Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-25 / 121. szám

/1/\ Ära: 80 fillér Űttörőpaloía Komlón MS Z M P S OMOGY M EGYEI B I Z OTTSÁGÁN AK LAP J A XXXIV. évfolyam 121. szám 1978. május 25., csütörtök Asszonyok tapasztalatcseréi Tapasztalatcserék divatját éljük. Külföldön és itthon szívesen megnézzük, hol, mit csinálnak jól — és alkalma­sint hasznosítjuk is, amit lát­tunk. Munkamódszerek, újí­tások kerülnek így brigádtól brigádhoz, az azonos munkát végzők jobban érdeklődnek egymás élete iránt. Ennek különösen a falusi, iermelő- szövetkezoii asszonyoknál láthatjuk jó példáját — ha odafigyelünk. Néhány éve kezdte el a tsz-szövetség nöbizotlsága, hogy egy-egy jobb termelő- szövetkezetbe meghívta a szomszédos gazdaságból, ké­sőbb már a megye túlsó ré­széből is az asszonyokat. Es nagyon érdekes: éppen azok az idős, munkában megfá­radt asszonyok mentek leg­szívesebben, akik annak előt­te még a falujuk határát sem nagyon lépték át. Néhány cv alatt hagyomá­nyos barátságok alakultak brigádok és egész termelőszö­vetkezetek asszonycsapatai között. Miÿrt? Mert azok, akiknek régen, de akár csak tizenöt, húsz évvel ezelőtt is nyaranta csak a kapa végéig tartott a világ, most egyszer­re be akarják hozni azt, amit kihagytak. És mivel ugyan­olyan érdeklődés vezérli a darányi vagy a háromfai asszonyokat, mint a balalon- szabadiakat. kíváncsiak egy­más munkájára. Nem egyszer »hallgattak« az elnökök egy ilyen látogatás után, mikor például a munkakörülmé­nyek javítása került szóba. Kiderült, hogy egyik helyen többet törődnek a mezőgaz­dasági munka egyik legne­hezebbjét végző, kézierőt al­kalmazó asszonyokkal, másutt kevesebbet. Természetesen nem csupán azt jegyzik meg az asszonyok tapasztalatcseréjén, hogy mit lehetne kérni. Azt is elmond­ják, hogyan lehetne a mun­kát ésszerűsíteni; ha jó pél­dát látnak, hallanak, szólnak annak érdekében, hogy ná­luk is megvalósuljon mindaz, ami másutt már jól megy. Idős, lassan nyugdíjba me­nő parasztasszony ismerősöm mesélte: — Ha összehasonlít­juk a munkánkat azzal, ahogy fiatal korunkban a magun­kén dolgoztunk, vagy csak a tsz megalakulása után is, — nem lehet egy napon említe­ni. Hogy nem nyolc órát dol­goztunk, hanem hajnaltól ké­ső estig, — és bizony nem kerestünk annyit, hogy a für­dőszobás ház építése akárcsak eszükbe is jusson. Most? Ta­lán nincs is a brigádunkban olyan, aki ne ilyen házban lakna, és akinek, ha most nincs is, de a közeljövőben ne érkezne meg a kocsija. Ezek a dolgok is szóba ke­rülnek az asszonyok tanács­kozásain. Jó, hogy vannak ilyen fó­rumok, találkozók. Bár nem mondanánk igazat, ha azt ál­lítanánk, hogy csak ezek az alkalmak nyújtanak kitekin­tést a falusi asszonyoknak. Érdemes lenne utánanézni, hányán jártak közülük az utóbbi években üdülőhelye­ken. vagy éppen külföldön, hányán járnak rendszeresen színházba. moziba, hányán olvasnak könyvet. No és a televízió, amely házhoz szál­lítja a világot! Mégis, mind­ezek mellett nagyon sokat lendít, alakit, formál gondol­kodásukon a közvetlen él­ményszerzés, ami legtöbbször ilyen egyszerű, jó ismerősök­nek, rokonoknak föltett kér­déssel kezdődik: — Es ti hogy éltek? ENSZ rendkívüli ülésszak Megkezdőin az általános vita Szerdán délután, a jugoszláv miniszterelnök beszédével megkezdődött az általános vita New Yorkban az ENSZ- közgyűlés rendkívüli leszere­li isi ülésszakán. A szónokok listájára máris több mint 120 külriiöttségvezető iratkozó ti fel. »■Elnök elvtársnak" szólít­hatta Veszelin Gyuranovics. a Jugoszláv Szövetségi Vég­rehajtó Tanács (kormány) el­nöke az ülésszak szintén ju­goszláv elnökét, Lazar Moj- szov külügyminiszter-helyet- j test, akit a keddi megnyitó ülésen közfelkiáltással válasz­tottak meg erre a tisztségre, adózva ezzel az el nem köte­lezett mozgalom szerepének a rendkívüli ülésszak összehí­vásában — és Jugoszlávia szerepének az el nem köte­lezett mozgalomban. Tito . elnök üzenetben for­dult az ülésszakhoz, amelyre »csak most« került sor, mi­után, a rá vonatkozó kezdemé­nyezés 19G 1-ben (történt. A jugoszláv államfő üdvözölte üzenetében a bizonyos fegy­verzetfajták korlátozása és ellenőrzése terén elért ered­ményeket mint a vezető ka­tonai hatalmak közötti ked- zezóbb légkör megteremté­se irányába mulató első bá­torító jeleket. Ezekről a ha­talmakról azonban — nem téve semmi különbséget kö­zöttük — úgy beszélt, mint amelyeknek »pusztító po­tenciálja az egész emberisé­get fenyegeti«. Hangsúlyozta, hogy a leszerelési erőfeszíté­Biológiai ellenőrzésre is szükség van a Balatonon Környezetvédelmi tanácskozás Balatonfüreden A kémiai vizsgálatok mellett szükség van a Balaton rend­szeres biológiai ellenőrzésére is. Olyan rendszert kell kiala­kítani, amely folyamatosan pontos adatokat szolgáltat a to élővilágáról, annak szapo­rodásáról, sűrűségéről és kon­díciójáról. E vizsgálatok ada­tai döntően meghatározzák majd a legidőszerűbb környe­zetvédelmi teendőket A tiha­nyi biológiai intézet — eddi­gi tudományos tapasztalatait felhasználva — fontos útmu­tatásokat tud adni a rendszer kialakításához — hangoztatta Salánki János akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia Tihanyi Biológiai Kutató Intézetének igazgatója tegnap Balatonfüreden, a Balaton re­gionális környezetvedelmi ku­tatási programját koordináló tanács ülésén. Javaslatát igen nagy tet­széssel fogadták és mint Láng István akadémikus, a koordi­náló tanács elnöke megállapí­totta, a Balaton környezetvé­delmi kutatásainak egyik fon­tos feladata lesz a oiológiai elemzes megvaiositasa. A to­vábbiakban Láng István leszö­gezte azt is, hogy az 1979. évi halpusztulás után létrejött koordináló tanács kezaeme- nyezésére, ösztönzésére mans számos tudományos eredmény született. A koordinációs tanács ülé­sén megállapodtak abban, hogy valamennyi kutató inté­zetnek, egyetemi kutató hely­nek rendszeresen információt szolgáltatnak a kísérleti té­mákról, az eddigi eredmé­nyekről, hogy elkerüljék a párhuzamos munkát és a fel­szabadult kutatási kapacitást a legégetőbb problémák meg­oldásában hasznosítsák. sekben az ENSZ tevékenysé­gének lényeges és szerves ré­szét látja, s »neim csupán né­hány tagállamának előjogát, amelyek leginkább felelősek a jelenlegi fegyverkezési ver­senyért«. A jugoszláv kormányfő, aki felolvasta Tito üzenetét, nagy vívmánynak nevezte, hogy a rendkívüli ülésszakon egyenlő alapon minden ENSZ tagállam véleményt nyilvá­níthat a leszerelés problema­tikájáról. A jugoszláv miniszterelnök beszéde után, amelyet az el nem kötelezett állaimcsoport leszerelési állásfoglalásai szempontjából sok tekintet­ben iránymutatónak tartanak — magyar idő szerint már az éjszakai órákban — Wal­ter Mondale, az Egyesült Ál­lamok al elnöke mondott be­szédet A szerdai nap folyamán Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár hivatalosan is fogadta a jugoszláv kormányfőt, aki az amerikai alelnökhöz és a svéd miniszteneinökihöez ha­sonlóan »hivatalos látogatást« tett a szerdai nap folyamán az ENSZ székhelyén és ebből az alkalomból szólt vagy szól a rendkívüli leszerelési ülés­szak részvevőihez. Baranya legszebb, legkorszerűbb úttörőháza épült fel Kom­lón. Tizenhárom millió forintba került a bányászváros paj­tásainak új otthona. A palotának is beillő épületben százöt­ven személyes színházterem, könyvtár-, olvasó-, játékszoba és több szakköri helyiség van. Képünkön: A képző- és ipar­művészeti szakkörben rézdomborítást tanulnak a gyerekek. A vietnami nagykövet Somogybán Karom napra Somogyba lá­togatott a vietnami követség több munkatársa. Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársaság magyarországi .rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és a vietnami kö­vetség munkatársai tegnap délelőtt megtekintették a Sió­foki Állami Gazdaságot A vietnami vendégeket délután fogadta Varga Péter, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára, s tájékoztatta őket So­mogy társadalmi, gazdasági fejlődéséről, a mezőgazdaság helyzetéről és távlatairól, a nagy- és kisüzemek szerepé­ről, az irányítás rendszeré­ről. A vietnami vendégek ma a kaposmérői tsz-sizel. a MÉ­SZÖV tevékenységével ismer­kednek, holnap pedig So- mogysárdra látogatnak. Áz utolsó szakmai nap a BNV-n A KGST-országok vásári gyorsmérlege Tegnap az utolsó szakmai napot tartották a tavaszi BNV-n. Mintegy félmillió lá­togatót fogadott eddig a vá­sárváros, a látogatók közül 120 ezren szakmai jeggyel ér­keztek. A szakmai napok ren­dezvénysorozatának sikerét jelzi, hogy az idén megköze­lítően 25 ezerrel több szak­Ütemesen teljesítik feladataikat Nem fordult az első alkalommal körlevéllel a község intézményeihez a csokonyavi- sontai tsz-gépjavító társulás azzal a céllal, hogy jelezzék: milyen segítséget, támogatást várnak a társulás szocialista brigádjaitól az év során. A kapcsolat szorosabbá tétele érdekében tegnap délután sze­mélyes találkozóra került sor. Az iskola, az óvoda, a könyv­tár, az MHSZ. a sportkör, a tanács már írásban benyúj­tott kérései után az intézmé­nyek és a szocialista brigá­dok vezetői személyesen is megbeszélték a támogatás módját, a feladatok elvégzé­sének időpontját. A társulás tíz szocialista brigádját mar úgy tartják szá­mon a községben, hogy ezek a közösségek önzetlenül sokat tesznek a település, a lakó­hely szépítéséért, kisebb javí­tások. szakipari munkák el­végzésével az intézmények számos gondját oldják meg. Az ezévi versenyvállalásaikba is beépítették a község érde­kében végzendő feladataikat. Ezt a munkát épp olyan fon­tosnak tekintik, mint a terme­lőmunkában meghatározott céljaik elérését. 1970 óta törés nélkül, évről évre növeli eredményét a tár­sulás. A feilődést jól bizo­nyítja két adat : akkor tíz és fél, ebben az évben harminc­a­két és fél millió forint árbevé­telt kívánnak elérni. Vezetői megbeszéléseken havonta ér­tékelik a végzett munka ta­pasztalatait, önkritikusan bí­rálva saját munkájukat dön­töttek mindig a következő hó­nap fő tennivalóiról. Az év első négy hónapjában folyamatos, ütemes termeléssel nemcsak hogy teljesítették, hanem bizonyos arányban túl is szárnyalták időarányos cél­jaikat. Tizenegy és fél millió forintos árbevételt, és több mint egy millió nyolcszázezer forint nyereséget értek el. A mezőgazdaságban hasz­nálatos teherkocsik — első­sorban az IFA-k — javítása mellett legfőbb munkájuk a gyümölcs-, szőlőszállításra is alkalmas konténerládák gyár­tása. Ezt a feladatot a barcsi Unitech szövetkezettel együtt­működve a múlt év óta vég­zik. Tavaly még csak kétszáz, az idén már 450 négy és öt köbméteres konténert gyárta­nak részükre. ember vett részt a programo­kon, mint egy évvel koráb­ban. Üjabb üzletkötésekre, saj­tótájékoztatókra is sor került. A gépipari szövetkezete* budapesti szövetségének ve­zetői arról adtaik tájékozta­tást, hogy az idei BNV-n re­kordösszegű, 1.2 milliárd fo­rint értékű üzletkötésekre ke­rült sor. A kiállító húsz tag­szövetkezet belföldi partne­reivel több mint 760 rniúlió, szocialista exportra -mintegy 370 millió, tőkés exportra pe­dig 64 millió forint értékű szerződést írt alá. A Technoimpex a szovjet i Sztankoimporttal állapodott j meg, mintegy 11 millió rubel 1 értékű termék kölcsönös el­adásáról. Eszerint a Szovjet­unió jövőre 500 szerszámgé­peit, a magyar fél pedig egye­bek között numerikus vezér­lésű esztergákat szállít. A Csepel Müveik jugoszláv part­nerének százezer dollár ér­tékben adott el autóvillamos­sági próbapadokat és garázs­ipari berendezéseket. Meg­állapodott román vállalatok­kal is 60 autódiagnosztikai táska szállításáról. A vásárt szerdán meglá'o- gatta a KISZ központi bizott­ságának több vezetője. (Folytatás a 2. oldalon) Átadták az első 750 kilovoltos magyar transzformátort A Ganz Villamossági Mű­vek dolgozói tegnap adták át üzemükben az első hazai 750 400 kilovoltos transzfor­mátort az Országos Villamos­távvezeték Vállalat szakem­bereinek. A KGST országok kö„ös beruházásával épülő Al- bertirsa—Vinnyica közötti 75Ó kilovoltos távvezeték magyar­országi végpontján, az alber- tirsai alállomáson szerelik fel ezt a transzformátort, amely a Szovjetunióból érkező szu­perfeszültségű áramot alakít­ja át 400 kilovoltos feszültsé­gűié. Így adják tovább a ha­zai főelosztó hálózatnak és a Csehszlovákia felé leágazó távvezetéknek a szovjet villa­mos energiát. A 100 éves Ganz-gyár a vi­lág első transzformátorát 1885- ben mutatta be, s a műszaki fejlesztés élvonalában haladva jutott el most ehhez az újabb nagyszerű teljesítményhez. Eddig a legnagyobb transzfor-i mátoruk 400 kilovoltos volt. A 100 éves tapasztalat alapján' fejlesztették ki saját terveik alapján ezt a 750 400 kilovol­tos óriás-transzformátort. Gi­gantikus alkotás, amely két emelet magas és súlya csak­nem 300 tonna. Az üzemi pró­bák idején sikeresen állta a 900 kilovoltos magasfeszúltsé- get is. Az új óriás-transzfor­mátort néhány rtap múlva in­dítják útnak Albertlrsára, s megkezdik szerelését. A Ganz- gyáriak összesen három ilyen nagy transzformátort készite- nek és szerelnek fel/ Albertir- sán. A tervek szerint októ­berben kerülhet sor a három nagy transzformátor üzembe helyezésére. Ezután már fo­gadhatja Alberti rsa a szovjet villamos energiát, amelyből annyi áram érkezik majd ezen a KGST-távvezetéken, mint amennyit a Gagarin erő­mű termel.

Next

/
Thumbnails
Contents