Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-17 / 141. szám
Becslések és tanulságok A határszemle tapasztalatai Meghosszabbították a Jelentkezési határidőt Hat évtized a párt mutatta úton Sokfelé Ilyen kéipet mutatott a határ. Nagy érdeklődés kísérte a Hot évtized a párt mutatta úton elnevezésű vetélkedő meghirdetését a somogyi üzemekben, szövetkezetekben, intézményekben. A rendező szervekhez érkezett vélemények szerint mindenhol egyetértettek a siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat Petőfi Sándor szocialista brigádjának kezdeményezésével, hogy ilyen formában ismerkedjenek meg a kisebb és nagyobb közösségek a Kommunisták Magyarországi Pártjának hatvanéves történetével. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a vállalatok, üzemek, intézmények szakszervezeti bizottságainak közreműködésével szervezi a vetélkedőt. Papp János kultúrosztály-ve- zető elmondta, hogy a beérkezett véleményeket figyelembe véve meghosszabbították a jelentkezés határidejét, figyelembe véve a nyári szabadságolásokat. így nem késnek le azok a közösségek sem, amelyek július közepénvégén jelzik a részvételüket A nagyobb vállalatok közül például a Kaposvári Villamossági Gyárban, a Pamut- fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a Délviép-nél, s természetesen a kezdeményezést elindító Kőolajvezeték-építő Vállalatnál igen nagy az érdeklődés. Ez azzal is magyarázható, hogy a tavalyi sikeres Nagy Október vetélkedő után már jöttek az érdeklődők, mikor lesz megint vetélkedő. Bíznak abban, hogy az elektroncsőgyár, a Kefe- és Műanyagipari Vállalat és mások is minél előbb érdeklődnék a részletek iránt Ügy tervezik, hogy amint megkapják az irodalomjegyzéket, folyamatosan kiküldik a brigádoknak. Az eddigi tapasztalatok alapján kétszáz részvevő brigádra számítanak. Megkezdődtek a jelentkezések az ipari szövetkezetekben is. A barcsi Dráva Ipari Szövetkezet már beküldte a levele* á KISZÖV-höz. E ferflleten szintén meghosszabbították a jelentkezés határidejét A MESZÖV-höz ugyancsak sorban érkeznek a nevezéseit A lengyeltóti áfész Tyeresko- va brigádja, a kaposvári áfész tíz brigádja (közülük öt a Zselic Áruházból!), a marcali áfész 23. számú me&ztegnyöi boltjának brigádja, a marcali húsüzem Ady Endre brigádja, valamint a nagyberki takarékszövetkezet jelezte, a részvételét Most várják a levelet a balatonmáriai, a siófoki áfész-tői is. A KISZ a szakmunkásképzők, a közép- és szakközépiskolák fiataljainak a részvételére számít A párt—KISZ összekötő tanárokkal már megtanácskozták a vetélkedőt. Most kezdődnek a titkárképzők, ott a részleteket is megbeszélik. Ez a biztosítéka annak, hogy az iskolai KISZ- szervezetek szeptemberben megrendezhessék a helyi vetélkedőket Október elejére és végére tervezik az iskolák járási, megyei vetélkedőjét A hét elején igencsak sok panaszt hallhattunk a mezőgazdasági szakemberektől az időjárásra. Keserűségüket alátámasztotta a látvány, melyet a határ nyújtott a szűnni nem akáró esőzések után. Kedden Somogy déli részére indultunk, s az utak mentén látott kép mindennél meggyőzőbben, bizonyította: nem alaptalan a gond. Megdőlt gabonatáblák és “•fuldokló« burgonya- meg kukoricaföldek jelezték a viharos széllel érkezett eső nyomát. Jókora területeket borított a víz, és sajnos kevés helyen láttunk a felgyülemlett csapadék elvezetésével foglalatoskodó embereket. Pedig, ha ezek a “tavak« sokáig ott maradnak a táblákon, üres foltok jelzik majd a mulasztást, és elkerülhetetlen lesz betakarításkor a termésveszteség. . , ; — A növénytermesztésben ma úgyszólván semmi más nem történik, mint a vizek elvezetése a földekről — fogadott bennünket kedden Hantost István, a nagyatádi Május 1. Termelőszövetkezet elnöke. — Igaz, most is szemerkél, de evvel a munkával nem késlekedhetünk. Kár volna a szépnek ígérkező növényállomá- hyért. A gabonánál például a tervezettnél nagyobb hozam várható... A kalászosok termésével kapcsolatos kilátások korántsem az elnök egyéni megítélésért alapszanak: a múlt hét csütörtökén a termelőszövetkezet huszonnégy szakembere határszemlén vett részt, s közösen becsülte föl az átlagokat. Háromfáról, Taranyból, Nagyatádról a gazdaság minden üzemegység-vezetője, agronó- musa ott volt ezen a bejáráson. Most kedden éppen akkor érkeztünk a téesz központjába, amikor a tapasztalatokat értékelték, s a látottak alapján kijelölték a legközelebbi feladatokat — Még Induláskor megbeszéltük, hogy ki-ki a saját belátása szerint becsülj föl a kalászosok várható hozamát. Így mind a huszonnégyen elmondtuk véleményünket a látottakról. Tudtuk, hogy a hektáronkénti terv a 2100 hektár őszi kalászos átlagában harminc mázsa szem. Nos, a táblák képe most ennél jóval többet sejtet. A határszemle részvevői 37 és 50 mázsa közötti átlagot becsültek egy-egy táblán ... A szövetkezet elnöke elmondta, hogy ebben az időjárásban jól vizsgáztak a gazdaságukban alkalmazott agrotechnikai módszerek. Bebizonyosodott, hogy a mértékkel — a talaj és a termesztett növény igényeinek megfelelően — adaT golt műtrágya például “tartást« ad a gabona szárának, ugyanakkor a túlzott műtrágyázás — Növelik az üreges téglák termelését A téglaipar hosszú távú rekonstrukciós programja szerint 1990-ig mintegy 3 milliárd fariint értékű fejlesztési beruházást valósít meg a Tégla- és Gserépipari Tröszt. A nagyarányú fejlesztés évi 1 milliárd korszerű tégla termelését teszi lehetővé. A korszerű üreges tégla mindinkább valódi értékének megfelelő elismerést arat az építtetők körében. Különösen előnyös a 8 tömör téglának megfelelő, üreges, kézi falazóelem. Felhasználásával gyorsabb a falazás, ugyanakkor kötőanyagból negyedannyi is elegendő, mintha kis méretű tömör téglát használnának. Az üregekkel könnyített falazóelem szállítása is olcsóbb, mert a könnyítés arányának megfelelően a felére csökken a fuvarköltség. Az üreges falazóélem előnyei közé tartozik a jó hőszigetelés. Ez lehetővé teszi, hogy egy családi ház esetében évente ezer kiló olajat takarítsanak meg a lakók, a fűtési hőveszteség csökkentésével. Ezért a távlati tervekben előirányozták a hő- szigetelést javító téglaüregek térfogatának növelését is. A számítások szerint 1990-ig a tömött tégla arányát az 1960. évi 72-ről 20 százalékra csökkentik. Az üreges tégla termelésének csaknem 40 százaléka olyan termék lesz, amelyben nagy üregek vannak, így térfogatuknak egy negyedét—felét levegő, tehát üreg foglalja eL AZ ETVTtT KAPÓSTAKT IXEKTRONCSÖGTARA számítógépes termelésirányítás területére keadtő rendszerszervező iizeiinéniökőt keres programozásfejlesztőí munkakörbe. Cím: Kaposvár, Gyár u. 64—68. (40093) főként tartós esőzések idején — a gabona megdőléséhez vezet. A határszemle részvevői nem találtak dőlt táblát. — Az idén először öszevon- juk a kombájnokat és a terményszállító eszközöket a szövetkezet két kisebb kerületében, a nagyatádiban és a tara- nyiban, így egyszerűbb és áttekinthetőbb lesz az irányításuk, gyorsabbá válhat az átcsoportosításuk az érésben soron következő táblákra — mondta Hantos! István. — Erről is a határjárás tapasztalatai alapján beszéltünk a keddi munkaértekezleten, melyen a gépműhely dolgozói is jelen voltak. Délutánra várjuk a Somogy megyei Gabonafelvásárlő és Feldolgozó Vállalat munkatársát, és a hozambecslések alapján már megközelítőbb adatokat mondhatunk. Megbeszélhetjük, hol és hogyan helyezzük majd el a termést, mennyit értékesítünk, és menynyit tartunk vissza saját szükségletre. így idejében felkészülhetünk a tárolásra, és a szárítást is megfelelően előkészíthetjük. Utunk elején nagy kiterjedésű vízfelületeket láttunk a szántóföldeken, és azt kifogásoltuk, hogy kevés helyen eresztik le a vizet a táblákról. , A nagyatádi szövetkezet határára nem áll ez az észrevétel, s úgy tetszik a felkészülésből: nem éri őket váratlanul, ha embernek és gépnek indulnia kell a búzaföldekre, betakarítani a tervezettnél gazdagabbnak ígérkező termést Hemesz Ferenc Piaci körkép Eső ütést — gomba Paradicsom és uborka még mindig „importból” — Hétfőn jön az első málna Az elmúlt napok esői éreztették jótékony és káros hatásukat is a tegnapi hetipiacokon. Igazi slágercikk a gomba, sóik volt a cukorborsó, viszont romlott a kínált gyümölcsfélék, különösen az eper minősége. A kaposvári nagy hetipiacot nyárias kínálat jellemezte. Az új burgonya már csak 2—3 forinttal drágább a négyforintos réginél. A háziasszonyok szerint valójában olcsóbb az űj, hiszen ott alig van hámozási veszteség, míg a régiből olykor csak minden második szem fogyasztható. A budapesti piacon már megjelent a hazai termésű uborka. Kaposváron még csak egyetlen kistermelőnél árulták. 20 forintért. A paprika ára valamelyest már alacsonyabb a múlt hetinél, de még mindig akadt darabonként 6 forintért kínált tölteniváló is. Kevés és változatlanul drága — 40—50 forint — volt a még mindig csak a melegházakból származó paradicsom. Különös visszásságot produkált a gyümölcspiac. Az eső után gyorsan romló gyümölcsféléken mielőbb túladni akaró termelők már 14—16 forintért kínáltak epret és 12 —15 forintért cseresznyét. Az előbbi ugyanakkor a felvásárlói védőáraktól kötött Zöldért boltokban még 24, az utóbbi 14—22 forint volt Jól jártak tehát a szerződött kistermelők, hiszen felvásárlói árként is megkaptak annyit mint a piacozók, akik számára a kereslet—kínálat törvénye diktálta az árat Jó fölhozatal volt gombából, igaz, a szokásosnál magasabb, 20—70 forintos áron. A kaposvári Arany téri kis piac — rendszerint magas áraival és gyönge kínálatával —lassan elsorvasztja önmagát Tegnap már csupán egy tucat árus kínálta 20 forintos eperjét, 10 forintos cukorborsóját és még mindig aránytalanul drága virágait E helyen gyakran lehettünk tanúi, amint a “törzseladók« éles szóval “kiközösítették« alacsonyabb árakat kérő társukat A városrész zöldségboltjainak javuló ellátása és az újabb üzletek megnyitása végképp lehetetlenné teszi az efféle manipulációkat A marcali piacon több volt a “fitymáló«, mint a vásárló. A zöldborsót 10, az epret 15, a cseresznyét lb—12, a karalábét 2,50 forintért kínálták. Szokatlanul hosszú a hiánycikkek listája. Nem volt káposzta, karfiol, uborka, újburgonya és paradicsom. A marcali vásárlók — a helyi tanács szakembere szerint — a szezon eleji árak ellenére is inkább a zöldságszaküzletekben vásárolnak, ahol uborka (23 forintért) és 'káposzta is volt (7-ért). A nagyatádi piaccal “eperáradat« volt csakhogy 18—20 forintért A zöldborsó jórészi 10 forint fölött kelt el. A megye legnagyobb bur- gonyatermelő körzetében volt a legdrágább az újburgonya; kilója 12—20 forint A helybeli termelők szerint ez még mindig a természet kéthetes késésének a következménye. Gyönyörű és olcsó (2—3 forint) volt viszont a sárgarépa csomója és uborka is volt már 18 forinttól. A siófoki piacot továbbra is az átlagosnál jobb “budapesti ellátás« és jórészt extra árak jellemzik. Még a Alföldről is jönnek árusok, akik már kínáltak málnát és ribizlit, paradicsomot, uborkát és spárgát Valamennyit “patikamérlegen« ... A megyei Zöldért hétfőn várja az első — csekély — málnaszállítmányt, és ugyancsak a jövő héten az első ribizlit. Paradicsomból és uborkából fogyóban a korábbi “import«, és még nincs hazai termés. Sok a cukorborsó, de csak mérsékelt a kereslet, újburgonyából pedig az eső késleltette a szedése. Az újabb, nagyobb szállítmányt — 240 mázsát — hétfőre várják. Legendák a léről Pingálta az alcsuti kastély szobáinak mennyezeteit egy dilihoppnak tartott, cingár lábú francia piktor, bizonyos Bulanzsé Péter nevezetű, kivel, ha nem is seggreverőcs- kéztünk együtt, de komáztunk. Őszülő, magányos ember létére időnként lovat kért, nyergesét, s bár nem szerepelt a kiszolgálandók között, én nem tagadtam meg tőle, ha mehet- hékje volt. Évek óta. él itt, magyarul tudott, ahogy itt hallás útján muszájból megtanult. A kastély manzárdjában lakott, lakása kész bohémtamya. Firnájsz szagok és terpentinek, fenyőgyanták, rajzok, vázlatok a falakon. Mondom: kész bohémtanya. Bor ds, persze, piros, kényelmes fekvők, I meg ülőhelyek. Akkora bőr- szivarok az asztalokon, hogy köldökömig ér a parazsa, ha rágyújtok belőlük. Nézegeti a könyvet, motyog a foga között, hogy micsoda smancákat I olvasnak ezekl — Kíváncsi vagy te, csikós, reájuk? — Hogy mi sírni valójuk van? Ételük, italuk, terített asztaluk örökké készen. — Igazad van. De az ember nincs meg szomorúság nélkül. — Ha mindene van, akkor má baja? — Örülök, csikós, hogy kívül se vagy más, mint belül. Egészséges. Persze ilyen korban az ember! Haj, én huszonegy éves koromban Párizs üdvöskéje voltam. Aztán idetemetkeztem, amikor vénülésemben az új üdvöskék föl- csöpörödtek. Böcsülésem van itt. A legintimebb mivoltukat idetárják vénülő szemem elé. Festem, rajzolom őket, amit úgy élveznek, követelnek rajtam, mint a legkedvesebb foglalkozásukat. Nem a kép kell nekik. Ládd, nem tartanak rá igényt, hanem a művelet maga. A pózok, a törvényesített ruhátlanságak. Nézd meg. Ez Tusi ! ötven vázlat, huszonöt pozitúrában. Ebből egy tucat már olajba áttéve. Ragyogó nő, de nem csupán az én ecsetem nyomán, hanem a valóságban. S hogy ismeri már kezem, ecsetem, emlékezetem teste minden apró zugát! Ö ott ül, fekszik, öreg piktorok angyalainak modorában áléi, dévánkozik, könyökére ejti fejét, alvó Vénuszt magába képzelve tárja elő magát. És fizet is képeimért. Nem kell egy sem néki. Volt rá példa, hogy éjszaka zörgetett föl érte a szobalánya, hogy menjek ezzel meg ezzel a képével a lakosztályába. Matatja gyertyánál, nézi, mint a halálos végrendeletét. Beteg. Ügy született. Ö az exnádornak, az egykori Eszterházi országnagy- nak valamelyik oldalra szakadó szépunokája tán. Nem ismerem a családfa ága-bogait. Nincs egyedül a bolondériá- jával. Henri kisasszony szintén az. Nézd meg. Mint egy nimfa isten. Noha tíz évvel fiatalabb Tusinál, szenvedélyesebb, követelőzőbb annál. Ha Tusiról ötven vázlat, róla száznál alább nem eshetünk. Tessék? Akarod látni? Mi más gondja van. Magát akarja látni az általam készített tükörben, A tükör nem érdekes. A tükör bizodalmas holt tárgy. A betegességig fokozott képzelgéseiket akarják fogható formában látni. És súlyosbodik a helyzetük. Neveltségük, meg örökölt tisztaság igényük, mikhez semmi kétség nem férhet, összeütközik bennük a természet kívánalmaival. Nem merik tudomásul venni. így aztán szépen, tudják is, a tisztaságba bolondulnak bele. No, jó. Lányok. De hát a rokoni asszonyok se élnek másképp. A Bécsben kamaráskodó Felházy gróf aranyos osztrák felesége. Külön gyűjtemény került róla össze nálam az évek során. Megjön egy karácsony előtti havas éjszakán, fűtött, csön- gős szánkókban. Váltott lovak siető döghalálában. Nékem nyomban vászon elé kellett állnom. Ledobálja magáról minden ruházatát, maga elképzelte pózba kanyarodik, ahogy elkényeztetett macskák otthonoskodnak a fűtött kandallók előtt, s de egy szó nélkül várja, követeli, hogy fessem. Hogy örökítsem, rögzítsem, hogy maradandó példányt, másolatot készítsek róla. És roskadásig, hajnali tíz óráig dolgozok, csak épp fala- tozásnyi időt enged, s tovább estig. Másnap estig képnek kell teremtődnie. (Folytatjuk)
