Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-12 / 110. szám

Növekvő termelékenység A munkahelyi testnevelés hatása öt évvel ezelőtt alakult meg az SZMT testnevelési és sportbizottsága keretében a munkahelyi testnevelési albi­zottság. Ez nem azt jelenti, hogy előzőleg nem folyt mun­kahelyi testnevelés Somogy­bán. A mozigalom elsőként — 1961-ben — a Kaposvári Ru­hagyárban indult be megyénk­ben (országosan is csak egy évvel korábban kezdett meg­honosodni). Egyre több üzem dolgozói kapcsolódtak be, de különböző okok miatt itt is, ott is abbamaradt, s 1972-ben már csak a Videoton tabi gyáregységében találkozhat­tunk munkahelyi testnevelés­sel. Pedig szükségességét, a dolgozók egészségére gyako­rolt pozitív hatását aligha le­hetett kétségbe vonni. A visszaesés oka többnyire a segítés, a szakmai hozzá­értés hiánya, a szervezés fo­gyatékossága volt, de előfor­dult, hogy a termelési felada­tok okozta túlzott leterheltség vagy új gépek telepítése miatt hagyták abba a szervezett mozgást. A Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának sportbi­zottsága a közelmúltban ösz- szegezte az utóbbi évek mun­kahelyi testnevelésének hely­zetét. Tavaly huszonegy so­mogyi vállalat, gyáregység, in­tézmény csaknem ötven mun­kahelyén összesen több mint 3400 dolgozó vett részt mun­kaidő ai at ti testnevelésben (többségük — majdnem 2800 — nő). Legtöbben a Kaposvári Ruhagyárban szakítanak időt a munkahelyi tornára: a ka- oosvári központban kétszázan, a taszári telepen százan, a kadarkúti és a nagybajomi te­lepen pedig egyaránt százhú- szan támasztják alá az SZMT sportbizottságának megállapí­tásait: »A munkahelyi testne­velés mind az egyén, mind a társadalom számára pozitív hatású, mert javítja a mun­kavégzés élettani és pszichi­kai feltételeit; ellensúlyozza az egyoldalú munka következ­tében kialakuló elváltozáso­kat; elősegíti a munka köz­ben keletkező sérülések és balesetek megelőzését; növeli a munka termelékenységét; hozzájárul a munkahelyi fe­gyelem megszilárdításához, elősegíti a jó légkör kialakí­tását; fokozza az edzettség szintjét; fölkelti a rendszeres testmozgás iránti igényeket.« Mit mutatnak az eredmé­nyek? A sportbizottság egye­bek között a Kaposvári Ruha­gyár taszári telepének példá­ját említi. Itt a munkahelyi testnevelés bevezetésekor a te­lepvezető hat hónapon át fo­lyamatosan mérte a dolgozók napi és óránkénti teljtesítmé- nyét. Az első három héten ki­sebb visszaesést tapasztalt, majd azt figyelhette meg, hogy a harmadik héttől kezdődőéi. növeKszik a termelés. Miután — hat hét elteltével — az ál­lapot stabilizálódott, a terme­lékenység a műszak utolsó óráiban nyolc-tíz százalékkal nőtt... A Mechanikai Művek Felvétel indul!. Május fa kitáncolás Színes szoknyák, főkötők, pántlikák és szalagok — megelőzte egy nappal a hideg a fagyosszenteket, ám ahhoz nem volt elég erős, hogy. el­vegye a szennai »Zselic« ha­gyományőrző tagjainak kedvét a dalolástól és a táncolástól. Csikvár József táncmester ve­zetésével immár szép eredmé­nyeket mondhatnak magúiké­nak, s a közeljövőiben újabb siker vár rájuk: a hónap vé­gén Bulgáriába utaznak, hogy Somogy testvérmegyéjébe, Kardzsaliban mutassák be tu­dományukat. Ez alkalomból kereste föl az együttest a Magyar Tele­vízió híradójának pécsi forga­tócsoportja, s természetesen a májusi népszokások fölele- venítésével készített riportfdl- met. Április utolsó napján az erdőbe mentek valaha a legé­nyek, ott mulattak, majd az éjjel kivágták a kiszemelt fát, s hajnalban fölállították valamelyik lányos ház előtt. A hónap utolsó vasárnapján pedig hasonlóan vidám játé­kok közepette véget ért a má­jusfa rövid, ám annál színe­sebb »élete«. Sorsot vetettek, s aki kihúzta, megvehette a fát, amelynek árát. a legények »beitták«. A fa kidőlt, tulaj­donosa hazavihette létrának. Ezt a szokást elevenítették föl most az együttes tagjai, s a pattogó ritmusú csárdások, verbunokosok után hosszú létrát feszítettek a legények a sudár fenyőtörzs oldalának. A májusfát »kitáncolták«. A ró­la készült képriportot szom­baton láthatják az esti hír­adóban a televízió nézői marcali gyáregységében az ELKO-üzem vezetője az üzem­orvossal együtt azt vizsgálta, hogyan szolgálja a munkahe­lyi testnevelés a betegségek megelőzését (a gyáregység két munkahelyén kétszáznegyve­nen vesznek részt a munkaidő alatti szervezett testnevelés­ben 1974'óta). Két év tapasz­talatai alapján azt összegez­hették, hogy a középkorú dol­gozók közül kevesebben, for­dulnak orvoshoz neurózisból, mozgásszervi megbetegedések­ből eredő panaszokkal, mint korábban ... A megállapításokból követ­keztetések is kialakíthatók. Gyakorlati példák igazolják az üzemorvosokkal való együtt­működés fontosságát A je­lenleginél több gyakorlatve­zetőre van szükség, arra, hogy elegendő előtornász álljon ren­delkezésre, képzés és tovább­képzés révén. Ugyanis a ter­meléshez, az eredményesség­hez szorosan kapcsolódó mun­kahelyi témáról van itt szó, s nem szabad egyoldalúan csak sportkérdésnek tekinteni, . az üzem- és munkaszervezés egé­széből kiszakítani. Sokan tornásznak a munka­helyükön, de nem elegen. Nem igaz az, hogy a fizikai mun­kát végzők »untig elég test­mozgást végeznek ahhoz, hogy ne rozsdásodjanak be a vég­tagjaik« — ugyanis az egyol­dalú, csak az egyes iz­mokra, ízületekre ható moz­gás is káros lehet. A szala­gon dolgozóknál pedig az egészségvédelemből fakadó pa­rancs a megfelelő testgyakor­latok elvégzése minden mű­szakban. , Honnan faltad és hogyan oldható fel a ma még gyak­ran tapasztalható tartózkodás? Részben az előbb említett té­ves hiedelem szüli a passzivi­tást, de az is igaz, hogy oly­kor a fiatal magával hoz az iskolából valamiféle idegenke­dést — ellenszenvet? — a tor­na iránt Ha megszeretik és természetes igényükké válik, később a termelőmunkában már ők kérik majd, hogy részt vehessenek a munkahelyi test­nevelésben. Eredmények és megol­dandó feladatok. Ez tükröző­dik jelenleg a tapasztalatok összegezéséből. A munkahelyi testnevelés megyei feladatter­ve 1980-ig további több mint 4800 dolgozó részvételével szá­mol a munkahelyi testneve­lésben, s ezt a célt csak az említett feladatok sikeres meg­oldásával lehet elérni. H F HÉTVÉGI TÁIOLÓ Faiyosszentek ideién látogatók Pongrác, Szervác, Boni­fác fagyosat le­hel, a hőmér» eéklet nagyot esett. S mivel szelet is hoztak zsákukban a hármak, való­színűleg keve­sebb lesz hét végén a kirán­duló. Annál többen keresik majd föl pél­dául. az igali, népszerű fürdő­helyet, ahol me­leg vízben lu­bickolhatnak. Május elsején megnyílt a kor­szerűsített fedett medence, várva hadát Egy-egy évforduló egy-egy jelesünkre irányítja a figyel­met: cikkek, méltatások töme­ge jelenik meg a sajtóban. Az­tán sokáig némaság. így volt ez Berzsenyi Dániel ünnepe­kor is. Ügy véljük, egy fotó­val újra bizonyítjuk, hogy a niklai kúriamúzemot nemcsak évfordulókon, hanem »szürke« hétvégeken is érdemes fölke­resni. S mit kínálnak szombat— vasárnapra a kultúra megyei otthonai, a művelődés házai? Tabán, a Petőfi Sándor ifjú­sági klubban — mely a helyi művelődési házban működik — új lemezeket hallgatnak a fiatalok. A barcsi Móricz Zsigmond Ifjúsági és Művelő­dési Központban szintén a fiatalok »nyüzsögnek« szom­bat—vasárnap. Tizenharma­dikán rendhagyó discóműsort tartanak; ezen kaszkadőr cso­portok szerepelnek. Vasárnap a Fórum együttes ad műsort, előreláthatóan — sikerrel. Más helyeken a fagyosszentek va­lószínűleg befagyasztották a művelődési intézmények veze­tőinek szervező kedvét. Ren­dezvényeikről semmi hír... A kaposvári Vörös Csillag Filmszínház új magyar filmet tűzött műsorára. A színes al­kotást Zsombolyai János ren­dezte, akit főként a fiatal né­zők A kenguru című filmjé­ért kedveltek meg. A Dialóg Stúdió új produkciója egy !-?<> IVÎ6 BERZSENYI EMLÉKMŰZEUN NiKLÁ Legendák a lóról Elől Hatalmos, mögötte ma- gamegadón a rdgószőrű. Ahogy kutya megy a gazdája után. Nem szerette ezt Korbász. Rám parancsolt, hogy esté­re kelvén ez a két kuruzsló kitűnjön ám a lótái>orból, mert rossz vége lesz! Ezek egész méneseket ellophatnak, megronthatnak, embereket csürheszám orruknál fogva vezetgélhetnek, ahogy dákó román vezetgéll a medvét! Nem tökítettem én. őket máshová, mint a beteg lovak közé. A kígyósi gyöpön mű­velhetik a csodát. Hullik úgy a ló, alig győzik nyúzni. Másnap kétfelé vált a ló­oskola. Fölsőbb osztályba lép­tek, amelyek elfogadták az ember kötőfékjét. Jártatva, szelídítve, szépen rájuk csa­tolták a nyereghordó hevedert égy szál magában, hogy szok­ta a ló. Hanem amelyik csikó leverte magáról a kötőféket, emberre vicsorított, akár a veszett kutya, hát azok pány- vára vétettek, s vastag habig szaladták a köröket. Reggeltől délig, de meg se álljon, azután karó mellé pihenni, de egy harapás szénát, egy korty vi­zet ne adj neki ! Délutánra le­szárad a habja, aztán hajtsd megint. Ha nem enged hara­gos erejéből, másnap ugyan­ez az oskola várja. Jó lovak Senderedmek az ilyenekből. Némelyik három napig is el­uralta t ja magát, na mire oda­mégy egy vászonvödör vízzel, issza. Sokat nem szabad néki adni, csak a barátság kedvi- ért, az életben maradás ked- viért keveset. Negyednap szé­nát. De míg azt eszi, simogat­hatod, beszélhetsz hozzá. A kezesebb lovakat utoléri tu­dásban, nem kell attól meg­ijedni. Amikor így az ember tenye­réből esznek az én lovaim, következik a nyergelés. Elein­te azt sem úgy tesszük, hogy rálökjük, aztán ugrunk a há­tukra. A ló lássa, tudja, hogy mit akarok vele. Hogy nem akarom becsapni, ismeretlen terhet rátenni, neki fájdalmat okozni. Ha ezt elhiszi, mind­járt az elejétől, olyan kezes lesz, mint a bárány. De a ló­nak a lói önérzetét se szabad elvenni. Hogy bárányul visel­kedjen. Nem. Ez kifordítaná a lovat a mivoltából is. Akkor bégetne a ló, nem nyerítene- Akkor birkául viselkedne, nem lóul. Nem is tudom, talán a lóba is bele lehet olyan szo­kásokat verni, ami tőle ide­gen. A lóból azt kell előne­velni, ami neki a legjobb tu­lajdonsága. Értse a gazdája szándékait, parancsait, bírja a fáradalmakat, legyen munkára mindig kész állapotban, fris­sen lépő, járó legyen, szelíd legyen, de idegen kéztől is óvja magát. Tájékozott legyen az utakon, a hazatalálásban, ahová szoktatták. Tudja a helyét a regimentben, az is­tállóban, a menetekben. Olyan szépen dolgozgattunk oskoláról oskolára ezekkel a lovakkal, ■ emberekkel, akár a virágnyílás. Tán két hónap is elteUett, a civilek tábora is falunyira duzzadt. Már két utca verem­házaiból füstölögtek elő a tűz­helyek, és gazdálkodott a nép .baj nélkül, akár a legbékésebb világokban. Megfordultam kö­zöttük mindennap, hol ked­vem mulatósából, hol a szem hizlalásából. Koleszos boltot állított egy élelmes örmény, és az árult a tűtől kezdve a lány hajába való pántlikáig mindent. Gyógyultam is, néz­tem a fehérszemélyeket. Érez­tem, na, most már megmara­dok. Bíz olyan gyorsan ala­kult közöttünk az iszonyvi­szony, egyik napról a másikra, hogy mire tatom a szám, hogy ■no, én is vakkantanék vala­mit valakinek, már látom, hát az az asszonyszemély, az a bi­zonyos, amannak a férfiem­bernek a verméből mászik elő. Jól van, szedelék, szédelgő nép, de hát emberek ezek, élik világukat szegények, ahogy tudják. Egyszer csak .veszem észre, hogy Szepi az állványos kukkerjeivel följár a dombra, ott időz órákon át. Mondom, mutasd már, mit láthat az ember ilyen szerke­zettel, mert ennek előtte hát nem néztem olyanba. Szepi velem mindig figurás kedvé­ben volt, tolta le a nadrágját, azt mondja, másfajta kukkert mutat ő nékem! Nem civil kezeibe való a katonai titok! Végre is belenézek az okulár­ba, oda volt irányítva a Kí­gyós ér lankáira, ahol az asz- szonyok ruhát szoktak szapul- ni. Jó langós partokon tiszta szikes vizek álltak, lágyan ha hozták meg a ruhát, hajtották ki a piszkát. Most is ott sza- pult néhány asszony ügyesen kifaragott szapulószékhez ver­ve a drancot. Legközépütt egy román fáta, de olyan fekete sörényű, mint nálunk a ká­nyaszőrű lovak. Fiatal is volt, kicsit dundi, nem régi jőve vény a veremházak között. Egyszer a képibe néztem kö­szönésképpen, állta a tekin­tetem, ahogy idomított ló a terhelést. Szoknyája hátul föl- tûzve a korcba, úgy hogy fe­hér ikrái éppen belevakítottak a nézőkébe. Szepi szíttá a fo­gát. Na? Látsz? » — Látok — mondom —, de hát ezt én közelebbről is lát­hatom, ha akarom, csak épp be kell menni a faluba. Szepi nem ment be soha. Az volt a véleménye, cigányok ezek, nem emberek. — Hát, Szepi, én nem veze­tem. Nem ló az, hogy kötő­fékszárra vegyem! — Ejnye az anyád kirelej- zumát, de nagy szád tudott nőni, te csikós! Parancsolom, hogy azt a nőszemélyt pedig állítsd ide elém! — Ha ebben is olyan nagy katona vagy, asszonyos em­ber létedre, akkor küldjed ér­te a poroszlóidat!-— Mondd meg, hogy közöd van hozzá! Akkor békében ha­gyom — feleselt velem Szepi. — Ha még nincs közöm, majd lesz. Asszonytalan va­gyok! (Folytatjuk) kis vasúti állomáson, Alma­melléken játszódik. Simonffy András írta. Arra, hogy mi inspirálta Zsombolyait a film megrendezésére, így válaszolt: — Ez a világ. A grotaszksé- ge... Még kéziratban olvas­tam Simonffy novelláskötetét, és elakadtam ennél. Tartály­vonat Pest felől címmel hang­játék készült belőle, amelyet szerencsére csak utólag hallot­tam. Nem befolyásolt. Ellen­tétben a cseh filmiskola kitű­nő darabjával, a Szigorúan el­lenőrzött vonatok-kal, aminek hatását alig győztem kisöpör­ni a fejemből... A Szabad Ifjúság mozi mű­során is magyar film fut: Jó­kai Mór regényéből Várkonyi Zoltán forgatta a Fekete gyé­mántokat. A kétrészes alkotást premiere alkalmából méltat­tuk, s most újra ajánljuk a kora kapitalizmust a roman­tika látószögéből szemlélni szándékozó középiskolások­nak elsősorban. Játsszál velünk! így csalo­gat a címével újra Halász bá­csi a Latinca Művelődési Központba. Bizonyára sok gye- reknézője lesz ismét a bohóc­csapatnak, vasárnap délelőtt 10 órakor. Délután 15 órakor pedig a tánc rajongói ülnek majd a nézőtéren, és sokat tapsolnak a Táncszínházban fellépő Vasas Művészegyüttes tagjainak. Olasz operahangversenyt su­gároz a Kossuth rádió szom­baton este 19 óra 55 perckor. Cherubini, Rossini, Bellini, Verdi, Donizetti, Ponchielli operazenéje szól majd. Az NBC szimfonikus zenekarát Arturo Toscanini vezényli. Valószínűleg sokan hallgatják majd ezt a régi felvételt Vasárnap este 18 óra 45 perckor a Rádió Dalszínháza tart bemutatót Millöcker ope­rettjéből, A koldusdiákból. Vezényel Kerekes János. Az énekesek között találjuk Pal- csó Sándort, Bende Zsoltot, Neményi Lilit. Rendező: Bé­kés András. Mit látunk a televízióban? Kézről kézre címmel Georges Feydeau bohózatát szombat este 20 óra 05 perckor A sze- ramban. Balázs Péter, Huszti Péter, Körmendi János, Tahi Tóth László, Halász Judit igyekszik majd szombati han­gulatot csiholni Marton László rendező irányításával. A nagy hírű párizsi Comédie Fran- caise-ben állandóan műsoron tartják a századelő nagy mu­lattató jának valamely darab­ját. Margaret Drabble nálunk is nagy sikert aratott regényé­ből, a Malomkőből készült filmváltozatot látjuk vasárnap este 20 óra 05 perckor A sze­relem érintése címmel. A té­ma: Rosamund Stacey első szerelmétől vár gyermeket. A szülés után elhatározza, hogy kislányát egyedül neveli fel— Lapzártakor érkezett: a max-cali városi—járási művelő­dési központ Gyűjtők Klubja numizmatikai kiállítást ren­dezett. A római és a középko­ri magyar pénzek húszadikáig láthatók a művelődési központ klubtermében. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents