Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-15 / 139. szám
ÍLETMÓD ÉS MŰVELŐDÉS Tengernyi tő G yaJcraiv okoz fejtörést népművelőknek, ha egy-egy kiváló művészeti rendezvényre a közönség nem jön eL Mi tartja vissza? Nem ér rá? Nem érdekű? Nincs egyértelmű válasz. Kinek-kinek a mindennapi életritmusa, érdekeltsége, elfoglaltsága, hangulata határozza meg végső fokon a részvételt valamilyen rendezvényen. Még inkább érvényes ez a művelődési folyamatokba való bekapcsolódásra. Fiatal és felnőtt az idő kettős szorításában él: kevés a szabad ideje, sok a tenni- és tudnivalója. Munkahelyen és otthon sokféle művelődési hatás éri, egyfelől szakmájával, önképzésével összefüggésben, másfelől élményre és szórakozásra vágyó énjének (személyiségének) belső szükségletéből fakadóan, ömlesztve kapja a kultúrát minden értelmes ember. Lévén televízió, rádió, megannyi újság, folyóirat, szakkönyv bejáratos a lakásába. Nemcsak a szabad idő véges, az emberi befogadóképesség is. Megoldás: a megfontolt válogatás a művelődés- tanulás lehetőségei közt. Csak olyan dolgokat lenne érdemes megnéznünk, megjegyeznünk, magunkba fogadnunk, amelyekből létünk és személyiségünk építkezik. Persze, ez túlzottan ésszerű (programszerű) életvitelt feltételezne. Nagyfokú, már-már emberfeletti tudatosságra lenne szükségünk. Ám,, úgy tetszik, döntéseinkben gyakran a »véletlen-« kap szerepeit. Ha meggondoljuk, ez a véletlen mégsem egészen véletlen! Benne rejtőzik mindennapi életünk és személyiségünk megannyi »rezdülése«, életkörülménye, kívánalma, terhelése, hangulata, szükséglete. Két szóval: az életmód emberestül. A közművelődési párthatá-1 rozat fogalmazta meg átfogóan az életmód és a közművelődés közös gyökérből való sarjadását Kölcsönös feltéte- lezettségét. Az egyik üzemben a bri- gádművelődés kísérleti rendszerének ürügyén, szakmunkásokat faggattam: miben áll művelődésük? Vajmi ke- [ vés derült ki mindaddig, amíg a brigádművelődés oldaláról közelítettünk a kérdéshez. Mihelyt az életükkel járó elfoglaltságról, kedvtelésről érdeklődtem, nagyszerű dolgok derültek ki. Oyanok. amelyek az életmódban és a személyiségben egyaránt adottak. Például: kirándulások, országjárások kapcsolódtak a barlangok geológiájának, vagy a régi várak történetének ismeretszerzéséhez. Másoknál a kisáEat- tenyésztés elfoglaltságával meg a horgászás örömével járó természettudományos tájékozódás iránt tapasztaltunk fogékonyságot Sőt jártasságot. Mindez természetesen 'kapcsolódott életükhöz. A brigádművelődés dossziéjában azonban alig szerepelt A művelődés meghatározója az életmód adita személyes és társadalmi körülmény az adott embernél, illetve az adott településen. Ha mindennapi életünkkel és formálódó személyiségünkkel nçm találkozik természetszerűleg, belső szükségletként, álékor kényszeredett, kelletlen, hatástalan a művelődési alkalom. Nemrég ' a szocialista- brigád-vezetők klubjában említette valaki, hogy műszak után könnyen »elslisszolnak« a munkások a foglalkozásról, ha nem vigyáz a rendezvény szervezője. Ügy gondolom; nem az embereket kéne »elkapnunk« ilyenkor, inkább a »slisszo- lás« okait kéne tetten érnünk. Ki miért megy el? Mi várja otthon vagy a lakóhelyén? Szükség van-e arra az ismeretre. melynek megszerzését nem óhajtotta, csupán »beráncigálták« az előadásra? Van-e ideje? Fontosabb-e, ami »meglépésre« ingerli, mint az, ami tartóztatja? Megannyi kérdés. Valamennyi az életmód egészében fogalmazódik meg, s ott is nyer feleletet. Közművelődésünk nagy adóssága — alapvető adóssága! — hogy az életmód és a művelődés összefüggéseit csupán általánosságokban vizsgálta. Tavaly zajlottak (persze, különösebb »zaj« nélkül) a közművelődési határozatok teljesítését vizsgáló, értékelő tanácskozások községi, járási, városi párt- és tanácsi szerveknél. Több beszámolót ismerek. Az a vélemény alakult ki bennem: bár mindenről szó van ezekben, a hibákat sem hallgatva el — az egészből mégsem derül ki: hol is tartunk a közművelődés megújulásában? Mennyire szolgálja az életmód alakulását, egyáltalán, mennyiben összehangolt életünk művelődése a művelődés életével? Mik a főbb gondok, melyek megoldása nélkül nincs előrelépés? Egyes tájaik, községek adottságai milyenek? era kell sietnünk a közművelődés megújításában, élethez és személyiséghez igazításában. Évtizedes programot jelöl meg az erre vonatkozó párthatározat. De már az első lépéseknél sem késlekedhetünk abban: igazi ösvényen induljunk! Mondhatnám, az élet lábnyomait kitapintva szegődjön az ember útitársává a művelődés. Haladjon ütemes lépéstartásban vele, akár gyorsulni, akár lassúbbodni kényszerül. A legfontosabb, hogy mindig serkentse az embert Balogh Ödön Negyvennégyen tanultait a konzultációs központban Üzemmérnököket avattak Faházak és fenyvesek A Bajkál-tóhoz látogató idegennek a vendéglátók mindig elmondanak egy régi mesét »Az öreg, szürke szakállas Bajkál apónak 333 .szorgalmas fia volt. Ezek a fiúk nagy gazdagságot gyűjtöttek össze szorgalmukkal, jóságukkaL Megszámlálhatatlan volt a kincs, amelyet naponta a környező hegyekből hoztak. De a kincs gyorsan fogyott, mivel volt az öreg Dajkálnak egy leánya is, áld szertelenségével, könnyelműségével, költekezésével sok bánatot okozott A leányt Angarának hívták. kor, merre vándorolnák, és hogy vándorlásuk során eljutottak egészen a tengerig...« Bajkál, a mesebeli öreg harmincmillió éve gyűjtögeti saját és az emberek vagyonát, terreí pazarolja szét a nagy vagyont Csodálatos, titokzatos ez • táj. Már a tó méretei is mesébe dllőek. A víztükör 636 kilométer hosszan, néhol 70 Egy alkalommal fekete sirályok érkeztek, akik elmondták, hogy él a hegyek mögött, a végtelen tajgán túl egy szép ifjú, kinek a neve Jenyiszej. Bár Angara az ifjút sohasem látta, az elbeszélés alapján rögtön beleszeretett Szerelme olyan erős volt, hogy azon nyomban elhatározta: eljut Jenyiszejhez. Legyőzte a hatalmas hegyeket melyeket az öreg Bajkál gördített elébe. Egyetlen éjszaka eljutott hozzá: a találkozásból szerelem lett, a szerelemből házasság, nagy család. A családot egész Mint a tenger;;; a vizet Olyannyira, hogy itt található a világ édesvízikészletének húsz százaléka. Pedig a tékozló lány, Angara mákitóméter szélesen ragyog a szibériai éjszakában. Az eddig mért legnagyobb mélység 1620 méter, versenyre kel tengerekkel, óceánokkal. Kap osvaron As ősszel is indul első évfolyam = A hallgatók 70 százaléka munka mellett tanul Gyártástechnológiai szakon végzett üzemmérnököket avattak tegnap este Kaposváron, a Dorottya-szálló különtermében. Négy évig tartó tanulás, sok vizsgaizgalam után negyvennégy levelező tagozatos hallgató vette át a Bánki Danát Gépipari Műszaki Főiskola oklevelét dr. Angyal Béla főigazgatótól. Az ünnepség előtt néhány órával még javában folytak az államvizsgák a gépészeti szakiközépiskolában, abban a tanintézetben, amely négy évig fogadta, várta őket. A megye és a város kérésére négy évvel ezelőtt szervezett — a szakember-utánpótlás biztosítása érdekében — konzultációs központot Kaposváron a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola. Somogy — elsősorban Kaposvár — levelező tagozatos hallgatóinak hetenként egyszer egész napos konzultációs lehetőséget biztosított a szakközépiskola. Az évfolyamon négy évvel ezelőtt hatvanhárman kezdtek a tanuláshoz. Negyvennégyen tegnap este oklevelet kaptak. Azt mondják: a második évfolyam óta senki sem morzsolódott le. Mi lesz a konzultációs központ jövője? Dr. Király József, a főiskola főigazgatóhelyettese elmondta: négy év óta minden esztendőben indítottak első évfolyamot Kaposváron. — A felvételre jelentkezett somogyiak számából következik, hogy szeptemberben ismét indul első évfolyam. Ez pedig azt jelenti, hogy ezután is fogunk oklevelet osztani Kaposváron. A konzultációs központokat — négy van ilyen az országban — a vidéki üzemek megnövekedett szakemberigénye hozta létre. A képzésnek az a ' módja — tapasztalataink szerint — eredményes, ezért van jövője. A ml főiskolánk kilenc éve létezik, és ezalatt hozzászoktunk ahhoz, hogy hallgatóinknak körülbelül a 70 százaléka esti és levelező tagozaton tanul. A 2300 hallgatóból mindössze ötszázan járnak jelenleg a nappali tagozatra Ez az irányzat folytatódik az idén is, hiszen a nappali tagozatra ezekben a napokban 266, az esti és levelező tagozatra pedig 1400 jelölt felvételezik. A főiskolán mind a négy szak iránt növekszik az érdeklődés: mind többen jelentkeznek hozzánk szakmával, érettségivel és szakmai gyakorlattal rendelkező munkások. Legtöbben a gyártástechnológia szakon végeznek, őket sorrendben az általános gépész-, majd a rendszerszervevők üzemmérnökök követik. A legkevesebb hallgatója a műszaki tanári szaknak van. A kaposvári konzultációs központban is azért szerveztünk gyártástechnológia szakot, mert az igény ez iránt volt a legnagyobb. Szibéria ismerte, tudták mi- sód percenként kétezer köbmé/ L \ } \ \ / x Bú vár harangok az öbölben. Egy keveset a lítiumkarbonátről Á díjázott gyógyszerésznő Amikor először találkoztunk, ő éppen előadásra készült Rendhagyó vetélkedő versenyzője volt Balatonföld- váron, ahol az ország fiatal, kutatótevékenységgel is foglalkozó gyógyszerészeinek rendeztek az illetékes somogyi szervek nagyszerűen sikerült találkozót. Senoha Zsuzsannán, a kaposvári Kossuth-téri patika gyógyszerésznőjén nem látszott az izgalom. — Pedig, nagyon ideges voltam — emlékezik vissza most. — Még akkor is, ha mint mondtam akkor: nem versenyezni mentem oda, hanení beszámolni a kollégáknak arról, amit végeztem. Ez a »beszámoló« olyan jól sikerült, hogy a Somogyot képviselő versenyző kiemelt díjat kapott. Beszélgetésünk indoka ez. Senoha Zsuzsanna személyében rokonszenves, mondhatni: kedvesen célratörő embert ismertünk meg. Barna haja fiúsán rövidre nyírt Munkaruhája a fehér köpeny. Huszonöt éves, igazi mai fiatal. — Mesztegnyőn születtem — mondja. — A gimnáziumot Kaposváron végeztem, a Munkácsy gimnázium tanulója voltam. Jeles eredménnyeL A pálya- választás körülményeiről faggatjuk. Hogyan lesz valakiből gyógyszerész? — Orvos akartam lenni, de a szüleim lebeszéltek. Ismertek, milyen »ájulós fazon« vagyok ... Így azután ‘ Szegeden felvételiztem, s föl is vettek a gyógyszerészeti karra. Anyám nehezen hagyott ott; egyedüli gyerek vagyok a családban. Nem móndom, furcsa is volt kezdetben. De nagyon gyorsan megszoktam az egyetem légkörét Zsuzsa az egyetemen is a legjobbak között volt: jeles eredménnyel diplomázott Féléves gyakorlatát a Május 1. utcai gyógyszertárban töltötte, végleg kaposvárivá válva. — Hogyan szánta rá magát a kutatótevékenységre? — Dr. Maiolcsy István, a galenusi laboratónium vezetője tudta, hogy fél évet dolgoztam a debreceni Biogálban, s megkérdezte, nincs-e kedvem a munkához. Volt Senoha Zsuzsanna dr. Ma- tolcsy István irányításával dolgozott a nyújtott hatású lítiumkarbonát tabletta készítésén. A lítiumot már régóta használják a gyógyászatban mániás-depressziós elmebetegek kezelésére. Az erőteljesebb lítium terápia bevezetéséhez nagyobb hatóanyag-tartalmú tabletták előállítását kezdték meg. Anélkül, hogy a kísérletek leírásába bonyolódnánk, az eredményt írjuk meg: sikerült nyolcórás, egyenletes gyógyszerhatást produkálni a tablettákkal. X XIV. Rownyay Mátyásemlékversenyen Senoha Zsuzsanna a nyújtott hatású lítiumkarbonát tabletta ismérveinek, hatásának közlésével jutott a kiemelt díjhoz. — Lesz-e folytatás? — Dr. Matolcsyval bejelentettünk egy előadást a Somogy megyei orvos napokra. A nyújtott hatású xanticolnicotinát tervezéséről. — Mivél tölti a szabad idejét? — Hét végén rendszeresen hazautazom szüléimhez, ők a Lady János Tsz-ben dolgoznak Mesztegnyőn. Máskor a barátaimmal csinálunk közös programokat. A Madách és a Pesti Színház előadásait néztük meg mostanában. Szeretek olvasni is. Irwing Shaw Oroszlánköly- kök című regényét forgatom éppen. A gyógyszerészeti vetélkedőn, Földváron valaki megemlítette neki: doktori disszertációja alapját képezhetné az előadása.;; Különös errefelé az éghajlat is. Mintha a természet újabb és újabb titkokat állítana az emberek elé, nem adja meg magát egykönnyen. Június végén csak plusz négyfokos a tó vize, de a legmelegebb időszakban sem lesz 12— 14 foknál több a hőmérséklet. Talán ez is a magyarázata annak, hogy a tó vize minden tisztítás nélkül is iható. Ha az ember a Duna vagy a Balaton vizére gondol, elszorul a szíve, és úgy tetszik: folyó-és állóvizeink olyan szennyezettek, mint a Rajna, amelyben elpusztultak az élővilág utolsó hírnökei is! A Bajkál-kutatóintézet múzeuma érdekesen mesél a környék természet- és állatvilágáról. Az érintetlen erdők vad, talán ember ' nem járta fenyveseiről, az omulról, a tó egyetlen elevenen szülő haláról, a cobolyról, a nyestrőJ és az ezüstrókáról. A kikötőben éppen leszállásra készen várnak a búvárharangok. Segítséget nyújtanak a tengernyi tó mélységes mélyen lapuló titkainak kibogozásához. Csak télen térnek mély álomra, mert fél esztendőn át jégpáncél parancsol megálljt a kutatói kíváncsiságnak, amikor a metsző szélben csak a bajkáli fókákkia- bálása hallatszik. A hatalmas erejű szélviharok, a Szárma és a Górni pedig elsimítják a méteres hóban a medvék, farkasok nyomát Azonban e hideg, vad világ elcsendesedik a vastag falú, fekete faházak szobáiban, ahol teát kortyolgatva kellemes elnyúlni, élvezni a tea és az áfonya illatát, hallgatni a fák jajongását, és gyönyörködni az ablak mögötti, jégpusztasággá változó Bajkálban. Boros Bél« Lu L.
