Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-02 / 128. szám

ünnepi könyvhét Téka a társközségben Idegen nyelvű oktatás Bulgáriában r X könyvhét somogyi ese­ményeinek sorába tartozott a barcsi járásban, a Vízvárhoz tartozó Bélaváron berendezett könyvtár avató ünnepsége. Egy nappal az átadás előtt beszélgettünk a Vízvári Köz­ségi Közös Tanács vb-titká- rával, Szabó Imrével. — A községi közös tanács felelőssége: miként fejlődnek a társközségek? — Két társközségünk van, Heresznye és Bélavár. Béla­váron május 1-én adtuk át a 300 ezer forintért felújított művelődési otthont. Könyv­tárunk helyzetén úgy tud­tunk javítani, hogy az 1977- bén elköltözött iskola — kör- zetesítették — épületét a könyvek otthonává rendeztük be. Az iskola alig tíz éve épült, a könyvtár az egyik tanter­met 'kapta meg, ezzel nyolc négyzetméterről negyvenöt­re nőtt a területe. Az épület­re alig kellett költeni, a fes­tés, a mázolás jelentett csak kiadásit. Az épület másik ré­szét a pártszervezet használ­ja. A vb-titkár »kuszliknak* nevezte a könyvtár korábbi helyét, az új intézmény az olvasó ember minden igényét kielégíti. — Heresznye a másik társ­községünk, ott az iskola or­vosi rendelőként, könyvtár­ként működik a körzetesítés óta, s lakást adtunk benne egy pedagógusnak. Tervezzük a művelődési otthon felújítá­sát, 1979-ben lesz rá pén­zünk. Most a fő feladatunk a belvíz elvezetése, a Dráva- ártér gátrendszerének a fel­újítása. Mindkét községünk­ben most korszerűsítik a gáz­cseretelepet. A Dráva vidéke Somogy jellegzetes, különös hangula­tú tája. Bélavár hétszázötven lakosú község, régen a halá­szat adta az itt élők java ré­szének a kenyeret. Megfo­gyatkoztak azóta az emelőhá­lósok, a sporthorgászok szá­ma gyarapszik. A halászathoz szükséges eszközök készítésé­hez már csak kevesen érte­nek, egy közülük a hetvenöt éves Szirtes Ferenc. Király Lászlót, a járási könyvtár munkatársát a béla- vári könyvtárban találtuk, az utolsó simításokat végezte az új berendezéseken. — Az új könyvtárnak az tud igazán örülni, aki is­Miért nem? "Az ebédlő ajtaján piros be­tűs meghívó. Író—olvasó ta­lálkozó. Szeretettel várunk mindenkit. Fizetésnap van. A szerelde asszonyai fürgén zu­hanyoznak. Két óra lesz né­hány perc múlva. — Én nem megyek — hatá­rozott hang jön valamelyik hátsó zuhany alól —, sietek vásárolni. Az utolsó cseppek végig sem gördülnek a testién, erőteljes mozdulattal dörzsöli szárazra magát. — Ketten mennek a brigád­ból, vállalás. — Miért nem közösen mind­annyian? — Sietni keilt — Hova? — Sok a dologi — Tudod ki lesz a vendég? — Nem. De ez nem is olyan fontos. Megmondom a nevét. — Még nem hallottam. — Gyere el, jelenség! — Nem szeretem a verseket. — Mit szeretsz? — Hát, Szilvásit.. '. Nem tudnád megszerezni az Egymás szemébe című kötetet? — De igen. Gyere el, mun­kásköltői — Úgysem értem meg ■. A költő arca villan föl előt­tem. Ártatlan kék szeme, da­cos. minduntalan fricskázó te­kintete, az el nem felejthető, ironikus ránc a szája szögleté­ben. Róluk, nekik ír. Az osz­tályának. Félóra múlva itt a » jelenség-«. Talán az egyedüli nem József Attila-díjas azok közül, akik már tettek az asz­talra valamit. A műhelyben harminc asz- szony hajol apró gépe fölé. Villámgyorsan szerelik az alja- zatokat. Majdnem mindegyi­kük előtt gyufásdoboz, rajta füstölgő cigaretta. Néha szip­pantanak. — Nem jöttökf — Hova? — A találkozóra! — Ugyan, kérdezd meg a művezetőt! — Levonják az időt. — El sem engednek, a nor­ma az első! — Igaz is, abból nem élünk meg... — Nem is ismerjük azt a költőt — nevet —, meg egyi­ket sem... — Miért nem olvastok ver­set? — A rosse b tudja, érthetet­len, meg nincs rá idő... — Inkább útleírást vagy új­ságot. — Ami könnyen emészthe­tő ... — Szóval, ha engednének, akkor sem jönnétek? Egy szőke asszony maszatos ujjúval végigsimít az arcán.- Fáradt vagyok, nem is na­gyon érdekel... — Egyáltalán nem? Nem szól. Megállás nélkül szerel. Szerel már tíz éve. Csu­kott szemmel is pontosan dol­gozik. — Meg kellene ismerned ezst a költőt! Amit mond, az igaz és közérthető... — Mentnek az írodások, az ö munkaidejükbe belefér. összeszorítja a száját, ,to­vább szerel. A »jelenség* ujjat köré te­keri a beföttesgumit, és élni kezd. Minden sejtjével. Meg­mutatja önmagát. A közönség sokáig feszülten figyel, azután szinte varázsütésre elengedi magát, és derül a paródiákon. Valahol átkot szórtak a költő fejére, azt igyekszik lehullaj- tani (ha újabb nem szakad rá). Hajthatatlan ember, kihívja a sznobok haragját. Ez élteti. Es egy még emberibb, őszintébb valóság. Nincs messze az az idő, amikor talán Z.-né is feláll a munkapadtól, és azt mondja: jó, hogy itt járt a költő... hSbvr Béasa merte a régit. Az ötszörösénél is nagyobb téka minden bé- lavári család meghitt ottho­na lehet A vízvári központi könyvtár látja el a most ezerkétszáz kötetes bélavár! könyvtárat; évi beszerzési kerete tizenöt-húszezer fo­rint. — Milyennek ítéli a járás könyvtárhálózat át ? — Most már jónak, a bé- lavári könyvtár méltó elhe­lyezésével tulajdonképpen az utolsó adósságot is törlesztet­tük. Pénzes Istvánnét legtöbb­ször otthon találni, második gyermekét gondozza. A szom­szédos vegyesbolt vezetője volt, hét éve tiszteletdíjas könyvtáros. — A gyes után boltvezető- helyettesnek megyek vissza, de a könyvtárat továbbra is vállalom. A boltban kaptam kedvet a könyvekhez, bizo­mánybán azt is árultam. Éven­te mintegy tízezer forintért kelt el könyv Bélaváron. A könyvtáravató ünnepség­re Berták László költőt hív­ták meg. H. B. Négy évvel ezelőtt egyetlen iskola volt Bulgáriában, amelyben — az elsőtől a tizen­egyedik osztályig — idegen nvelven: oroszul folyt az ok­tatás. Ma már nyolc ilyen is­kola van. Az első idegen nyel­vű gimnáziumot 27 évvel ez­előtt nyitották meg kövecs­ben. Ma. idegen nyelvű közép­iskolában 16 000 diák tanul, és 32 olyan középiskola működik, ahol a tanítás részben vagy egészen oroszul, németül, an­golul, franciául történik. Ezen­kívül egyes szakiskolákban á spanyol és az olasz nyelvet is tanítják. Az idegen nyelv iránt érdek­lődő általános iskolai tanulók a VII. osztály elvégzése után felvételi vizsgát tesznek, majd az előkészítő év alatt — a legmodernebb taneszközök, nyelvtanítása módszerek segít­ségével — hatezer szóból álló szókincset sajátítanak el. Ez­után a nyelvi osztályban foly­tatják tanulmányaikat A tör­ténelmei, földrajzot, kémiát és biológiát mindig a választott idegen nyelven tanulják, ami a megfelelő szakirodalom elsajá­tításában nyújt számukra se­gítséget. Anyu, apu menjünk tornázni! A prágai Sokol Malá Stra- na sportegyesület tornatermé­ben érdekes kép tárul a lá­togató elé. A teremben 2—4 éves gyerekek hemasegnek. Mindegyikkel vele van az édesapja vagy az édesanyja. A felnőttek a gyerekekkel együtt tornáznak. Dr. Jana Berdychová docens vezeti a foglalkozást. »A testnevelési rendszer egyik legújabb kez­deményezése ez« — mondja Berdychová. “-1964-ben merült fel a szülők és gyerekek kö­zös testedzésének gondolata. Az ötlet azután hamarosan meg is valósult. Csehszlová­kiában ma mintegy ezer sportegyesület van, ahol ezt a módszert alkalmazzák.« A kicsik és a felnőttek előbb körbe menetelnek. Az­után felhangzik a zene, vi­dám -ritmussal. A gyerekek karjukat mozgatva »repül­nek«. A gyakorlatokat a gye­rekek könnyen vápák. »Sérü­léstől, megerőltetéstől nem kell tartani« — magyarázza dr. Berdychová. »Orvosokkal ellenőriztettük a gyakorlato­kat. A vizsgálatok folyamán kiderült, hogy a gyerekek, annak ellenére, hogy a torna­teremben egy percre sem áll­nak meg, fizikai erejüknek csupán hatvan százalékát merítik ki. S hogy a szülők otthon is tornázhassanak gyermekeikkel, egy könyvecs­kéből ki is adtuk a gyakor­latokat »Anyu, apu, tornáz­zunk egyiütt!« címmel. A prá­gai Olympia Könyvkiadónál már harmadik kiadásban je­lent meg, de még most sem elégítettük ki teljesen a ke­resletet.« A szülők és a gyerekek együttes tornázásának gondo­lata más országokban is fel­merült. Dr. Jana Berdycho- vát meghívták Jugoszláviába ahol ötszáz testnevelő tanár­nak tartott előadást. A mód­szert Lengyelországba n, az NDK-ban is népszerűsítette, sőt Kubában is. ahol már 65 ilyen szakkör működik. Dr. Jana Berdychovát Olaszor­szágba is meghívta egy test- nevelési egylet, és azóta ott is létesültek csehszlovák min­tára hasonló tomaszakkörök. A nagy nemzetközi érdeklő­dést mutatja, hogy a mód­szertani kiadványt már hét nyelvre lefordították. És mit, szólnak mindehhez a szülők? »Az itt eltöltött kö­zös óráknak pozitív hatásuk van a gyerek és a szülő kap­csolatára Ez az egyik ok, amiért csináljuk és ilyen so­kan látogatják óráinkat. A másik az, hogy a felnövekvő nemzedék tagjai egészségesek és ügyesek legyenek. És egy kis mozgás ugyebár a fel­nőtteknek sem árt.« m Tóth Béla í — -------­Leien .dák a lóról Megfehéredtem, s mint a gye­rek , kószálok Fürtön Etel kö­nyöke gombja iránt. Ezt tudná meg Pircsi! Vág­ná belépfcemkor fejemhez a kotlát, hogy elszédülnék. Ilyen szégyent, ilyen pofapi­rulást hozni eladó lányainkra, legényül élő fiainkra. De hát innét már nincs curikk! A csanádi káptalan is azt pré­dikálta annak idején, hogy a gondolt bűn is olyan, mint a csinált Csak hát nem olyan jó az, pap uram! Ha már kigondoltam, ki is mondom. Biztattam magam, meg ne fa- roljak már Pircsi netáni há­borgásától. De nem találom Szekula há­zát sehogy. Ürgetem-forgatom magam előtt a régi falut, hogy odatájékozzam magam kérdezősködés nélkül, mert úgy nem jó. A falu olyan, mindent hamarébb tud, mint aki cselekedni akar. Vatályo- zom aztán magam mind kö­zelebb a Szeku.la-portához, mivel annak fűzfafonadékból kell legyen kapuja, góréja. Végre odaérek, lóról belátok a portára, ott van mindjárt Etel, a köcsogtartónái babrál, rámneszei, nem is gondolja, ki leskelődik a kerítésük fölött Odaagyonistenelak neki, de hangom olyan fakó, mint a tegnapelőtti grízes tészta, hát nem vél rám, de jön előre, kérdez: — Mi járatban erre, jó em­ber? — Székül áékat keresem. — Te vagy áz, Balára? — Én lennék. — Hol ültél eddig, ml szél hajtott erre? — Elmondom. — Akkor ne lörul beszélj velem! Gyere, Misa is itthon van, bajol a lovaival. Megörül, ha meglát! Százszor keresett határról határra. A beszédre előtérül Misa. Mint mikor utoljára láttam, most is gebéit babusgatja. Tepsinyi öröm a képén. — Hohoóóó, de jókor jöttél, csu­pa rühes hámsirók lettek a lovaim, azt se tudom, főbe üssem-e őket, vagy a nyúzó- nak adjam egyenesen? —■ No, akkor hozzám ne nyúlj, lúgban moss kezet, ve­gyél magadra tiszta gyolcsot itt a lovam, eridj be Békésre Patikai Lukácshoz, ott lakik HÉTVÉGI TÁ/OLÓ Kabaré és könyvek Siófokon már »forog azide­gen«. De a helyiek közül is so­kan lesznek kíváncsiak szom­baton 20 órakor a BM Kapos­vár Táncegyüttes folklórműso­rára. Helyszín a Dél-balatoni Kulturális Központ A barcsi Móricz Zsigmond Ifjúsági és Művelődési Köz­pont is programokat ajánl, né­zőket vár a hét végére. Szom­baton a pedagógusnapi ünnep­ségen együttesek, szólisták lépnek majd fel az ünnepi műsorban. A fúvósszextett, a gyermefcszínpad, a gyermek- tánccsoport működik közre. Is­kolai szakkörök és pedagógu­sok munkáit mutatja be egy kiállítás a művelődési házban. Vasárnap délelőtt 9 órakor az intézmény gyermekcsoportjai és a Gábor Áron Színpad Me­se és játék a pódiumon cím­mel tart bemutatót legjobb produkcióiból. Este diszkó­program várja a fiatalokat Szombaton és vasárnap a ba­latoniéitól művelődési ház ha­sonló zenei ajánlattal kedves­kedik a fiataloknak. Egy pillantás a megyehatá­ron túlra! A dunántúli érem­gyűjtők ötödik keszthelyi ta­lálkozóját rendezik meg va­sárnap délelőtt 9 órakor a vá­rosi színházban. Egész napos éremcsere, alkalmi éremárusí­tás szerepel a programban. S bizonyára lesznek olyan ven­dégei a találkozónak, akik el­látogatnak a híres Festetich- kastélyba is, hogy megtekint­sék az állandó kiállítást Mit nyújt a hét végén Ka­posvár a szórakozni, művelőd­ni vágyóknak? A gyerekek bizonyára szíve­sen nézik meg újra Fábri Zol­tán kétszeres Kossuth-díjas rendező Pál utcai fiúk című (amerikai—magyar) filmjét, melyet Molnár Ferenc immár klasszikusnak mondható ifjú­sági regényéből forgatott. A neves magyar rendező alkotá­sát az Oscar-díjra is jelölték. A Pál utcai fiúkat a Vörös Csillag Filmszínház tűzte mű­sorára. A Szabad Ifjúság Film­színház programjában is ta­lálható színes magyar film. Hintsch György A veréb is madár című munkája, mely­nek kettős főszerepét Kabos László alakítja. A Kill ián György Hiúsági és Úttörő Művelődési Köz­pontban a cseri alkotók klub­jának munkáiból • nyűik kiállí­tás. Két pályázatot hirdetnek a gyerekeknek. Egyének és kö­zösségek is pályázhatnak a Nyári útikalauz című fotókiál­lításra, illetve a Nyári színek című képzőművészeti kiállítás­ra, melyeket augusztus 18-án rendeznek meg. Beküldési ha­táridő: augusztus 10. Volt egyszer egy kabaré. 1 Ez a címe a Latinca Művelő­dési Központ szombat esti ajánlatának. A Radnóti Irodal­mi Színpad vendégszerepel is­mét. Ezúttal Bodrogi Gyula rendezésében zenés produkció­val; a század első évtizedeinek kabarétréfáit újítják fel. Köz­reműködik Bodrogi, Harsányi Gábor, Buss Gyula, Hollai Kálmán, Pécsi Ildikó. Kezdés 17 és 19 órakor. Még állnak a Latinca téri könyvsátrak, a hét végén ér véget a könyv idei ünnepe. Bár nagyon sok kiadvány már gazdára talált, még mindig akad böngésznivaló. Örkény István remek színdarabjai Élőszóval címmel jelentek meg a Magvető Kiadónál. Hernádi Gyula—Jancsó Miklós készülő, háromrészes filmjének irodal­mi forgatókönyve Vitám et sanguinem címmel kapható. A világhírű író, Gabriel Garcia Marquez A pátriárka alkonya című regénye is a könyvhét legjobb kiadványai közé tar­tozik. »Ajánlólevél« mostani munkájához a néhány évvel ezélőtt megjelent, két. kiadás-' ban elkelt regény, a Száz év magány. Itt hívjuk fel a fi­gyelmet az Európa Zsebköny­vek sorozatában napvilágot lá­tott kisregény- és novellagyűj­teményre, melynek. A.ndrej Platonov, az 1928—1947 között élt szovjet író a szerzője. Vol­taképpen a hatvanas években lett igazán népszerű, elismert író, tehát halála után. ' A somogyi kiállítások közül ezúttal a balatonboglári ká- polhatárlatna hívjuk fel a fi­gyelmet. Perez János Rab ma­dár című alkotása a parkban kapott helyet Képünkön ez látható. á harangláb tövében, hozzá tőle egy szilke lőrüh-kenyo- csöt De nehogy agyon zar- gasd ezt a csikót, még most tölti az okuló időt. Készül Misa, szabályosan, ahogy mondtam néki. Tiszta gatya, lajbi, nehogy rühbeke­verje a lovam. Etel nem tikolja, hogy örül. Tesz bort, krumplis pitét, dé­li húsokat, megtönli ültöm előtt a székek. Dagadok. Má­mét itt még utánam valami böcsület — Aztán hogy ballag soro­tok? Látom, bevastagodtatok mindenből. Gyerek van-e? — Az az egy bánatunk, hogy nincs! Nem tudott vagy egyet csöppentem a teremtő. Pedig kellene, aki elpiszmog­na körülöttünk öregségünkre, meg hát azt a kicsike vant, akire hagyjuk. A létő világon egy rokonunk nincs, nehogy gyerekünk teremtődött volna. Hát nektek? — Egy híján annyian va­gyunk, mint az apostolok. — Hát akkor nem féltek? — Nem. Félni nem félünk. — Ládd, hé... hogy is mondjam, éreztem én, ugye negyven éve, hogy no, de te mint szélben a pihe, csak el­repültél. Fülemben maradt a sza­vad. Azt kérdezted, hát Misa előtt hogy teszed ezt a helyé­re, hogy így a kezembe adod magad? Hát, hogy teszem? Nincs nekem cívódni valóm senki­vel. Se az élettel, se az isten­nel. De hát nagy bánat ez rajtam. Mely ónk az oka, ki a tudója annak? Misa nem má­ié. Én sem hívom a szom­szédasszonyt, hogy segítsen, nem győzöm az uramat. Áll­tam volna ki az utcasarokra, hogy jöjjön már egy olyan ember, kinek van zacskónyi puskapora? Etel lassacskán nekisírta magát a bajának. — Te meg biztosan eltörőd­tél, dűljél le a hűvös szobá­ban. Messziről jöttél? — Én nem düledezek, mert idevetődik valaki, hírbe ke­ver. Ez a falu Is olyan pállott szájú, mint a többi, a bika alá is borját tesz. — Ne félj. Aludj, majd le­ragad a szemed. Mutatom a helyed. Ügy voltam vele, az öreg ló, ha meg nem. is eszi, mert fo­ga nincs, de legalább megrö­högi a zabot Szóra hajló ember voltam világéletemben, megyek nagy jámboran a tisztaszoba hűvö­sébe, ilyen úr nem voltam, mióta eszem tudom. No, fek- szek Bolond vagyok tán? (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents