Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-16 / 113. szám

„Kettős könyvelés” HaH-ottam egy mondást, mi­szerint minden valámirevaló tsz-e! nőknek legalább két könyvelése van. Egy »bizal­mas«, amelyet azért csinál, hogy eligazodj om gazdasága, dolgaiban, és egy másik, ame­lyet alkalmasint bemutat a fölötte« szerveknek. A továb­biakban »kettős könyvelés« alatt nem valamiféle bünte­tendő cselekményt, csalást vagy okirathamisítást értek. Inkább, a sziahályos és sza­bálytalan határán levő »meg­oldásokat«, végül is egyfajta szemléletet. A témával kap­csolatban megkérdezett tsz- vezetők megegyeztek abban, hogy a kettős könyvelés ön­maguk becsapását jelentené, és hosszabb távon értelmet­len is. noha ... Az állami támogatás vagy hátéi igényléséhez szükséges adatlapok »megbűvölése« például — erre akad példa — olykor eredményre vezet. Ha papíron nagyobb a »szegény­ség«, és »drágább az élet«, mint a valóságban — tartják —, könnyebben meglágyul a bank vagy a tanács szíve... (Nagyot »lódítani« nem lehet, hiszen minden gazdaságot jól ismernek, egy kis kozmetika azonban nem feltűnő.) — Ilyen esetben talán elő­fordul, hogy annak a kérel­mét sorolják hátrább, aikj őszinte volt — vélekedett Szalai József segesdi tsz-el- nök —, mégsem tartom az ilyen manipulációt jó megol­dásnak. Az erkölcsi fenntar­tások mellett a gyakorlat is a kettős könyvelés ellen szól. Az elnök ugyanis egyedül képtelen végigvinni egy ilyen »megoldást«. Másokat is be kell vonnia. A módszer így végigyűrűzik az egész gazda­ságon. Legközelebb mér min­denki két könyvelést csinál... Előbb-utóbb pedig a beosztot­tak olyan »rutint« szereznék, hogy már az elnököt is be­csapják. Az így kialakuló káosznál is nagyobb kárt okoz a morális torzulás, a »kéz ke­zet mos«, ha te hallgatsz, én sem beszélek«. — A kettős könyvelés jel­legzetes példája a költségel­számolás. Ha például valahol nagyon gyenge az állatte­nyésztés és közepes a nö­vénytermesztés eredménye, az utóbbit igyekeznek szépíteni. Például úgy, hogy néhány ál­talános' költséget az állatte­nyésztésre »terhelnék«, mond­ván, annak már »úgyis mind­egy«. Így azután látszólag tűrhető a kukorica és csapni­való a tej önköltsége... — Ahhoz hasonlít ez, mint mikor az ember a pénzt egyik asebébőL a másikba teszi. Sem gazdagabb, sem szegényebb nem lesz. — Akadnak jóhiszemű, vé­letlen »elszámolások« is ... — Ilyenre nálunk is akadt példa. Szerencsére nem saját javunkra tévedtünk... Nem­rég egy revizori vizsgálat ki­derítette, hogy tavalyi ered­ményünk 600 ezerrel több volt, mint addig hittük. Jobb lett volna, ha pontos a köny­velés. A somogysárdi tsz elnöké­hez, Erdélyi Lajoshoz is szí­vesen fordulok »kényes« kér­désekkel. Talán azért, mert a gazdaság munkája alátámaszt­ja őszinte szavait. — Mi sohasem szoktuk be­jelenteni, hogy végeztünk az aratássál, ha még neun vé­geztünk, Azt sem csináljuk, hogy az országút mellett kezdjük a' munkát, hogy az arra járó azt hihesse. nálunk már minden kész.... — A gazdaságokban már közhasználatú a kifejezés : »teherbíró«, illetve »költség- érzékeny« növény. Az előbbi­nél föl lehet számolni az utóbbiak költségeinek egy ré­szét iç... « — A főkönyvelőnek bizo­nyos határok közt joga van eldönteni, hogy mely növényt terheli több általános költség- geL Olykor itt is akadnak kényszerhelyzetek. Nyilván­való ellentmondás, hogy a, kukorica az egyik helyen 50 mázsás termésátlaggal szép nyereséget hoz, máshol meg Ï0 mázsás termésnél is pa­naszkodnak .. ; Gazdaságon­ként változik ugyanis, hogy erre a növényre mit hogyan számolnák rá ... Ha például egy gazdaságban a kukorica nem hoz nyereséget, ezt ho­gyan is vallhatná be? Ha így van, akkor ott elvileg nem szabad kukoricát termelni. .. De hát mit termeljen helyet­te? Egyáltalán lemondhat-e a termeléséről, ha tudja, hogy a népgazdaság több kukoricát vár? Ilyenkor inkább »kimu­tatja« a mérsékelt' nyereséget. — Az egyik gazdaságban igen magas volt a borjú-hal- vaelllések száma, viszont egyáltalán nem volt borjúel­hullás. Egy vizsgálat azután kiderítette: a kéthetes borjú elhullását is halvaellésnek könyvelték. A telepvezető így védekezett: Miért piszkálja­nak, ha egyszer egy szám el­írásával ettől megkímélhetem magam? — Nagy zavar lehet ott, ahol ez történt. Az efféle el­írások ugyanis oda vezetnek, hogy végül már képtelenek lesznek megtalálni a bajok okát. A szaporulat minden­képp csökken, akárhogy könyveflik is ... — Cáfoljon meg, ha téved­nék, de úgy tapasztaltam: a jó nevű gazdaságokban több a »trükk«. Egy gyönge tsz-ben nincs miért szépíteni, hiszen róluk »úgyis mindenki tudja«. Meg aztán a hibákat kijaví­tani — vallják ezek vezetői — csak kíméletlen önelemzéssel lehet. Más a helyzet ott, ahol megszokott a jó eredmény... — Néhány helyen minden­áron tartani akarják a szün­tet. Ügy érzik, hogy egy gyöngébb termés után töröl­nék őket a »jó gazdaságok lis­tájáról«. Én azt tartom, hogy annak a növénytermesztő kö­zösségnek, amelyik tavaly 70 mázsát termeit kukoricából, az idén nem szabad szégyell­nie az 50 mázsás eredményt. Képtelenség, hogy valaki egyik érvről a másfltra elfe­lejtse. hogyan keîl . kukoricát termelni, hogy egy jó gárda máról holnapra rosszá váljon. Ilyen esetben a »szépítéssel« csak alapot adnak az elha­markodott ítéletekhez... Egy gazdaságban évek óta súlyos gond a termelt napra­forgó értékesítése. Szerződés persze mindig van, mégis jó­kora mennyiséget maguk kénytelenek tárolni — más lehetőség híján — magánhá- zak padlásán . .. Az ipar pa­naszkodik a korlátozott kapa­citásra, a tárolóhelyhiányra, és közben késnek a szállítási diszpozíciók, a gyorsan romló napraforgó meg csak gyűlik... »Különös ellentmondás, hogy miközben az áraik a terme­lésre ösztönöznek, az átvétel rendje inkább a nem terme­lésre« — panaszkodott a gaz­daság egyik vezetője. Az idén »nem hivatalos« megoldásra szánták el magu­kat. Vállalva a kockázatot, két helyre is leszerződtek egy bizonyos mennyiségét. Ha zökkenőmentes lesz az átvétel, alaposan ráfizetnek. Ha azon­ban — mint feltételezik — megismétlődnek a tavalyi tor­lódások, ezzel a húzással el­érik, hogy nem marad nya­kukon a termés. Végül is elítélendő-e ez a gazdaság? Igen, de számot tarthatnak megértésre és együttérzésre is. A »kettős könyvelés« is káros, mégis akadhatnak esetek, amikor bizonyos szabályozók merev­sége, vagy épp az imént em­lítetthez hasonló tapasztalatok szinte ügyeskedésre kénysze­rítenek. Mondom: érthető olykor, mégsem válhat módszerré a »kettős könyvelés«. A tisztán­látást akadályozó — és mint a segesdi elnök mondta, to­vagyűrűző — képmutatás hosszú távon a cél ellen hat. Bíró Ferenc Kétszáz hektárt telepítenek Oltványiskola fólia alatt Fehérre festi a perlites ho­mok az oltványokat, fehér pálcikák sorakoznak a barna földben, mint végtelenbe fu­tó, törpe kerítés. A balaton- szabadi termelőszövetkezet kertészetében most ültetik ki a hajtatott szőlővesszőket. A gazdaság is csatlakozott a Vi- ticoop szőlőtermesztési rend­szerhez, s ez tette lehetővé, > hogy a jelenlegi 23 hektárnyi szőlőterületét a következő há­rom évben 200 hektárra fej­lessze. Termelési értekezleten be­szélték . meg az elmúlt idő­szak eredményeit és hibáit a kertészet dolgozói Friedrich György főkertész vezetésével. Alapos változás színhelye most a község határában levő ker­tészet. Korábban itt zöldséget, virágot termesztettek, azon­ban nem túl jó eredménnyel, 5.a. gazdaság vezetősége úgy döntött, a telepnek teljes mér­Egy asszony példája Van ebben a vékony fiatal- asszonyban valami különös erő. Elsősorban az a szenvedé­lyesség, ahogyan munkájáról, az üzeméről, a Rákospalotai Bőrdíszmű Vállalat marcali gyáregységéről beszél. — Amikor tíz évvel ezelőtt elkezdtem itt a munkát, még nagyon kezdetleges állapotok voltak. Jóval kevesebben, csak alig több mint ötvenen dolgoz­tunk. Akkor még a Horizont szövetkezethez tartoztunk, s más volt a termékünk. Szere­tek itt lenni, megbecsülnek, se­gítenek, támogatják tanulási törekvéseimet. így beszél Semeniuk Zoltán­ná, aki bár érettségi után, még­is segédmunkásként — mint több társa is — kezdte munká­ját. Azután betanított munkás lett, dolgozott szalagon, veze­tett csoportot, brigádot, volt raktáros, technikus, és most anyaggazdálkodó. — Mit jelent ez a beosztás? — Gondoskodom mindarról az anyagról — az alapanyagot a központtól kapjuk —, amely a tervszerű, folyamatos mun­kához szükséges. Tavaly még többféle terméket készítettünk, az idén csak női divattáskát, azonban így is ezernyi segéd­anyag, veret, kellék szükséges. Csatok és cipzárak, különféle díszítő elemek, ragasztók, cér­nák, hiszen a női divattáskák is különböző típusban készül­nek. S bizony nagy gonddal kell fölmérni az igényt, hogy a munka zavartalan legyen, teljesíthessék az évi 56 milliós tervet, legyen munkája a 30Ü embernek. A fiatalasszony szavai nyo­mán megelevenedik a régi. Ü2em, az akkori kezdetleges technológia, meg az azóta tör­tént változás. A másutt kiselej­tezett rossz varró- és egyéb gé­peket korszerű gyorsvarró-, tű­zőgépek, automaták váltották fel. — Nem elég azonban csak szemlélni ezt a fejlődést. Ha az ember meg akar felelni a kö­vetelményeknek, tanulnia, mű­velődnie kell, megismerni mindazt, ami egy korszerű üzem feladatainak megoldásá­hoz szükséges... Így fogalmazza meg, miért jelentkezett főiskolai előkészí­tő tanfolyamra, s határozta el, hogy két gyermeke, munkája ellátása mellett levelező úton elvégzi a Könnyűipari Műsza­ki Főiskolát, A gyáregység pártvezetősége éppen beszélgetésünk napján tárgyalt a káderutánpótlásról, a tanulásról. Nem volt nehéz dolga Véghelyi Istvánná párt­titkárnak, amikor számot adott e munkáról, ismertette a tanu­lással, a továbbképzéssel kap­csolatos terveket. A bőrdíszmű dolgozói szeretnek tanulni, szí­vesen képezik magukat, ö tíz évvel ezelőtt tűzőnőként kezd­te, tanult, képezte magát, s a megszerzett gyakorlat, ismere­tek birtokában most a meo- csoportot vezeti. Matics Miklós gyáregységve­zető, amikor a pártvezetőségi ülés és az eltelt évek tapaszta­latait összegezi, ezeket mondja : — Néhány évvel ezelőtt nem gondoltak arra, hogy a vezetői, középvezetői gárdát az itt már megfelelő tapasztalatot szerzett régi dolgozókból neveljék ki. Az utóbbi években azonban megváltozott a helyzet. A part­szervezettel közösen sikerült megértetni dolgozóinkkal, hogy nemcsak a gyáregység, hanem valamennyiük érdeke felnőni a követelményekhez, örvende­tes a nagy tanulási kedv. Több mint ötvenen vesznek részt je­lenleg szakmai tanfolyamokon, középiskolában, technikusi mi-- nősítőn, főiskolán, s akkor még nem szóltam a politikai és más tanfolyamokról. Nem okoz gondot, ha majd művezetőre, csoportvezetőre vagy más kö­zépvezetőre lesz szükség. Semeniuk Zoltánná a bőr­díszmű egyik olyan dolgozója, aki nem elégedett meg az ed­dig tanultakkal, a munka köz­ben szerzett ismereteivel, s mindig újabbakra vágyik. Se­gítik, ösztönzik őt a tanulás­ban, akárcsak többi társát is. Nem véletlenül került jelen­legi felelősségteljes beosztásá­ba. Az üzem vezetői látták szó rga Imát, felel ősségérze lé t, lelkiismeretes munkáját. Az Április' 4. szocialista brigádban, mely a gyártáselőkészítő cso­port és a többi osztály admi­nisztratív dolgozóiból alakult, szintén szívvel-lélekkel dolgo­zik. Azért bíznak benne, segítik őt főiskolára, mert tudják, hogy utána .még hasznosabb dolgo­zója lesz a bőrdíszműnek. Szalai László tékben a szőlőoltvány előállí­tására kell szakosodnia. Mit jelent ez a gyakorlatban, kér­deztük a főkertésztől. — Korábban 23 hektáron őszibarackot is termeltünk. A fák már elöregedtek, ráadá­sul fagyzugban voltak, azaz a korai tavaszi fagyok súlyos kárt tettek bennük. Megszün­tettük a barackost, a helyére is szplő kerül majd. Itt a te­lepen • elsősorban zöldséggel foglalkoztunk, meglehetősen korszerűden körülmények között. Meg kellett oldani a munkaerőgondokat és a gaz­daságos technológiát is. A Vi- ticooppal kötött szerződés ér­telmében mi állítjuk elő a telepítéshez szükséges szőlő- oltványokat. Ennek a munká­nak egyik legfontosabb felté­tele, hogy az oltványok meg­felelő százalékban csírázzanak ki. Elégedettek lehetünk az eddigi, eredményekkel, mert csupán hat százalék lett a veszteség, s ez nagyon jó arány. A szakosodás egyben meg­oldja majd a szövetkezeti asz- szonyok egy részének téli fog­lalkoztatását is, hiszen az ol­tás téli foglalatosság. Ehhez persze átalakítások is szüksé­gesek. Hamarosan munkate­rem les# a most még vasosz­lopokon álló raktárszínből, ezt zárt folyosó köti majd össze az üvegházzal. Nem Ikell te­hát a dolgozóknak télen a hi­deg levegőre menniük, fedett helyen végezhetik az egész munkafolyamatot — Tulajdonképpen kísérlet volt; ahogy most az. oltvá­nyokat hajtattuk. A perlites hajtató közeget alulról hütöt­tük, így a csírázás mellett nem képződött gyökér a vesz- sző alján, ami fontos teltétele a jó oltványnak. A főkertesz egy távolabbi fóliahazba vezet. Udabenn trópusi hőség és para csap ar­cunkba. A teher földben kü­lönböző sűrűségben sorakoz­nak a vesszők. — Ez a kísérlet második szakasza. Arra vagyunk kí­váncsiak, milyen az ideális sor- és totávplsag, valamint a talajösszetétel, amelyen a leg­jobban fejlődnek az oltott vesszők. Természetesen szá­munkra annál gazdaságosabb, minél több fér el egy helyen. Kint, a »faiskolában« is könnyebb most a munka. A Badacsonyi Állami Gazdaság újítását vette át a tsz, ott lát­ták azt a bakhátfelhúzó gépet, amely lényegesen megkönnyí­ti az egyébként fáradságos kézi munkát. — Ez még nem az igazi, de nagy segítséget jelent. A tervek között szerepel, hogy ha a fóliás hajtatási kí­sérlet kedvezőnek bizonyul, akkor a szőlőiskolát is fólia alá ültetik. Ez körülbelül egy hónappal meghosszabbítaná a növények fejlődési idejét, mert a füthető fólia alá már kora tavasszal kiültethetek a vesz- szők, s nem kell félni a má­jusi fagytól sem. I>. A. ,Többet tud”, mint képzelték Határidőre átadják az új tejüzemet Az idén decemberben kell megkezdődnie az új kaposvári tejüzem próbájának. Az át­adási határidő október har- mincadika. Az épületeket és az elektromos szerelést készítő Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalat, a hűtő- és tejfeldolgozó berendezéseket szerelő ÉLGÉP, valamint az építésben részt vevő többi cég addigra átadja az üzemet. Egyetlen kétséges határidő foglalkoztatja most a Kapos­vári Tejipari Vállalat veze­tőit; az új üzemhez olyan szennyvíztelepet terveztek, amilyen eddig még nem léte­zett az országban; az ismeret­len »újdonság« előre nem lá­tott gondokat okoz. lehetséges, hogy a tervezettnél csak va­lamivel később tudják átadni. Az illetékesek »diplomatiku­san« úgy fogalmaznak: re­mélhetőleg nem fogja veszé­lyeztetni a szennyvíztelep az üzem beindulását. Az új üzem elektromos el­látásút biztosító transzformá­torállomás már teljesen kész, a gázvezeték-hálózat szintén készen áll. A hűtőberendezé­seket rövidesen befejezik, az úgynevezett tejtechmológiai berendezések 90 százaléka is a helyén van, jüniusoan meg­kezdhetik a gepek hideg vi­zes próbáját. A kazan szere­lése pár napon belül megkez­dődik, befejezése után sor ke­rülhet a meleg vizes próbára is. A szociális létesítmények, az ebédlő, az öltözők is rövi­desen tető alá kerülnek. A tejüzemet december 2-án avatják. Addigra a sokféle berendezés részleges kipróbá­lása megtörténik, és decem­berben vízzel elindulhat a tel­jes tej feldolgozási íoiyamat. Ha a korábbi részleges ellen­őrzések után az egesz üzem is jól működik, egyik napról a másikra at tuunak állni az »igazi« próbaüzemre, megin­dulhat a tejfeldolgozás. Az üzeraszervezók készülnek a régi tejüzem felszámolására és a fokozatos attelepuiesre. Sokan jártak a munkások és a vezetők közül Budapesten, az ország legrnoaernebo tej­üzemében, gyakorolták, ho­gyan kell bánni az új gépek­kel, berendezésekkel. Szondi István, a vállalat igazgatója elmondta azt is, hogy a kaposvári vezetők és a tröszt illetékesei új elgondo­lásokat dolgoztak ki a kapos­vári tejüzemmel kapcsolatban. A tejgyár »többet tud majd«, mint kezdetben remélték, így a nyolcvanas évékben az egész Dél-Dunántúl — első­sorban a Balaton-part — el­látásában nagy szerepet kap. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents