Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-12 / 110. szám
Növekvő termelékenység A munkahelyi testnevelés hatása öt évvel ezelőtt alakult meg az SZMT testnevelési és sportbizottsága keretében a munkahelyi testnevelési albizottság. Ez nem azt jelenti, hogy előzőleg nem folyt munkahelyi testnevelés Somogybán. A mozigalom elsőként — 1961-ben — a Kaposvári Ruhagyárban indult be megyénkben (országosan is csak egy évvel korábban kezdett meghonosodni). Egyre több üzem dolgozói kapcsolódtak be, de különböző okok miatt itt is, ott is abbamaradt, s 1972-ben már csak a Videoton tabi gyáregységében találkozhattunk munkahelyi testneveléssel. Pedig szükségességét, a dolgozók egészségére gyakorolt pozitív hatását aligha lehetett kétségbe vonni. A visszaesés oka többnyire a segítés, a szakmai hozzáértés hiánya, a szervezés fogyatékossága volt, de előfordult, hogy a termelési feladatok okozta túlzott leterheltség vagy új gépek telepítése miatt hagyták abba a szervezett mozgást. A Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának sportbizottsága a közelmúltban ösz- szegezte az utóbbi évek munkahelyi testnevelésének helyzetét. Tavaly huszonegy somogyi vállalat, gyáregység, intézmény csaknem ötven munkahelyén összesen több mint 3400 dolgozó vett részt munkaidő ai at ti testnevelésben (többségük — majdnem 2800 — nő). Legtöbben a Kaposvári Ruhagyárban szakítanak időt a munkahelyi tornára: a ka- oosvári központban kétszázan, a taszári telepen százan, a kadarkúti és a nagybajomi telepen pedig egyaránt százhú- szan támasztják alá az SZMT sportbizottságának megállapításait: »A munkahelyi testnevelés mind az egyén, mind a társadalom számára pozitív hatású, mert javítja a munkavégzés élettani és pszichikai feltételeit; ellensúlyozza az egyoldalú munka következtében kialakuló elváltozásokat; elősegíti a munka közben keletkező sérülések és balesetek megelőzését; növeli a munka termelékenységét; hozzájárul a munkahelyi fegyelem megszilárdításához, elősegíti a jó légkör kialakítását; fokozza az edzettség szintjét; fölkelti a rendszeres testmozgás iránti igényeket.« Mit mutatnak az eredmények? A sportbizottság egyebek között a Kaposvári Ruhagyár taszári telepének példáját említi. Itt a munkahelyi testnevelés bevezetésekor a telepvezető hat hónapon át folyamatosan mérte a dolgozók napi és óránkénti teljtesítmé- nyét. Az első három héten kisebb visszaesést tapasztalt, majd azt figyelhette meg, hogy a harmadik héttől kezdődőéi. növeKszik a termelés. Miután — hat hét elteltével — az állapot stabilizálódott, a termelékenység a műszak utolsó óráiban nyolc-tíz százalékkal nőtt... A Mechanikai Művek Felvétel indul!. Május fa kitáncolás Színes szoknyák, főkötők, pántlikák és szalagok — megelőzte egy nappal a hideg a fagyosszenteket, ám ahhoz nem volt elég erős, hogy. elvegye a szennai »Zselic« hagyományőrző tagjainak kedvét a dalolástól és a táncolástól. Csikvár József táncmester vezetésével immár szép eredményeket mondhatnak magúikénak, s a közeljövőiben újabb siker vár rájuk: a hónap végén Bulgáriába utaznak, hogy Somogy testvérmegyéjébe, Kardzsaliban mutassák be tudományukat. Ez alkalomból kereste föl az együttest a Magyar Televízió híradójának pécsi forgatócsoportja, s természetesen a májusi népszokások fölele- venítésével készített riportfdl- met. Április utolsó napján az erdőbe mentek valaha a legények, ott mulattak, majd az éjjel kivágták a kiszemelt fát, s hajnalban fölállították valamelyik lányos ház előtt. A hónap utolsó vasárnapján pedig hasonlóan vidám játékok közepette véget ért a májusfa rövid, ám annál színesebb »élete«. Sorsot vetettek, s aki kihúzta, megvehette a fát, amelynek árát. a legények »beitták«. A fa kidőlt, tulajdonosa hazavihette létrának. Ezt a szokást elevenítették föl most az együttes tagjai, s a pattogó ritmusú csárdások, verbunokosok után hosszú létrát feszítettek a legények a sudár fenyőtörzs oldalának. A májusfát »kitáncolták«. A róla készült képriportot szombaton láthatják az esti híradóban a televízió nézői marcali gyáregységében az ELKO-üzem vezetője az üzemorvossal együtt azt vizsgálta, hogyan szolgálja a munkahelyi testnevelés a betegségek megelőzését (a gyáregység két munkahelyén kétszáznegyvenen vesznek részt a munkaidő alatti szervezett testnevelésben 1974'óta). Két év tapasztalatai alapján azt összegezhették, hogy a középkorú dolgozók közül kevesebben, fordulnak orvoshoz neurózisból, mozgásszervi megbetegedésekből eredő panaszokkal, mint korábban ... A megállapításokból következtetések is kialakíthatók. Gyakorlati példák igazolják az üzemorvosokkal való együttműködés fontosságát A jelenleginél több gyakorlatvezetőre van szükség, arra, hogy elegendő előtornász álljon rendelkezésre, képzés és továbbképzés révén. Ugyanis a termeléshez, az eredményességhez szorosan kapcsolódó munkahelyi témáról van itt szó, s nem szabad egyoldalúan csak sportkérdésnek tekinteni, . az üzem- és munkaszervezés egészéből kiszakítani. Sokan tornásznak a munkahelyükön, de nem elegen. Nem igaz az, hogy a fizikai munkát végzők »untig elég testmozgást végeznek ahhoz, hogy ne rozsdásodjanak be a végtagjaik« — ugyanis az egyoldalú, csak az egyes izmokra, ízületekre ható mozgás is káros lehet. A szalagon dolgozóknál pedig az egészségvédelemből fakadó parancs a megfelelő testgyakorlatok elvégzése minden műszakban. , Honnan faltad és hogyan oldható fel a ma még gyakran tapasztalható tartózkodás? Részben az előbb említett téves hiedelem szüli a passzivitást, de az is igaz, hogy olykor a fiatal magával hoz az iskolából valamiféle idegenkedést — ellenszenvet? — a torna iránt Ha megszeretik és természetes igényükké válik, később a termelőmunkában már ők kérik majd, hogy részt vehessenek a munkahelyi testnevelésben. Eredmények és megoldandó feladatok. Ez tükröződik jelenleg a tapasztalatok összegezéséből. A munkahelyi testnevelés megyei feladatterve 1980-ig további több mint 4800 dolgozó részvételével számol a munkahelyi testnevelésben, s ezt a célt csak az említett feladatok sikeres megoldásával lehet elérni. H F HÉTVÉGI TÁIOLÓ Faiyosszentek ideién látogatók Pongrác, Szervác, Bonifác fagyosat lehel, a hőmér» eéklet nagyot esett. S mivel szelet is hoztak zsákukban a hármak, valószínűleg kevesebb lesz hét végén a kiránduló. Annál többen keresik majd föl például. az igali, népszerű fürdőhelyet, ahol meleg vízben lubickolhatnak. Május elsején megnyílt a korszerűsített fedett medence, várva hadát Egy-egy évforduló egy-egy jelesünkre irányítja a figyelmet: cikkek, méltatások tömege jelenik meg a sajtóban. Aztán sokáig némaság. így volt ez Berzsenyi Dániel ünnepekor is. Ügy véljük, egy fotóval újra bizonyítjuk, hogy a niklai kúriamúzemot nemcsak évfordulókon, hanem »szürke« hétvégeken is érdemes fölkeresni. S mit kínálnak szombat— vasárnapra a kultúra megyei otthonai, a művelődés házai? Tabán, a Petőfi Sándor ifjúsági klubban — mely a helyi művelődési házban működik — új lemezeket hallgatnak a fiatalok. A barcsi Móricz Zsigmond Ifjúsági és Művelődési Központban szintén a fiatalok »nyüzsögnek« szombat—vasárnap. Tizenharmadikán rendhagyó discóműsort tartanak; ezen kaszkadőr csoportok szerepelnek. Vasárnap a Fórum együttes ad műsort, előreláthatóan — sikerrel. Más helyeken a fagyosszentek valószínűleg befagyasztották a művelődési intézmények vezetőinek szervező kedvét. Rendezvényeikről semmi hír... A kaposvári Vörös Csillag Filmszínház új magyar filmet tűzött műsorára. A színes alkotást Zsombolyai János rendezte, akit főként a fiatal nézők A kenguru című filmjéért kedveltek meg. A Dialóg Stúdió új produkciója egy !-?<> IVÎ6 BERZSENYI EMLÉKMŰZEUN NiKLÁ Legendák a lóról Elől Hatalmos, mögötte ma- gamegadón a rdgószőrű. Ahogy kutya megy a gazdája után. Nem szerette ezt Korbász. Rám parancsolt, hogy estére kelvén ez a két kuruzsló kitűnjön ám a lótái>orból, mert rossz vége lesz! Ezek egész méneseket ellophatnak, megronthatnak, embereket csürheszám orruknál fogva vezetgélhetnek, ahogy dákó román vezetgéll a medvét! Nem tökítettem én. őket máshová, mint a beteg lovak közé. A kígyósi gyöpön művelhetik a csodát. Hullik úgy a ló, alig győzik nyúzni. Másnap kétfelé vált a lóoskola. Fölsőbb osztályba léptek, amelyek elfogadták az ember kötőfékjét. Jártatva, szelídítve, szépen rájuk csatolták a nyereghordó hevedert égy szál magában, hogy szokta a ló. Hanem amelyik csikó leverte magáról a kötőféket, emberre vicsorított, akár a veszett kutya, hát azok pány- vára vétettek, s vastag habig szaladták a köröket. Reggeltől délig, de meg se álljon, azután karó mellé pihenni, de egy harapás szénát, egy korty vizet ne adj neki ! Délutánra leszárad a habja, aztán hajtsd megint. Ha nem enged haragos erejéből, másnap ugyanez az oskola várja. Jó lovak Senderedmek az ilyenekből. Némelyik három napig is eluralta t ja magát, na mire odamégy egy vászonvödör vízzel, issza. Sokat nem szabad néki adni, csak a barátság kedvi- ért, az életben maradás ked- viért keveset. Negyednap szénát. De míg azt eszi, simogathatod, beszélhetsz hozzá. A kezesebb lovakat utoléri tudásban, nem kell attól megijedni. Amikor így az ember tenyeréből esznek az én lovaim, következik a nyergelés. Eleinte azt sem úgy tesszük, hogy rálökjük, aztán ugrunk a hátukra. A ló lássa, tudja, hogy mit akarok vele. Hogy nem akarom becsapni, ismeretlen terhet rátenni, neki fájdalmat okozni. Ha ezt elhiszi, mindjárt az elejétől, olyan kezes lesz, mint a bárány. De a lónak a lói önérzetét se szabad elvenni. Hogy bárányul viselkedjen. Nem. Ez kifordítaná a lovat a mivoltából is. Akkor bégetne a ló, nem nyerítene- Akkor birkául viselkedne, nem lóul. Nem is tudom, talán a lóba is bele lehet olyan szokásokat verni, ami tőle idegen. A lóból azt kell előnevelni, ami neki a legjobb tulajdonsága. Értse a gazdája szándékait, parancsait, bírja a fáradalmakat, legyen munkára mindig kész állapotban, frissen lépő, járó legyen, szelíd legyen, de idegen kéztől is óvja magát. Tájékozott legyen az utakon, a hazatalálásban, ahová szoktatták. Tudja a helyét a regimentben, az istállóban, a menetekben. Olyan szépen dolgozgattunk oskoláról oskolára ezekkel a lovakkal, ■ emberekkel, akár a virágnyílás. Tán két hónap is elteUett, a civilek tábora is falunyira duzzadt. Már két utca veremházaiból füstölögtek elő a tűzhelyek, és gazdálkodott a nép .baj nélkül, akár a legbékésebb világokban. Megfordultam közöttük mindennap, hol kedvem mulatósából, hol a szem hizlalásából. Koleszos boltot állított egy élelmes örmény, és az árult a tűtől kezdve a lány hajába való pántlikáig mindent. Gyógyultam is, néztem a fehérszemélyeket. Éreztem, na, most már megmaradok. Bíz olyan gyorsan alakult közöttünk az iszonyviszony, egyik napról a másikra, hogy mire tatom a szám, hogy ■no, én is vakkantanék valamit valakinek, már látom, hát az az asszonyszemély, az a bizonyos, amannak a férfiembernek a verméből mászik elő. Jól van, szedelék, szédelgő nép, de hát emberek ezek, élik világukat szegények, ahogy tudják. Egyszer csak .veszem észre, hogy Szepi az állványos kukkerjeivel följár a dombra, ott időz órákon át. Mondom, mutasd már, mit láthat az ember ilyen szerkezettel, mert ennek előtte hát nem néztem olyanba. Szepi velem mindig figurás kedvében volt, tolta le a nadrágját, azt mondja, másfajta kukkert mutat ő nékem! Nem civil kezeibe való a katonai titok! Végre is belenézek az okulárba, oda volt irányítva a Kígyós ér lankáira, ahol az asz- szonyok ruhát szoktak szapul- ni. Jó langós partokon tiszta szikes vizek álltak, lágyan ha hozták meg a ruhát, hajtották ki a piszkát. Most is ott sza- pult néhány asszony ügyesen kifaragott szapulószékhez verve a drancot. Legközépütt egy román fáta, de olyan fekete sörényű, mint nálunk a kányaszőrű lovak. Fiatal is volt, kicsit dundi, nem régi jőve vény a veremházak között. Egyszer a képibe néztem köszönésképpen, állta a tekintetem, ahogy idomított ló a terhelést. Szoknyája hátul föl- tûzve a korcba, úgy hogy fehér ikrái éppen belevakítottak a nézőkébe. Szepi szíttá a fogát. Na? Látsz? » — Látok — mondom —, de hát ezt én közelebbről is láthatom, ha akarom, csak épp be kell menni a faluba. Szepi nem ment be soha. Az volt a véleménye, cigányok ezek, nem emberek. — Hát, Szepi, én nem vezetem. Nem ló az, hogy kötőfékszárra vegyem! — Ejnye az anyád kirelej- zumát, de nagy szád tudott nőni, te csikós! Parancsolom, hogy azt a nőszemélyt pedig állítsd ide elém! — Ha ebben is olyan nagy katona vagy, asszonyos ember létedre, akkor küldjed érte a poroszlóidat!-— Mondd meg, hogy közöd van hozzá! Akkor békében hagyom — feleselt velem Szepi. — Ha még nincs közöm, majd lesz. Asszonytalan vagyok! (Folytatjuk) kis vasúti állomáson, Almamelléken játszódik. Simonffy András írta. Arra, hogy mi inspirálta Zsombolyait a film megrendezésére, így válaszolt: — Ez a világ. A grotaszksé- ge... Még kéziratban olvastam Simonffy novelláskötetét, és elakadtam ennél. Tartályvonat Pest felől címmel hangjáték készült belőle, amelyet szerencsére csak utólag hallottam. Nem befolyásolt. Ellentétben a cseh filmiskola kitűnő darabjával, a Szigorúan ellenőrzött vonatok-kal, aminek hatását alig győztem kisöpörni a fejemből... A Szabad Ifjúság mozi műsorán is magyar film fut: Jókai Mór regényéből Várkonyi Zoltán forgatta a Fekete gyémántokat. A kétrészes alkotást premiere alkalmából méltattuk, s most újra ajánljuk a kora kapitalizmust a romantika látószögéből szemlélni szándékozó középiskolásoknak elsősorban. Játsszál velünk! így csalogat a címével újra Halász bácsi a Latinca Művelődési Központba. Bizonyára sok gye- reknézője lesz ismét a bohóccsapatnak, vasárnap délelőtt 10 órakor. Délután 15 órakor pedig a tánc rajongói ülnek majd a nézőtéren, és sokat tapsolnak a Táncszínházban fellépő Vasas Művészegyüttes tagjainak. Olasz operahangversenyt sugároz a Kossuth rádió szombaton este 19 óra 55 perckor. Cherubini, Rossini, Bellini, Verdi, Donizetti, Ponchielli operazenéje szól majd. Az NBC szimfonikus zenekarát Arturo Toscanini vezényli. Valószínűleg sokan hallgatják majd ezt a régi felvételt Vasárnap este 18 óra 45 perckor a Rádió Dalszínháza tart bemutatót Millöcker operettjéből, A koldusdiákból. Vezényel Kerekes János. Az énekesek között találjuk Pal- csó Sándort, Bende Zsoltot, Neményi Lilit. Rendező: Békés András. Mit látunk a televízióban? Kézről kézre címmel Georges Feydeau bohózatát szombat este 20 óra 05 perckor A sze- ramban. Balázs Péter, Huszti Péter, Körmendi János, Tahi Tóth László, Halász Judit igyekszik majd szombati hangulatot csiholni Marton László rendező irányításával. A nagy hírű párizsi Comédie Fran- caise-ben állandóan műsoron tartják a századelő nagy mulattató jának valamely darabját. Margaret Drabble nálunk is nagy sikert aratott regényéből, a Malomkőből készült filmváltozatot látjuk vasárnap este 20 óra 05 perckor A szerelem érintése címmel. A téma: Rosamund Stacey első szerelmétől vár gyermeket. A szülés után elhatározza, hogy kislányát egyedül neveli fel— Lapzártakor érkezett: a max-cali városi—járási művelődési központ Gyűjtők Klubja numizmatikai kiállítást rendezett. A római és a középkori magyar pénzek húszadikáig láthatók a művelődési központ klubtermében. 4.
