő kabuli munkásosztály életéből veszi. Politikai programja is ekkor alakul ki. Az 1965-ben megalakult Demokratikus Néppárt széles demokratikus változások végrehajtását tűzte ki. Ennek a feladatnak nehézségeivel az afgán forradalmárok tisztában vannak. Hiszen a hatalom átvétele még korántsem oldotta meg a legfontosabb problémákat. Az ország központjában a haladó erők szilárdan kezükben tartják a hatalmat, a demokratikus néppárt képviselőit állították a tartományok élére is. A párt megkezdte programjának népszerűsítését. Fontos feladata az, hogy ne kerüljön ellentétbe a mélyen vallásos lakossággal, s a 250 ezer mohamedán mullával, akik befolyásuk alatt tartják az analfabéta parasztokat. Taraki több Ízben is kijelentette, hogy a forradalmi kormányzat tiszteletben tartja az iszlám vallást (lyieg kell akadáModern konyha = kényelem Tekintse meg a Somogy Aruház kiállítóhelyén 10 napig tartó árusítással egybekötött KONYHAFELSZERELÉSI BEMUTATÓT! Most háztartási eszközök, üveg- és műanyagáruk gazdag választékából válogathat.’ Várja önt is a megye legnagyobb áruháza! Heltai András, az MTI tudósítója jelenti Washingtonból: A szovjet—amerikai viszony kérdése! állottak előtérben Jimmy Carter sajtóértekezletén. Az amerikai elnök kérdésekre válaszolva ismételten arról beszélt, hogy az Egyesült Államok baráti kapcsolatokat, növekvő kereskedelmet, sikeres fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat kíván a Szovjetunióval, Carter szerint »jól haladnak« a SALT-egyezményről, a nukleáris kísérletek teljes eltiltásáról, a műholdak elleni hadviselés ' elkerüléséről, valamint a közép-európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről folyó tárgyalások. Az utóbbi vonatkozásban — a Varsói Szerződés legújabb javaslatai után — »sokkal jobbak az esélyek a megegyezésre, mint még egy hónappal ezelőtt« — mondotta. Carter szólt arról, hogy — véleménye szerint — a SALT- szerződés és a nukleáris kísérleteket eltiltó megállapodás megszületése , után mód nyílhat egy találkozóra Leo- nyid Brezsnyevvel. A szovjet államfő — az amerikai félhez hasonlóan — a béke, a két ország jőviszo- nyának • híve — mondotta Carter. Az amerikai elnök ugyanakkor ismét arról beszélt, hogy a Szovjetunió »megsérti az emberi jogokat«, a helsinki ajánlásokat, s ez »bizalmatlanságot kelt az amerikai közvéleményben«. Carter ismételtem »beavatkozással« vádolta a Szovjetuniót és Kubát Afrikában. A két nagyhatalom versengése elkerülhetetlen; ez a következő. években, évtizedekben is fenn'fog maradni, de nincs a békét fenyegető veszély, nincs ok aggodalomra, mert az alapvető viszony szilárd — hangoztatta ismételten az amerikai elnök, aki — a jelek szerint — nagyon is tudatában van a közvélemény nyugtalanságának az amerikai—szovjet viszony alakulása, a Car- ter-konnány lépésed miatt. Az elnök megvédte , Zbigniew Brzezinskit, nemzetbiztonsági főtanácsadóját, akit különösen sok kül- és belföldi bírálat ér-Carternek adott tanácsa miatt. — Maga hozza külpolitikai döntéseit, s azokért ó a felelős — hangoztatta az elnök, elismerve, hogy »különböző« ajánlásokat kap tanácsadóitól, így a külügyminisztériumból és a Brezinski vezette nemzetbiztonsági apparátustól. Carter cáfolta, hogy ki akarná játszani egymás ellen a Szovjetuniót és Kínát, .s azt mondotta: Washington csak »jó kétoldalú kapcsolatokra« törekszik Pekinggel. Ismeretes ugyanakkor, hogy Bírzezinski és munkatársai meglehetősen nyíltan beszélnek arról, milyen lehetőségei vannak az amerikai politikának, ha kihasználja a Szovjetunióval szemben ellenséges kínai politikát. A Carter- kormány fontos gyakorlati lépéseket is tett már, hogy maga, illetve szövetségesei révén erősítse a Kína ipari és katonai kapacitását... Az elnök csalódást keltőnek nevezte, hogy az ' izraeli kormány elutasította a közel-keleti rendezésre irányuló amerikai terveket csakúgy, tmint Szadat egyiptomi elnök javaslatait — mielőtt még az utóbbiak hivatalosan nyivánosság- ra kerültek volna. Carter szerint az Egyesült Államok nem tervezi a kapcsolatok normalizálását Angolával, de tárgyalt az aingolai kormánnyal. Egy amerikai tudósító kérdésére: hogyan egyeztethetők össze a ^tárgyalások azzal, hogy a Cl A (harmadik ország révén) fegyvereket készül szállítani az angolai kormány ellen föllépő szakadáróknak, Carter kijelentette, hogy nem tud a CIA terveiről. (Turner tengernagy az illetékes szenátusi bizottságot tájékoztatta az említett tervről.) Nur Mohammed Taraki, a Demokratikus Néppárt főtitkára, államfő, író és műfordító. Izlandi választások Jelentős baloldali előretörés A függetlenségi párt és a haladó párt képviselődből álló izlandi kormánykoalíció a vasárnapi parlamenti választásokon vereséget szenvedett. A választási eredmények alapján az újonnan választott 60 tagú parlamentbe (alhting) a két párt 32 képviselőt küldhet. A korábbiakban a koalíciós pártok 42 helyet tudhattak magukénak. Az izlandi dolgozók két pártja: a kommunistákat . és szocialistákat tömörítő Népi Szövetség és a szociáldemokrata irányzatú Néppárt jelentős sikert ért el, összesen- 27 képviselőt küldhet az új parlamentbe. Egy képviselő párton kívüli. A nyugati hírügynökségek rámutatnak: a választási eredmények mögött mindenekelőtt gazdasági problémák állnak. A választási kampányban az ellenzéki pártok fölhívták a figyelmet arra; hogy a kormány eddigi politikája vezetett v/. infláció növekedéséhez, a ldkosság életszínvonalának jelentékeny csökkenéséhez. A választások végeredménye a következő (zárójelben az 1974-es eredmények) : Függetlenségi Párt 20 mandátum (25), Haladó Párt 12 mandátum (17), Népi Szövetség 14 mandátum (1-1), Néppárt 13 mandátum (5). lyoznl azt, hogy az elmaradott tömegeket a forradalom; ellen uszíthassák azzal, hogy az »istentelen«, »kommunista«.) Bonn Adó botra m \j Az események magukért beszélnek: miközben az atlanti országok, az Egyesült Államokkal az élen, a NATO legutóbbi washingtoni tanácsülésén újabb nagyszabású, hosz- • szútávú fegyverkezési progra- ‘ mot hagytak jóvá, s vezetőik megnyilatkozásaikkal a hideg- háborús évek sötét napjait idézték föl, a szocialista államok újabb kezdeményezéseket tettek a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a leszerelésért. Bizonyítja ezt az ENSZ- közgyűlés szerdán véget érő rendkívüli leszerelési ülésszaka, ahol pozitív visszhangra talált a szocialista országok átfogó, bátor és ugyanakkor realista programja vagy a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások, ahol ugyancsak a szocialista javaslatok csillantották föl a reményt, hogy az öt éve egyhelyben topogó tanácskozás végre kimozdulhat a holtpontról. Az Egyesült Államok fokozódó enyhülés-ellenes kampánya közepette a Szovjetunió a minap újabb tanújelét adta annak, hogy Számára nincs és nem is lehet más alternatíva, mint az enyhülés. Deonyid Brezsnyev minszki beszédében ismét hangoztatta, hogy a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz hasonlóan az emberiség alapvetően a fegyverkezési hajsza megszüntetésében, az enyhülési folyamat továbbvitelében érdekelt. Az SZKP főtitkára, a Szovjetunió államfője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO számos tagországa nyilvánvalóan nem is kíván konstruktív módon közeledni a leszerelés feladatainak megoldásaihoz. Erről tanúskodik egyebek mellett az a tény, hogy az Észak-Atlanti Szövetség vezetői éppen az ENSZ leszerelési ülésszakával egy- idöben tartották csúcstalálkozójukat Washingtonban, s nem átallották utána kiállni a világszervezet tagállamainak képviselői elé és képmutató módon a fegyverkezési hajsza megfékezését sürgetni. Hasonló megnyilvánulások jellemzik a kínai vezetőket is. Huang Hua kínai külügyminiszter harcias hangú New York-i beszéde — mondotta Leonyid Brezsnyev —, sokkal inkább illett volna a NATO tanácsülésének légköréhez, mintsem a leszerelési ülésszakéhoz. Az Stratégiai helyzet Az új haladó afgán rendszer ma még belső nehézségei fölmérésének elején álL A gazdasági-kulturális elmaradottság mérhetetlenül nagy. A párt vezetői számíthatnak munkájukban a haladó értelmiségre, a 125 ezer fős hadseregre és a kabuli munkásokra. A földreform pedig a forradalom mellé állítja a szegényparasztokat is, akik még századunk hetvenes éveiben is robottal szolgálták földesuraikat. Adóbotrányba keveredett Nikolaus Fasolt, a nyugatnémet gyáriparosok szövetségének új elnöke. Egy bonni bíróság 58 500 márka adóhátralék kifizetésére kötelezte a gyárost, aki nemrég a terroristák által meggyilkolt Hanns Martin Schleyert követte a BDI elnöki székében. Az ügyi politikai jelentősége, hogy Fasolt értéktelen »szakértői véleményeket« vásárolt — állítása szerint negyvenezer márka értékben — egy lichtensteini cégtől, s a beruházást »szakmai kiadások« címen levonta az adózás alá eső jövedelméből. A vaduzi cég — amely adócsalásokra specializálódott és mindössze egy lichtensteini postacímből áll — oz összeget a kereszténydemokrata párt választási kasszájába utalta át. Ezzel Fasolt még egy törvényes előírást sértett meg: az NSZK- ban ugyanis magánszemélyek 1200 márkán felül csak akkor adakozhatnak pártkasszába, ha ezt egy hivatalos közlönyben nyilvánosságra is hozzák. Egyesült Államokban az utóbbi időben magas szinten, és meglehetősen cinikus formában megpróbálják kijátszani a »kínai kártyát« a Szovjetunió ellen, s a pekingi vezetés elvakult szovjetellenessé- gében készséggel ki is szolgálja a nemzetközi reakció érdekeit. A Ki hol áll? kérdésre egyértelmű a válasz. K. M. 'VVTV1 nr/:' A w rW¥ ' Á % HÍREK A \ IEÆ trli \IE>: A köztársaság kormánya kijelentette: Afganisztán el nem kötelezett, békeszerető politikát kíván folytatni, az aktív és px>zitív semlegesség alapján erősíteni kívánja kapcsolatait összes szomszédaival. E haladó külpolitika fontosságát stratégiai helyzete is aláhúzza. Az országnak hosszú határa van a Szovjetunióval, Iránnal és Pakisztánnal, egy rövid szakaszon határos Kínával, s csupán kis távolság választja el Indiától./ Ez a térség valaha a nép>ek országútja volt. Járt erre Nagy Sándor, s a mongol hódítók is. Az új, demokratikus vezetés Kabulban évszázadok lemaradását akarja behozni. A külügyminiszter kijelentette: arra törekszenek, hogy az országot megszabadítsák a külföldi kizsákmányolás terheitől, s a munkások és p>arasztok szövetségének alapján virágzó gazdaságot teremtsenek Afganisztánban. Ehhez pedig, s ezt a forradalmár vezetés jól látja: békére és biztonságra van szükség. st a Lenin-renddel tüntették ki 70. születésnapja alkalmából Borisz Vasziljevics Petrovsz- kij sebészprofesszort, akadémikust, a Szovjetunió egészségügyi miniszterét. Sanaában eltemették Ahmed Husszein Al-Ghasmit, a Jemeni Arab Köztársaság elnökét, aki szombaton merénylet áldozatául esett. Meggyilkolásának körülményei még mindig tisztázatlanok. Tomásek bíboros, a prágai katolikus érsek fogadta Piment, Moszkva és Oroszország pátriárkáját, az orosz ortodox egyház más vezető képviselőit. Adolfo Suarez spanyol miniszterelnök tegnap — egyna- pos hivatalos marokkói látogatásának befejeztével — Rábáiból visszatért Madridba, Közös közleményt írt alá a Portugália és Angola közötti kapcsolatok rendezéséről folytatott háromnapos bis- saui csúcstalálkozó eredményeképpen a két ország államfője. Ebben a két fél határozottan síkraszáll a faji előítéletek és a fajgyűlölet felszámolásáért az afrikai földrészen. Géppisztolyos őrjáratok cirkálnak a Mexikó északi határánál levő Matamoros utcáin, miután hajnalra elfojtották a mintegy négyezer diák hétfőn este kezdődő heves tüntetését. Az összetűzéseknek egy halálos áldozata és 30 sérültje van. Lisszabonban tárgya! — négy napig — hivatalos látogatáson Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter. , A sztrájkharc tegnap is folytatódott a francia haditengerészet hajóépítő műhelyeiben, a Moulinex háztartási 1 isgépgyár üzemeiben és a Boussac-cég bezárásra ítélt textilgyáraiban. A Renault- gyárban újra megkezdődött a munka. Az egyiptomi külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki azzal kapcsolatban, hogy a Tel Aviv-i kormány még elkészülte előtt elutasította a Ciszjordánia és a gazai övezet jövőjére vonatkozó egyiptomi javaslatokat. Gyilkosság áldozata lett a rhodesiai »belső megállapodással« létrejött úgynevezett átmeneti kormányban részt vevő, Muzorewa vezette párt négy tagja; egyikük a párt ír. gas rangú funkcionáriusa.
