Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-28 / 124. szám

Gyermeknap GYERMEKEKNEK Es a vasárnap hagyományo­mé mindig a ti ünnepetek. De ha azt mondom, nálunk, Ma­gyarországon egész évben gyermeknap van, akkor sem túloztam. Mert a mi társadal­munk soha nem tapasztalt gondoskodással veszi körül a jövő nemzedékét, szemünk fé­nyét, legdrágább kincsünket, a gyermeket. Felsorolni is hosszú lenne a törődés, a gondoskodás, a szeretetteljes intézkedések so­rát. a rólatok, gyermekekről van szó, akkor nincs fáradt­ság, nincs időzavar, nincs az, hogy »most nem érek rá«. Hányszor láttátok, hogy sza­bad időben, feláldozva a pl- ( henés óráit játszóteret építe­nek nektek a felnőttek, gyár­ban, üzemben, dolgozó mun­kásközösségek játékot fabri­kálnak, vagy éppen javítják a hibásakat. Minden, minden azért történik, hogy zavarta­lan, felhőtlen, nélkülözésmen­tes legyen az életetek. A felnőttek ezért nem vár­nak köszönetét. De azt igen — és nem ünneprontás ezen a napon erről szólni —, hogy becsüljük azt, amit sok fárad­sággal nektek teremtettek. Vi­gyázzatok rá, talán egy kicsit jobban, mint tegnap tettétek! A játszóterekre, a parkokra gondolok most. Nem szégyen lehajolni, fölvenni és a sze­meteskosárba dobni a papír- hulladékot, nem árt, ha a já­tékot rongáló pajtásotokat fi­gyelmeztetitek: ezt ne tedd, ez a mienk! Ezen a napon csu­pán ezt kérik tőletek azok akik nem ismernek lehetetlent, ha rólatok van szó. ,, Titeket ünnepiünk, köszön­tünk ma, sokféle szép esemény­nyel, rendezvénnyel emlékeze­tessé téve ezt a napot. Legyetek vidámak, kedve­sek, felhőtlenül boldogok min­dig! Mesélő színes ceruzák Gyórfí And­rás kedvtelés- sel rajzol: las­sacskán hatá­rainkon túl is ismerősként fo­gadják a kapos­vári mesélő szí­nes ceruzák »üzenetét«. A gyakorló általá­nos iskola hete­dik osztályos tanulója szinte egy időben kez­dett el beszélni és rajzolni. Környezete ol­totta belé, mint mindany- nyiunkba, a szavak értei­mét; a képcsi- nálásra nem ta­nította senki. Hun csata (részlet). Édesanyja esti meséi másnaponta megeleve­nedtek a rajzlapon, sajátos olvasmányélményeiről napló- szerűen vallanak rajzai. Sa­ját, legbensőbb örömét úgy szereti, hogy megosztja má­sokkal: öt éve rendszeresen megajándékozza édesapját egy-egy több oldalas »■képes­könyvvel«, melyben megele­venednek a család közös él­ményei, Andris indiánjai, a történelem ismert csatáinak jelenetei. Több éve dolgozik az Egri csillagok képregé­nyen, télre tervezi, hogy be­fejezi. Hunyadi József Kék hegyek kapitánya című re­génye indított el benne azt a képet, amely Babócsa ostro­zik: asztalán fölépítette Egyip­tom mesés világát, figurákat készített hozzá, amelyek be­népesítik Kleopátra udvarált, s hogy izgalmas is legyen a játék, arénát tervezett, ahol centimé ternyi oroszlánnal, fe­kete párduccal küzdenek a rabszolgák. Győrfi András rajaal me­rőben különböznek gyerektár­sainak alkotásaitól. A pályá­zatokon, kiállításokon kétke­désbe ejti a felnőtteket, igaz-e, hogy nem nyúlt segí­tő felnőttikéz a rajzaihoz.’ Szá­momra az ismeretség meg­győző képeit ad Győri András rendkívüli képességéről. Ruti­nosan rajzol. A tehetség kincs, ilyen fialta! korban azonban még nem tudni ró­la, hogy maradandó-e. Egy bizonyos: értékes képeiében őrá otthonában gyerekkorát. H. B. Hófehérkc háza. mát mutatja be. Újabban a rajzolás melleitt sajátos szín- játé'ikrendezéssel is foglalko­Az akváriumi halak cs csigák etetése Az akváriumba telepített halak, csigák és növények együttese olyan kis vízi élet- közösséget hozhat létre, amely csak igen kivételes esetben igényli a külső beavatkozást A mértéktartóságnak 'már a kezdet kezdeten meg kell mutatkoznia — látványnak is csúnya a túlzsúfolt akvárium. Az olyan akvárium tekinthe­tő ideálisnak, melyben 4—5 literenként található egy hal, ezek az oxigénellátáshoz nem igényelnek külön dúsítót A legel t e rj ed tebb. egész évben kapható haleledel a tu- bifex, azaz csővájó féreg. Ha halaink még kicsik, a tubi- fexet feldarabolva adagoljuk, nehogy a mohóság miatt az ivadékok elpusztuljanak a kelleténél nagyobb falattól. A haleiesiég 50—70 százaléka le­het tubifex. Naponta cserélt hideg vízben tárolható. Ismeretes még a szárított tu­bifex és a szárított szúnyog- lárva. A felsorolt eleségeken írívül újabban gyárilag készí­tett haleledel is kapható. E készítmények ásványi anya­gokban, vitaminokban gazda­gok hormonnal kezelt is akad közöttük. Összetevőd köztbur­VlZlßOLHA Á szúnyoglárvák ugyancsak fontos táplálékai az akvárium lakóinak. Vörös, fehér, vala­mint fekete lárvák gyűjthe­tők a szabadban, s vízzel telt edényben, hűvös helyen tá­rolhatók. Az élő bolha kereskedőktől Is beszerezhető, akárcsak a szárított változata. Ez utóbbi kis tápértékű, ezért csak ki­egészítő ételnek ajánlható. fi SZUNY06­. M RVÁ3A A csigák közül az úgyneve­zett Amazonas-csiga, a kürt- csiga, az iszapdopó tornyoscsi­ga és a tányércsiga a leggya­koribb' az akváriumokban. A tányércsigának ismert a vö­rös változata is. Az Amazo- nas-csága nő a legnagyobbra, igen falánk és harcias típus, ezért kisebb csigákkal nem ajánlatos együtt tartani. A csigák az akváriumok tisztogatói. Az üvegre és a kövekre települt algát eszik, a korhadékot és a rothadó anyagokat eltávolítják, a ta­lajra hullott tubifexet és az elhullott állatokat felfalják. Falánkságuk révén nélkülöz­hetetlenek az önellátó akvá­riumban. Keltsző madár-e a feketerigó? Vajon költöző vagy állandó madár a fekete rigó, ezen vi­tatkozott a minap Jancsi és Pista hazafelé menet az ut­cán. Jancsi azt állította, hogy ősszel a féketerigó is elrepül a többi madárral együtt dél felé. Pista az ellenkezőjét bi­zonygatta. Mit gondoltok gyerekek, melyiküknek volt igaza? A válasz egy Ibissé furcsán hangzik. Mindkettejüknek vagy ba úgy tetszik, egyikük­nek sem. A féketerigó ugyan­is azok közé a madarak közé tartozik, amelyek ilyen szem­pontból most vannak átala­kulóiban.- Valamikor régen, ősszel éppen úgy föüberefce- dett, mint a többi madár és a fülemülével, a vörösbeggyel, a. poszátákkal együtt megin­dult dél felé. A feketerigó életében a je­lentős változás akkor követ­kezett be, amikor fölismerte, hogy a kertekben, parkokban nagyon jó életfeltételeket ta­lál télen is. így a rigók egy részé úgynevezett városi, ál­landó madár lett. Viszont az erdőben élő fe- keterigók ma is vonulnak és Európa déli tengerpartjai kö­zelében töltik a téli hónapo­kat Onnan érkeznek vissza minden tavasszal, hogy er­dőinkben újra és újra fel­csendülhessen a jól ismert énekük. A gyűrűzések jóvol­tából tudjUk azt is, hogy a ■mi rigóink elsősorban Olasz­országba »utaznak«. kanoicsrak gonya, búzaliszt, marhamáj, halhús és ikra a leggyakoribb, sajnos, a keverék aránya gyártási titok. Minden gondosság ellenére előfordulhat, hogy az elesé- gek kifogynak és hirtelen nincs mód pótlásukra. Ilyen esetben gondosan apróra morzsolt tojássárgáját is ad­hatunk az akvárium élőlé­nyeinek. TUDOD-E... ... hogy a rozmaring, ez az illatos díszcserje már-már csak a népdalokból és nem a kiskertekből ismert. Mivel ez a növény nagy mennyiségű illóolajat tartalmaz, fűszerként és gyógynövényként használ­ták. ... hogy az óceánfeneket 3500—5500 méter mélységben hatalmas tömegű fémrögök borítják, amelyek bányászatá­ra éveken belül sor kerül. A Csendes-óceán fenekét borító fémrögök 89 százaléka man­gánt, 5 százaléka nikkelt, 4 százaléka rezet, -egy százaléka pedig kobaltot tartalmaz. Csu­• pán a fennmaradó egy száza­lék nem hasznosítható. ... hogy Magyarországon összesen hét dzsámi emlékez­tet a törökvilágra, B ebből ket­tő Szigetváron van. Az egyik Szulejmán szultán emlékére épült, mivel a szultán a vár ostroma idején seregének tá­borában hunyt el. ... hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezete a következő, az 1979-es évet nemzetközi gyermekévvé nyilvánította. Azért döntöttek így mert húsz évvel ezelőtt, 1959-ben tette közzé a viálgszervezet a gyer­mekek jogainak védelméről alkotott nyilatkozatát. Török Júlia GYERMEKNAPRA Mintha a nap másként sütne, ragyog, nevet kerek tükre érettetek, gyerekek. Virág szirmát azért bontja, kékszemű tó, szénaboglya, . csak felétek integet. Óvodában, iskolában, pelyhes, puha kicsi ágyban mindenki rátok vigyáz. Fületekben zsong az ének, anya küldi gyermekének, díszibe öltözött a ház. Ittt a cukor meg az alma, gyermekek ünnepe van ma, öreg földünk is derül. Minden madár szárnyat bontson, minden bokor hajladozzon, míg álomba szenderül. Megmondom, ha piiypaíatty Élt Bergeiigóciában egy öreg favágó. Hét országot be­járt a híre, hogy milyen fur­fangos ember az öreg, még a legbölcsebb tudósok eszén is túljár. A szomszédos Mór- gongóciában egy bölcsen bölcs tudós, akiknek a sok észtől minden haja kihullott már, elhatározta, hogy meg­látogatja a híres favágót. El is indult nyomban Bergengó- ciába, meg sem állt az öreg favágó házáig. Ott üldögélt az öreg a Ház előtt, sütkére­zett a napon. Köszönt neki a bölcsen bölcs morgongóc, aztán meg­kérdezte: — Hány éves vagy, apóka? — Megmondom, ha pitty- palatty — felelte az öreg. Sehogy sem értette a bölcs, de megkérdezni resteilte. Hajnalig várt, s amikor a mezőn pitypalattyolni kezd­tek a fürjek, az öreg meg­mondta, hány esztendős. Olyan vén volt, hogy pitypa- lattyig tartott összeszámolni az éveit. ■— Eljönnél-e velem az er­dőbe? — kérdezte akkor a morgongóc bölcsen bölcs. — Elmegyek, ha kipi-kopp. Hallgatott megint a mor­gongóc, mert ezt sem értet­te. Akkor aztán jött egy csizmadia, megtalpalta az öreg favágó lyukas csizmáit, kipi-kopp, csak úgy szapo­rázta. Elindultak hát az er­dőbe. A bölcs egy odvás, nagy fát mutatott. — Ki tudnád-e vágni ezt a fát? — Kivágom, ha nyihaha — felelte a favágó. Bizony, most sem tudta e kopasz bölcsen bölcs, hogy mit szóljon, most is csak hallgatott. Jött nemsokára egy szekér, két erős ló húz­ta. A favágó meg• ripsz- ropsz, kivágta az odvaS fát, rárakta a szekérre, hogy a lovak elvihessék. — Most már aztán egyél — mondta a bölcsen bölcs —, megdolgoztál érte. Itt egy friss cipó. —^Megeszem, ha brekeke szólt megint az öreg favágó. Meg is ette, amikor este lett és a tó partján brekegni kezdtek a békák. Látta a morgongóc, hogy ő sem tud kifogni a furfan­gos favágó eszén, elköszönt hát tőle. — Megyek már, mert cip- cirip — mondta. Tetszett nagyon a favágó­nak a köszönés, mert csak­ugyan későre járt, a tücskök ás kezdtek elálmosodni. Eletre-halálra összebarát­koztak, s a világ végéig együtt furfangoskodtak ez­után: az öreg favágó meg a bölcsen bölcs morgongóc. Sz. V. M, A FA MESTEREI 1 2 3 4 m 5 6 7 8 m 9 10 K-\ V 11 $ 12 13 14 15 » * 16 17 « 18 19 20 » 21 $ 22 23 24 & 23 26 27 28 $ $ 29 30 31 32 33 f 34 m 35 Vízszintes: 1. Eszes. 5. Le­vegőbe. 9. Megfejtendő. 11. Kemény eszmecsere. 12. Mód betűi — keverve. 13. Kicsi­nyítő. 14. Juttat. 16. Értéke. 18. Sör is készül belőle. 22. Bútorral kapcsolatos mester­ség. 25. A dolgok egymásután­ja. 26. Itatta régiesen. 27. A fo­lyadékban tart. 29. Altok hangtalanul. 30. Orosz uralko­dó volt 31. Megfejtendő. 34. Helyiségeik a lakásban. 35. Menyasszony. Függőleges: 1. Kiváltó. 2. Körbe mozgat benne. 3. Or­szágos Rendezőiroda. 4. Ké­nyelmes mozgás. 5. Nagy ma­gasságba való. 6. Kettős más­salhangzó. 7. Személyeimre. 8. Fa a. jellemzője. 10. Megfej­tendő. 13. Veszteség. 15. A ház alkotóján. 17. Tisztító, mélyítő — névelővel. 19. Pír betűi — keverve. 20. Félig hivatal. 21. A termény tartó­jára. 23. A termék értéke. 24. Ott talál (két szó). 25. Ke­rek szám. 27. Megfejtendő. .28. Táp betűi — keverve. 32. Félig illik. 33. Kettőzve: ma­gyar város. K. J. * * * Beküldési határidő: június 5., hétfő. Kérjük, hogy a szük­séges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermcíkkeresztrej tvény «. A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát 1978. jú­nius 7-én, szerdán,, az Otthon és család című összeállítá­sunkban közöljük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents