Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-26 / 122. szám

A kormány napirendjén FOLYTATNI KELL A MUNKÁT Interjú Böhm József megyei tanácselnökkel Mint megírtuk: a Miniszter- tanács május 18-i ülésén a So­mogy megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága beszámolt te­vékenységéről, a megye hely­zetéről, különös tekintettel a mezőgazdasági ágazatra és az idegenforgalomra. A Minisz­tertanács a beszámolót és az irányelveket jóváhagyólag tu­domásul vette. Böhm József megyei tanács­elnöktől kértünk nyilatkoza­tot a főbb megállapításokról. — A Minisztertanács mőst először tárgyalta meg a mepvei tantíci végrehaj- tó bizottságának tevékeny­ségét. Mi indok " a. hogy a kormány ezt a lenét napi­rendre tűzte? — A megyei tanács vb nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a kormány előtt beszá­molhatott a munkájáról. Be­mutattuk a megye általános helyzetét: tevékenységünkről ügy adtunk számot az orszá­gos szerveknek, hogy Somogy fejlődésének irányát, közép­es hosszú távú terveinket is ismertettük. A Politikai Bi­zottság 1965-ben határozatot hozott a megye fejlesztésének irányáról és arányáról. Azóta a célok túlnyomó többségét megvalósította a megye. En­nek eredményeként kedvezően alakult a gazdasági szerkezet, és foglalkoztatási lehetőséget tudtunk biztosítani a megye lakóinak. Három új város ala­kult, és a fejlődésben Barcs is megfelel a várossá nyilvá­nítás követelményeinek. Erő­teljesen fejlődött a megye la­kosságának életszínvonala, ja­vultak életkörülmények So­mogy ma már lépést tud tar­tani az országos fejlődési ütemmel. Ez tiszteletre méltó eredmény. Az 1965-ben kitűzött célok megvalósulása azt is jelentet­te, hogy a megye vezető szer­veinek újra kell fogalmazniuk hosszú távú elképzeléseit A megyei pártbizottság és a me­gyei tanács két éve dolgozik ezen, és 1979-ben várhatóan testületi döntés születik a fej­lődés további irányáról. A Minisztertanács előtt felvázol­hattuk a megye fejlesztésének főbb távlatait, hosszú távú el­képzeléseinket is. A kormány nemcsak a végrehajtó bizott­ság jelentését, hanem ezt is magáévá tette. Ez igen jelen­tős a megye fejlesztését szolgáló tervező-, szervező és összehangoló munka szem­pontjából. — A jelentés készítése alkalmat adott az összege­zésre, értékelésre is. megfelelő szervezéssel kell gondoskodni. Fejlesztési el­képzeléseink kialakításakor arra törekedtünk, hogy a kö­zép- és hosszú távú célok kap­csolódjanak az országos prog­ramokhoz, és hogy a jelenle­ginél jobban használjuk ki adottságainkat, lehetőségein­ket. —A ■ mezőgazdaság a mc- gyében meghatározó ága­zat. A Minisztertanács ki­emelten foglalkozott ezzel. Melyek a megye mezögaz­das-ínárgl. ____fejlesztésével ka pcsolatos megnllavítá- sok? — Beszámolónk is megálla­pította, hogy a mezőgazdasági ágazathoz tartozó üzemek jö­vedelmezőségi szintje és nye­resége az országos átlagnál kedvezőtlenebbül alakult. Sok még nálunk a tartalék. A me­zőgazdaságban nemcsak a gaz­daságok termelési struktúráját kell javítani és szakosodásu­kat szorgalmazni, hanem —a mezőgazdasági üzemek érde­keit szem előtt tartva — a mellék- és kisegítő tevékeny­séget is fejleszteni kell Ez fontos bevételi forrás lehet. Az is világossá vált, hogy a mezőgazdasági ágazat fejlesz­tése olyan komplex feladat, amelynek megvalósítása révén — az alap- és kisegítő tevé­kenység fejlesztése mellett — a mezőgazdaságban dolgozó munkaerő teljes foglalkoztatá­sát is biztosítani lehet. A megoldás módja az ipari üze­mekkel való összefogás. Igen nagy feladat hárul a szövet­kezeti vezetőkre, az állami irányító szervekre. Meggyőző­désünk, hogy a mezőgazdasá­gi ágazat fellendítése érdeké­ben akkor tehetünk a leg­többet; ha előrelátóbbak, kez­deményezőbbek, aktívabbak lesznek a gazdasági vezetők, éppen úgy, mint a mezőgaz­dasági ágazatot irányító, be­folyásoló tanácsi és szövetsé­gi munka. — Az alaptevékenység fejlesztése kávésán nap­jainkban sok szó esik az adottságok kihasználásáról. Miként ítélte meg az ezzel kapcsolatos törekvéseket a kormány? — A végrehajtó bizottság fontos feladatának tartja a mezőgazdasági üzemek alapte­vékenységének fejlesztését; Termékszerkezetüket jobban az adottságokhoz és a lehető­ségekhez kell igazítani. Szük­ség szerint új termelési pro­filok — gyümölcs, zöldség, szőlő — meghonosításáról is gondoskodni kell. Mindez ma­ga után vonja a tároló-, hű­tő- és feldolgozó kapacitás tervszerű fejlesztését. A kor­mány egyetértett azzal a tö­rekvéssel, hogy a megyében megtermett fa minél nagyobb hányadát helyben dolgozzák fel. Nemcsak az elsődleges fa- feldolgozást kell fejleszteni, hanem az üzemek társulása révén fafeldolgozó, faipari kombinát létrehozását is szor­galmazni kell. Megyénk Jugo­szláviával határos: fennáll a lehetősége — és a kormány is biztatott bennünket erre —, hogy tárgyalásokat folytassunk élelmiszeripari üzem létreho­zására, a meglevők fejlesztésé­re. A kishatármenti forgalom szélesítésének egyik lehetősége az, hogy az árucserébe a me­zőgazdasági termékeket is be­vonjuk. Jók a lehetőségek ar­ra is, hogy Barcs térségében fahulladékra alapozott vegy­ipari üzem létesüljön. Az ér­dekelt tárcával és a nagyvál­lalattal együtt kell a telepítés feltételeit biztosítani. — Más jellegű gondokat és feladatokat vet föl az idegenforgalom. — A kormánynak az idegen­forgalom és a fogadási felté­telek általános fejlődéséről ad­hattunk számot. Azt sem hall­gattuk el, hogy a fejlődés üte­me és mértéke nincs arány­ban az igényekkel. Ellent­mondásosan fejlődtek az ellá­tás területei, és néhány te­kintetben feszültségtől is ter­hesek. Legfőbb gondunk az, hogy a szennyvíz elvezetése és derítése, valamint az üdülőte­rületen a szilárd burkolatú út­hálózat kiépítése nincs meg­oldva. Ez befolyásolja a Ba­laton vízminőségét és az üdü­lőterületek kulturáltságát is. A kulturális ellátás anyagi, ) tárgyi és szervezeti feltételei fejlődtek, mégsem tudunk ki­elégítően gondoskodni az ön­erőből megvalósítható kiállí­tásokról, bemutatókról, művé­szi rendezvényekről. A keres­kedelmi ellátásban a nagy be­fogadóképességű, olcsó önki- szolgáló éttermek hiányoznak, és kevés a szálláslehetőség is. Kifejtettük véleményünket arról, hogy az idegenforgalom egységes állami irányítását fejlesztve indokolt kialakítani a középtávú tervezés olyan rendszerét, amely összeegyez­tethető a területfejlesztési cé­lokkal. — A Minisztertanács — így hangzik a közlemény — tudomásul vette, elfogadta a beszámolót a munkáról. , Mit jelent ez? — Megerősített bennünket abban, hogy amit eddig tet­tünk, az megfelel az országos követelményeknek, a tanács- törvény elveinek. A kormány elismerte a munkát. Amit tet­tünk, amiatt nincs szégyenkez­ni valónk, de tudatában va­gyunk, hogy a Miniszterta­nács határozata után most a nagyobb feladatok megoldása, a munka neheze következik. A kormány aktívabb mun­kára serkentett bennünket: jobban bontakoztassuk ki a tanácsi testületekben, az ap­parátusban rejlő lehetősége­ket, és nagyobb mértékben nyerjük meg a lakosságot — elsősorban a társadalmi mun­ka és a hozzájárulás útján — a közteherviselésnek. Felhív­ták a figyelmünket arra is, hogy ahol az országosnál ked­vezőtlenebbek a fejlesztés le­hetőségei, ott különösen elő­térbe kerülnek az emberi té­nyezők. A terület szellemi bá­zisát az eddiginél jobban kell fejleszteni. A megye ipara alig egy évtizedes. Az üzemekkel együtt fejlődött a szellemi bá­zis is, de a megyében még mindig csak az országos át­lagnak a fele az ezer mun­kásra jutó, egyetemet, főisko­lát végzettek száma. Hangsú­lyozta a kormány, hogy szük­ség van minden szinten a ve­zetés munkájának javítására. A vezetői igényesség és tuda­tosság növelésével hatéko­nyabbá kell tenni a vezetést és az irányítást. Elképzelé­seink valóra váltásához meg kell teremteni a személyi fel­tételeket is. Követelményként hangsúlyozta a kormány az aktívabb vezetői magatartást, a kezdeményezőkészség fej­lesztését, a jól megfontolt kockázatvállalást. Arra is fi­gyelmeztetett a Miniszterta­nács, hogy ma már nem a jog- és hatáskörök hiánya a gond a különböző szintű taná- csöknál, hanem az, hogy mi­ként tudjuk növelni az adott szervezetek és az ott dolgozó vezetők képességét arra, hogy megfeleljenek a korábbinál nagyobb követelményeknek. — .Mi lesz a kormányha­tározat megvalósításáne.K útja? — A határozat végrehajtá­sára a megyei tanács vb mun­kaprogramot dolgoz ki.. A benne foglalt közép- és hosz- szú távú elképzeléseket ismét egyezteti a minisztériumokkal, az országos hatáskörű szer­vekkel. Azután folytatni kell a munkát. Dr. K. L Körmünkre égéit ügy Ä fűtési idény alatt sokszor hangzott el a panasz : a lako­sok nem tudják haza juttatni a megvásárolt tüzelőt. Leveleket is kaptunk ebben az ügyben jócskán, de magunk is tapasz­taltuk; a Volán nem minden esetiben vállalja a szállítást, és bizony a magánfuvarosok — élve a lehetőséggel — három­szorosát, négyszeresét is ké­rik a megjáró fuvardíjnak. Siófokon a Dunántúl egyik legkorszerűbb és legnagyobb forgalmú Tüzép-telepe épült fed tavaly. A telepen azon­ban csak egy öttonnás gép­kocsi van, amelyik a telep­re szállítja a tüzelőt, illetve egyes esetekben nagyobb mennyiséget elvisz. A házhoz szállítás húsz százalékát te- hertaxik, nyolcvan százalékát pedig magánfuvarosok végzik. Teltét a vásárlók nagy része a magánfuvarozók kiszolgál­tatottja. Ezen az sem segít, hogy a visszaélések megakadá­lyozására kifüggesztették a szi­lárd tüzelőanyagok házhoz szállításának díjszabását. Nagyatádon a termelőszövet­kezet három lőfogata három napon belül házhoz viszi a tü­zelőt, s rövid ideje a Volán is szállít, de szükség lenne egy önrakodó és billenős teherautó beállítására. Kaposváron négy Volán­gépkocsi hordja a szenet, áfát és a fűtőolajat. Az igények 30 százalékát képesek kielégíteni, tehát a jóval nagyobb rész a magánfuvarozókra hárul. A városban működő huszonegy szekérfuvarozó árellenőrzése a városi tanács vb építési, köz­lekedési és vízügyi osztályának a feladata. Az ellenőrzést ne­hezíti, hogy a magánfuvaro­soknál a fuvardíj a szabad ár­formába tartozik, vagyis a ve­vő és a fuvaros közötti megál­lapodás szerint alakul. Gond az is, hogy mivel a szekérfu­varozók zöme írástudatlan, a pénztárkönyvet nem vezeti. Mit mond a Volán? Tavaly Kaposváron 8340 tonna különböző szénfajtát szállított a város, illetve a kör­nyező falvak lakosainak. A be­vételük 3 447 000 forint volt, ami két százalékkal kevesebb az előző évinél. Suri Sándor, a Volán 13. szá­mú Vállalatának igazgatója: — Fejlesztési gondjaink van­nak. A meglevő gépkocsitípu­sokat már nem gyártják. Most a rakodást teljes egészében kézzel végezzük, s ez a mun­ka — hóban, esőben, erős nap­sütésben — nem éppen vonzó. Már nyolcezer forintért sem lehet rakodót kapni. Nehezíti a szállítást, hogy a megyeszékhely 134 kilométeres úthálózatából 71 kilométer földút, ami csak az év bizo­nyos időszakában járható. A várost és a környező falvakat szilárd és folyékony tüzelő­anyaggal (ott, ahol kiépített út van) vállalatunk el tudná lát­ni, ha tízmillió forintos szol­gáltatásfejlesztési hozzájáru­lást kapnánk. (1976-ban a 6,9 millió forintos szolgáltatásfej­lesztési igényüket a tanács el­utasította.) Somogy megye Szállítási Bi­zottsága — egyebek között — a tüzelőszállítással is foglal­kozott legutóbbi ülésén. Le­szögezte, hogy a fuvardíjak kérdésében nem kellett volna nyolc évig várni, ugyanis 1970- ben határozták meg utoljára a tüzelő házhoz szállításának az árát. A bizottság megbízta a me­gyei tanács építési, közlekedé­si és vízügyi osztályát, hogy dolgozza ki a megoldás mód­ját. A magánfuvarozók kor­dában tartására pedig java­solta, hogy az illetékes szer­vek csak akkor adjanak ki fu­varozási engedélyt, ha a vál­lalkozó tisztességes árakat szab. G. J. A vásárváros aranyjubileuma A viiLáig öt kontinenséről körülbelül 5000 ismert terme­lő és külkereskedelmi válla­lat jelentkezett az idei poz- nani nemzetközi vásárra. A hagyományos és, közkedvelt vásárt ebben az évben június 11,—20-a között tartják meg. Á legnagyobb kiállítók közé tartozik a Szovjetunió, Cseh­szlovákia, az NDK, Magyar- ország, az NSZK, a skandiT náv országok, az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia, Olaszország és Japán. Vala­mennyi 'kiállító arra törek­szik, hogy a legszínvonala­sabb gépipari termékeit — — A jelentés elkészítésében sok ember működött közre: az apparátuson, a vezetőkön kí­vül sok termelőüzem is segí­tett azzal, hogy véleményt mondott a munkáról. Az utol­só háromnegyed évben pedig a minisztériumok, az országos főhatóságok szakfelügyeleti vizsgálatot végeztek. A vizs­gálati eredmények rendelke­zésünkre álltak. A végleges jelentés elkészítése előtt az országos hatáskörű szervek vezetői is véleményt mond­tak róla. Ilyen véleménycse­rék alkalmával személyes ta­lálkozókra is sor került: ezek a közös érdeket szolgáló kap­csolatok javítását, fejlesztését szolgálták. Nem lehet nélkü­lözni a központi szervek ellen­őrzését: rámutatnak a hibá­inkra, követelményeket állíta­nak fel az apparátussal és a vezetéssel szemben. Olyan el­lenőrzés ez, amely magabiz­tosságot, erőt ad. — Milyen hatással lesz a megye vagy egyes terjiie- t emelt fejlődésére a kor- mány mostani határozata? — Téves az a nézet, hogy amikor egy megye beszámol a kormánynak tevékenységé­ről, céljairól, akkor anyagi igényeket, »számlákat« is be­nyújthat. Mi sem tettük ezt, hiszen a fejlesztéshez szüksé­ges eszközök a jelenlegi terv­időszakban is rendelkezésre állnak. Felhasználásukról Negyedszázada van a szak­mában Iváncsics Imre, a So­mogy megyei Élelmiszer-. Háztartási és Vegyiáfu Kis­kereskedelmi Vállalat bala- tonboglári 423-as boltjának a vezetője. Tapasztalt kereske­dő, jó szakember, s ezt nem­csak az bizonyítja, hogy áp­rilis 4-én vette át a Belke­reskedelem kiváló dolgozója kitüntetést. A vevő innen nem távozik üres kézzel. Ám nem közöm­bös, hogy milyen körülimé- nyék között dolgozik egy bolt személyzet* — Nagyon kellene már egy korszerű üzlet, megfelelő rak- •tárakkal, tágas eladótérrel, fürdővel, öltözővel, mert ez a mostani... ! Nem panaszkodik Iváncsics Imre, inkább társait, a Má­jus 1. brigád tagjait és a ta­nulókat dicséri. Legtöbben az ő keze alatt tanulták a szak­mát, s most már évek óta együtt dolgoznak: Németh Ferencné brigád vezető, az­után a kiváló jelvényes Se­bestyén Mária, Szita Gyulá­mé, Hám Józsefné e* mások. A kereskedő szemével — Amikor nyolc évvel ez­előtt átvettem az üzlet veze­tését, 6,5 millió forint volt az évi forgalom. Azt hittem, ennél többre képtelenek va­gyunk. Amikor elértük a 10 milliót, azt mondtuk: ez már a csúcs, nincs tovább. Az idei tervünk meghaladja a 11 millió forintot, s brigádunk­tól most már joggal várják, hogy ezt is éppen úgy túltel­jesítsék, mint az előző évie­ket . .. Kicsi az eladótér, ötven­hat van ember *fér csak el. Nyáron egy-egy forgalmas napon 4—5 ezer embert is kiszolgálnak, hiszen az évi forgalmuk fele erre az idő­szakra jut A berendezés, a hűtőszekrények »láttak már jobb napokat«. Szűk a rak­tár, az öltözőt csak »kine­vezték«, mert nem erre a cél­ra 'készült A huszonötödik szezonra készül Iváncsics Imre, noha még fiatal ember. ^ — Amikor a szakmát ta­nultam, jó vevőnek számított, aki 10 deka pörkölt kávét kért Most hetenként 2 má­zsát, a nyáron pedig kétszer ennyit adunk el; azután 50— 60 mázsát a Kaposvári Hús­kombinát íelvágottaiból. Mit várok ettől a szezontól? Azt hogy az idén sem lesz olyan vásárlónk, akinek az igényeit nem tudjuk kielégíteni, s emiatt kellene pihenés, .nya­ralás közben bosszankodnia. Most még viszonylag csön­des a boglárt bolt. Ám ha­marosan kora reggeltől késő estig megállás nélkül végez­hetik munkájukat, szolgálhat­ják ki a vevők ezreit. S egyelőre ilyen nehéz körül­mények között De már épí­tik az üdülőhely központját, korszerű élelmiszer-áruházát kap Balatonboglár, s ezt az elavult, régi boltot lebontják. Iváncsics Imre nem a munka könnyebb oldalát nézi, hanem a jövő lehetőségeit mérlegeli. — Egy korszerű üzletben, ezzel a brigáddal a jelenlegi forgalomnak a dupláját is el tudjuk érni, még gazda­gabb választékot kínálhatunk vevőinknek... Kommunista, 1961-ben tényleges katonaként kérte fölvételét. Közben üzletveze­tői, oktatói vizsgát tett. Az ősztől megkezdi a tanulást a marxista egyetemen. mert tudja: nemcsak szakmailag, hanem politikailag is képez­nie kell magát annale, aki fiatalokat nevel, s egy nagy forgalmú üzletet irányít. S*. I» köztük mindenekelőtt fechtn- kai újdonságait' —'küldje el a Lengyel Népköztársaság vi­lághírű vásárvárosába. Ez a törekvés nem véletlen, hi­szen a Warta partián fekvő város ez év júniusában ün­nepid az első nemezifközi va­sár itteni megrendezésének 50. évfordulóját Poznahban ezt megelőzően sem voltak ismeretlenek a vásárok, hi­szen az észak-déli »Boros­tyán« kereskedelmi út és az Ázsiát Nyugat-Európával összekötő útvonal mentén fekvő település évszázadokon keresztül helyet adott a ke­reskedőiknek és a különböző vásároknak egyaránt A vásárváros aranyjubileu- mának tiszteletére a lengyel építők teljesen új köntösbe öltöztetik a kiállítási pavilo­nokat. A lengyel BUDIMEX építőipari vállalat — amely Lipcsében, Brnóhan, sót Po­zsonyban is épít majd kiál­lítási pavilonokat — a len­gyel kiállító vállalatok szá­mára Poznanban a vásárvá­ros területén 3000 négyzetmé­teres fedett csarnokot épített. A vásár egyébként a város különböző pontjain is helyet kap. Így az érdeklődők külön kiállítási helyen találják majd meg az útépítő és építőipari gépeket, a bútorokat, a textil­ipari termékeket, a sportesz­közöket stfo. A kiállítás összterülete 1?50 ezer négyzetméter körül lesz, s ennek a területnek több mint fiO százalékát külföldi kiállítók veszik igénybe. Az idei vásár idején nyitják meg Poznanban a város nevét vi­selő, korszerű, 1000 személyes szállodát Annak bizonyíté­kául, hogy a mai poznani vá­sárok eredete évszázadokra visszavezethető, a Warta menti városban megrendezik a Szent János-napi vásárt is, amely elsősorban a kíváncsi gyermekek és az igényes nők számára lesz vonzó.

Next

/
Thumbnails
Contents